Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-21 / 221. szám

1996. szeptember 21., szombat Közélet Tarnavölgyi György szombati jegyzete Egy kiló magyar rendőr 3846 forintba kerül ...legalábbis hevenyészett számításaim szerint. A számí­tás alapja pedig a tegnapi új­sághír, amely szerint „tetten érték P. János rendőr zász­lóst, bűnügyi helyszínelőt a budapesti Sugár Áruház par­kolójában, amikor 250 ezer forintért eladta rendőrigazol­ványát“. Szerény vélekedésem sze­rint egy rendőrt gyakorlatilag az igazolványa tesz rendőrré, hiszen azzal tudja magát hi­telt érdemlően azonosítani - ezt nyilván azok is észben tar­tották, akik negyedmilliót vol­tak hajlandók fizetni egy ha­misítatlan zsaruigazolványért. A rendőrigazolvány szabad piaci értéke alapján tehát egy­értelműen kiszámolható, hogy az egyesek szerint ma kilóra vehető magyar rend­őröknél mégis mi az egység­ár. Eleinte úgy gondoltam, hogy egy átlagos rendőrt 75 kilogramm súlyúnak veszek a számolásnál, de módosítottam elképzelésemet. Rendőr isme­rőseim anyagi helyzetét, az egész rendőri állomány fize­tési színvonalát valamint az élelmiszerárakat figyelembe véve arra a következtetésre juttottam, hogy a mai magyar rendőr nem érheti el a felnőtt férfiaknál általában alapul vett testsúlyt, így hát csak 65 kilogrammos rendőrsúllyal számoltam. Ha tehát 250 ez­ret elosztok 65-tel, akkor 3846 forint és 15 fillér jön ki. A 15 fillértől olyan nagyvo­nalúsággal tekintek el, mint Horn és Kuncze a rendőri fi­zetésemeléstől. A fentiek alapján az is ki­következtethető, hogy rend­őreinknek nem kell semmitől tartaniuk, értékük folyamato­san emelkedik. Ma is megbe­csülhető, hogy mennyibe fog kerülni 1997 szeptemberében a piacon egy kilogramm rend­őr, csak fel kell szorozni a 3486-ot az inflációs rátával. Kivéve persze, ha nem jön közbe semmi. Lehet ugyanis, hogy várat­lanul rájön a magyar kormány arra, hogy ha mondjuk itthon gyártott Opelt és Suzukit vá­sárol, nem külföldön készült kocsikat hárommilliárdért, akkor tetemes adóbevételhez is jut, tehát sokkal olcsóbb lesz neki a kocsi. Az is lehet, hogy a sok-sok milliárdba kerülő bankkonszolidáció su­mákolásaiban eltűnt pénzek­ből behajt valamit, s ez nem rendíti meg szegény bankja­inkat. Még az is lehet, hogy kitalálnak valamit arra is: mi­képp lehet megfogni a milli­árdos nagyvállakozót, aki ha­vonta több adót képes elcsal­ni, mint Nyíregyháza egész lakossága, s mellesleg ebből lett az, aki. És az így megtakarított pénzből esetleg a rendőrök helyzetének javítására is for­dítanak. Arra gondolván, hogy egy országban, ahol a rend őreit tisztelik a polgárok és nem köpködik, ott viszony­lag magas bűnözési szint mel­lett is biztonságban érzik ma­gukat a lakosok. Márpedig ez az ország gazdaságában is jelenthet annyit mint közér­zetében! Tehát: befektetésnek sem utolsó. Ide kívánkozhat még persze az is, amit a minap Kéthkedy bácsitól, a 81 éves korára is kiváló szellemi frissességnek örvendő cipészmestertől hal­lottam: , f ehet, hogy a kormá­nyunk a fantasztikus millárdokba kerülő új harci repülőgépek vásárlását egye­lőre elhalasztja, és ezt a pénzt inkább a katonák anyagi hely­zetének javítására fordítja, mert hogy szerintem is igaz: szart se ér a modern techni­ka, ha kezelőjének kilóg a nadrágból a feneke meg tán még éhes is.