Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-04 / 206. szám
UJ KELET m IHPlifl Közelkép ■ r.‘ , 1996. szeptember 4., szerda A Parkoló Kft. ötletei Kézy Béla (Új Kelet) A szolgáltató cégek közül kedvencem a nyíregyházi Parkoló Kft. Egyszerűen nem hagynak unatkozni. Mindig kitalálnak valamit, amivel kalandos pillanatokat szerezhetnek a polgároknak. Számos nézeteltérésem volt már velük, ezeket talán nem is sorolnám, hiszen lassan megszoktam: ők már csak ilyenek. Hatóságosdit játszanak, videóval kukkolnak be autóink ablakán (lehet hogy valami nagy dokumentumfilmfesztiválra készülnek?), s szívük szerint a családi házak udvarain is parkolási díjat szednének. Természetesen megpróbálok én is néha borsot tömi az orruk alá, de az én ötleteim szegényesek. Mert mit is jelenthet egy ötletgazdag cégnél az a kis tréfa, amikor négyszáz forintos büntetésemet csupa tízfilléresben fizettem be? (Akkor még volt ilyen címlet, de elég nehéz volt összeszedni.) Mint ahogy az sem volt nagy fegyvertény, amikor a belvárosban öt vadidegen autóra vásároltam parkolójegyet, nehogy meg tudják őket büntetni. Kedves leveleket váltottunk egymással, s bár én remekül szórakoztam, de lassan fel kell adnom. Ok az erősebbek! A minap egyetlen nap alatt sikerült önmaguk ötleteit két ízben is felülmúlni. Az egyik „szenzációs” ötletük, hogy a kórház mellett felszabaduló — eddig építési — területen fizető parkolót alakítanak ki. Jön a kedves vidéki beteglátogató, hozza a nyomorék, beteg nagymamát vizsgálatra, intézi halott hozzátartozójának utolsó földi dolgait, a kft. pedig kasszíroz. A piac biztos, sokat tenni, igazán dolgozni érte nem kell. S ha a vidéki — nagy bajában, rohanásában — nem vesz bilé- tát, még zsírosabb a bevétel. Ám a legaranyosabb az egészben, hogy az ötletgazdag cég mindezt szórólapon adja az autósok tudtára, s azoknak, akik a szórólappal befáradnak a kreatív hivatalba, még reklámtollat is adnak. Hogy legyen mivel kitölteni a parkolócédulát. Nemrég dolgom volt a kórházban. Befizettem hát magam két órára a Liszt Ferenc téri parkolóba. Az ár — 15 forint óránként — szolidnak mondható, hagyományos jegyárus adja a bilétát. Becsorgok a parkírozó végére, ráfordulok a soron lévő üres helyre. Mire a közelben álló kisteherautó vezetője a fejéhez kap, már magam is hallom a csattanást, öreg Opelem „megfeneklik”. Visszatolatok, kiszállok, pillantás a kocsi alá: csorog az olaj. A teknőnek „annyi”. Nézem, mi okozta a bajt. Egy alig látható jókora betontömbből tenyérnyi laposvas áll ki, közötte fakorhadék. Valaha oszlop állhatott itt. Megyek a bilétás emberhez, mondom bajomat. „Nemrég egy hátsó tengelyt tett tönkre ott valaki, de az már nem a mi területünk” —kapom a választ. (Jobbról is, balról is fizetős autók állnak az ominózus hely mellett.) Hívom a kft. — fent sorolt közös múltunk miatt — ismerős vezetőjét telefonon, s mondom: perelek. Válasza: azt lehet, de nem biztos, hogy nyerek. Azt is közli velem, hogy én mindig csinálok valami gondot nekik. Bizonyára úgy gondolja, előre megfontolt szándékkal tettem tönkre két hete generálozott autómat, csak azért, hogy a cégének bosszúságot okozzak. Mire valakivel, aki olajtalan kocsimat elvontatja innen visz- szamegyek, a közelben várakozók együttérzéssel mondják: nemrég egy Lada futott aknára, de az megúszta. Az utána érkező Fiat-nak nem volt szerencséje, állítólag egyik lengéscsillapítója bánta. Mint hallom, itt is készült művészi videofilm, az én ügyetlenkedésem után. Segítőkész emberek jóvoltából fél napnál több időm nem ment alkatrészbeszerzésre és két nap után újra használható a kocsim. És alig került az összes nyolcezerbe. Ezek után be kell látnom, a háborút elvesztettem. Kitűzöm a fehér zászlót. De előbb még beperelem a parkoló céget, különösképpen, ha találok még néhány sorstársat. A repedt, horpadt olajteknőt viszont felajánlom a kiváló Parkoló Kiknek győzelmi trófeaként Kovácsvölgyi Zoltán (Új Kelet) Talán emlékeznek még olvasóink, hogy a Nyíregyházi