Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-26 / 225. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. szeptember 26., csütörtök Arad a Kraszna A hűvös, szeszélyes és csapadékszegény nyár után a szeptember minden eddiginél alacsonyabb hőmér­séklettel és az átlaghoz képest rendkívüli csapadék- mennyiséggel jelentkezett. A hónapban eddig négy nap kivételével mindennap esett az eső, így a szep­temberi 42 milliméteres sokévi átlaggal szemben szeptember 24-ig a megye területén 80—216 közötti, átlagosan 160 milliméter csapadék hullott. Úri Mariann (Új Kelet) A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság munkatársa­inak megfigyeléséből kiderül, hogy különösen sok eső esett Felső-Szabolcsban és a Nyír­ségben, és viszonylag keve­sebb esett Szatmár-Beregben és a Kelet-Nyíren. A legtöbb csapadék — 216,3 milliméter — Nagykállóban hullott. A szakemberek szerint ilyen rendkívüli esőzés még nem volt az észlelések óta, és az elő­rejelzések alapján továbbra is jelentős csapadékhullásra kell számítani. Míg nyáron az aszály oko­zott megyénkben súlyos káro­kat — elsősorban a kukoricá­ban, cukorrépában, burgonyá­ban és az öntözetlen zöldség­félékben —, most pedig a szep­temberi csapadék okoz már- már kritikus helyzetet, mert a földek, utak teljesen eláztak, lehetetlenné vált a betakarítás, amit különösen a burgonya és a cukorrépa sínylett meg. A mindennapos eső miatt a nap­raforgó kidőlt, a tányérok el­rohadtak, a szőlő pedig a hideg miatt nem tudott rendesen be­érni és rothadásnak indult. Bodnár Gáspár védelemve­zető-helyettestől megtudtuk, a sok csapadék hatására a földek teljesen átnedvesedtek, sok bel­vízfolt és tócsa keletkezett. A legsúlyosabb helyzet Felső- Szabolcsban van, ahol a terü­let 60—70 százaléka túlnedve- sedett, a mélyebb helyeken összefüggő elöntések keletkez­tek, és a csatornák telítettsége 70—100 százalékra nőtt. Ez­zel párhuzamosan a talajvíz­szint is emelkedésnek indult. Tovább súlyosbította az amúgy is kritikus helyzetet a szeptember 23-án, hétfőn egy nap alatt lehullott jelentős mennyiségű eső, ami miatt a vízügyi igazgatóság a felső­szabolcsi terület három belvíz- védelmi szakaszán II. fokú bel­vízvédelmi készültséget ren­delt el tegnap reggel 8 órától. Az igazgatóság munkatársai folyamatosan szivattyúznak, kaszálják a csatornákat és el­távolítják az uszadékokat, víz­folyási akadályokat. A munkák során ismételten bebizonyoso­dott, hogy a társulati és külö­nösen a gazdátlan, volt üzemi csatornák állapota nem megfe­lelő, az üzemi átemelők műkö­désképtelenek, s mihamarabb el kell kezdeni a lefolyást gát­ló vízinövényzet eltávolítását. Ezekre a munkákra, ha szük­séges, akár közmunkásokat is alkalmazni kell. A nyírségi homokos terüle­teken az elmúlt évek aszályos időjárása miatt kiszáradt talaj, és a rendkívül alacsony talaj­víz miatt a sok eső csak a mé­lyebben fekvő területeken oko­zott a mezőgazdaságban kárt. A határ menti szatmár-beregi területeken viszonylag keve­sebb, de a sokéves átlagot ott is háromszor meghaladó eső esett. Az erősen kötött talajon ott is lehetetlenné vált a közle­kedés és a betakarítás. Bodnár Gáspár tájékoztatá­sa szerint, az egész területen nagyon fontos a csatornákból a lefolyást gátló növényzet és az iszapdugók eltávolítása, az átereszek tisztítása. Ez a víz­ügyi igazgatóságon kívül sok munkát ad az önkormányzat­oknak, vízgazdálkodási