Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-30 / 228. szám
2 1996. szeptember 30., hétfő Világkrónika Magyar TávirafNrotfa Az oroszok véleményt váltottak Az orosz külügyminiszter először vélekedett úgy, hogy a NATO bővítése elkerülhetetlen, Moszkva viszont változatlanul nemlegesen viszonyul hozzá. A New Yorkban tartózkodó Jevgenyij Primakovot az orosz média idézte. Az orosz diplomácia vezetője elismerte, hogy országa nem tudja megakadályozni a bővítést. Moszkva egyes partnerei tisztában vannak azzal: mindent meg kell tenni, hogy a bővítés ne befolyásolja Oroszország és a Nyugat viszonyát. — A NATO terjeszkedése megfelelő lépésekre, sok megállapodás felülvizsgálatára késztet bennünket — mondta. Égő kurdok Három kurd rabot kórházba szállítottak, mivel felgyújtották magukat, így tiltakozva tizenegy társuk halála miatt— közölte egy emberi jogi szóvivő. — Ez tiltakozás volt a diyarbakiri támadások miatt — idézte a Reuter a szóvivőt, aki elmondta: a három rab—két férfi és egy nő—festékhígítót öntött testére, és felgyújtotta magát pénteken az isztambuli Bayrampasa börtönben. A rabok közül kettőnek állapota súlyos. Párbeszéd tálibokkal Az ENSZ folytatni akarja a párbeszédet és az együttműködést a tálibokkal — mondta Norbert Holl, német diplomata, a világszervezet vasárnap Kabulba érkezett különmeg- bízottja, miután kétórás tanácskozást tartott a tálibok Mohammad Rabbani mulla vezette legfelsőbb tanácskozó testület, a súra tagjaival. Mint arról a sajtónak beszámolt, tárgyalópartnereit felkérte, védelmezzék meg az ENSZ Afganisztánban működő ügynökségeit, tartsák tiszteletben az ENSZ alapokmányát. Volt tagköztársaságok vendégjárása Moszkvában lassan hagyományt teremtenek a FAK-orszá- gok ama vezetői, akik a hét végeken a nyilvánosság teljes mellőzésével tárgyalnak az orosz politikusokkal. A hónap elején Moszkvában járt fehérorosz államfő után ezúttal Leonyid Kucsma ukrán elnök kereste fel az orosz fővárost, ám a vizitről hivatalosan semmit sem közöltek. Kucsma Viktor Csernomirgyin miniszterelnökkel annak Moszkva melletti rezidenciáján találkozott. A megbeszélésről annyi szivárogott ki, hogy széles körűen megvitatták a kétoldalú viszony alakulását. Áttekintették a vitás kérdéseket, így a fekete-tengeri flotta megosztását, és szó volt az Ukrajnába irányuló orosz gázszállításokról is. Klestil jobban van Thomas Klestil osztrák elnök most már valóban jobban van — közölték vasárnap az osztrák politikus orvosai. Lutz- Henning Block tüdőgyógyász szerint Klestil belátható időn belül újra elláthatja feladatait. Wolfgang Graninger, az orvoscsoport vezetője szerint az elnök hamarosan elhagyhatja a kórházat. Hogy pontosan mikor, azt nem akarta megmondani. Azt állította, hogy Klestilt csak azért tartják az intenzív osztályon, hogy ne zaklathassák az újságírók. Sztálin kifinomult olvasói ízlése MTI Falánk olvasó, mondhatni a könyvek terén mindenevő volt Sztálin, az egykori szovjet diktátor: a bélférgektől kezdve az idegrendszer állapotán át a huligánokig minden érdekelte. A moszkvai Pravda a minap oldalnyi terjedelmű listát közölt azokról a könyvekről, amelyeket Sztálin 1926-ban rendelt különböző könyvtárakból, s amelyek a lap szerint intelligenciájáról tanúskodnak. — Az ember az általa olvasott könyvekről ismerszik meg — állítja a Pravda, hozzátéve: úgy látszik a XX. század végének politikusai nem tekintik az intelligenciát szükséges