Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-23 / 222. szám
1996. szeptember 23., hétfő Amerikai alakulatok Kuvaitban Amerikai katonák több száz fős, nehézfegyverzettel felszerelt alakulatai kaptak parancsot arra, hogy szombaton vonuljanak fel a kuvaiti-iraki határ közelében, részeként annak az éleslőszerekkel folytatott hadgyakorlatnak, amelynek célja egy esetleges iraki támadás elrettentése. Az AP jelentése szerint az amerikai szárazföldi hadsereg első gépesített hadosztályának Kuvaitba vezénylendő 3000 fős kontingenséből a hét végén mintegy 1000 katona érkezett meg. Napokon belül a többiek is csatlakoznak hozzájuk. Tiltott fegyverek A boszniai békefenntartók orosz katonákból álló egyik alakulata szombaton tiltott fegyvereket kobozott el muzulmánok egy nagyobb csoportjától a szerb ellenőrzés alatt álló észak-boszniai Jusici faluban. Mintegy 100 muzulmán érkezett a szerb ellenőrzés alatt álló övezetbe, állításuk szerint azért, hogy felkeressék a háború előtti lakhelyeiket. Az orosz IFOR-katonák összesen egytucatnyi fegyvert, köztük kézigránátokat és géppisztolyokat találtak náluk. A muzulmánok incidens nélkül átadták fegyvereiket a békefenntartóknak. „Nyelvmentesítés” Ukrajnában Az ukrán fővárosnak az orosz nyelvtől való „mentesítése” programját vitatták meg vasárnap egy Kijevben megrendezett konferencián. Az oktat^ügyá Ós kúhürális minisztérium képviselői, valamint parlamenti képviselők és több nacionalista párt tagjai koncepciót dolgoztak ki arra, hogyan mentesítsék Kijevet az orosz nyelv használatától. Szorgalmazták, hogy az intézményekben hagyjanak fel az orosz beszéddel a hivatalos és a köznapi érintkezésben. „Derusszifikáció” alá esne a jogi szféra, az üzletkötés, a kereskedelem, sőt, még a közlekedés is. Az intézkedések felügyeletére ellenőrző bizottság alakulna a kijevi polgármesteri hivatalban. Pokolgépes merényletek Vasárnapra virradó éjszaka Korzikán, a Franciaországhoz tartozó szigeten hat város postahivatala ellen hajtottak végre pokolgépes merényletet ismeretlen tettesek. A közepes erejű pokolgépeket Cargese, Sagone, Cauro, Áfa, Sartene és Ajaccio városában helyezték el a terroristák, egy-egy posta- hivatal közelében. A merényletekben senki sem sérült meg, az anyagi károk jelentősek. Tájfun Japánban Elérte Japán partjait a Violet tájfun, amely idén már a 17. forgószél a szigetországban. Számtalan kompjáratot kellett törölni. Tokióban és környékén megbénult a vonatforgalom, és még a Sinkanzen expresszvonatot is leállították. A meteorológusok szerint a helyenként 190 kilométer/óra sebességű szél néhány óra alatt legalább 50 centimétemyi, de óránként legalább 60 millimétemyi esőt hoz. A Csendes-óceán felől érkező vihar Japán keleti partjainál 7-8 méter magas hullámokat korbácsol, s árvízveszély is fenyeget. Göncz Árpád hazautazott MTI Göncz Árpád szombaton délelőtt Brüsszelből visszautazott Budapestre. A magyar köztársasági elnök hétfőn érkezett hatnapos hivatalos belgiumi és luxemburgi látogatásra a belga fővárosba. A zsúfolt program részeként a magyar államfő Brüsszelben megbeszélést folytatott Javier Solana NATO-főtitkárral, Jacques Sanier európai bizottsági elnökkel, valamint Jean- Luc Dehaene belga miniszter- elnökkel. Audiencián fogadta őt II. Albert belga király, találkozott a parlament két házának elnökeivel, emellett gazdasági és kulturális programokon vett részt. Regionális szintű tárgyalásokra ugyancsak sor került: a magyar elnök egyaránt ellátogatott Flandriába és