Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-27 / 226. szám
UJ KELET Kisebbségek 1996. szeptember 27., péntek 9 Pályázat a cigányok foglalkoztatására Lefler György (Új Kelet) Köztudomású, hogy az országban Szabolcs megye szenved legjobban a munka- nélküliségtől, ezen belül is a cigányok helyzete a legkilá- tástalanabb. Farkas Tibort, a nyíregyházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, egyben az országos elnökség, tagját a cigányok foglalkoztatási lehetőségeiről kérdeztük. —A legnagyobb problémát valóban a súlyos munkanélküliségjelenti a cigányság körében, ők voltak a leghamarabb feleslegessé válók a munkahelyeken. A megyében regisztrált 42 ezer munkanélkülinek mintegy 75—80 százaléka roma. Persze, ettől lényegesen több a tengődő, az ellátásból kikerült ember. Jövedelem híján csupán a családi pótlékra, az egyszeri segélyekre szorítkozhatnak. Némi reményt jelenthet a közelmúltban megalakult Közmunka Tanács, amelyben három tagunk az Országos Cigány Kisebbségi Ónkormányzatból képviselheti a cigányok érdekeit. A Közmunka Tanács révén jelentős pénzhez lehet jutni a foglalkoztatási gondok enyhítésére, pályázati úton. Nemrég együtt ültünk tárgyalóasztalhoz Seres Antallal, a megyei közgyűlés alelnökével, Farkas Flóriánnal, az OCKÖ elnökével, Farkas Kálmánnal, az előbbi szervezet alelnökével, s jómagam is részt vettem a megbeszélésen, amelyen a foglalkoztatás megyei lehetőségei szerepeltek. Továbbá az, hogyan lehet előkészíteni a pályázatokat munkahelyteremtésre. Ennek érdekében olyan üzemeket, gazdálkodó szervezeteket kerestünk meg, melyek esélyesek arra, hogy az OCKÖ-n keresztül foglalkoztatási pénzekhez juthassanak. Pillanatnyilag 16 pályázatot továbbítottunk az országos önkormányzatunkhoz, amelyek elbírálása hamarosan megtörténik. Számításaink szerint, mintegy 400 fiatal cigány várhatja ettől sorsa jobbra fordulását. A parlamenti roma napon Horn Gyula miniszterelnök úgy nyilatkozatot, hogy legalább 3 milliárd forint kellene egy ilyen válságkezelési programra. Ebből eddig egy fikarcnyit sem láttunk. A legutóbbi elnökségi ülésen úgy határoztunk, hogy emlékeztetve az ígérvényére, levelet küldtünk a miniszterelnök úrnak, a háromból ez évben legalább egy- milliárd forintot kérve. Amennyiben a pénzt az OCKÖ megkapja, a helyi cigány kisebbségi önkormányzatoknak továbbítja — meghatározott feladatokra — az országos szervezet. Szólnom kell a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány ösztöndíjpályázatáról. Az 1996/97-es tanévben, általános iskolai oktatásban részt vevő cigány gyermekeknek nyújt — elsősorban tankönyvek és -eszközök vásárlásához — segítséget. A pályázatok beadási határideje szeptember 20. volt. A megye valamennyi iskolájának megküldtük a pályázati felhívást, s igencsak szép számmal érkeznek is hozzánk az igények. Pályázhattak egyének, cigány kisebbségi önkormányzatok, cigány társadalmi szervezetek, iskolák és más intézmények. A támogatás mértéke: igazolt összegű, egyszeri támogatás, gyermekenként 8000 forint. A pályázatban el-: nyert összeget a pályázó tanulók (szüleik) kapják meg. Egyéni pályázók esetében közvetlenül az alapítvány utalja át címükre, míg szervezetek, intézmények pályázatánál a pályázók egy összegben kapják az öszöndíjat, és továbbítják a tanulóknak. A szervezetek az alapítvánnyal szemben az átvételi elismervények- kel számolnak el. Megemlítem, hogy az Országos Cigány Kisebbségi Ónkormányzat Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Irodája az angol nagykövetségtől egy komplett számítógépet nyert pályázati úton, amelybe egy kezelői képzés is beletartozik még. Rajtunk kívül két megyei iroda kapott még erre lehetőséget, most azt járjuk körbe, hogy melyik típusú gépet vásároljuk meg. A terv egy országos hálózat kiépítése, amelybe valamennyi megyei szervezetünk bekapcsolódhat. Földprogram helyett mbudsmanra várva Eperjesi kapcsolatok Ülésezik a szlovák kisebbségi önkormányzat Fotó: Csonka Róbert L. Gy. (Új Kelet) ____ — A Nyíregyházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat legutóbbi ülésén kénytelen volt változtatni eredeti tervén, a korábbi földprogramot kocatartás váltja fel — mondta érdeklődésünkre Harmati Ernő, az ön- kormányzat elnöke. Az előzményről röviden. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalhoz benyújtott pályázaton, melyre a város önkormányzata és a cigány kisebbségi önkormányzat együttesen pályázott, 350 ezer forintot kaptak földprogramjuk megvalósítására. Ám a föld „kifogyott” a talpuk alól, a pénzt viszont szerették volna értelmes célra felhasználni. Az államtitkári engedélyt követően a kisebbségi önkormányzat gondolt egyet, s a földprogram helyett az állattenyésztést választotta, pontosabban a kocatartást. —Elképzeléseink szerint sertéstelepről, vagy tenyésztőtől vásároljuk meg — az állatorvos által igazolt vemhességű — kocákat, s azokat tartásra cigány családokhoz kihelyezzük. A kihelyezésről egy ad hoc bizottság dönt, amelynek két tagja a kisebbségi önkormányzattól, harmadik tagja pedig a polgár- mesteri hivataltól kerül majd ki. A kisebbségi önkormányzat szerződést köt a koca leendő tartójával, amelyben kötelezettséget vállal a jó gazda módjára ellátni az állatot, s a legalább kétszeri fialtatásra. A szaporulat is a tartót illeti meg. Reméljük, sikeres vállalkozás lesz, bár benne van a veszély, hogy a kocák kést hamarabb lámák majd, mint kismalacot. Éppen ezért szeretnénk körültekintően megoldani a kihelyezést. L. GY. (Új Kelet) ________ A Nyíregyházi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat szeptember 23-án ülésezett. Bánszki János elnök az elmúlt időszak eseményeit értékelve elmondta, hogy több neves rendezvényt tud maga mögött a kisebbségi önkormányzat. A Nyíregyházán augusztus 31— szeptember 15. között megtartott IV. Nemzetközi Kézműves Találkozó tevékeny részesei voltak az itt élő szlovákok. Önálló kiállítási helyiségben bemutathatták a szlovák népviseletet, szokásaikat, a régmúlt és a ma életképeit, mesteremberek a szakma fogásait, s nem hiányzott a Vajdabokori Népzenei Együttes műsora sem a programból. Szorosabb barátság szövődött a Békés megyei Telekgerendásról érkezett szlová„ Az örmények életükben és halálukban is összetartanak. Az anyaországtól távol élők mindenhol szoros belső köteléken alapuló kolóniát alkotnak, de az adott ország szokásrendjébe a lehető leghamarabb beleolvadnak. Az elhunytak hagyatékát viszont egy helyen, akár évszázadokon keresztül is őrzik.” vitéz Péter (Új Kelet) Mindezt Alex Avanesian, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke mondta két szivarszippantás között. Illatos füstkarikákat eregetve az előbbiekhez hozzáfűzte, hogy ez talán az örménység hányatott történelmi sorsa miatt alakult így. Az őseik földjéről elűzöt- tek számára a túlélést az összetartozás jelentette, a közös nyelv, a jereváni emlékek, de a vad Kis-Kaukázusi hegyek közötti élet is erre nevel. — No, persze, akik még emlékeznek a régi élményekre, azok már tiszteletre méltó korúak — mondta a szivarfüstbe burkolózott elnök —-, a fiatalabb generációnak nincs közvetlen emléke, így kopik a nyelv, fe- lejtődik az írás, fakul a kulturális hagyaték. Emiatt tulajdonikokkal, ahová október végén látogatnak el a nyíregyháziak. Ugyancsak sikeres volt a szlovákiai Eperjesen a Vajdabokori Népzenei Együttes háromnapos vendégszereplése szeptember 12—15-én. A huszadik alkalommal megrendezett Eperjesi Őszi Napók Kiállítás és Vásárra egyedüli külföldiként a nyíregyházi együttest hívták meg vendégszereplésre. Szintén sikeres fogadtatásban részesült a Váci Mihály Művelődési Központ Népművészeti Stúdiója űr. Puskásné Oláh Júlia vezetésével. Dr. Juraj Humenansky, Eperjes kulturális bizottságának vezetője elismerését fejezte ki a helyi Tatranka Együttessel közös fellépésről, s az azt követő családias hangulatú vacsorabeszélgetésről. A két együttes közötti kapcsolat minden bizonnyal folytatódni fog, legközelebb Nyíregyházán. Alex Avanesian tok nagyon nagy jelentőséget az örmény önkormányzat megalakulásának. Ahol néhányan ösz- szefogtak, ott rövid idő alatt negyven—ötven olyan ember összejött, akiknek fontos volt a hagyományok megőrzése. A vaskos szivar füstje játékosan kerülgette az elnök kezében lévő Ararát című újságot, mint ahogyan a felhők