Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

UJ KELET ■■■ Megyei krónika 1996. szeptember 19., csütörtök 3 Mama! (Folytatás az 1. oldalról) Közben ismerősök mondták, hogy itt is látták, meg ott is látták, és én állandóan kerestem. Próbáltam a nyomára bukkani, eredménytelenül. Végül úgy gondoltam, hátha a gyerekeken keresztül tudok hatni rá. Feladtam a hirdetést, s mint azóta kiderült, eljutott hozzá a hír. Ennek ellenére azóta sem jelentkezett magától. — Már augusztus elején eltűnt, miért várt ilyen sokáig a keresésével?-- Régebben is csinált ilyet, ha inni támadt kedve, 4—5 napra is elment itthonról, aztán tökrészegen keveredett elő vagy hoztam haza. Eleinte azt gondoltam, most is csak erről van szó. Aztán ahogy múltak a napok, és még mindig nem jelentkezett sem nálam, sem pedig a rokonainál, komolyan megijedtem. Félőrült voltam az aggodalomtól, mert el nem tudtam képzelni, mi van vele. Nagykállóban felkerestem egy látnok asszonyt, aki azt mondta, hogy megölték, Napkor és Apagy között egy nádas területen lökték ki a kocsiból a gyil­kosai. Teljesen összetörve jöttem haza. Nem tudtam, hogy mit kezdjek nélküle az életemmel és a gyerekekkel is. Aztán az éjszaka közepén elindultunk megkeresni a holttestet, de sehol nem találtuk. Hazamentem, és akkor értesítettek az anyósomék, hogy megvan, jól érzi magát, és ne keressem tovább, mert nem akar hazajönni. — Mire gondolt, amikor meghallotta, hogy életben van? — Megkönnyebbültem, de aztán csak az járt az eszembe, hogy nem akar hazajönni. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy egyik nap még itt volt és boldogan éltünk, a másik nap pedig hallani sem akar rólam többé. Rólam, aki a saját életé­nél is jobban szereti őt. De ha már engem nem szeret, leg­alább a gyerekekre gondolna, velük törődne. Még csak nem is érdekelte, hogy vannak. — Ezek szerint azóta beszélt vele? — Az anyósoméknál felhívtam telefonon, de csak azt is­mételgette, hogy fél és szégyell visszajönni. Nem akar már velem élni. Állítólag összeállt egy másik férfival, azzal él most együtt. — Ön visszafogadná? — Bármelyik pillanatban. Annak ellenére, hogy egy rossz alkoholista, és tudom, hogyan viselkedik részegen, az életem­nél is jobban szeretem, és a gyerekekkel együtt nagyon vá­rom vissza. Hogyan gondolkodik a történtekről Ildikó családja? — Én nem pártolom egyiket sem, mindkettőjüknek vannak hibái — jelenti ki bosszúsan a fiatalasszony nagynénje. — Mindketten rendszeresen ittak, és Imre az utóbbi időben ál­landóan verte. Legutóbb is a mentőnek kellett elvinnie, úgy elagyabugyálta szegény lányt. S mindezt a gyerekek szeme láttára. Csodálhatjuk hát, ha nem akar egy ilyen emberhez visszamenni? Fél tőle, és már nem szereti. Ezt megértem, de azt nem tudom neki megbocsátani, hogy a gyerekekre meg nem gondolt. Ennyi idős korában már mindenki tudhatná, hogy mihez akar kezdeni az életével. O sajnos csak sodródik, és nem mer felelősséget vállalni semmiért és senkiért. És ennek sajnos a gyerekek isszák meg a levét. Nincs, aki foglalkoz­zon velük, nem kapnak szeretetet és törődést, lelkileg sérül­tek. A legkisebbik, a másfél éves Böbe a húgomnál van, és szeretnénk a másik kettőt is magunkhoz venni. Lacika öt-, Flóra négyéves. Nagyon aranyosak és szeretetre éhesek. Meg­érdemelnék, hogy végre boldog és szerető családban éljenek. —Hol van most Ildikó? — A férje nem mondta? Nyíregyházán él és dolgozik egy bárban. Ott bármikor megtalálhatja. A törékeny testalkatú fiatal nő eleinte bizalmatlanul tekin­tett rám, majd fokozatosan megnyugodott. Ahogy elmond­tam neki, mit hallottam a