Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-28 / 227. szám
Hazai krónika 1996. szeptember 28, szombat Mukanélküliekből közalkalmazottak A közmunkatanács augusztus 29-ei döntése értelmében, az idén egymilliárd forintot adnak közmunkások foglalkoztatására. Pályázat alapján a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igzagatóság 53 millió forintot kapott, amelyből olyan karbantartási, fenntartási és javítási munkákat végeznek el, amelyekre egyébként nincs lehetőségük. Úri Mariann (Új Kelet) Mindez Nyíregyházán hangzott el pénteken, az igazgatóság székhelyén tartott sajtótájékoztatón. Fazekas László igazgatótól megtudtuk, elsősorban a töltések kátyúzását és kaszálását, a zsilipek, műtárgyak karbantartását és korrózió- védelmét, a belvízcsatornák iszapolását, burkolatok tisztítását, cserjeirtást és véderdőművelési feladatot végeznek a közmunkások. Eddig 377 főt alkalmaztak, de várhatóan 700-ra növekszik a számuk. Mindenkivel határozott időre — egyelőre október 31-éig — kötnek szerződést, közalkalmazottként veszik fel őket bruttó 20 ezer forintos alapfizetéssel és a közalkalmazottakat megillető egyéb juttatások és jogok figyelem- bevételével. Ennek ellenére a kiértesített munkanélkülieknek csak 40 százaléka fogadja el a felkínált állást. A már elkezdett munkák tapasztalatai jók, a felvett dolgozókra nincs panasz, a normákat teljesítve, jól dolgoznak. Az igazgató kifejtette, reméli, hogy a jövőre nézve jó rendszert tudnak kiépíteni, és tovább folytathatják majd az elkezdett munkákat. Egy másik nagyon időszerű témáról, a megyénkben kialakult ár- és belvízhelyzetről is tájékoztatták a sajtó képviselőit. Bodnár Gáspár védelmi vezető, az igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta, a június—júliusi aszályos hónapok után szeptemberben akkora mennyiségű csapadék esett, amelyre a vízügyi észlelések óta nem volt példa. Helyenként ötszöröse a lehullott eső mennyisége az átlagos értéknek. A folyamatosan hulló csapadék mindenhol átáztatta a talajt, és különösen a felső-szabolcsi öblözetben okozott belvízgondokat. Ezen a területen csütörtök reggel II. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el az igazgatóság, és öt szivattyútelep üzemel folyamatosan. Ezzel párhuzamosan megkezdték a csatornák kaszálását és a folyási akadályok eltávolítását. Ismételten hangsúlyozták, hogy óriási problémát jelent a gazdátlan szivattyútelepek elhanyagoltsága. A lehullott csapadék- mennyiség hatására a Krasz- nán 3 métert is meghaladó vízszintemelkedést hozó árhullám indult meg — a Tiszán és a Szamoson csak néhány kisebb árhullám vonult le —, ezért néhány nappal ezelőtt I. fokú készültséget rendelt el az igazgatóság. Mára azonban megindult az apadás, így a készültséget megszüntették, de a következő napokban újabb esőzésekre kell számítani.------------—— POLY FLÓRA BT. Biotermékek exportjával, importjával foglalkozó magyar—holland vegyesvállalat. KERESÜNK: • Komoly mezőgazdasági üzemeket, amelyek biotermesztéssel foglalkoznak vagy arra átállnának. Vállalkozni lehet az alábbi növényféleségek és termékek biotermelésére: • Szántóföldi növények: kenyérbúza, napraforgó, mák, olajtök stb. Fűszernövények: kömény, koriander, ánizs stb. Gyümölcsfélék: szamóca, málna stb. Állati termékek: sertéshús, csirkehús stb. Szerződéseket kötünk 1997. évre már ez év november 1-jétöl. KÍNÁLUNK: — Kedvező árakat és fizetési feltételeket. — Garantált szerződéses átvételt. — Ingyenes átállási segítséget és szak- tanácsadást. — Hosszú távú és megbízható üzleti kapcsolatot. Szíveskedjen információt kérni a 42/310-948-as telefonszámon (Karácsony Dániel)! Levélcím: 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 8., 1. em. 1. 