Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. szeptember 4., szerda 3 Az északkeleti végekért A Néppárt szeretné a pol­gároknak bebizonyítani, hogy léteznek tisztességes, felelős politikusok, akik munkájukat szolgálatnak tekintik, és segí­teni akarnak az útkeresésbe belefáradt embereken. Töb­bek között ilyen megfontolá­sok vezérelték a képviselő- csoportot, amikor elhatároz­ta; minden képviselő vállalja, hogy egy—két megyére kü­lönleges figyelmet fordít, s annak mintegy önkéntes szó­szólója lesz az Országgyűlés­ben. Ez tényfeltáró munkát, kölcsönös ismeretátadást, mindenekelőtt pedig a politi­ka iránt közömbös választók megszólítását jelenti. Június 10—12-én jutottam el végre Nyíregyházára és az északkeleti, úgynevezett vál­ságövezetbe. Célom nem csu­pán a közelmúltban megala­kult helyi szervezet támoga­tása és a Néppártnak e térség­ben történő népszerűsítése volt, hanem annak tanulmá­nyozása is, hogy pillanatnyilag milyen a határátkelők és a környező települések helyze­te, milyen intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a tisztességes emberek számára a határon való átju- tás gyors és könnyű legyen, de a bűnözést és a bűnöző­ket lehetőleg már a határon meg lehessen állítani. A Vám- és Pénzügyőrség, illetve a Határőrség országos és helyi vezetése készségesen állt ren­delkezésemre. Örömmel ta­pasztaltam, hogy nem csu­pán a tervek állnak készen a környékbeli túlzsúfolt határátkelőhelyek bővítésére, de — részben PHARE-támo- gatásból — a szükséges pénz­ügyi fedezet is rendelkezésre áll, sőt, néhány helyen már megkezdték a munkálatokat is. Ideje is ennek, hiszen a napokban vált hivatalosan is nemzetközivé a tiszabecsi és a beregsurányi határállo­más, továbbá folyamatban van a csengersimai és a beregsurányi átkelők megnyi­tása a teherforgalom előtt. Megnyugtató volt látnom, hogy a vám- és határőrök döntő többsége feladata ma­gaslatán áll, a nehéz körülmé­nyek között gyorsan és lelki- ismeretesen látja el feladatát. Úgy tapasztaltam, hogy e ha­tárállomások személyzete tö­rekszik a határ mindkét olda­lán élő, döntő többségében magyar lakosság számára lét- fontosságú közlekedést meg­könnyíteni és meggyorsítani, és külön próbálja választani e forgalomtól a nagybani feke­tekereskedelmet és a maffiá­kat. Ahhoz azonban, hogy e törekvés bizonyítható való­sággá váljék, további határo­zott intézkedésekre és fellé­pésre van szükség. A két cso­port szétválasztása azért is rendkívül fontos, mert az utóbbi időkben igen sok pa­nasz hangzott el, elsősorban a határ túloldalán rekedt ma­gyarok részéről, hogy az anyaország hatóságai és pol­gárai gyakran fájdalmat okoz­nak nekik magatartásukkal. Remélem, hogy szerény mér­tékben jelenlegi utam és az e kérdéskörre irányuló figye­lem is hozzá tud járulni a helyzet orvoslásához. Az sem engedhető meg, hogy fi­gyelmünk kizárólag a határ- átkelőhelyekre és a forgalom­mal kapcsolatos problémák­ra irányuljon. Személyesen is tapasztaltam, különösen Beregsurányban és Tarpán, hogy a határ menti települé­seken milyen közbiztonsági, köztisztasági és közlekedési jellegű terhek jelentkeznek. Ezért is indokoltnak látom, hogy fölhívjuk az Országgyű­lés és a kormány figyelmét a teendőkre. Nyíregyháza kívülről nem egy válságövezet, hanem egy dinamikusan növekvő régió fővárosának látszik. Sok az építkezés, sok az új gazdasá­gi vállalkozás, köztük olya­nok, mint a pár év alatt milli­árdos forgalmúvá vált, a testi fogyatékosok számára mun­kát és jövedelmet biztosító „Start”. A kisebb cégek egy része is prosperál, különösen, ha rá tudnak kapcsolódni a romániai és ukrajnai gazda­ság kínálta, és nehezen bár, de kiaknázható