Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE A szőlőérlelő nyárban Nyíregyházán, a Kossuth utca ele­jén járókelőket szólítottunk meg, és a címben szereplő kér­dést tettük fel nekik, íme hárman a válaszadók közül: Fekete Tibor (Új Kelet) — Gyakran kell busszal utaznom, és bosszantó, hogy néha milyen zsúfoltak a jár­művek, nincs ülőhely, ráadá­sul elég ritkán is járnak. Nyírpazonyban lakunk, és elég sokan kiköltöztek a Kovácsné Kedves Izabella a 19 500 forintot, akkor nem jár semmi. Kétszázhatvan na­pos a szülési segély időtarta­ma, ezután semmi... Mikor megkérdeztem a tébénél egy illetékest, mit le­het tenni, csak annyit vála­szolt, hogy takarékoskod­junk erre az időszakra. Spó­rolni is csak pénzből lehet, ráadásul nem vizsgálják, hogy hány forinttal lépi túl a megengedett felső határt. Ha egy forinttal, ha tízezer forint­tal több az egy családtagra jutó jövedelem, mint a tör­vényben meghatározott ér­ték, ugyanúgy nem jár egy fillér sem. Az a baj, hogy nem lépcsőzetesen csökken a tá­mogatás mértéke. szehasonlítani ezt az össze­get például a gyermekruhák árával. A város szép, egyre szebb, erre telik, csak a meg­élhetésünk egyre nehezebb. Mindennek a kormány az oka. Az önkormányzatoknak juttatott pénzekért és azért, hogy kevés az eklézsia. Szabó Tiborné megyeszékhelyről. Lassan olyan lesz, mint Nyíregyhá­za egyik kertvárosa. Újság- hirdetésekben is gyakran ol­vasni, hogy (főleg a lakóte­lepekről) szívesen menné­nek oda lakni. A „népván­dorlás” ütemét nem követi a tömegközlekedés fejleszté­se. A település közbiztonsá­ga is érezhetően romlott az utóbbi időben. Nagyon el­szaporodtak az apró lopások. Nem olyan nagy károkozás, viszont annál inkább bosz- szantó dolog. — Felháborítónak tartom az új társadalombiztosítási törvényt, amely a régóta dol­gozó nőkkel, illetve csalá­dokkal rendesen elbánt. Akiknek április tizenötödike után született a gyereke és akik egy kicsit előbbre jutot­tak, jobb lett a fizetésük, áp­rilis közepe óta nem kaphat­nak gyedet és semmi mást. Ha az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja Pózmán Róbert — Nem lehet megélni, nem lehet több gyereket vállalni. Nekünk egy gyermekünk van, és nem is akarunk töb­bet. Nekem már harmincéves koromra megoldódott a la­káshelyzetem, de aki most húszéves, annak semmi esé­lye sincs önerőből önálló la­káshoz jutni. Nagyon sokba kerül az élet, a megélhetés. Emellett még több gyereket is nevelni nem lehet. Nekem van munkahelyem, de a fele­ségem gyesen van, és havon­ta mindössze 7500 forintot kap. Felháborítóan kevés. A gyereknevelésre pedig 2750 forintot adnak. Érdemes ősz­Ki hova, mikortól és miért oda tartozik? Átalakuló szolgáltatók Tukacs István MSZP-frakcióvezető Fél evvel ezelőtt tárgyalta először a nyíregyházi kép­viselő-testület a megye- székhely vagyonának to­vábbi működtetését. Akkor két alternatíva elkészítésé­ről született döntés. A leg­utóbbi közgyűlés nem tár­gyalta az anyagot, valószí­nűleg ebben a hónapban kerül rá sor. Tukacs István­nal, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjével beszélgettünk az előter­jesztésről. Száraz Attila (Új Kelet) — Az elkészült előterjesztés­ben összefoglalták a szakembe­rek az érintett kft.