1996. évi őszi exporthoz keresünk nagy tételben mákot, napraforgót, olajtökmagot, köményt, koriandert, ánizst, kendermagot, diót (nem biotermékek). Érdekel bennünket 19%. évi termésből származó bármilyen biotermék. Megvételéhez évközi ellenőrzési jelentés és minőségi tanúsítvány szükséges. Történelmi találkozás A történelmi színhely megillette magát a rendezvényt is. A dohánypöfögők között tradicionális márkának számít a Philip Morris, másrészt, most ünnepli századik születésnapját az Egri Dohánygyár. S mivel a két cég házasságot kötött, hol máshol rendeztek volna családi napot, mint az egri várban, ahol a házigazda A/arco Terribilini, a Philip Morris Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója és Francisco Lopes, az Egri Dohánygyár Kft. ügyvezető igazgatója volt. A pincétől a padlásig, azaz a kazamatáktól a a bástyákig kibérelte a neves cég a várat, hogy a családjukkal érkező alkalmazottai, közel négyezer vendég egy napon át jól érezze magát. Hatalmas sátort vontak a várudvarra, a nagyszínpadon egymást váltották a neves művészek, gyerekek és felnőttek ismerkedhettek áz ősi kézműves mesterségekkel, lovagi tornát, íjászbemutatót láthattak, az utcaszínházak régmúltját pedig az óriásbábosok idézték. Úgy tűnik, a szabolcsiak sehonnan sem hiányozhatnak, hisz a program szervezője, a paravánok mögött szorgoskodó hosstes- szek és pincérek irányítója a Szféra Kelet Kft. volt. Nemzetközi garanciát vállal a kamara Külkereskedelemmel és export-import ügyletekkel foglalkozó tagoknak szervezett a napokban szakmai fórumot Nyíregyházán a származási bizonyítványok és az ATA-CARNET-igazolvány használatáról a megyei kereskedelmi és iparkamara. Az érintettek számára többnyire ismerős volt a két okmány, de a lehetőségeknek csak a tored Munkatársunktól A termékszármazási bizonyítvány használatát csak nagyon szűk vállalkozói réteg ismeri, s az ehhez tartozók többnyire szükséges kellemetlenségnek tekintik annak kitöltését. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vendégelőadói, Szabó Ferencné és Surányi Miklósné főmunkatársak rámutatták arra, hogy az okmá;ével voltak tisztában. nyok birtokában igényelhető esetenkénti vámkedvezményen túl, a kereskedelemben érintett országok kamarái kölcsönös garanciaként ismerik el a dokumentumot. Ez jelentősen megkönnyíti az adásvételi munkát, a hosszú távú üzleti kapcsolatok kialakulását. Enélkül néhány országgal — többek között a FÁK valamennyi tagállamával — lehetetlen lenne a kereskedelem. E nemzetközi egyezményhez a napokban csatlakozott Horvátország és Szerbia is. Az ATA-CARNET-igazolvány használatával kapcsolatban elhangzott: ez idáig jelentős problémát okozott a vállalatoknak a részvétel külföldi vásárokon, mert a kiszállított ám után beviteli vámot kellett fizetniük. E problémát át lehet hidalni a szintén nemzetközileg elismert ATA-CARNET- igazolvánnyal, mert a kamara által nyújtott felelősségvállalással vámmentesen lehet a kiállításra szánt árut ki- és visszautaztatni. Az okmányok kizárólag a kamaráknál szerezhetők be, s ott történik a hitelesítésük is. Jussok és jutalékok Palotai István (Új Kelet) A mostani — éppen ügyeletes —jutalékfizetési botrányról először az a hetvenes években „keresztre feszített” pénzügyi zseni jutott az eszembe, aki meggymagból lett egyetlen szezon alatt milliomos. A képlet valahogy így nézett ki: rájött, hogy a gyógyszergyárak a meggymag kilójáért boldogan adnak akár húsz forintot is, a konzervgyárak pedig szintén örülnek, ha a meggymagot, ami számukra csak szemét — ha jelentéktelen összegért is, de — megveszik, elszállítják. A vád, ami miatt az illetőt ötévnyi börtönbüntetésre ítélték, jogtalan haszonszerzés volt. Mit mondjak? Ez ma legfeljebb egy szolid kispályás üzletnek minősül. És ez így is helyes. De akkor mi a jogtalan haszon- szerzés ma? Ha mindent „leadóznak” és „lepapíroznak”, nincs is ilyen fogalom. A dolgok legfeljebb a mi szemünkben tűnnek jogtalannak, és főleg akkor, ha a bevétel összege az egeket ostromolja, a ráfordított munka pedig egyenlő a nullával, vagy alig több annál. Vagy ha valaki állami fizetést kap egy munka elvégzéséért, mégis mást bíznak meg ugyanannak a feladatnak az ellátásával, méghozzá ezerszeres jövedelemért! Amint az a legújabb, privatizációval kapcsolatos juta- lékbotrány esetében történt. A feladat adott volt: a privatizált önkormányzati javak ellenértékét ki kellett (volna) fizetni az önkormányzatoknak. Nem mindet fizették ki. Az ÁPV Rt. ült a pénzen, mint Harpagon, és még azt sem resteilte, hogy meg- váija, amíg a bíróságok kötelezik a fizetésre. Amikor megérkeztek a fizetési meghagyások, a számlák kiegyenlítése helyett felajánlották a peren kívüli alkut. Szinte hallom: — „...kell a pénz? — ...Oké, de annyi nincs. Csak ennyi. — ...Ha