férjétől, idegesen kiáltott fel. — Nem igaz! Hazudik! Tudtam, hogy minden mocskossá­got elmond rólam, de nem úgy történt. Igaz, hogy mind a ket­ten ittunk, de nem vagyok alkoholista. Az sem igaz, hogy több­ször voltam elvonókúrán. És nem az alkohol miatt jöttem el tőle, hanem mert az utóbbi másfél évben teljesen kikészített. Akkor halt meg az első házasságából született cukorbeteg fia, s kiborult idegileg. Azóta ok nélkül állandón vert, kiabált ve­lem és a gyerekekkel is. Rettegés és szenvedés volt mellette az életem. Meguntam, és elhatároztam, hogy változtatok az életemen. Augusztus óta egyáltalán nem iszok. Bár gyesen vagyok, munkába álltam. Megismerkedtem egy férfival, aki­vel nagyon kijövünk. Megértjük egymást, és úgy határoztunk összeköltözünk, és magunkhoz vesszük a gyerekeket is. — El akar válni a férjétől? — Mindenképpen beadom a válópert, de fogalmam sincs, hogyan reagál majd rá. Régebben is mondtam már neki, de azt kiabálta, hogy megöli magát. Később megfenyegetett, engem is megöl, vagy legalábbis mindent megtesz azért, hogy megkeserítse az életemet. Nem merem már a faluba sem be­tenni a lábam, annyira félek. Pedig szeretném minél előbb elhozni tőle a gyerekeket. Már annyira hiányoznak, azóta nem is láttam őket. Ha találkozna vagy beszélne velük, mondja már meg nekik, hogy nagyon szeretem mindannyiójukat, és nemsokára újra velük leszek — mondta könnyeivel küszköd­ve búcsúzásként. Gyere haza!(?) Elegünk van és nem melegünk Most valakinek befűtenek! Bár elég hűvös az idő—a meteorológusok szerint novem­ber véginek megfelelő —, a központifűtéses lakások jó ré­szében mégis tizenöt fok körüli a hőmérséklet. A hideg be­álltával nem akadt olyan társasház, ahol ne kérték volna a pótfűtés beindítását. A meleg azonban csak kevés lakásba jutott el. Díjhátralék-tartozásokra hivatkozva a Nyírtávhő Kft. nem üzemelte be a hőközpontokat. Sikli Tímea (Új Kelet) — A tartozás mértéke egy havi díjtól egészen háromszáz- ezer forintig terjed — mondta Makai István, a Nyírtávhő Kft. ügyvezető igazgatója. — Első­sorban önkormányzati bérlaká­sokról van szó, ahol a lakók nemcsak a távfűtési, de egyéb díjakkal is tartoznak. Sokan vannak közülük, akik szerin­tem nem érdemlik meg, hogy ilyen komfortfokozatú lakás­ban éljenek. A legtöbbjüket nem is érdekli, mennyivel tar­tozik a szolgáltatóknak. Októ­ber 15-étől április 15-éig min­denképpen biztosítanunk kell a lakásokban a megfelelő hőmér­sékletet. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint azon­ban a pótfűtésről a szolgáltató­nak és a közös képviselőnek együttesen kell megállapodnia. A kérelmek beadásakor felmér­tük, hogy az adott lépcsőház ki tudja-e majd fizetni a plusz fű­tési költségeket, egyéb tartozá­saik mellett. Amennyiben a házak rendezik a távhődíjakat, azonnal beindítjuk a szezon előtti fűtést. Talán az lenne a legcélszerűbb, ha a lakók a kö­zös képviselővel karöltve meg­próbálnának hatással lenni a nemfizetőkre. Olyan is előfor­Makai István igazgató dúlt már, a képviselőnek sike­rült rávennie az adóst, hogy vele együtt hozzánk eljőve megoldást keressünk a problé­mára. Ez is egy követendő pél­da lehet. A Nyírtávhő Kft. fűtött irodá­ja után következő helyszínünk Nyíregyházán, a Toldi utca 68. szám alatti tízemeletes ház, ahol nyolcvanhét család lakik. A kö­zös képviseletet ellátó Garai Zsolt és a lakók közül megkér­dezett Szatmári Arpádné kicsit más szemszögből nézik a dol­got. Mint azt Garai Zsolt el­mondta, ők nem a lakótársakra haragszanak, hiszen az ő esetük­ben inkább a szolgáltatóval van a gond. Három hónapos kisba­bájukkal igencsak