társu­latoknak; saját csatornáikon el kell végezniük a szükséges munkákat. A belvízvédeke­zéshez a vízügyi igazgatóság a szakaszmérnökségek útján szakmai segítséget ad. A szeptemberi csapadék jó­val több volt a hazai vízgyűjtő területeken, mint a külföldin. Eddig csak néhány kisebb, a mederből nem kilépő árhul­lám vonult és vonul le a Ti­szán és a Túron, ami nem okoz különösebb gondot. Ezzel szemben a Kraszna vízszintje a hét eleji esőzés következté­ben két és fél métert emelke­dett, emiatt a román vízügyi szerv a területén I. fokú ké­szültséget rendelt el, s minden órában várható a magyar te­rületen is hasonló intézkedés. Őszköszöntő Hatházi Andrea Ezzel a címmel egész napos rendezvényt szervezett az isko­lások számára a Váci Mihály Művelődési Központ és Gyer­mekcentrum. Az igazán őszies időjárás miatt viszont a sza­badtérre tervezett rendezvények nagyrésze bekényszerült a mű­velődési ház falai közé. Képünkön óvisok az általuk készített „Mesevárban” játszák el a Három pillangó meséjét. Szerdán délelőtt Nyíregyházán, a Jósavárosban átad­ták a Családsegítő Központ alközpontját. Mint azt az ünnepélyes megnyitón Szilágyi Attila, az új intézmény vezetője elmondta, nagy szükség volt már a központ­ra, hiszen a hatalmas lakótelepen még soha nem mű­ködött hasonló foglalkoztatóintézmény. marosan megkezdődik a mélyizomtorna is. Az intéz­ményt szeretnék megyei mód­szertani központtá alakítani. Ezen belül szerepet kap a szo­ciális munkások és mentálhi­giénés szakemberek képzése, és a témával kapcsolatos elő­adások megrendezése. Ki­emelt hangsúlyt kap a lelki gondozás: pszichológus segít­ségével mindenki megtalál­hatja a megoldást problémái­ra. Újdonság, hogy szervez­nek stresszoldó és női ered­ményességjavító tréninget is. Sik/i Tímea (Új Kelet) Az intézmény vezetői pályá­zatot írtak ki egy egyszerű, de mégis kifejező névre, ennek eredményeképpen ajósavárosi alközpont új neve „Segítő Társ” lesz. A családsegítő ter­vei négy alapra épülnek. Az első és talán legfontosabb az egészséges életmódra nevelés, amelyen belül egy felszerelt tornaszobával lehetővé teszik cukorbetegeknek és kismamák­nak a társas mozgást, valamint szakemberek segítségével ha­Szilágyi Attila A negyedik témakört a kortárssegítő csoport működte­tése jelenti. Ezen belül a je­lentkező fiatalok válaszokat kapnak a drogokkal, az AIDS- el és a szexuális élettel kapcso­latos kérdéseikre. (Folytatás az 1. oldalról) — Töménytelen eső hullott a megyénkben is — mondta ér­deklődésünkre Magyar Miklós, a megyei agrárkamara vezető gazdajegyzője. Viszonylag ke­vesebb csapadékot kapott Mátészalka térsége, míg a leg­több Nagykálló földjeire zú­dult. Amennyiben sürgősen nem történik változás az időjá­rásban, elképzelhetetlen károk­kal kell szembenéznünk — összegzett az agrárszakember. A tiszavasvári Vasvári Pál Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke szomorúnak és elkese­rítenek nevezte a lényegében egy hónapos eső miatti helyze­tet. Az eredményes évzárás ígé­rete, miként az ég naponta, bo­rulni látszik. Szerencséjükre a napraforgó betakarítása teljes egészében megtörtént. A mint­egy 25 százalékos veszteség mellett is 20,3 q/ha átlagtermést értek el, rendkívül jó — 52,5 százalékos — átlag-olajtarta­lommal. Most hétfőn kezdték volna meg a cukorrépa betaka­rítását, ám a sorok között áll a víz. A kukorica is reményekre jogosít, ám