a hófödte kis- kaukázusi Ararát-hegycsúcsot. A kétnyelvű újság a legfontosabb hazai és örmény eseményekről, az ősi földeken tett látogatások élményeiről szólt. A sorok között kimondatlanul ott bujkált a kérés: vigyázzatok az A Szlovák Kisebbségi Ön- kormányzat sokat tesz a tanyavilág infrastruktúrájának a megteremtésében, most legutóbb egy Toyota mikrobuszt nyertek a Népjóléti Minisztérium által meghirdetett pályázaton. A gépjármű a falugondnoki teendők ellátásához szükséges, amelyet a kisebbségi ön- kormányzat a közelmúltban tett közzé. Szépen érkeznek is be a pályázatok az álláslehetőségre. A földosztás körüli hercehurcák, egyéni és kollektív problémák arra ösztönözték a kisebbségi önkormányzat keretében működő mezőgazdasági bizottságot, hogy ombudsmanhoz forduljanak. A bizottság elnöke, Garai Mihály szeptember 9-én megkereste Budapesten dr. Holp Péter om- budsmant, aki ígéretet tett a nyíregyházi látogatásra. évszázados emlékeinkre, ne hagyjátok elveszni a szellemet, amely a távolságok ellenére is egyben tartotta a nemzetet. — Az újság olyan szócső, amely bíztatja az örményeket, megerősíti a nemzeti öntudatukat. Sokan tanulják a nyelvet, a háziasszonyok újra felfedezik a hagyományos ízeket, s az örmény népzene tánclépéseitpró- bálgatva egy kicsit közelebb kerülnek a gyökereikhez. A lélekben szunnyadó emlékparazsat nem szabad hagyni kialudni — mondta végezetül az elnök, s egy mélyet szívott a felizzó végű szivarból... Továbbtanulás Új Kelet-információ ________ Eg észen pontosan 117 480 forintot nyert egy pályázaton iskolás gyerekek felzárkóztatására a csengeti kisebbségi önkormányzat. Az összeg egy részéből tankönyvek és füzetek megvásárlásában segítik a rászorulóknak, a többit a továbbtanulásra készülő 6.—7.—8.-os tanulók korrepetálására fordítják. A csengenek büszkesége, hogy a helyi cigány- gyerekek közül öten tanulnak gimnáziumban, öten a cipőipari szakiskolában, egy fiatal jogi, egy pedig orvosi egyetemen folytat tanulmányokat. Kár Palotai István (Új Kelet) Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője —ha igaz, amivel gyanúsítják —, több kárt okozott a magyarországi cigányságnak, mint az összes bőrfejű. A Lungo Drom központjában tartott házkutatás és a kihallgatási jegyzőkönyvek azt látszanak igazolni, hogy az Országos Cigány Önkormányzat, és személyesen Farkas Flórián meglehetősen sajátosan értelmezte a pénzügyi önállóság fogalmát, különben nem fordulhatott volna elő, hogy barátjának lakásvásárlás céljára 300 ezer forintot kölcsönadott volna. Sőt, A cég „kocsijára” kifizetett biztosítási kárösszeget is a maga céljaira fordította (nem is beszélve több olyan nagyösszegű tételről, amellyel képtelen elszámolni). Az egészben az a különös, hogy ezt meg tudta tenni. Pedig nem tartom valószínűnek, hogy egy országos szerv ne rendelkezne gazdasági szakemberrel, aki a pénzügyi alapok jogszerű használatáért felelős. Ha Farkas Flóriánnak nem is (?), de neki egész biztosan tudnia kellett volna, hogy amit a „nagyfőnök” tesz, az egész egyszerűen bűncselekmény. Nevezetesen sikkasztás, hűtlen kezelés. Roppant bántó az a tény is, hogy a Lungo Drom eddigi megnyilatkozásaiban állandóan öldöklő anyagi gondokról, fojtogató pénzhiányról beszélt. A történtek után, azt hiszem, pontosan a cigányságnak kell a legszigorúbb eljárást követelnie, hiszen amúgy is áltaiánosítgatások állandó céltáblája. A rasszisták ezután egészen biztos, hogy fennhangon hangoztatják majd: „ezeknek kár egyetlen fillért is adni, mert úgyis ellopják” (mintha társadalmunkban manapság csak a cigányságra lenne eZ jellemző...). A kormány és a parlament szempontjából is van egy roppant fontos olvasata az eseménynek: nevezetesen az, hogy a nyugati hatalmak feltétlenül elvárják tőlük a cigányság helyzetének megoldását, és ennek az e célra adott összegekkel igenis van összefüggése! Mindenesetre meg kell várni a decemberig meghosszabbított vizsgálat eredményét, hogy tisztességes álláspontot foglalhassunk az ügyben, azonban azt lúszem, az egyértelmű, hogy erre az egészre a magyar cigányságnak a vilá- I gon semmi szüksége sem volt. Elnöki „füstölgés” Racskó Tibor felvétele