kirázza őket a hideg a négy fal közt, még ak­kor is, ha neki történetesen nem elmaradása, hanem túlfizetése van. — Úgy ért minket, mint de­rült égből a villámcsapás, ami­kor kérésünk ellenére mégsem indult be a fűtés a házban. A listán, melyet a szolgáltatótól kaptunk, negyvenhat lakó neve szerepelt a tartozás címszó alatt. Az már úgy tűnik, mellé­kes, hogy vannak köztük túl- fizetők, nullával zárók, és bár furcsán hangzik, de olyanok is, akik már régen nem laknak a házban. Úgy kicsit megcsap­pant a tartozók köre, mindössze tizenöten maradtak a papíron, összesen kilencvenkétezer fo­rintnyi tartozással. A lista azon­ban azt is egyértelműen meg­mutatja, hogy az elmaradt díj­tételek egy része — az összes tartozásnak körülbelül nyolc­van százaléka — még 1991- ből, ’92-ből és ’93-ból való. A kérdés már most az, hogy mi­ért nem az adott években von­ták meg a fűtést, és milyen jo­gon tett az összegekre kamatot a szolgáltató. A másik dolog, amin nagyon felháborodtunk, hogy a Távhőtől soha nem kap­tunk számlaegyenleget, amiről nyomon tudtuk volna követni, hol tartunk a fizetésekkel. így Szatmári Arpádné Fotók: Bozsó Katalin az eljárást felháborítónak tart­juk. A második emeleti lakásban a kinti gyenge napsütés ellené­re is hideg van. Szatmári Ár- pádné vastag pamutnadrágban, pulóverben és kabátban fogad minket. — A lakók nagy része az el­múlt napokig nem is tudta, hogy díjhátraléka van. Bár a vízkorrekcióról félévenként kapunk számlát, a fűtésről soha nem juttattak el hozzánk ilyen­fajta visszajelzést. Könyvelő vagyok, így van némi fogal­mam arról, hogyan kellene működnie ezeknek a dolgok­nak. Nem ismerünk olyan jog­szabályt, mely a pótfűtés meg­vonásával akarná rendezni a fizetési hiányosságokat. Külön­ben is, miért kell minden csa­ládnak szenvedni azért, mert van, aki nem fizet távhődíjat? Kiszámoltam, hogy csak ké­szenléti díjként évente huszon- kétezer forintot fizetünk, és ezért a pénzért nemhogy mele­get, de még meleg vizet sem kapunk rendesen. A hidegben még csak egy forró fürdőt sem tudtunk venni, mert a csapból is csak langyos víz folyik. A listán szereplők közül töb­ben bementek a NyírtávhőKft.- hez, és bevitték azokat a szám­lákat, melyek igazolták, hogy igenis rendesen befizették a dí­jat. Nem történt más, mint hogy elnézést kértek tőlük. Egyéb­ként is, én úgy tudom, hogy 1991-ben keletkezett díjhátra­lékot öt év után már nem lehet követelni! Tizenöt bemutató Új Kelet-információ Szeptember 20-án, a műve­lődési házak napján a nyíregy­házi Kossuth téren a követke­ző együttesek adnak műsort délután 4 órától folyamatosan: a Nyírpazonyi Népdalkor, az alvégesi művelődési házban működő, keleti harcművésze­teket űző sportegyesület, a Mesekert Bábszínház, a Sza­bolcsi Koncert Fúvószenekar és Majorette Csoport, a Vajda­bokori Népdalkor, a Prima- vera Balettegyüttes, az Igrice Táncegyüttes, az Alvégesi Népdalkor, a Babszem, a Mar- - garéta és a Nyírség Táncegyüt­tes, a Fanat-X Formációstánc Csoport, a Basic Táncsport Egyesület és a Re-flex Mo­demtánc Stúdió. A programsort Jámbor Ist­ván szerkesztette és Tóth Lász­ló vezeti. Leszavazták Nyíregyházát K. Z. (Uj Kelet) Békéscsabán tartotta tegnap ülését a Megyei Jogú Váro­sok Szövetségének Választ­mánya. Nyíregyházát Giba Tamás alpolgármester képvi­selte, aki rádiótelefonon az alábbi tájékoztatást adta: — Szeptember végén Kecs­keméten tartja következő köz­gyűlését a Megyei Jogú Vá­rosok Szövetségének közgyű­lése, azt készítettük elő. Fel­vetődött, hogy a városok ala­kítsanak egy vagyonkezelő részvénytársaságot, amely a részvényeket kezelné. Nyír­egyháza