-k, vállalatok, önkormányzati bizottságok, valamint frakciók véleményét. Ami itt most a kérdésekre el­hangzik, az csak részben lesz á párt véleménye, mert bár eddig is többször beszélgettünk róla, de végleges szocialista állás- foglalás nincs. Mi azt az elkép­zelést fogjuk támogatni, ame­lyik kevesebb pénzébe kerül majd a városnak. Nagyon sokat gondolkoztunk arról, hogy me­lyek legyenek azok a tevékeny­ségi körök, illetve gazdálkodó szervezetek, amelyek bekerül­jenek a vagyonkezelés általá­nos rendszerébe — foglalta össze beszélgetésünk elején ál­talánosságban az első forduló óta történteket a frakcióvezető. —Hogyan fogadták az érin­tett vezetők a javaslatot? Mi­lyen átalakulások várhatók, kiket érintenek ezek? — Az első időkben nem kon­zultáltunk a vezetőkkel, csak azt követően, hogy kialakult egy tervezet, ami a képviselők elé kerül. Azt le sem lehetne ta­gadni, hogy közben a vagyon­kezelés módjáról folytak „spontán” beszélgetések az érintettekkel. Az ő véleményü­ket leginkább úgy lehet meg­fogalmazni: remények és kéte­lyek. Nem volt mindenki elra­gadtatva az átalakulás szelétől. Először azoTcat a szolgáltató­kat, szolgáltatásokat említe­ném, akiket nem érint ez a vál­tozás. A Nyírtávhő Kft.-t nem érinti, mert nagy valószínűség­gel az Erőmű Kft.-vel hoz létre közös vállalatot. így megszűn­ne az, hogy vásároljuk az ener­giát, azaz megspórolnánk az ár­rést. A Nyitvicsav több önkor­mányzat közös tulajdona, ezért nem lehet a nyíregyházi va­gyonkezelő és szolgáltató cég­be bevinni. A Temetkezési Vál­lalat szintén ebbe a körbe tar­tozik, hiszen ott 86 település közös működtető vagyona van. A Kábelkom Kft.-ben ki­sebbségi tulajdonosok va­gyunk. A Szabolcs Volán Rt.- ben nincs vagyonunk, a ké­ményseprést pedig szerződéses alapon végeztetjük el. Az első variációban a Város­gazdálkodási Rt. vagy a Va­gyongazdálkodási Rt. város­üzemeltetési igazgatóságához tartozna: a fürdő, a fizetőparko­lók, a köztisztaság, az út-híd fenntartás, a zöldfelületek, a bel­vízcsatorna, a városszépítés, a gyepmesteri telep, a közvilágí­tás, a közhasznú foglalkoztatás, az intézmények felújítása, an­nak lebonyolítása, műszaki el­lenőrzése. A vagyonkezelő és gazdálkodási igazgatósághoz lenne rendelve: a lakáskezelő, a piacüzemeltető, a üzlethelyi­ségek és ingatlanok, a részvé­nyek, az üzletrészek kezelése, a beruházások, a reklámok. Ezen­kívül lenne még egy pénzügyi, gazdasági igazgatóság, mely a nevének megfelelő feladatokat látna el. Egy másik variáció sze­rint Városüzemeltetési közhasz­nú társaság alakulna, melynek lenne egy szolgáltatói (fürdő, fi­zetőparkoló, köztisztaság, gyep­mesteri telep, közhasznú foglal­koztató, intézményi felújítások), és egy városüzemeltetői ágaza­ta (út-híd fenntartás, zöldfelület­karbantartás, belvízcsatorna-ke­zelés, városszépítés, közvilágí­tás). A harmadik egység itt is a gazdasági részleg lenne. — Mi arról a véleménye, hogy egyes ügyvezetők, illetve szakemberek úgy látják, a más­fél éve felvetett átalakulás las­san halad, aminek oka a poli­tikusok lassúsága, azaz nem döntenek gyorsan, mert az át­alakulás azzal jár együtt, hogy „tiszteletdíjas” felügyelő bi­zottsági helyek szűnnek meg? — Nagyon jó lenne, ha ezek a felhangok kimaradnának az előkészítésből, és szakmai, il­letve várospolitikai elvek alap­ján gondolkodnánk a vagyon­kezelésről. Anélkül, hogy ké­telkednék, hogy elhangzott a fenti kijelentés, úgy érzem, nem egységes a nyíregyházi kft.