Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-26 / 225. szám
4 1996. szeptember 26., csütörtök Hazai krónika UJ KELET Médiahajó ’96 A politikai, a gazdasági, a kulturális élet és a sajtóvilág képviselőivel, neves közéleti személyiségekkel a fedélzetén tette meg szerdán dunai útját a Médiahajó. A program egy és háromnegyed órás késéssel kezdődött, ugyanis a közéleti kirándulás résztvevőit ezúttal az erre a napra összekapcsolt Táncsics- és Rákóczi-sétahajók szállították volna Budapestről Vi- segrádra és vissza, ám az utazni vágyók nagy száma miatt a Hunyadit is csatolni kellett az egységhez. MTI A fedélzeten zajló programok között a pénzügyminiszterek reggelije elnevezésű rendezvényen az egykori miniszterek szólaltak meg. Faluvégi Lajos a nehézségekből a kilábalás egyik fő feltételének nevezte, hogy a kisvállalkozásokat úgymond helyzetbe hozzák, azaz olyan tőkejuttatásokat folyósítsanak részükre, amelyek segítségével megerősödhetnek. Ezzel egyúttal a munkanélküliség is csökkenthető lenne, ugyanis a nálunk működő multinacionális cégeknél a tíz-száz személyt foglalkoztató jól működő kis- és középüzemeknek több munkaerőre lenne szükségük. Faluvégi szerint a gazdaság mai irányítóinak legfőbb feladata lenne a távlati stratégia egybevetése a napi gyakorlattal. Kupa Mihály egyetértett kollégájával a kisvállalkozások támogatását illetően, annál is inkább, mert a nemzetközi tendenciák e szektor működését helyezik előtérbe. Kifejtette: a mostani vezetésnek nagy hibája, hogy nem dolgozott ki nemzeti stratégiát, ehelyett államháztartási reformról beszélnek. A döntéseknél pedig a legfőbb szempont, hogy a nemzetközi pénzvilágnak milyen elvárásai vannak az országgal szemben. Márpedig Kupa szerint állandó hajbókolással nem jut az ország előre. A Bokroscsomaggal kapcsolatban a volt miniszter új pozíciót betöltő kollégájának azt üzente, hogy ötleteit a latin-amerikai országokban valósítsa meg, itthon ugyanis felsült velük. Békési László álláspontja szerint viszont a Bokros-csomagnak sokat köszönhet az ország, több haszon származik belőle, mint amennyi kár. Örvendetes az is, kogy a nálunk megtelepedett multinacionális cégek nettó jövedelmének 90 százalékát visszaforgatva itthon fektetik be, ami hajtóereje lehet a gazdaságnak. Szabó Iván kifejtette: a gazdaság fellendülése csak a feketegazdaság visszaszorításával érhető el, amihez viszont egyebek mellett elengedhetetlen a társadalmi konszenzus megteremtése. A társadalom aktivizálása pozitív célok nélkül elképzelhetetlen, ennek hiányában legfeljebb válságkezelésről lehet beszélni. Elmaradt a TF-1 és a Waz- csoport délelőttre tervezett sajtótájékoztatója, amelyen a korábbi elképzelések szerint bejelentették volna: a francia magántelevízió és a német médiavállalkozás közös konzorciuma is ringbe száll a Magyar Televízió 2-es csatornájáért. A Központi Bűnüldözési Igazgatóságról (KBI) rendezett beszélgetésen egyéb elfoglaltsága miatt Kacziba Antal rendészeti helyettes államtitkár nem tudott megjelenni, így egyedül Kiss Ernő, az igazgatóság vezetője válaszolt az újságírók kérdéseire. Hiányolta a sajtóból a bírósági bűnügyi tudósításokat, amelyek nyomon követhetnék a neves közéleti személyiségek ellen folytatott eljárások kimenetelét. Elmondta, hogy a bűnügyi eljárás nem tesz különbséget politikusok, gazdasági vezetők vagy alacsonyabb beosztású személyek között, a bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén a rendőrség minden esetben fellép. A KBI üzenetrögzítőjére érkezett bejelentések mintegy fele utal konkrét ügyekre, ezek jelentős része azonban nem az igazgatóság hatáskörébe tartozik, így más rendőri szervekhez kerül—mondta Kiss Ernő. Az ORTT-fómmon elhangzott: még októberben megjelennek az országos frekvenciák pályáztatásához