követelménynek, különösen amikor egyetlen igazi hatalom létezik — a pénzé. Eltérően országunk és más államok politikusainak többségétől, Sztálin intellektusa olyan szinten volt, amely lehetővé tette számára, hogy beszédeit ne fizetett beszédírók alkossák — kommentálja a lap a könyvlistát. A filozófiai, történelmi és politikai munkák mellett olyan könyveket is találtak a Sztálin által megrendelt könyvek listáján mint a „Hipnózis lényege”, ,,Az emberi és állati lélek”, „Az ölés joga”, „Zsidó rituális gyilkosságok”, „Huliganizmus és késelés” vagy olyanokat, mint a „Bélférgek egy farmer életében — hogyan harcoljunk ellenük” vagy a „Szifilisz” című könyv. Fekete vagy nem fekete Magyar munkások francia hajókon Franciaországi munkavállalási engedéllyel nem rendelkező 22 magyar dolgozóra bukkantak a francia hatóságok Európa legnagyobb folyami sétahajózási cége, a strasbourgi székhelyű Alsace Croisiere három hajóján: a hajók az elzászi város kikötőjében horgonyoztak. A hatóságok pénteken késő este őrizetbe vették a cég igazgatóját, Gérard Schmittert, a vállalkozás több más vezetője ellen pedig hivatalos eljárást kezdeményeztek. A Schmitter-házaspár lakásán házkutatást is tartottak, s állítólag fontos iratokat foglaltak le. MTI A 22 magyart a nyomozók kihallgatták, de utána engedélyezték, hogy visszatérjenek Magyarországra. Az illetők — nők és férfiak vegyesen — személyzetként dolgoztak a hajókon, s egy dunai sétaút befejeztével érkeztek vissza Stras- bourgba. Igazságügyi források szerint egyébként az Alsace Croisiere 1994-től napjainkig rendszeresen alkalmazott hajóin magyarokat, ezek azonban nem rendelkeztek francia munkavállalási engedéllyel, s fizetést is jóval kevesebbet kaptak annál, mint amit a francia törvények ilyen esetben előírnának. — Félő, hogy ezáltal teljesen törvénytelen módon hatalmas nyereség halmozódott fel — nyilatkozott az üggyel foglalkozó főügyész, ezzel egyben a nyomozás irányát is jelezve. Az Alsace Croisiere minderre válaszolva közleményt adott ki, cáfolva, hogy illegális munkaerőt dolgoztatott volna, s hogy el akarta volna titkolni a magyarok alkalmazását a hatóságok előtt. — Cégünk egy szolgáltatási szerződést írt alá egy budapesti vállalkozással, a Dunatourral, s így nem mi alkalmaztuk a magyarokat — szögezte le a francia cég kereskedelmi igazgatója, azt is hozzátéve, hogy hajóik az utazások 90 százalékát külföldön, idegen vizeken (például Magyarországon) töltik, s így nem tartoznak a francia törvények hatálya alá. A strasbourgi hatóságok viszont ez utóbbi érvet már első látásra is elvetik, mondván: a hajókon francia zászló leng, s így azok — bárhol tartózkodjanak is — francia területnek számítanak... Netanjahu interjúja Alagútháború Vasútvonal MTI Vasárnap Bosznia-Her- cegoviában megnyitották a Zvomik—Tuzla vasútvonal 65 kilométeres szakaszát, amelyet az IFOR magyar és olasz egységei állítottak helyre. Ez a szakasz a kelet-nyugati boszniai vasúti fővonal része, amely keleten összeköti Boszniát Jugoszláviával. A fővonal nyugati kijáratát jelentő volinjai szakasz vasúti hídját ugyancsak magyar IFOR-katonák állították helyre még júniusban a magyar Hídépítő Vállalattal együttműködve. Ez a boszniai vasúti fővonal teljes hosszában még mindig nem járható, a Doboj és Tuzla közötti Bosansko Petrovo Selo vasúti hídját még nem állították helyre. Ezt a feladatot is az IFOR zászlaja alatt a volt Jugoszláviába vezényelt magyar egység kapta, amely a Hídépítő Vállalat bevonásával október első felében kezd hozzá a munkához. A magyar műszaki alakulat eddig 14 hidat állított helyre a volt Jugoszláviában. A magyarok most a nyugatboszniai Handanovicinál található Sanski Most közelében egy fahidat építenek, s a munkát várhatóan október 3. hetében fejezik be. Ez lesz a 15., majd a Petrovo Selo-i a 16. híd, amelyet a magyar egység bevonásával állítanak helyre. MTI Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap ismételten azt mondta, hogy elkötelezett az oslói megállapodások végrehajtása mellett, és reményét fejezte ki, hogy „Jasszer Arafat hasonlóképpen vállalja a felelősséget”. Az ABC amerikai televízió vasárnapi vitaműsorában nyilatkozva megerősítette álláspontját, amely szerint a több tucat halálos áldozatot követelő véres zavargásokat maguk a palesztin hatóságok szították, és a jeruzsálemi alagút megnyitásának „nincs semmi köze a vallási kegyhelyek szentségének a megsértéséhez”. Közlése szerint azzal a megszorítással fogadta el a meghívást a washingtoni csúcs- találkozóra, hogy a tanácskozást előfeltételek nélkül rendezik meg. Kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az „alagút bezárása nem téma a számomra — a legfontosabb feladat a békefolyamat továbbvitele és a tárgyalások újrafelvétele”. Szavai szerint a föld alatti járat kapujának megnyitása nem sértette meg a kegyhelyek szentségét, és a feltárás megkezdése után negyvennyolc óráig nem történt semmi: azután azonban a palesztin hatóságok „hamis képet festve az ásatásról szándékosan felkorbácsolták a palesztinok vallási érzelmeit”. Tagadta, hogy „távolságtartó és lekezelő” magatartásával aláásta volna Jasszer Arafat helyzetét. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a palesztin vezető nem tett eleget az oslói megállapodásokból fakadó felelősség rá eső részének, és bizonyítania kell, hogy nem az erőszakot, hanem a békét tartja szem előtt. Arra a felvetésre, hogy a tárgyalásos megoldás érdekében mindkét félnek engednie kell, Benjamin Netanjahu azt válaszolta, hogy az izraeli kormány már területeket adott át, most a palesztin vezetésen a sor, hogy „hitet tegyen a béke mellett saját népe előtt”. Jelezte, hogy kész visszavonni az izraeli csapatokat Hebronból és Ciszjordániából, de csak az ottani zsidó lakosság védelmét szolgáló, megfelelő biztonsági intézkedések kíséretében. Megkérdezték tőle, vajon bízik-e abban, hogy a PFSZ végleg feladta Izrael lerombolásának a tervét. — Nagyon remélem, hogy így van. A legegyszerűbben úgy bizonyíthatnák békés szándékukat (a palesztinok), hogy maradéktalanul végrehajtják az egyezményeket — válaszolta. Hozzáfűzte, hogy a rend és a nyugalom helyreállítása—a biztonsági feltételek megteremtése — után nagy hangsúlyt kíván fektetni a befektetések bővítésére és a foglalkoztatottság növelésére a palesztin területeken. Lebegy várja a hatalmat MTI A szívműtétre készülő Borisz Jelcin orisz elnöknek el kellene oszlatnia az ország vezetésével kapcsolatos bizonytalanságot, oly módon, hogy betegsége idejére átadja a hatalmat — véli Alekszandr Lebegy, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára. A Reuter szerint Lebegy a Moszkovszkij Komszo- molec című lapnak nyilatkozva kifejtette: a döntés Jelcin kezében van, de a jelenlegi helyzet, amikor „nem állandó kéz tartja a kormány- rudat”, veszélyes a nemzet- biztonságra nézve. Lebegy