“ Nem fűtenek, ahol tartozás van ...a távhővel ellátott épüle­tekben. Mint a sajtó is foglal­kozott ezzel: a nyíregyházi távhőszolgáltató nem hajlan­dó „előfűtésre“ azokban az épületekben, ahol a lakók bár­melyike adós a távfűtési díj­jal. Az a válaszuk: tessék rá­venni a tisztelt vagy nem tisz­telt lakótárs(ka)t arra, hogy fizessék meg a tartozásukat, de legalább kössenek valamilyen egyezséget a távhővel a fize­tésről, akkor lesz meleg. De csak akkor! Természetes erre azon la­kók felháborodása, akik ren­desen fizetik a díjat: „mi kö­zöm nekem ehhez, én nem tar­tozom, tessék meleget adni, azoknál pedig, akik adósak, csináljon a távhőszolgáltató, amit akar!“ Mondom, termé­szetes a reagálás, csak éppen nem kínál igazi megoldást. A Nyírtávhő ugyanis nem az ügyfelei bosszantására ren­dezkedett be. Egyszerűen baj­ban van: immár 150 millió forinttal tartoznak neki! Ek­kora összeg pedig már meg­rendíthet egy mégoly jól mű­ködő céget is. A keménység, amivel most fellépnek, valamire minden­képpen ráébreszthette a lakos­ságot: a tartozásokat felhal­mozók a tisztességgel fizetők rovására, sőt, zsebére cselek­szenek. Amikor díjakat emel­nek a szolgáltatók, akkor bi­zony ez is tesz rá forintokat. A távfűtési rendszer mai álla­pota pedig nem ad módot arra, hogy lakásonként zárják el a fűtést. Marad hát a már-már kétségbeesett lépés: lesz me­leg, csak tessék elérni, tisztelt lakók, hogy a szomszéd is fi­zessen, ne csak Önök! Százéves a vasúti szakszervezeti mozgalom A legnehezebb hivatás MTI A következő évszázad ideha­za is a vasúté lesz, amennyiben megvalósul az ágazat rekonst­rukciója. A programot a kor­mány nemzetközi bankok tá­mogatásával kívánja végrehaj­tani, ezt segíti a MÁV és a vas­utas szakszervezetek által ta­valy kötött, példa értékű há­roméves megállapodás. A szerződést azonban nemcsak a feleknek, de a kormánynak is be kell tartania, ami — a Pénz­ügyminisztériummal folytatott megbeszélések tükrében — nem is olyan egyszerű feladat — hangoztatta Lotz Károly közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter a vasutas szak- szervezeti mozgalom 100 éves jubileuma alkalmából tartott pénteki ünnepségen, amelyet a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) rendezett Budapesten. Rigó Zoltán, a MÁV vezér- igazgatója azt hangsúlyozta, hogy szükséges a MÁV és a vasutas szakszervezetek között 1995 végén létrejött hároméves megállapodást időben és tartal­mában egyaránt kiterjeszteni. Horn Gyula kormányfő le­vélben üdvözölte az ünnepség résztvevőit. Az üzenetet Már­kus László, a VSZ elnöke is­mertette. A miniszterelnök le­velében kitért arra, hogy a vas­utas szakma ma is az egyik leg­nehezebb, legtöbb odafigyelést kívánó hivatás, amely azonban az ország nehéz gazdasági helyzete miatt manapság sem részesül kellő elismerésben. Márkus László ünnepi beszé­dében arról szólt, hogy ma sem könnyű valódi szakszervezet­ként működni. A tagság érdekeit hitelesen képviselni csak ki­számíthatóan, higgadtan, egy­séges fellépéssel lehet. Ezeket az alapelveket igyekszik követni a Vasutasok Szakszervezete. Eltemették Fehér Klárát MTI Fehér Klárát barátai, ismerősei és írótársai pén­teken búcsúztatták a Koz­ma utcai zsidótemetőben. A József Attila-díjas író, újságíró 74 éves korában, szeptember 11-én váratla­nul hunyt el. Baranyi Ferenc költő a Magyar író Szövetség ne­vében az írónő életútját méltatva úgy fogalmazott: újságíróként mindig az em­berek igazáért harcolt, író­ként pedig több olvasója