Vallóniába, és eszmecserét folytatott a két régió, valamint a belgiumi francia nyelvi közösség kormányának vezetőivel is. A nagyhercegségben — ahol mindvégig elkísérte őt János nagyherceg — Göncz Árpád tárgyalópartnerei között volt Luxemburg miniszterelnöke, külügyminisztere, a képviselőház elnöke, és itt is sor került üzletemberi találkozóra, valamint — mindenekelőtt a Munkácsy-kiál- lítás pénteki megnyitásával —kulturális eseményre is. Az elnöki programot kiegészítették a magyar delegáció többi tagjának — így Med- gyessy Péter pénzügyminiszter és Somogyi Ferenc integrációs ügyekben illetékes külügyi címzetes államtitkár — kétoldalú tárgyalásai. Ez volt az első alkalom, hogy magyar államfő hivatalos látogatást tett a két benelux országban. A legutóbbi magas szintű tárgyalásra Horn Gyula miniszterelnök tavaly februári belgiumi és luxemburgi útja alkalmából került sor. Világkrónika Felújított csapatkivonás Csecsenföldön A belügyi egységek maradnak MTI __ ___ Tí z nap szünet után szombaton felújították a csecsenföldi orosz csapatok kivonását. Erről még Alekszandr Lebegy, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára állapodott meg a hét elején a szeparatistákkal, illetve az orosz parancsnokság illetékeseivel. A kivonási menetrend alapján december közepéig kell távoznia a védelmi minisztérium kötelékébe tartozó 11 ezer katonának. A belügyi egységek viszont egyelőre még maradnak. A csapatkivonást az orosz hadifoglyok kiszabadulásáig állította le Vjacseszlav Tyiho- mirov tábornok, aki csak Lebegy közbenjárása után adott parancsot a művelet folytatására. A szeparatisták bizalmatlanságának eloszlatására közzétették a héten a kivonási menetrendet, miután Zelimhan Jandarbijev szeparatista vezető és Aszlan Maszhadov vezérkari főnök megerősítette Le- beggyel találkozva: tartják magukat a háború befejezéséről szóló haszavürti megállapodáshoz. Az első szakaszban — október 15-ig — a kaukázusi katonai körzeten kívülről érkezett alakulatok távoznak. Tyihomi- rov szombaton Groznij mellett, a hankalai támaszponton búcsúztatta a 276. gépesített lövészezred katonáit, akik uráli állomáshelyükre távoznak. Ezt követően, szeptember 26-tól vonják ki a Volga menti katonai körzet 506-os gépesített lövészezredét. A csapatkivonást fenyegető fejlemény volt, hogy a csecsének bejelentették: az orosz fogságban lévő két csecsen újságíró kiszabadulásáig leállítják a hadifogolycserét. Ezúttal viszont egyelőre elmaradt az orosz válaszlépés. Nem reagált Moszkva arra sem, hogy Franciaország beutazóvízumot adott Aszlan Maszhadovnak, a szeparatisták vezérkari főnökének, akit meghívtak az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Csecsenfölddel kapcsolatos hétfői meghallgatására. A szeparatisták szóvivője, Movladi Udugov szombaton közölte, hogy Maszhadov elutazik Strasbourgba, ha változatlanul él a meghívás. Orosz részről viszont előzőleg hevesen tiltakoztak amiatt, hogy csak az egyik csecsen felet készülnek meghallgatni Strasbourgban, és nem kapott meghívót az ülésre a Moszk- va-barát vezető, Doku Zavga- jev. Oroszország képviselői bojkottálják az ülést és várhatóan nem megy el a hétfői meghallgatásra Alekszandr Lebegy sem. Borisz Jelcin szívrohama Az eltitkolt infarktus MTI—ABC Borisz Jelcin orosz elnöknek június vége táján infarktusa volt, de a Kreml politikai okok miatt eltitkolta a betegségét, nehogy kedvezőtlen befolyással legyen a választások döntő, második fordulójára. A be nem jelentett szívroham tényét Renat