annyi kell, hát megkapod részletekben, huszonnyolc év alatt, ha viszont megegyezünk az ennyiben, azt most rögtön a markodba nyomom”. Arról talán ne beszéljünk, hogy ez a módszer mennyire tisztességes vagy tisztességtelen, hiszen az alkuk világát éljük. Az azonban, hogy ezeket az egyezségeket nem az ÁPV Rt. emberei kötik, hanem külső jogászok, méghozzá bődületes összegű, úgynevezett „eredményességi jutalékért”, az már mindennek a teteje! Talán nézzünk egy elvi példát. A kutyabagosi önkormányzat területén és birtokában lévő bankpalotát az ÁPV Rt. eladta Mister Hakapeszinek, amiért 80 milliót zsebelt be. Ebből Kutya- bagosnak jár(na) 60 millió, de az ÁPV Rt. hallgat, mint a sír. Kutyabagos perel, nyer, a bíróság kiküldi a végzést az ÁPV Rt.-nek: fizessen! Ebben a helyzetben jelenik meg ügyvédkém, és közli Kutyabagos polgármesterével, hogy hajlandó adni az egész kócerájért 10 milliót. Ha ez nem „oké”, akkor majd megkapják a jussukat 23 év alatt, havi 23 forint és negyven filléres tételekben. Gondolom, a válasz világos. A számítás a következő: 60—10 az 50. Ennek a tíz százaléka 5 millió. (Ennyi szokott lenni az ilyen-olyan közvetítői jutalék.) Tehát ötmillió üti az ügyvéd markát, ha sikerült az önkormányzatot kisemmiznie. Ilyen és ehhez hasonló tranzakciókért fizetett ki az ÁPV Rt. eddig 3 milliárd (igen, háromezer millió) forint „sikerességi jutalékot”. Ráadásul az egész még csak nem is törvénytelen! Legalábbis ezt közölte velünk „abszolút” miniszterünk, Suchmann Tamás. Jó, jó, de akkor mivel foglalkoznak az ÁPV Rt. saját dolgozói havi 150 — 250 ezerért? Tudom már! Az ügyvédeket pályáztatják... ÚJ KELET Utánunk a vízözön Új Kelet-információ A tizenkét hazai vízügyi igazgatóság szakemberei a felszíni vízkészlet-gazdálkodás időszerű kérdéseiről tanácskoztak az elmúlt napokban Hajdúszoboszlón. A tanácskozáson — amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendezett — többek között a vízhasznosítás hazai helyzetéről értekeztek a szaktárca és az igazgatóságok képviselői. SchreffeI Rudolftól, a OVF főtanácsosától megtudtuk, hogy bár minden évben összeülnek és számot adnak az előző időszakban tapasztaltakról, az idei év több szempontból is különleges volt. A mostani esős időszakkal talán lezárult egy csapadékszegény, aszályos ciklus, amely rengeteg gondot és problémát okozott a szakembereknek. Most egy picit megpihenhetnek, és nyugodt körülmények között értékelhetik az elmúlt 15 esztendő kritikus időszakait. Megemlítette, hogy a Ti- sza-völgyi vízgazdálkodási rendszerben, amely egy országrésznyi területnek biztosítja a vízellátását, különösen az 1990-es és ’92-es év okozott gondot. Mindkét esztendőben rendkívül alacsony volt a vízkészlet, ezért szigorú korlátozásokra is fel kellett készülni annak érdekében, hogy sem a települések ivóvízellátása, sem pedig a mezőgazdasági és üdülési vízhasználat ne sérüljön. Az időben megtett intézkedések eredményeként nem került sor a vízhasználatok korlátozására, de a rendszer ökológiai igényei csak részben voltak kielégíthetők. A folyók tavaszi áradásának és a rendszeres esőzésnek köszönhetően idén az ország nagy részén minden tározót és csatornát feltöltöttek, egyedül a nyírségi területeken nem tudták ezt megtenni. Megyénkben ugyanis a helyi csapadékból töltik fel a tározókat, s a nyáron több mint 100 milliméteres volt a csapadék- hiány. Most viszonylag mindenhol kielégítő a helyzet. Az elmúlt évek elemzése mellett az elkövetkező időszak feladatáról is szó esett. Az új vízügyi törvényre támaszkodva megkezdték az új vízkészlet-gadálkodási programtervezet előkészítését. Kérdésünkre, hogy tárgyaltak-e a felszíni vizeink szeny- nyezettségéről a főtanácsos nemmel felelt, majd elmondta, részben azért nem beszéltek róla, mert az 1990-es évben, amikor különváltak a vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyelőségek, a folyószennyezés vizsgálása és ellenőrzése, valamint a bírság kiszabása a felügyelőségek hatáskörébe kei ált át. Másrészt az utóbbi években a környező országok hanyatló gazdasága és ipara miatt mind kevesebb üzem működik, így egyre ritkábban fordul elő rendkívüli szeny- nyezés. Ennek köszönhetően a területünkre érkező vizek tisztasága tűrhető értékek között mozg‘