szükséges anyagok, így akár 1997 második felétől megkezdhetik működésüket az új országos csatornák. Az elnökség tagjai felemelték szavukat a médiatörvény védelme érdekében. Zelnik József például úgy fogalmazott: aki azt mondja, hogy a médiatörvény nem finanszírozható, az azt állítja, hogy a demokrácia nem finanszírozható. Révész Tamás Mihály, a testület elnöke elmondta, szeretné, ha Magyarország a médiapiac centrumává válna, és sikerülne kiépíteni a tévés szakma stabil, indusztriális hátterét. Ha „megveszünk” se! F. Sipos József glosszája Hazánkban ismét dúl a veszettség. Jól ismetjük a könyörtelen kórt, melyet állítólag az erdőn-mezőn sompolygó ravaszdi róka terjeszt, és valamiféle úton-módon átadja kedvenc háziállatainknak, kutyu- soknak és cicusoknak, gyermekeink játékszerének”. „Az ember tragédiája”, hogy a fent nevezett állatok testnedvei, elsősorban a nyála a teremtés koronáját, a homo sapienst is megfertőzheti, magyarán az ember is „megvész”. Felkapják a fejüket az illetékesek, összekaparnak egy kis pénzt, és megkezdik a veszettségmentesítést — a Dunától nyugatra. És a keleti fertály? Válasz: arra már nincs pénz. Lefordítva ez azt jelenti, hogy vesszen meg a macska, a kutya — az ember. Megszoktuk már, mert meg tudtuk szokni, hogy ha „megveszünk is”, ide sohasem jut... Hogy visszafertőződhet a Dunán onnani rész? Erre nem számíthatunk, kérem szépen, mert elég széles a Duna, és egyetlen ép ésszel gondolkodó kutya- és macskaféle, ragadozó, valamint háziállat nem kísérli meg az átjutást, s most egyébként is hideg a víz. Gyorsabb, fájdalommentesebb gyógyulás Körúton a „rezgő kés” Úri Mariann (Új Kelet) — Az új szerkezet nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy számos új eljárást végezhetünk, hanem csökkenti az esetleges szöveti károsodás mértékét, és az elektromos áram használatából eredő sérülések veszélyét is — nyüaüioztaprofesszordr. Faller József, a Magyar Sebészeti Társaság elnöke.—Még fontosabb, hogy az orvosi műszerek technológiája révén tett előrelépés lerövidíti a gyógyulási időt, csökkentheti a fájdalmakat, esztétikai előnyökkel is jár, és ezzel párhuzamosan az egészség- ügyi rendszer költségeit is mérsékelni lehet. — A készülék ultrahang-frekvencián rezgő pengéjének segítségével a sebészek egy időben vágnak és csillapítják a vérzést — mondta a műszer bemutatására rendezett sajtótájékoztatón dr. Gyéresy Andrea, a gyártó cég képviselője. — A vérzést hatékonyan csökkenti, és a beteg szöveteiben kevesebb károsodást okoz, így minimálisra szorítják vissza a szövődmények kialakulását, és gyorsabb a gyógyulási folyamat is. Az UltraCision alkalmazása minimumra csökkenti a keletkezett füst, pára és gázok mennyiségét, amelyek akadályozzák az orvost a látásban, így kisebb lesz az elhúzódó műtétekből adódó költségtöbblet. Mivel a műtéti területen nem használnak elektromos áramot, kisebb az esélye annak, hogy akár a beteget, akár a sebészt elektromos sérülés étje. Az UltraCision alkalmazásával nemcsak a beavatkozások összköltsége csökken, hanem a műtéthez szükséges eszközök száma is. S ami nagyon lényeges, a műszer egyaránt alkalmazható videoszkópos és nyitott sebészeti beavatkozások során is. Dr. Metzger Péter, a Kútvölgyi Kórház sebész-főorvosa egyike azoknak, akik már kipróbálhatták, tesztelhették az ultrahangos sebészkés előnyeit. Lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy bár rövid idő állt a rendelkezésükre, és csak néhány műtéti beavatkozást végezhettek a műszerrel, ennyiből kiderült, hogy sokkal könnyebb és biztonságosabb a használata. S az sem elhanyagolható szempont, hogy a beteg gyorsabban, és szövőd- ménymentesebben gyógyul. Hozzátette, nagyon reméli, / hogy minél hamarabb lehetőségük lesz nap mint nap ilyen műszerrel