Akcsurin, az Orosz elnökön szívműtétet végrehajtó sebészcsoport vezetője tárta fel az amerikai ABC Televízió „World News Tonight” című műsorában. Az interjú nem sokkal azután hangzott el, hogy orosz orvosi forrásokból jelezték: Borisz Jelcin egyéb betegségei miatt a műtét kockázatosabbnak ígérkezik, mint korábban hitték. Akcsurin tudomása szerint a szívroham június végén vagy július elején zajlott le, tehát akkoriban, amikor az elnök -— napokkal a július 3-i második választási forduló előtt —- váratlanul eltűnt a nyilvánosság elől. Tanácsadói azzal indokolták a visszavonulást, hogy Jelcint kimerítette a választási kampány, és pihennie kell. — El tudják képzelni, milyen hatást váltott volna ki, ha világgá kürtöíik, hogy (Jelcinnek) infarktusa van, és képtelen dolgozni? -— vetette fel a szívsebész az ABC-nek nyilatkozva. Közlése szerint az elekt- rokardiogrammok világosan jelzik az infarktus lezajlását. Az orvos a The Washington Post szombati számában elmondta, hogy tudomása szerint maga Borisz Jelcin döntött úgy, hogy elhalasztja a műtétet. — Rengeteg dolga volt. Először a választások, azután a kommunistákkal vívott propagandaháború, majd a csecsenföldi konfliktus... Úgy hiszem, az ő személyes döntése volt, hogy vár még az operációval — közölte a lappal. Az nyílt titoknak számított, hogy az orosz elnöknek korábban már volt két szívrohama: a harmadik infarktus viszont magyarázatot adhat arra a hosszadalmas kórházi kivizsgálásra és felkészítésre, amelynek Borisz Jelcin jelenleg aláveti magát. Michael DeBakey houstoni szívspecialista — a világ egyik leghíresebb szívsebésze — úgy vélekedett, hogy ez a szívroham kockázatosabbá és nehezebbé teheti magát az operációt is. — Mindig fennáll annak a valószínűsége, hogy minden egyes infarktussal romlik a szív állapota. Tehát elképze,lhe(ő, hogy nagyobb roncsolás keletkezik a szívben, mint az első roham következtében — mondta. Megítélése szerint az elhúzódó kórházi kezelés azt sugallja, hogy Jelcin állapota viszonylag súlyosnak tekinthető, és most igyekeznek annyira felerősíteni a szervezetét, hogy ne legyenek gondok a műtétnél. A nyolcvannyolc éves amerikai szívsebész a hét végén Moszkvába utazik, mert konzultánsként ő is tagja lesz az orosz elnököt operáló csoportnak. Akcsurin a nyolcvanas években két éven át az Egyesült Államokban dolgozott, és sokat tanult a Michael DeBa- keytől is. A román szóvivő az alapszerződésről A pártok zöme támogatta MTI A román külügyminisztérium szóvivője a bukaresti rádiónak nyilatkozva kijelentette: a román—magyar alapszerződés megkötése növelte Románia esélyét arra, hogy azok között az országok között legyen, amelyek a bővítés első szakaszában válnak a NATO tagjaivá. Sorin Ducaru a bukaresti rádióban szombaton azt a törvényjavaslatot kommentálta, amelyet Martin Hoke amerikai képviselő nyújtott be a hét során az amerikai képviselőházban, javasolva: ne csak Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal, hanem Szlovéniával, Romániával és Szlovákiával is egy időben kezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, és mind a hat ország egyben garanciát is kapjon arra, hogy velemennyiüket felveszik a szervezet tagjai közé. Mircea Geoana, Románia washingtoni nagykövete a műsorban kifejezte reményét, hogy hamarosan az amerikai szenátusban is hasonló kezdeményezésre kerül sor. A román sajtó nagy terjedelemben ismertette, és jelentős eseményként méltatta a kongresszus egyetlen román származású tagja által benyújtott