lehetőségekre. Ugyanakkor itt tornyosodnak össze a keleti forgalom nega­tív kísérőjelenségei is. A vá­rosi vezetők és a megyei főkapitány tisztában vannak a speciális helyzet előnyeivel és hátrányaival, de önmaguk­ra hagyva sem az előnyöket nem tudják kihasználni, sem a veszélyes jelenségeket nem tudják leküzdeni. A Néppárt helyi vezetői, mindenekelőtt Filep László főiskolai tanár, városi elnök és Kornherr Tibor nem csu­pán jól kezdtek hozzá a párt szervezéséhez, de ígéretes programjuk van a megye problémáival való megbirkó­zásra. Pátyod, ahol az ország első Antall Józsefről elneve­zett iskolája működik, a mi filozófiánkkal összhangban azt bizonyítja, hogy találé­konysággal, vállalkozó szel­lemmel, mindenekelőtt pedig kemény munkával ebben a régióban is lehet látványos és kézzel fogható eredményeket elérni. Az intézményeken túl a falu népessége is gyarap­szik, és nem jelent gondot az új iskola és óvoda megtölté­se gyermekekkel. Más telepü­léseken viszont, így többek között az Esze Tamás és Bajcsy-Zsilinszky Endre ré­vén országos hírű Tarpán, néhány helyi ember odaadó munkája ellenére nem látszik a kibontakozás útja. Kis se­gítséggel, megfelelő taná­csokkal és támogatásokkal e régión lehet segíteni. E mel­lett kötelezte el magát a Nép­párt. Mi nem elhódítani akar­juk a választókat, hanem vissza akarjuk őket hódítani a politizáláshoz. Az általam a Nyírségben és Szabolcsban megismert emberek, a Nyír­egyházán megtartott fórum hangulata és közönsége re­ményt nyújt arra, hogy ellen­zéki összefogással a „keleti végeken” a helyi bajok foko­zatosan orvosolhatók, és e térség bele tud szólni az or­szágos politikába is. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter Utolsó szívdobbanások? (Folytatás az 1. oldalról) Nemrégiben azonban felkeres­te szerkesztőségünket az épület másik részében élő család, és el­mesélték, hogy milyen sérelem érte és éri őket folyamatosan a Szív Alapítvány részéről. — A Bethlen Gábor utca 12. szám alatti épület fele részben magán-, fele részben pedig ön- kormányzati tulajdon — kezdi mondandóját a ház tulajdonosa. — Évekig, pontosan 1985-ig a Fogtechnikai Vállalat működött a házban. Soha semmi problé­mánk nem volt velük, békésen éltünk egymás mellett. Kiköltö­zésük után a kórház védőnői cso­portja dolgozott benne, majd 1989-ben a Szív Alapítvány kap­ta meg. Néhány évvel később a féljem meghalt, és azt követően egyre gyakrabban gondoltunk arra a gyerekekkel, hogy el kellene adnunk a házat. Az elképzelést 1993-ban tettek követték. Felér­tékeltettük az ingatlant — 5,2 millió forintban állapították meg az árát —, és felajánlottuk meg­vételre Zsonda főorvos úréknak. Többször is beszéltünk erről, és jelezte, hogy mindenképpen igényt tart az épületre, de az ala­pítványnak nem volt erre pénze. Felvette a kapcsolatot a nyíregy­házi önkormányzattal. A képvi­selő-testület rábólintott a vásár­lásra, és felajánlottak 4,2 millió forintot. Ezt az árat nem fogad­tuk el, de hajlottunk volna a meg­állapodásra. Az önkormányzat azonban nem egyezkedett. Az­óta eltelt két év, és csak húzzák- halasztják az ügy rendezését. Közben a ház állaga romlik, és fenntartása óriási pénzeket emészt fel. Én ezt már nem bí­rom és nem is akarom fizetni. —Miért ragaszkodnak ahhoz, Fekete Tibor (Új Kelet) Közel százötven katolikus ve­zető vesz részt Máriapócson a zarándokkongresszuson. A talál­kozót táviratban üdvözölte//. Já­nos Pál pápa is. Az első napi meg­nyitó és üdvözlő beszédek után elkezdődhetett az érdemi munka. A tanácskozás résztvevői egyet­értettek abban, hogy a nyelvi és a kulturális különbségek ellenére a zarándoklatok alkalmasak arra, hogy egybekovácsolják a katoli­kus