dolgozni. Arra a kérdésre, hogy milyen fogadtatásra számít a vállalat a kórházak részéről, dr. Gyéresy Andrea kifejtette, csak az amerikai tapasztalatokra tudnak hagyatkozni, hiszen Európában párhuzamosan folyik a műszer bemutatása. Az eddigi visszajelzések alapján azonban úgy tűnik, a sebésztársadalomban óriási igény mutatkozik a UltraCision használatára. Hozzátette, bár ismerik hazánk egészség- ügyi helyzetét és a kórházak lehetőségeit, ennek ellenére bíznak benne, hogy az intézmény- fenntartók inkább a picit drágább, de hosszabb élettartamú és korszerűbb gépek vásárlása mellett döntenek majd. Egy újonnan kifejlesztett ultrahangos készülék, az UltraCision elnevezésű sebészkés indult bemutató körútra hazánk kórházaiban. A berendezés, amely világszerte újdonságnak számít, Amerikában kezdte meg „hódító útját”, és több ezer sebész kezében vált mindennapos műtéti eszközzé. A műszert gyártó cég — az amerikai tapasztalatokra alapozva — most Európában mutatja be termékét. Hazánkban a SOTE Oktató Kórházában debütált, az ottani szakemberek egy hétig ismerkedhettek a használatával. A IV. országos önkormányzati konferencia A pénzügyminiszter elégedett MTI Az elmúlt két év megszorító intézkedései után bíztató tendenciák mutatkoznak a magyar gazdaságban. Egyensúlyi helyzetünk összességében (a társadalom biztosítás kivételével) pozitívnak tekinthető —jelentette ki Medgyessy Péter pénzügyminiszter a IV. országos ön- kormányzati konferencián tartott előadásában. A tárca vezetője jövőre két-három százalékos gazdasági növekedésre, a fizetési mérleg kismértékű javulására, és hasonló arányú külföldi tőkebevonásra számít. A miniszter úgy vélte, hogy a központi költségvetés szuff- icitjének mértéke elsődleges mérleg szerint 3,7 százalékos, az újabb számításoknak megfelelő összehasonlító szerkezet alapján pedig 5,3 százalékos lesz. Mint mondta: elveit nem adta ugyan fel, de a realitásokat is figyelembe véve végül is egyetért azzal, hogy az ön- kormányzatok támogatása jövőre ne hat, hanem 13, a központi intézményeké pedig 15 százalékkal növekedjen. Alapvető fontosságúnak tartotta, hogy a közkiadások GDP-hez viszonyított arányát 61 százalékról 49,5 százalékra szorítsák le. Az államháztartási reformhoz illeszkedve sürgető kényszerként szólt a társadalombiztosítás mielőbbi reformjáról, mert idén már mintegy 60 milliár forintos tb-hiány várható. Jövőre javíthatja a helyzetet a minimum tb-járulék bevezetése. A pénzügyminiszter nem látja megvalósíthatónak, hogy a tb-járulék a terveknek megfelelően 2,5 százalékkal csökkenjen. Az önkormányzatok finanszírozásának reformját fontos lépésnek tekinti, ám úgy vélte, hogy jövőre ez még nem megoldható. Megállapodás a közalkalmazotti bérekről MTI A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) szakszervezetei — átmeneti megoldásként elfogadták, hogy az idei, átlagosan 19,5 százalékos béremelés teljesíthetőségéhez a központi költségvetés pótlólag 6,7 milliárd forinttal járul hozzá. Az erről szóló megállapodást a szakszervezetek, valamint a KIÉT kamarai oldalának képviselői, Kiss Péter munkaügyi miniszter és Medgyessy Péter pénzügyminiszter írta alá szerdán a Munkaügyi Minisztériumban. A kormányzati oldal várja, hogy az önkonnányzatok is csatlakozzanak a megállapodáshoz. A közelmúltban az eddigi béremelések értékelésekor igazolódott, hogy főként az önkormányzati fenntartású intézményeknél külön segítség nélkül éves szinten és átlagban mintegy 4 százalék lenne az elmaradás a 19,5 százaléktól. A kormány ezért vállalta, hogy az ennek pótlásához szükséges mintegy 9 milliárd forintból 4,5 milliárd forintot a központi költségvetésből utal át ezeknek az intézményeknek. További egymilliárd forint pótlólagos keretet ad a kedvezőtlen helyzetű központi intézmények