Parkolókat Üzemeltető Kft. kérésére fogadta el a megyeszékhely közgyűlése a parkolási díjak emelését. Arra hivatkoztak, hogy egy éve nem emelték áraikat és sok a kintlévőségük, ugyanis nem mindenki szurkolja le a parkolás díját. A becsületesen fizetőkre hárították — ahogy ez már lenni szokott —nemfizető autóstársaink miatti hiányukat. A legutóbbi testületi ülésen a képviselők döntöttek arról is, hogy módosítják a kft. alapító okiratát. Az előterjesztésből azonban az derült ki, hogy a kft. megalakulása óta a fizető parkolás önmagában nyereséget hozott a társaságnak és alapítójának, a nyíregyházi önkormányzatnak. A képviselők döntése alapján a kft. a díjbeszedés mellett már az útburkolat jeleit is festheti, pótolhatja a rongált vagy hiányzó jelzőtáblákat. Sőt, javíthatja a város nemfizető parkolóinak aszfaltját és vízelvezetési rendszereit. Csabai Lászlóné polgármester a testületi ülésen kijelentette, hogy a kft. munkatársai e munkákat már eddig is elvégezték. Amennyiben ellentmondásokkal találkozuk, nem (biztos, hogy az) a véletlen műve. Kimeríthetetlen szennyvízforrás a város alatt Méreg folyik a vízcsapból? Csordogál a... mi is? Fekete Tibor (Új Kelet) Néhány évtized alatt sokszorosára nőtt a háztartásokban a vegyszerfelhasználás. A mosószerek mind több hatóanyagot tartalmaznak, és egyre jobban elterjednek olyan vegyi anyagok használata is, amelyeket nagyanyáink még csak nem is ismertek. Húsz-harminc évvel ezelőtt elegendőnek bizonyult az udvar sarkában egy emésztőgödröt ásni és máris megoldódott a szennyvíz elhelyezése. Ki gondolta akkor, hogy ebből később komoly környezetszennyezés is származhat? Mára szinte minden nyíregyházi lakásban ott a vezetékes ivóvíz, ugyanakkor a keletkezett szennyvíz elvezetése sokkal rosszabb arányú. Az altalaj elszennyeződése mára olyan nagy mértéket ért el, hogy az önkormányzatnak tenni kell valamit, ha el akarja kerülni a talajvíz katasztrófát. A szeny- nyezés mértékéről és a legsürgősebb tennivalókról Fekés- házy Gáborral, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi szakemberével beszélgettünk. — Valóban ketyeg-e a biológiai bomba a város alatt? — Sajnos, Nyíregyháza alatt annyira elszennyeződött a talajvíz, hogy néhol már öntözésre sem ajánlott, inni pedig sehol sem lehet. A talajvízkutak egyszerűen csak szennyvizet tartalmaznak. A felszín alatti talajréteg pólusai eltömődtek, telítődtek vegyszerrel, így a felső földréteg egyre kevésbé képes megszűrni a lehullott csapadékot és a derítőkből a talajba jutott vizet. A gravitáció miatt a vízzel együtt a szennyeződés is egyre lejjebb kerül, és előbb- utóbb elszennyezi rétegvizeinket is, mely az ivóvízbázisunkat adja. — Milyen mélységben fertőződött el a megyeszékhely alatt a talaj? — Méréseink alapján mondhatom, néhol már hatvan méter mélyre is lejutott a szennyeződés. Nem lehet egyértelműen megmondani, hogy ez hányadik vízréteget jelenít. Ez egységes rendszer. A Nyírség egy homokos, löszös, néhol vályogos talajrétegekből áll. A vízrétegek és a vízoszlopok kapcsolatban vannak egymással. Egy adott mélység után már nincs oxigén a talajban, a szerves anyagok lebomlásakor ammóniára és különböző nitrátokra bomlik a talajvíz szenynyező anyaga. Ezért is egyre magasabb az ivóvíz nitráttartalma. — A családi házaknál még mindig elterjedt az emésztőgödrök építése. Ezek mennyiben felelősek a környezet károsításáért? — Nagyon nagy mértékben. A háztartási szennyvízszikkasztók túl közel vannak az első vízréteghez. Szemléink során még olyat is tapasztaltunk, hogy a régi fajta, használaton kívüli ásott kutakat nem töltik fel földdel, hanem szennyvízülepítőnek használják. így szűretlenül kerül a vízbe a szennyező anyag. Ez olyan fertőzési gócot jelent, ami képtelen megtisztulni. A nagyobb darabos szennyeződést ki tudja szűrni a homok, de a nitrátot és a vegyszermaradványokat már nem. Kevésbé ismert, hogy a hétvégi kertekbe szakszerűtlenül fúratott kutak is milyen komolyan veszélyeztethetik a talajvizet. Nyíregyházán is tapasztaljuk, az ilyen-olyan- amolyan kedvezménnyel szolgáltatásukat kínáló kútfúró „mesterek” száma mennyire megszaporodott. A kellő szakértelem hiányában végzett fúrás esetén a cső mellett függőlegesen lejuthat az esővíz és vele együtt a szerves és szervetlen fertőző anyagok is. Az ilyen kútfúrókkal teljesen felesleges 40— 50 méterig leásatni, hisz akár az első vízrétegből is ugyanolyan koszos vizet lehet nyerni, mint mélyebbről. Lehet, a végén az olcsóbb fúrás kerül többe. — Az önkormányzatnak milyen eszközök vannak a kezében a talajvíz védelmére? — Ez a mostani szennyvízrákötési akció is egy lehetőség környezetünk védelmében. Öt-, illetve tízezer forinttal támogatjuk a csatlakozni szándékozókat, valamint felhívjuk a figyelmet a díjfizetési kedvezményre is. Az akció végeztével, október után már keményen bírsággal sújtjuk azokat, akiknek a lehetőségük meglenne a szennyvízhálózatra történő csatlakozásra, ők mégis továbbra is a szennyvízszikkasztót használják. Akik vízzáró szennyvíztárolót építettek, azok egy ideig még használhatják, de ők sem időtlen ideig. Egyébként nem kell hosszasan számolgatni ahhoz, hogy belássuk, egy év alatt megtérül a rácsatlakozás költsége. A szennyvíz csatornadíja köbméterenként 48 forint (plusz áfa), míg a szippantókocsival 300 forint körüli összegért viszik el. —Akik 15—25 ezer forintból meg tudják oldani a szennyvízgerincvezetékre történő rákötést, azoknak minden bizonnyal hamar megtérül a befektetés. De mi lesz azokkal, akik (például az Orosi út mentén) csak nagynyomású csővezetékre csatlakozhatnak és 150—200 ezer forintos beruházással tudnának rácsatlakozni a gerinchálózatra? — Erre mindenképpen ki kell dolgoznunk valamilyen konstrukciót. Még nem tudjuk mi lesz az, de akkor is ez csak egy megtűrt állapot lehet. Hosszabb távon nem tartható fenn a talaj állandó szennyezése. A közműpótló létesítményeket előbb- utóbb meg kell szüntetni. Erről megküldjük a határozatokat a tulajdonosoknak. Ha határidőre nem teljesíti és nem teszi legalább vízzáróvá a szennyvízaknáját, akkor élhetünk a végrehajtási bírság eszközével, ami tízezer forintig terjedhet és többször ismételhető. A másik lehetőségünk a szabálysértési feljelentés. A jelenlegi törvények értelmében a bírság összegének felső határa ötvenezer forint. Mi volt, mi van, mi lesz vele? : ....•______:_-___-_______;_____:______1__i___ Új Kelet-információ Már jó néhány éve annak, hogy az Arany János utcán a Magyar Honvédelmi Szövetség felépítette székházát, mely elsősorban a honvédelmi nevelés elősegítésére volt hivatott. Az MHSZ-székház állami pénzből, a Honvédelmi Minisztérium támogatásával, városok és községek adományaiból épült fel. A négy- emeletes ház minden szintjén volt valamilyen oktatás. Megszerezhették itt hivatásos jogosítványukat a sorkatonák, képeztek többek között ejtőernyősöket, repülősöket, volt modellező szakkör. A rendszerváltás évében, 1989- ben azonban az MHSZ-t megszüntették. A szervezeti törvény alapján a szakkörök önálló egyesületekké alakultak át. Az épületet átvette a mostani Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatóságának elődje. Az épületben számos betéti társaság mellett az évek folymán a dolgozók általános iskolájának néhány kihelyezett osztálya és egy szakközépiskola is helyet kapott. Szeptember 1-jétől egy évre az evangélikus általános iskola vette bérbe, felső tagozatos diákjainak elhelyezésére. Az épület jövője még elég bizonytalan. Egy, már megszületett és még egy születőben lévő törvény értelmében azok a tömegsport-egyesületek, melyeknek korábban állami épületeit elvették, visszaigényelhetik majd azokat. Mint azt a Területi Technikai Tömegsport Klub szövetségi elnökétől. Kallós Gyulától megtudtuk, ők mindenképpen vissza szeretnének költözni legalább az épület első és negyedik szintjére. Biztos, hogy a többi hely sem marad majd kihasználatlanul, hiszen több társadalmi szervezet is jelezte már igényét az épületre a Kincstári Vagyonkezelő felé.