kezdeményezést, amelyre, mint hangsúlyozta, alig három nappal a román—magyar alapszerződés aláírása után került sor. A bukaresti rádió egyórás heti politikai összefoglalójának legnagyobb részét a történelmi eseményként méltatott alapszerződés aláírásának szentelte: a műsor kezdetén a hallgatók magyarul és tolmácsolással is hallgathatták Horn Gyula miniszter- elnöknek az aláíráskor mondott beszédét. A rádió budapesti tudósításában pedig arról számolt be, hogy a magyar ellenzék bírálta a dokumentumokat és tüntetéseket szervezett ellene. A bukaresti rádió kommentárja kiemelte a pozitív nemzetközi fogadtatást, rámutatva arra is, hogy a román ellenzéki pártok zöme támogatta az alapszerződést, s csakGheorghe Funar pártja szervezett Kolozsváron ellendemonstrációt a hírhedtté vált „temetéssel”. Ezenkívül a Nagy- Románia Párt elnöke, Cornelia Vadim Tudorjelentette be, hogy képviselői az alapszerződés ellen fognak szavazni, míg a Szocialista Munkapárt annyit közölt, hogy nem fogja megszavazni a dokumentumot. ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Az írott és íratlan történelem folyamán, csak háborúk és háborúk. Köröskörül ellenség. Idegen test s nemzetek tengerében. Halálos — mégis eredménytelen—ölelés ! Ha nem az idegen támad, hát a bandériumok ölik egymást —helybéli uraik, macskáik hatalmi vágyaiért, miközben a központi hatalom ezer sebből vérzik. Értetlenség és gyűlölet a kettős hatalomért. A földi és égi dolgokkal más-más uralkodó foglalkozik... Az idegen vonások mindig irritálják a többieket. Számtalan vesztes háború. Nem csoda, hiszen mindig óriások támadják. Mégis él! Két vesztes világháború. Kötelező és látványos lemondás (lemondatás) az égiek támogatásáról... Megaláztatás megaláztatást követ... Gerince mégis újfent kiegyenesedik... Magánya azonban mindmáig él... Keresi gyökereit, keresi ősi rokonságát... és ... úgy tűnik, meg is találja!.. Üdvözöljük Japánt nemzeti ünnepén! Mert bármily hihetetlen is mindez, a fentiek Japánra vonatkoznak. Megdöbbentő a hasonlóság. Ugyanakkor példamutató és megnyugtató. A tönkrevert Japán a második világháborút követően módszert változtatott, és zsebre vágta az egész világot. Sokan állítják, hogy Németországgal hasonlatosan „megnyerte” a háborút... Azonban egy „apró” különbség mégis van Európa és Ázsia gazdasági óriása között: Japánnak nem jutott egyetlen cent sem a Marshall- segélyből. Mindent, amit elért, csak szorgalmával, tisztességével és eszével ért el. A kezdet — mint mindig és mindenhol — nagyon nehéz volt. A szigetország autóipara termelte a világ majdnem leggyengébb minőségű gépkocsijait. Csak éppen nem törődtek ebbe bele. Valószínűleg a büszkeségüket is zavarta, és ők nem a vevőkben kezdték a hibát keresni, nem másokban, hanem a termékben. Fejlesztettek. Az első években semmi sem volt nekik szent. Loptak, másoltak, koppintottak, és szándékosan nem írták alá a nemzetközi szellemitermék-védelmi egyezményeket. Aztán amikor minden megvolt, ami alapja lehetett a mának, aláírták. Érdekes módon a japán ember kizárólag „fejlesztő” típusú. Saját találmánya nem nagyon van... Igazán megfontolandó, észreveendő és kiaknázandó üzenet ez nekünk, magyaroknak, akik — mint tudvalevő — a földgolyó legtöbb találmányát mondhatjuk magunkénak...! Magunkat ünnepeljük tehát kicsit, amikor Japánt ünnepeljük, hiszen amit tettek és tesznek, az példaértékű és megszívlelendő... És bár messze vagyunk egymástól, összekovácsolhat minket az a nem is olyan régen felfedezett ősi testvériség!