volt, mint az írószövetség fél prózai szakosztályának. Pá­lyája végéig élvezte a kö­zönség szeretetét. A szakma egy része viszont nem érté­kelte megfelelően. Erzsébetváros ország- gyűlési képviselője, Fiiló Pál is búcsúzott az írónőtől, akit — mint mondta — mindig a kisemberek hétköznapi gondjai, az erkölcsi problé­mák foglalkoztattak. Hu­morral és kritikus együttér­zéssel szemlélte a világot. A fiatalos lelkesedés élete vé­géig jellemezte. Fehér Klára 1922-ben született Újpesten, kereske­delmi középiskolát végzett, majd a közgazdaságtudo­mányi egyetemen tanult Budapesten. Ezt követően a Szabad Nép, majd a Ma­gyar Nemzet újságírója lett. Élete további részében szabadfoglalkozású íróként alkotott. Számtalan ripor­tot, színművet, regényt, if­júsági művet, humoreszket, úti rajzot és publicisztikát írt. Lengyel és szlovák kormánytagok Budapesten MSZP—MDNP MTI A Magyar Szocialista Párt és a Magyar Demokrata Néppárt egyetért abban, hogy folytatni kell az alkot­mányozást; nem e két pár­ton múlik az alaptörvény ki­dolgozásának esetleges kés­lekedése. Azonos a vélemé­nyük abban is, hogy az al­kotmányozásnak van idő­beni korlátja: a népszavazási procedúra ugyanis nem nyúlhat bele a választási kampányba. A két párt ezért indokoltnak tartja, hogy az alkotmány normaszövege még az idén megszülessen - közölték az MSZP és az MDNP képviselői a pénte­ki, mintegy egyórás megbe­szélésüket követő sajtóérte­kezletükön. A kapcsolatfel­vételi tárgyalást az MDNP kezdeményezte. A mintegy egyórás találkozón az MSZP-t Horn Gyula, Föl­des György, Burány Sándor és Tóth András képviselte. Az MDNP részéről Szabó Iván, Zsebők Lajos, Mészá­ros László és Zsigmond At­tila volt jelen. MTI A lengyel helyettes kül­gazdasági államtitkárral és a szlovák gazdasági miniszterhe­lyettessel tárgyalt pénteken, Budapesten Gilyán György, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium helyettes államtitkára. Az IKM ezzel kapcsolatos, MTI-hez eljuttatott tájékoztató­ja szerint, a helyettes államtit­kár és szlovák partnere, Dusán Gután megállapították: a két ország közötti kereskedelmi forgalom csökkenése csak át­meneti, s az év végéig az áru­csere-forgalom megközelíthe­ti a tavalyi 600 millió dolláros szintet. Az idén januártól júli­usig a magyar kivitel 7,5 szá­zalékkal bővült, 120,9 millió dollárt tett ki, importunk azon­ban kissé mérséklődött. A lengyel Jan Chaladajjal folytatott eszmecserén leszö­gezték: örvendetes, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom lendületesen növek­szik. Paskai László Toursba MTI A franciaországi apostoli úton lévő II. János Pál pápa által Tours városában megtar­tandó szentmisén Jean Hono­ré érsek meghívására'«//-. Pas­kai László bíboros, prímás, ér­sek képviseli a Magyar Kato­likus Egyházat. A városhoz fűződik a hazánk területéről a IV. században elszármazott Szent Márton püspök emléke, akinek jövőre ünnepeljük ha; lála 1600. évfordulóját. Az Ő felebaráti cselekedeteire em­lékezik majd a szentatya, ami­kor súlyos balesetek áldoza­taival és munkanélküliekkel találkozik látogatásának egyik állomásán. Százhatvan milliós beruházás a Taurusnál (Folytatás az 1. oldalról) — Nyíregyháza levegője ja­vulni fog — mondta László Géza, a Taurus Rt. ügyvezető igazgatója. — Évente har­minc-hatezer tonnával keve­sebb kén-dioxid kerül a leve­gőbe, és az egyéb szennyező anyagok kibocsátása is je­lentősen csökken. Lengyel La­jos, a Taurus Pálma Kft. ügy­vezetője kifejtette, hogy a régi rendszer felújítása is hetven— nyolcvan millió forintba került volna, ezért a modernebb és korszerűbb építkezés mellett döntöttek. A számítások sze­rint, a beruházás rövid időn belül megtérül. A modem ka­zántelep megépítésére a Kipcalor Energetikai Kft.-t k- érték fel. Kovács Zoltán ügy­vezető hangsúlyozta, hogy a Taurus Pálma új kazánja meg­felel a nyugat-európai szabvá­nyoknak és a szigorodó ma­gyar előírásoknak. A Kipcalor Kft. a kazánrenszert úgy ala­kította ki, hogy alkalmas le­gyen számítógépes mérés- adatgyűjtő rendszerre történő csatlakozásra. Balesetvédelmi szempontból gyakorlatilag teljes a biztonság. Lengyel Lajos egyedinek nevezte a beruházást, ugyanis a Taurus Pálma életében ez az első ilyen egyszeri és nagy volu­menű építkezés, ugyanakkor a Taurus életében az utolsó is. Tájékoztató a kormányülésről MTI A kormány vasárnap foly­tatja pénteki ülését, mert a jövő évi költségvetés tárgya­lásánál néhány területen nem sikerült megállapodás­ra jutniuk a minisztereknek — mondta el Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára a kormányülést követő sajtótájékoztatón. A négy terület, amelynek pon­tos számait még nem sike­rült meghatározni: az önkor­mányzati szféra; a fegyveres és rendvédelmi szervezetek; a média és az agrártámoga­tások mértéke. A rendkívüli kormányülés lehetővé teszi majd, hogy a jövő hét végé­ig elkészüljön az 1997-es költségvetési törvényterve­zet, és azt az államháztartá­si törvény előírásainak meg­felelően, szeptember 30-áig eljutassa a kormány az Or­szággyűléshez. A kormány beszámolót hallgatott meg a gazdasági folyamatok ez évi alakulásá­ról. A pénzügyi stabilizáció mutatói a vártnál kedvezőb­ben alakultak, a folyó fize­tési mérleg egyenlege július végén 963 millió dollár volt, ami a tavaly júliusi érték fele, és így elképzelhető, hogy az év végi hiány 300 millió dollárral a terve­zett 2 milliárd dollár alatt lesz. Hasonló módon, abból következően, hogy augusz­tus végén a központi költ­ségvetés hiánya 121 milliárd forint volt, vagyis nem érte el a tervezettet, az államház­tartási hiány GDP-hez viszo­nyított aránya 4 százalék alatt marad. Ugyanakkor a gazdasági növekedés mérté­ke nem éri el az 1 százalé­kot, ami elsősorban a hazai kereslet szűkülésének követ­kezménye. A vártnál nehe­zebben mérséklődik az inf­láció, a jelentés szerint, éves mértéke 1996-ra23 százalék lesz. Több adótörvény terveze­tét is elfogadta a kabinet. Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításánál az államtitkár azt emelte ki, hogy az új szja-törvényben megjelenő tételes átalány- adózást választók nem ke­rülhetnek majd be az áfa­körbe. A használtcikk-ke- reskedelemnél az adóhalmo­zódás elkerülésére a felvá­sárlási ár meghatározott há­nyada lesz az áfa. A kész- pénzfizetések visszaszorítá­sára meghatározott összeg felett készpénzfizetés esetén nem lehet majd visszaigé­nyelni az áfát. Szintén a szi­gorítást szolgálja, hogy bi­zonyos esetekben a vevő kezesként szerepel majd az eladó áfafizetésével kapcso­latban. Jövőre a közvetett adóknak szán nagyobb sze­repet a kormány, és ezért az áfabevételeket úgy kívánják növelni, hogy a jelenlegi rendszerből elérhető bevéte­lek mind nagyobb hányada folyjon be. Ezért az adómér­ték és a besorolási rend az áfánál nem változik. ÚJ KELET

Next

/
Thumbnails
Contents