köz- alkalmazottainak keresetemeléséhez a kormányzat. Az ugyancsak hátrányos helyzetű szociális ellátás területén az önkormányzati intézményeknél dolgozó közalkalmazottaknak 1,2 milliárd forintos többletkeretet vállalt a kormány. A kormány ugyanakkor a megállapodásban is felhívja az önkormányzatok figyelmét arra, hogy további lehetőségek feltárásával maguk is 4,5 milliárd forintot fordítsanak a keresetek emelésére. A kormány szorgalmazza azt is, hogy a költségvetési szféra idei bérmegállapodásának teljesítése érdekében folyamatosan egyeztessenek a munkavállalók, a települési önkormányzatok és a kamarák képviselői. A kormány a megállapodásban kezdeményezi, hogy a KIÉT az I—ID. negyedéves adatok ismeretében december elején ismét tekintse át a teljesítéseket. A kormány és a szakszervezetek szükségesnek tartják a bérfinanszírozási és bérmegállapodási rendszer átalakítását annak érdekében, hogy megfelelő biztosítékokat kapjanak jogilag és pénzügyileg a megállapodások. Hírről hírre Kézy Béla jegyzete ___ Is mét új adótáblákkal akar előrukkolni a kormány. Hírlik, hogy ez mérséklést is jelenthet. Már akinek. Mert a legutóbbi ilyen húzás — még Bokros úr jóvoltából — az volt, hogy mindenkit, még a létminimumon élőket is adó alá vonták. Ha mármost ők kapnak majd valamiféle kedvezményt, könnyítést — ami nagyon rájuk férne —, akkor sem történik más, mint hogy engedtek egy kicsit abból, amit eddig kimértek nekik. De hát még semmi sincs eldöntve. Folyik a vita: hol is húzzák meg a határokat, milyen is legyen a legújabb adótábla? Olvasom, a Népszabadságban hogy az MSZP-frakció elképzelése szerint erőteljesebben kellene adóztatni a vezetőket és á szellemi dolgozókat és a magasabb iskolai végzettségű- eket. Azaz, adózzon a tudás, kapjon kedvezményt a tudatlan, netán a tehetségtelen. Mert ha előállna az a kívánatos helyzet, hogy a korszerű üzemekben netán üzemmérnöki képesítésű szakemberek dolgoznak, akkor ők azért kellene, hogy többet adózzanak, mert annak idején bolond szüleik úgy gondolták: fizetik a tandíjakat, a költségeket, ha zsíros kenyéren is kell éljenek, hogy a gyermekük tanult ember lehessen, hiszen a tudás érték. Az MSZP-frakció szerint ez utóbbi tétel olyannyira igaz, hogy adót lehet utána beszedni. Ugyancsak az MSZP- frakció javaslata az, is, hogy a vállalkozóknak, a városban élő negyven évnél idősebbeknek legyenek nagyobbak a terhei. Micsoda logika! Mondhatnám káprázatos! Ez az a korosztály, amelyikről a legtöbb bőrt le lehet húzni. Ok fognak emelt nyugdíjkorhatár mellett mi- nimálnyugdíjat kapni, ha ilyen munkatempó mellett megérik (többre ugyanis nem futja majd negyvenkét—negyvennégy év alatt befizetett járulékaikból). Ők azok, akik 12—14 órákat dolgoznak, hogy ne csak vegetáljanak, hanem kicsit éljenek, hogy gyerekeiket pályára állítsák, hogy segítsék az életkezdésben őket, mert a maga erejéből a mai viszonyok között a fiatal aligha képes elindulni. Ők azok, akik, ha elvesztik a munkájukat, egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni. Ők — lennének — ama bizonyos középosztály, amelyik a tíz körmével kapaszkodna, csakhogy mégis csúszik lefelé. Nincs is rájuk szükség? Lehet. Hiszen akkor két jól elhatárolható rétegre szakad a társadalom: a nincstelenekre meg a nagyon gazdagokra. Az igazán gazdagok adóztatása meg csak a velük való megegyezés kérdése. Arról nem is beszélve, hogy ők igazán nem éreznek meg néhány százaléknyi emelkedést. De lehet, hogy nem is emelnek náluk. Viszont lehetőségük lesz jótékony (választási) célokra fordítani bizonyos összegeket. Mert lassan annak is itt lesz az ideje. A választási kassza pénzeiből meg bolondot lehet csinálni a nincstelenekből, a le- csúszottakból, hogy újra bizalmat szavazzanak az eféle adótáblák kiagyalóinak.