-k véleménye abban, hogy a va­lamilyen módon történő össze­vonás az egyetlen jó megoldás. Nem hiszem, hogy a politika azért lassítaná az átalakítást, mert szűk látókörű. Olyan ko­moly kérdések vetődnek fel például egyeztetéseink alkal­mával, mint például: kell-e a városnak üzleti alapon működ­tetett vagyon? Ebben ugyanis eléggé megosztottak a vélemé­nyek. Vannak, akik az mond­ják, hogy az üzlethelyiségek bérleti díjából folyamatos be­vételhez jutunk minden évben, és ez szükséges a költségvetés­hez. Vannak azonban olyanok, akik azt mondják, hogy ezeket el kell piaci áron adni, mert nem tudunk ezekért az üzlet- helyiségekért piaci szintű bér­leti díjakat kapni. Iserlohnban például egy üzlethelyisége sincs az önkormányzatnak. Szintén fontos kérdés: privati- zálhatók-e a közműcégek? Van­nak, akik azt mondják, hogy igen, hiszen ez tőkebevételt jelent, amivel javul a szolgál­tatás minősége, vannak, akik szerint nem lehet alapvető köz­műcégeket privatizálni, mert aki pénzt fektet be, hasznot akar, és a hasznot nem szabad a városlakókkal megfizettetni. Ezekre a kérdésekre rövidesen választ kell adnunk, ezért ke­mény viták várhatók. —Mikorra várható az új gaz­dasági szervezet beindítása? — A vagyonkoncepciót eb­ben a hónapban tárgyaljuk. Igyekszünk addig minden egyeztetést megtenni, hiszen egy rossz döntés alaposan ki­hathat a város életére. Nem kis feladat a vagyonkezelés és a szolgáltató cégek sorsát meg­határozni. Könnyen elképzel­hető, hogy lesz egy harmadik forduló is az ügyben. No és, persze, az sem lesz kis feladat, hogy a későbbiekben a kft.-két, vállalatokat átalakítsuk, meg­szervezzük az új gazdasági tár­saságot. Ezt nem lehet pár hó­nap alatt véghez vinni. — A beszélgetés végén mit szólna, frakcióvezető úr, egy kis tippe léshez? A városban elter­jedt a hír, hogy az új gazdasági szervezet élére vagy Felber- mann Endre vagy Soltész József kerül. Ón kire tippel? — Nem akarok tippelni, eze­ket a pletykákat én is hallot­tam. Szeretném azonban cáfol­ni, hogy az egész vagyonkon- cepció egyik legfontosabb ele­me: ki lesz az új gazdasági tár­saság vezetője. Egyáltalán nincs még eldöntve, nincs el­képzelés. Jó szakembernek tar­tom mind a két „hírbe hozot­tat”. Viszont nem mindegy, hogy egy jó szakembert olyan helyre teszünk-e, ahol tudja érvényesíteni a képességeit, vagy oda, ahol nem tudja érvé­nyesíteni. Ezért tartom korai­nak a találgatást. Nem tudom, hogy foroghatnak közszájon ezek a nevek, az biztos, részem­ről sohasem hangzottak el sem­milyen beszélgetésben. Lesz közösségi ház a Guszevben! Hatházi Andrea (Új Kelet) A guszevi iskola előtti két épületet néhány éve összekö­tő folyosó létesítésével, külföl­di fiatalok munkájával eggyé varázsolták. Azóta az enyészet birtoka lett a félig elkészült át­alakítás. Az épület önkor­mányzati tulajdonban van, és a református egyház cigány közösségi házat akart benne létesíteni. Már két éve annak, hogy a holland Word Servant, azaz a Világ Szolgái Alapít­vány — nem felekezeti, de val­lásos alapon működő szervezet — segítő szándékkal kereste meg Nyíregyháza város refor­mátus felekezetét, hogy fel­ajánlja húsz—harminc fiatal kétheti munkáját és több száz­ezer forint értékű anyagi segít­ségét, űr. Hadházy Antal refor­mátus lelkészt kérdeztem, hogy mi az oka a félbemaradt mun­kának. — A hollandok szerint Ma­gyarország a fejlődés, gazdago­dás útján indult el, és fontos, hogy a társadalom perifériájá­ra szorult cigányság is egyre több segítséget kapjon. Erre dolgozták ki azt a cigány pro­jektet, aminek egyik kezdemé­nyezése volt a közösségi ház létrehozása. A holland fiatalok az átalakítások mellett még foglalkozásokat is szerveztek az itt élő gyerekeknek. Az vá­rosi önkormányzat ígéretet tett, hogy befejezi a megkezdett át­alakításokat, ahol a már beve­zetett víz- és gázvezetékek mellett a fűtési rendszert kell még kiépíteni és a festési mun­kálatokat elvégezni. Erre vá­runk már két éve.

Next

/
Thumbnails
Contents