minden az idő függ­vénye. Az 500 hektárra terve­zett őszi kalászosok vetése ta­lán (még? már?) jó időben tör­ténhet. A nagykállói Farm Mező- gazdasági Szövetkezet elnö­ke, Mészáros Sándor is a de­rült eget kémlelné, ám egye­lőre borús a hangulata, miköz­ben késő délutánonként a földjéről kénytelen szivaty- tyúzni az összegyűlt vizet. A szövetkezet napraforgói is valamikor augusztusban lát­tak utoljára napot, a tányérok bizony rothadásnak indultak. Az almáskertekben már szep­tember elején megkezdődött a szüret, ám a héten csak keve­set haladhattak előre. Nem­csak a napokat, az órákat is meg kell becsülni. A szürete- lőknek tegnap is hamarabb letelt a műszak, átázva-átfáz- va haza kellett, hogy menje­nek. Ha beköszönt a jó idő, nagyon komoly ütemezés sze­rint kell dolgozniuk, hogy mindennel végezni tudjanak. Az egy hónap alatt 400 mm eső esett. További milliárdok (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg több mint 20 alap­nál lehet pályázni. Halmos államtitkárral a hatékony pénzelnyerési lehetőségekről egyeztettünk. — Nem véletlenül látogat­tam Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyébe—mondta Halmos Csaba. — Ebben a megyé­ben jelentkezik a legkarakte­risztikusabban a munkanél­küliség, ezen belül a pálya­kezdők és a tartósan állás nélkül maradók aránya. A Közhasznú T anács program­jai szeptembertől indultak. Az ez évre szánt egymilliárd forint háromnegyedét már le­kötöttük. Támogatjuk a mun­kanélküliek foglalkoztatását a gyógynövénygyűjtésben, az erdőtelepítésben és az ár- vízvédelemben. A millecen- tenáriumra tekintettel elvi határozatot hoztunk: támo­gatjuk a települések értékes épületeinek felújítását. A ci­gány etnikai kisebbség segí­tése is nagy hangsúlyt kap, hiszen nekik ez az egyetlen reményük a foglalkoztatásra. Tatán „lakótelepüket” szá­molják fel az általunk adott pénz felhasználásával. A tárgyalásokon kacsoló- dási pontokat kerestünk a megye szakembereivel. Kí­váncsiak vagyunk a polgár- mesterek véleményére, akik támogatták célunkat, és újabb ötleteket adtak az em­lített összeg felhasználási lehetőségeire. A helyi kezde­ményezések szerepe megha­tározó. A pályázók által ka­pott összegek felhasználásá­nak szabályosságát több szervezet munkatársai el­lenőrzik. A munkaügyi szakembe­rek nem tudtak arra a kérdés­re válaszolni, hogy megyénk mekkora összegben részesül, és az hány munkanélküli fog­lalkoztatását teszi lehetővé. Gyújtogatás az Amstelben? (Folytatás az 1. oldalról) Egy másik helyen kívül­ről átfúrták a falat, a lyuk körül hatalmas lánggal ég­hetett a tűz, feltételezhető, hogy itt volt a másik tűzfé­szek. Ilyen hatást valami­lyen éghető anyag beönté­sével lehetett elérni, így va­lószínű, hogy gyújtogatás történt. Ha ez igaz, felhábo­rító az a vandalizmus, amit itt csináltak. Nem vettük észre, hogy valamit elloptak volna. — Mi fogadta, mikor a helyszínre ért? — Szinte a tűzoltókkal egyszerre érkeztem. Mikor kinyitottuk az ajtót, hatal­mas füsttömeg áramlott fe­lénk, alig lehetett látni va­lamit. Sok pénzünk és ren­geteg munkánk veszett kár­ba az esztelen rongálás mi­att. (A tűzoltóság ügyeletétől megtudtuk, hogy megálla­pítható a szándékos tűzoko- zás, ezért az ügyet átadták a rendőrségnek, és a szakér­tőknek. A vizsgálat folya­matban van.) Sárba ragadt remények 9 Mert kell egy Segítő Társ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents