Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-28 / 227. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. szeptember 28., szombat 3 Szeretetakció Új Kelet-információ Immár többéves hagyománynak tesz eleget a Magyar Vöröskereszt Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, amikor az idén is megszervezik a „karácsonyi sze- retetakciót”, mely elsősorban az egyedülállóknak, a kórházban maradtaknak és intézetben élőknek próbálja meg emlékezetessé tenni a szeretet ünnepét. A program szervezéséhez szükséges anyagiakat a Vöröskereszt különböző forrásokból, például adományok kiárusításával gyűjti össze. Ezt a célt szolgálja már az az olcsó ruha- és élelmiszervásár is, melyet október 2—4. között rendeznek Nyíregyházán, a szervezet Bethlen Gábor utcai épületében. A befolyt összegek már a karácsonyi szeretetakció számlájára mennek. Rádió- és tévészereplés előtt Brass-parádé Szabolcsban Bürget Lajos tudósítása A számos hazai és külföldi meghívás és fellépés idején sem hűtlen Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéhez a Brass In The Five rézfúvós kvintett. Ennek bizonyítéka, hogy szeptember 28-án Máriapó- cson adnak jótékonysági koncertet a görög katolikus templomban. Ezt követően október 4-én Nyíregyházán, a művészeti szakközépiskola hangversenytermében szerepelnek, ahol a programon az a műsor szerepel, amit október közepén a Magyar Rádió élő, egyenes közvetítésén játszanak, és amit a Magyar Televízió két nap múlva mutat be. És hogy a megyei program teljes legyen: novemberben 10 napra „ide költöznek” a muzsikusok, hogy a Nemzeti Filharmónia szervezésében 20 iskolai koncerten mutassák be a fúvósmuzsika szépségeit, ismertessék meg a fiatalokkal a barokktól máig terjedő, gazdag repertoárjukat. A Brass In The Five rézfúvós kvintett eddig is sok szállal kötődött Nyíregyházához, illetve a megyéhez. Ez a kapcsolódás most még erősebb lett. Az együttes egyik trombitása ugyanis hosszabb külföldi szerződést vállalt, az ő helyére Tóth Tamás nyíregyházi trombitaművész, a művészeti szakközépiskola tanára került. A Brass előtt még ebben az évben is komoly feladatok állnak, de már kirajzolódik a jövő esztendő koncertkalendáriumának több pontja. így a Nemzeti Filharmónia újabb sorozatra hívta meg őket, több ismert magyar kortárs zeneszerző pedig kimondottan a Brass In The Five számára írt műveket, melyeket CD-n jelentetnek meg 1997-ben. Az együttes szóvivője elmondta lapunknak, hogy a jövőben is szívesen vállalnak szerepléseket Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol kiváló, értő közönséggel találkoznak mindenfelé. A Brass, melyet a szakértők a jelenlegi legjobb-magyar rézfúvós kvintettnek tartanak, így igazi parádéval örvendezteti meg az itteni publikumot. Kevés a gyógytornász A Magyar Gyógytornászok Társasága Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szervezete szakmai napot tartott pénteken a Jósa András Megyei Kórházban a környező megyék szakemberei, és a társaság elnökének részvételével. Olyan speciális feladatokról is szó esett, amelyek nálunk nincsenek. Ilyen például a szívsebészeten alkalmazott gyógytorna, vagy a hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika. Beszéltek arról is, hogy a keleti régióban — különösen megyénkben — kevés a gyógytornász, hanem arról is, hogy több szakembernek lehetősége lenne az úgynevezett otthon ápolás keretén belül a magánszférában tevékenykedni, de még nincs teljesen leszabályozva a jogi-, biztosítási és egyéb háttér. Máriapócsi meghívás Gyüre Ágnes (Új Kelet) A máriapócsi bazilikában a Pócsi Szűz Mária könnyezésé- nek 300. évfordulója tiszteletére szeptember 28-án 18 órától a város önkormányzata jótékonysági estet rendez, amelynek teljes bevételét beteg gyerekek gyógyítására fordítja. A fővédnök Göncz Arpádné. A védnökök: dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök és dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke. Közreműködnek: a budapesti Zeneakadémia Brass in the Five rézfúvós kvintettje, Nagy Csaba tárogatóművész, a budapesti Szent Kristóf Régizene Együttes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriumának Együttese (hangversenymester: Kiss Vilmos Péter, szólista: Fátyol Rudolf, művészeti vezető: Kováts Zoltán), Csikós Sándor Jászai-díjas színművész, konferál Pataki Agnes. Támogatás a 11744058- 15404084-00930000 számú számlára fizethető be. Azt est vendégeinek figyelmébe ajánljuk a helyi városi galériában és általános iskolában megnyílt kiállításokat: Komiszár János és Köbli Attila festőművész, valamint Makrai Zsuzsa tűzzománcművész munkáit. A tárlatok naponta 8—16 óra között látogathatók. Aranylakodalmat ültek Teremen Két eljegyzés, egy esküvő Szűk családi körben ünnepelte Puskás Ferenc és Virág Irma ötvenedik évfordulóját annak, hogy 1946. szeptember 22-én házasságot kötöttek. Néhány napja váratlan vendégként otthonukban kerestük fel őket, hogy gratuláljunk nekik, és beszélgessünk az eltelt évtizedekről. megtarthatták az esküvőt is. A környékbeli fiatal házasok akkoriban a kastélyt és az uradalmi épületeket foglalták el, ők is így alakítottak ki egy lakást maguknak. Volt 5 hold földjük, abból teremtették elő a kenyérrevalót. A téeszesítés után Irma néni 20 évig a szövetkezetben dolgozott, Feri bácsi pedig ingázott Csehszlovákiától Budapestig mindenfelé, ahol nagy építkezéseken munkát talált. A nyugdíjasévek sem telnek tétlenül, most például a kukorica ad a házaspárnak munkát. A tanyákból létrejött Teremet 1952-ben nyilvánították önálló községnek, abban az évben épült fel Feri bácsiék mai háza. Akkor már 3 hónapos volt a harmadik kislányuk, akit egy negyedik lány, majd két fiú, végül még két lány követett születési Dojcsák Tibor (Új Kelet) A takaros, tágas ház mögött gazdasági épület áll, az udvaron és a lakásban egyaránt rend uralkodik. Bizalmatlanul méregettek bennünket a portára vigyázó kutyák, de a gazda határozott parancsára békén hagytak. A szobában telepedtünk le, ahol két gyönyörű, nagy kosár virág kellemes illata fogadott bennünket. A nagyobbik kosár tetején ezüstpapírból formált 50-es mutatta, milyen alkalomra készült. Irma néni hellyel kínált minket, Feri bácsi pedig átöltözött a fotózáshoz. Hét végén sok tekercs filmet fényképeztek el, és videofelvétel is készült a családi ünnepségen — mesélték. Mindketten tele vadnak energiával, éveket letagadhatnának korukból. Pedig nem volt könnyű életük. Egymás közelében nőttek fel. Irma néni szülei feles dohány- termesztők voltak a grófnál, és Dohányostanyán éltek. Feri bácsi családjával a szomszédos Nagytanyán lakott, onnan vitték katonának. Két év múlva hazajött szabadságra néhány napra, és megtartották eljegyzésüket. Egy évre tervezték a jegyességet, de a sors közbeszólt. Hiába telt le a hároméves katonaidő, a vőlegényt Ausztriába vitték, ott amerikai hadifogságba került. Három évvel a gyűrű felhúzása után tért haza, akkor újabb eljegyzés volt, és utána végre sorrendben. Nyolc gyereket neveltek fel, már mindnyájan családos emberek, van köztük olyan, aki túl van az ezüstlakodalmán! Négyen Teremen élnek, a többiek az ország különböző részein, Vállajon, Győröcskén, Gyomron és Budaka- lászon, de az ünnepekre mindannyian hazajönnek. Az ötvenedik évfordulón is itt volt a 8 gyerek, 14 unoka és a 3 dédunoka, köszönteni a szeretetben megöregedett Puskás házaspárt. Szakítottak a hagyománnyal, és nem tartottak az aranylakodalom alkalmából új esküvőt, nem volt szertartás sem a templomban, sem az anyakönyvvezetőnél. Miért nem? Irma néni a kérdésre leírhatatlanul kedvesen a férjére pillantott, és ennyit válaszolt: — Holtomiglant, holtodiglant fogadtam, nem esküdünk újra! Sok boldogságot kívánva, a beszélgetés és a köztük élő szeretet hatására békével és nyugalommal telt szívvel köszöntünk el tőlük. Könyvtárak kapcsolatai Új Kelet-Információ A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Területi Szervezete október 2-án, délelőtt fél 10-től küldöttgyűlést és szakmai továbbképzést tart Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár olvasótermében. A küldöttgyűlésen vezetőségi beszámoló hangzik el az egyesület 1995—96. évi szakmai és gazdálkodási tevékenységéről, valamint megválasztják a küldötteket a november 28-ai MKE- küldöttközgyűlésre. A szakmai továbbképzés keretében dr. Bagdi Marianna PR-manager, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa tart előadást A könyvtárak tömegkapcsolatainak fontossága, nélkülözhetetlensége címmel. Tízévesen is csak így... Hatházi Andrea Peti mindig mosolygó szemű, virgonc tiz éves fiúcska. Ha az osztályának papírgyűjtést hirdettek térképen beosztotta a környék házait, megszervezte a három-négy fős kis ,kommandós” csapatokat, de kérte, hogy az ezért járó dicséretet ne iiják be az ellenőrzőjébe. Forgatókönyvet írt a tanulmányi kirándulásra, az esti takarodó után mindig ő volt a fő mókamester. Mindenki szemében a tipikus „minden lében kanál”. Történt, hogy ezt a tanévet új osztályfőnök szárnyai alatt kezdte, s édesanyja az első, „bemutatkozó” szülői értekezleten megkereste a fiát tanító pedagógusokat. —„A gyermekem nem vehet részt egyetlen csoportos programon sem. Ha ezt nem értik meg, vagy nem veszik komolyan, az életét veszélyeztetik.” Értetlenül és megdöbbenve hallgatták a tanult és tájékozott felnőttek, az anya ellenkezést nem tűrő szavait. — „Egyetlen iskolai ünnepségre sem teheti be a lábát Peti. A Himnuszt, vagy Szózatot nem hallgathatja végig. Olyan helyre kell ilyenkor bezárni, ahová biztosan nem juthat el egyetlen hangfoszlánya sem, ezeknek az énekeknek.” — folytatta a mama. — Csak nem gondolja, hogy például egy télapó ünnepségről — mikor a gyerekek kisorsolják egymás nevét és hetekkel előtte már készítgetik egymásnak kis piros csomagjaikat —, haza fogom zavarni? És pont Petit? — dühöngött a gyermek érdekeit védő osztályfőnök. — Mi csak így élhetünk! — zárta le a vitát a mama. Csak szektájának nézetei szerint hajlandó nevelni tízéves kisfiát. Nincs oltóanyag (Folyt>'*ás az 1. oldalról) — Házi kedvenceinket azonban megvédi a rendszeresen megismételt, veszettség elleni oltás? — A kutyáknál ez természetes, de a macskatartók csak kis számban viszik el beoltatni az állatokat. Ráadásul mostanában divat szelíd görényt, hermelint és egyéb kis testű ragadozóíé- léket tartani, azokat sem ártana beoltatni. — Megelőzés? — Ritkítani kell a ragadozóállományt, és minden esetet be kell jelenteni, így meg- akadályozhatjuk a járvány elterjedését. S mielőtt rákérdezne az oltóanyagra, elmondom, szakmai oldalról megértem az illetékesek döntését, de emberi oldalról nem tudom elfogadni indokként azt, hogy nincs elég pénz. Szakmailag ugyanis csak akkor eredmény es. a megelőzés, ha nyugatról indulva, kelet felé haladva mindenhol megtörténik az oltás. Ha kimarad egy közbülső terület, semmit nem ér az egész. Ugyanakkor nagyon szeretném tudni, hogy miért megint ide nem jut pénz? Miért mindig ez a terület marad ki mindenből? — Mi tegyünk, ha veszett állattal találkozunk? Egyáltalán, mik a tünetei a veszettségnek? — Kutyáknál, macskáknál a habzó száj, kancsalság, a nyelési nehézségek a legárulkodóbb jelek, rókáknál az ember közelségének az eltűrése kelthet gyanút, a szarvasmarha pedig nyalogatja az embert. Ez azért lényeges, mert a nyállal együtt adják át a vírust. Ha ezeket látjuk egy állaton, lehetőleg kerüljük a találkozást, óvatosan távolodjunk el, és mihamarabb értesítsük a vadászokat vagy a sintért. Felszántották (Folytatás az 1. oldalról) Csakhamar kiderült, a terület nagyobb része egy debreceni testvérpár birtokában van, akik — a híresztelések szerint — kukoricát termelnének a környéken, illetve tőzegbányát nyitnának. Művelésre viszont nem alkalmas a föld, a tőzeg is mindössze egyméteres, a természeti értékekben viszont máris felbecsülhetetlen károkat okoztak. A Magyar Nemzeti Park csereföldet ajánlott fel a tulajdonosoknak, ami nagyobb is, minőségében jobb is, mint az említett rész, mégsem akarnak lemondani a földjükről. Magas összeget követelnek, annyit, amennyit nem tud kifizetni a Nemzeti Park. Hosszas jogviták kezdődtek, amiknek ki tudja, mikor lesz vége. Annyi azonban bizonyos, hogy a terület nemzeti érték, s feltétlenül vigyázni kell rá. A piricsi és a nyírpilisi önkormányzat már felismerte környezetük jelentőségét, segítik is Gusztáv és Balázs munkáját. A többi azonban már a tulajdonosokon múlik.