szavai az NTV tévé- társaságnak adott korábbi szeptemberi nyilatkozatát tükrözik, amelyben a politikus sürgette, hogy Jelcin ne csak az áthidaló-megkerülő (bypass) szívműtét rövid idejére, hanem betegsége időtartamára adja át a hatalmat. Jelcin ugyanis várhatóan csak pár órára, az altatás idejére adja át a legfőbb hatalmat, így a nukleáris fegyverek feletti ellenőrzést is, Viktor Csernomirgyin kormányfőnek. A lapnak nyilatkozva Lebegy úgy'vélte, Jelcin elnöknek fel kell épülnie, hogy iratokat tanulmányozhasson, tanácsadókkal találkozhasson, és döntéseket hozzon. — Enélkül olyan veszélyes precedenst teremtünk, hogy az országot az elnök nevében is lehet kormányozni. Ez pedig egyáltalán nem tetszik nekem — tette hozzá a politikus. új] KELET l\ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Aki azt hiszi, hogy a volt Jugoszlávia területén minden feszültség megoldódott, és a jelen helyzet talán konzerválható, az súlyosan téved! Mindez talán igaz is lehet a háborúkban részt vevő országrészekre, a szerbekre, a horvátokra, macedónokra, szlovénekre és bosnyákokra, sőt, a montenegróiakra és a délvidéki magyarokra is, azonban nem érvényes Koso- vóra. Ott a háború még meg sem kezdődött! Pedig minden bizonnyal valamikor be fog következni. Az albánok mindenesetre elkövették azt a hibát, hogy függetlenségükért nem abban az időben kezdték meg a nyílt küzdelmet, amikor Szerbia amúgy is el volt foglalva a többi néppel való háborúzással... A kosovói függetlenségi törekvések nyűt küzdelemmé válásának azonban, úgy tűnik, most jött el az ideje, de legalábbis nagyon közel van. Erre a feltételezésre az ad okot, hogy pár napon belül három fegyveres összetűzés is volt a Szerbia kebelébe beolvasztott és így nemzeti, sőt, kisebbségi létében is megkérdőjelezett és teljesen elnyomott albán nyelvű Koso- vóban... Vucitrnben pokolgépet dobtak a szerb katonaság laktanyájának udvarára. Rudnik és Podujevo helységekben a rendőrkapitányságokat érte fegyveres támadás. Á Koszovói Demokratikus Szövetség szerint, a feszültség azért fokozódik, mert a szerb rendőrség állandóan és minden eszközzel vegzálja az albán lakosságot. A függetlenségért és teljes önrendelkezésért küzdő szövetség ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az albánok céljaik eléréséhez csak politikai eszközöket használjanak... Az egészen bizonyos, hogy Kosovó még nem készült fel egy nyílt összetűzésre, nem rendelkezik semmilyen hivatalos hatalmi bázissal, hiszen még a helyi rendőrség tagjai is csak szerbek. Se fegyverük, se pénzük ahhoz, hogy hadakozzanak. Az első menetben minden valószínűséggel a partizánjellegű és a terrortámadások lesznek a kosovói albánok harci megnyilvánulásai, és minden attól függ, hogy miként tudnak majd fegyverekhez jutni. Több variációs beszerzési forrás is adódhat. A történelmi gyakorlat azt mutatja, hogy ilyenkor majdnem mindig akad egy állam, amelyik szívesen teijesztené ki befolyását a területre, és ezért a lázadókat fegyverrel segíti. (Elképzelhető akár egy egységes iszlám segítség is). Számba jöhetnek még a zsákmányolt fegyverek, azonban a leglogikusabbnak tűnő támogatás — az albán államé — hordozza magában a legtöbb kérdőjelet és a legnagyobb veszélyt: a háború nemzetközi eszkalációját. Albánia készsége mindenesetre sokat nyom a latban, azonban talán még több eredménye lehet a világszerte dolgozó kosovói vendégmunkások szolidaritási tevékenységének.