esetében ez már nem aktuális, hiszen az értékpapí­rok egy részét már eladtuk, és vannak ilyen irányú elkötele­zettségeink. Tanulmány ké­szült a városok és szűkebb ré­giójuk közigazgatási kapcso­latáról. Az értekezlet résztve­vői egyetértettek abban, hogy ez könyv formájában jelenjen meg. Javasoltuk, hogy a köz­alkalmazotti bérek emelésénél a kormány által vállalt, de nem teljesített 4,5 százalékos hi­ányzó rész egyharmadát vál­lalják az önkormányzatok. A tanácskozáson jelenlévők nem támogatták elképzelésünket. Társaskör. Szeptember 24-én 18 órától a Nyíregyházi Tár­saskör következő rendezvényeként a Korona Szálló Kodály- terméhen Baracsiné Molnár /bo/yakiállítását és dr. Szabó Gyula érsebész- előadóművész estjét rendezik meg. A Sóstóhegy és Kabalás határán fekvő Baracsiné-féle magánarborétum baráti körének egész napos, szalonnasütéssel egybekötött találko­zója szeptember 28-án, délelőtt 10 órától kezdődik. Csökkenő forgalom Kovácsvölgyi Z. (Új Kelet) Tájékoztatóra, konzultáció­ra hívták tegnap Nyíregyhá­zán, a Megyeházára a Sza­bolcs Volán Rt. vezetői me­gyénk polgármestereit Ignácz László vezérigazgató beszá­molójában elmondta, hogy az utóbbi néhány évben 25 szá­zalékkal csökkent az autóbu­szon utazók száma. Oka: a beruházások és munkahelyek hiánya. Az it 1100 dolgozója 2 milliárd forintos árbevételt termelt az előző évben, nye­reségük azonban csak néhány tízmillió forint volt. A Volán megyénkben 150 millió fointos fejlesztést tűzött ki cé­lul 1996-ban, az autóbuszok 15—25 millió forintos ára mi­att azonban csak hat új jármű­vet tudnak vásárolni. A felújí- - tásokra fektetnek emiatt ki­emelt figyelmet A vezérigaz­gató elmondta, hogy a forga­lomban közlekedő buszaik át­lag életkora 10 év. Az önkormányzatok veze- tőinek kérdésére Ignácz László elmondta, hogy jö­vőre kezdődik a Volán priva­tizációja, ami nem egyik nap­ról a másikra lesz, így a rész­vénytársaság és az utasok életben 1997 nem hoz lénye­ges változást. Fontosnak tar­totta, hogy minél előbb elké­szüljön Szabolcs-Szatmár- Bereg közlekedési koncepci­ója. A fehérgyarmati és vásá- rosnaményi kórházak ösz- szevonása után lehetősé­geikhez mérten igyekszik a Volán az igényeket kielégí­teni. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden községből irányjáratok indulnak az em­lített városokba. A vezérigaz­gató szerint, kiemelten kell kezelni a cég és az önkor­mányzatok közötti folyama­tos kapcsolattartást. A telepü­lések vezetői jelezzék, ha a gazdálkodó szervezetekben történt változások miatt csök­ken vagy növekszik a térség­ben az utasforgalom. Jegyzői feladatok Új Kelet-információ Szakmai koordinációs érte­kezletet szervez a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Köz- igazgatási Hivatal megyénk jegyzői, körjegyzői számára szeptember 26-án, csütörtökön Nyíregyházán, a Megyeházán. A tanácskozáson Szénégető László, a megyei földművelés- ügyi hivatal vezetője a vadászati törvényből adódó jegyzői fel­adatokról ad információkat. A fogyasztóvédelmi bírságok be­hajtásáról, az üzletek működé­sével kapcsolatos hatósági és ellenőrzési feladatokról Holló Jánosné, a fogyasztóvédelmi felügyelőség megyei igazgató­ja tart előadást. Az önkormány­zatok időszerű feladatairól, a törvényességi ellenőrzések ta­pasztalatairól dr. Fekete Zoltán, a megyei közigazgatási hivatal vezetője beszél, űr. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó és Választási Hiva­tal vezetője a személyi és lak­címnyilvántartások aktuális kér­déseiről tart tájékoztatót, kiemelt figyelmet szentelve az adóiga­zolványok kiadására.

Next

/
Thumbnails
Contents