híveket. A mostani kong­resszus elismeri a különbségeket, és a meghívott görög keleti hívők képviselőivel közösen ökumeni­kus (latin és szerb nyelven) con- celebrált misén is részt vettek. A kongresszuson meghívott­ként jelen lévő Székely György, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium turisztikai osztályvezetője előadásában kiemelte, a zarán­doklatok a turizmus különágát hogy az önkormányzat vásárol­ja meg az épületet? Miért nem kerestek már más vevőt? — Próbálkoztunk mi azzal is. Volt is érdeklődő, aki az egész épü­letet megvette volna, aztán hirte­len meggondolta magát Ismerő­seink megsúgták, hogy valaki az önkormányzattól lebeszélte őket a vásárlásról... Nem véletlenül nem akarnak foglalkozni velünk. —Ismereteim szerint (csak két éve foglalkozom az üggyel) ez nem fedi a valóságot—jelenti ki határozottan Szentiday Nóra, a vagyoniroda munkatársa. — Az önkormányzatnak is az az érde­ke, hogy rendeződjön végre az ügy. Miért támasztanánk mi aka­dályokat az értékesítés útjába? Az igaz, hogy a megvásárlást halo­gatjuk, de mi nem dönthetünk er­ről, ez a városi közgyűlés hatás­körébe tartozik. S ha a képviselő- testület úgy határoz, hogy nem áll módunkban megvásárolni, akkor nem tehetünk semmit Egyébként nemhogy megvenni nem akarjuk, hanem szeretnénk minél hama­rabb túladni rajta. S hogy ezt kö­zösen, a családdal együtt, avagy külön-külön tesszük-e, az már csak részletkérdés. —Mit szól mindehhez Zsonda főorvos úr? —Többször próbáltuk felven­ni vele a kapcsolatot, és kértük, hogy jöjjön be hozzánk, üljünk le megbeszélni a dolgot. A vá­lasz mindig az volt, hogy le­gyünk türelemmel, mert a Nép­jóléti Minisztériumban éppen most dolgozzák ki a prevenciós szakrendelések támogatási rend­szerét, és ettől függ minden. Egy ideig vártunk, de lassan elfogyott a türelmünk és felkértük a Ház­kezelő Kft.-t, hogy indítsa meg a kilakoltatást. Legutolsó értesü­jelentik. Támogatása legalább annyira fontos feladat, mint a tu­rizmus más területei. A tegnapi nap során némileg módosult a program, aszerint, hogy egyes előadók mikor értek Máriapócsra. Mint azt Dudás László, a szervezők képviselője kérésünkre elmondta, a hallgató­ság megkülönböztetett figyelem­mel kísérte Sergio Sebastiani ér­sek A kegyhelyek szerepe a Nagy Jubileum előkészítésében és an­nak eseményeiben című előadá­sát. A Nagy Jubileum Jézus szü­letésének 2000. évfordulója. Az eseményhez kapcsolódó zarán­doklatok már a jövő évtől elkez­dődnek. A felkészülésről, a dél­amerikai helyi sajátságokról Hec­tor R. Zimmer Zoltán, a Latin­amerikai Búcsújáróhelyek Szö­vetségének képviselője beszélt. Mint mondta:„Az igazi zarándo­kok a szegények, és ott alakulnak ki zarándokhelyek, ahol az em­léseim szerint az épület zárva van, a társaság képviselői nem tudtak bejutni. Erről levélben is tájékoztattuk a főorvos urat, és jeleztük, hogy a bírósághoz for­dulunk jogorvoslatért. Persze, erre sem reagált, továbbra is csak hiteget mindenkit. —Mi lesz a kifizetetlen szám­lák sorsa ? Az önkormányzat ren­dezi az alapítvány hátrahagyott közüzemi tartozását? — Nekünk semmi közünk azokhoz a számlákhoz. Akinek a nevére kiállították, az köteles ki­fizetni. Azóta is itt tart, pontosabban itt toporog az ügy. A család már tü­relmetlen, szeretnék lezárni az egészet, a főorvos azonban to­vábbra sem hajlandó tárgyalni. Hónapok óta gyógykezelteti ma­gát, a rádiótelefonját csak a leg­ritkább esetben veszi fel, az üze­neteket figyelmen kívül hagyja. Hiába kértük többször, hogy hív­jon vissza bennünket, mert szeret­nénk az ő véleményét is meghall­gatni, kérésünkre nem reagált. Mindössze kétszer sikerült vele beszélnünk, s akkor tőlünk is azt kérte, hogy várjuk meg a Népjólé­ti Minisztérium döntését Az éssze­rűség határain belül eleget tettünk kívánságának, ám a sorozatos ki- kosarazást követően magánnyo­mozásba fogtunk. Pár nap lefor­gása alatt sikerült kiderítenünk: a Népjóléti Minisztérium nemhogy nem tárgyal a Szív Alapítvány sor­sáról és finanszírozásáról, még csak nem is hallottak róla. Ugyan­ezt tapasztaltuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál is. S akárkinél érdeklődtünk is, sen­ki nem tudott semmiről. Támogatás, pénz tehát to­vábbra sincs. És válasz sem a kétségeinkre... berek szeme tele van könnyel.” Giovanni Cheli érsek, a Ván­dorlók és Utazók Pápai Tanácsá­nak elnöke a közös lelkipásztori tevékenységről értekezett. Ezt követően a különböző munka- csoportokat a nyelvek szerint ál­lították össze. Az estet diavetí­téssel egybekötött előadás zárta, melyen A keleti ikonok, kegyhe­lyek és zarándoklatok szerepe az egyházakban témakört ölelte fel. Előadó Mons. Michel Berger, az Egyház Kulturális Javai Pápai Bizottságának munkatársa volt. Ma fejezi be munkáját a kong­resszus. A nap egyik legérdeke­sebb előadása minden bizonnyal Aldo Giordano, a CCEE (Európai Püspöki Karok Tanácsa) főtitká­rának tájékoztatója lesz, aki a ta­nács irányelveit ismerteti a kegy­helyek gondozásáról. A résztve­vők délután vitatják meg a záró- dokumentumot, és azt elfogadása esetén a csoportok vezetői aláírják. Záhonyban... ...az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat — finoman szólv.- — kezdeményezé­sére felújították az Árpád Vezér Általános Iskola konyháját. A közel 9 mil­lió forintos beruházás be­fejeztével a tanévkezdés­re bevezették a gázt, ki­cserélték az elektromos hálózatot, és az ebédlő alapterületét is megnövel­ték. A tanári és a diák­ebédlőben új asztalokat és székeket helyeztek el. ...nemrégiben kezdő­dött el a telefonhálózat fejlesztése. A kábelháló­zat bővítését a város nagy részén földkábelekkel, egyes helyeken pedig lég­vezetékkel oldják meg. Az új telefonközpont a posta udvarán lévő épü­letben kap helyet. ...nagy a családi la­kóházépítési kedv. Az ön- kormányzat egy év alatt 21 telket adott el, és az igények miatt a napokban még nyolcat értékesített. A telkeket a Nyugat lakó­területen alakították ki. Újabb telkek kialakításán kell gondolkodnia az ön- kormányzat szakembere­inek, hiszen az igénylők száma egyre nő. ...volt már az első fél év­ben egy útépítési hullám. A város pénztárcája és a sikeres pályázatok lehető­vé teszik, hogy folytassák a beruházást. Megépül még ebben az évben az Akácfa és a Platán utca, új burkolatot kap a Pető­fi, a Ságvári és a Jókai utca egy része. Tovább épül a szakközépiskoláig a Krúdy utcán a járda és a kerékpárút, amelyet jö­vőre a határőrségig hosz- szabbítanak meg. A vá­rosban eddig 450 ezer fo­rint értékben javították az utakat, az ősszel az ön- kormányzat ugyanennyit szán erre a célra. ...hamarosan megkez­dődik a déli bekötőút ki­vitelezése. A munkára be­nyújtott pályázatokat el­bírálták, és decemberben már készen lesz a várost elkerülő szakasz. Az ön- kormányzat kasszáját a fejlesztés 13 millió forint­tal terheli, az állam 70 millió forintot ad. Új Kelet-információ Közel 500 sorkatona vo­nult be — honvédelmi köte­lezettségének eleget téve — augusztusban a nyíregyházi és a nyírteleki katonai alaku­latokhoz, hogy szolgálati idejét letöltse. Az újoncok katonai esküjüket szeptem­ber 7-én, szombaton 10 óra­kor teszik le a megyeszékhe­lyen, a Vay Adám laktanya alakulóterén. Mindezekről Olajos Sándor alezredes, Nyíregyháza helyőrségpa­rancsnoka tájékoztatta la­punkat. A szegények az igazi zarándokok Eskü

Next

/
Thumbnails
Contents