Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-10 / 211. szám

4 1996. szeptember 10., kedd Hazai krónika UJ KELET Honvédségi tervek Kormánygarancia MTI A tervek szerint kismér­tékben növekedhet jövőre a hivatásos katonák reálbére, és augusztustól 12-ről 9 hó­napra csökkentik a sorkato­nai szolgálat idejét. Egye­bek között erről beszélt a honvédelmi miniszter Buda­pesten tartott tájékoztatóján, hétfőn. Keleti György elmondta: a kormány az idén pótlólago­san 2,3 milliárd forintot utal át a honvédség számára. Ebből a pénzből 700 millió forint jut a repülőgépek üzemanyagának beszerzésé­re, a fennmaradó részből pe­dig a légierőnél szükséges felújításokat finanszírozzák. A parlamentben hamarosan tárgyalandó ez évi pótkölt­ségvetés lehetővé teszi, hogy a kormány garanciát vállal­jon az Országgyűlés által már korábban jóváhagyott csapatlégvédelmi rakéták és lokátorok beszerzésénél — tette hozzá a honvédelmi tár­ca vezetője. Közlése szerint a szeptember 20-i kormány­ülésen dől el, hogy végül is mennyi pénzzel gazdálkod­hat jövőre a honvédség. Egyelőre annyi bizonyos, hogy jóval többel, mint a korábbi tervekben szereplő 65 milliárdos összeg. Re­mény van arra, hogy jövőre az adótábla módosításának hatásával együtt átlagosan mintegy 20 százalékkal nö­vekedjen a katonák fizetése. A közalkalmazottaknál en­nél alacsonyabb bérnövelés valószínűsíthető. Keleti György vélemé­nye szerint a NATO az első körben valószínűleg Cseh­országot, Lengyelországot, Magyarországot és esetleg Szlovéniát veszi fel tagjai közé. Az erről szóló döntés jövő májusra várható, ami­kor is csúcsértekezletet tart a szervezet. A tagságból ki­maradók számára pedig el­képzelhető, hogy a béke­partnerségnél szorosabb köteléket dolgoznak ki Brüsszelben. A miniszter szerint, ha döntés születik az IFOR-erők mandátumá­nak valamilyen formában történő meghosszabbításá­ról, akkor a jövőben 200— 250 magyar katona marad­na a délszláv térségben a je­lenlegi 400 helyett. Tájé­koztatott arról is, hogy szeptember második felé­ben Fehér-oroszországból megérkeznek az első T—72-es harckocsik, Oro­szországból pedig a BTR— 80-as páncélozott szállító­harcjárművek. Előbbiekből összesen száz, az utóbbiak­ból pedig háromszáz dara­bot kap a honvédség. A tár­ca tervei közé tartozik a 9 hónapos szolgálati idő be­vezetése, amelyhez módo­sítani kell a honvédelmi törvényt. Ez valószínűleg fokozatosan történik majd, és elsőként az 1997 augusz­tusában bevonulókat érint­heti. Keleti György utalt arra'is, hogy a közeljö­vőben átszervezés folytán megszűnhet a minisztéri­umban az egyik helyettes államtitkári poszt. Kevesek jussa lett a tanulás Új Kelet információ ____ A Fidesz Magyar Polgári Párt a napokban sajtótájékoz­tatót tartott Pokormi Zoltán a párt alelnöke, a humánpoliti­kai kabinet első emberének vezetésével. A Fidesz országgyűlési képviselője leszögezte, hogy a most elfogadott kormányren­delet rendkívül súlyos társa­dalmi következményekkel jár. Gyakorlatilag elzárja a to­vábbtanulás, a felemelkedés lehetőségét, a nehéz anyagi helyzetben élő családok gyer­mekei elől — jelentette ki a Fidesz humánpolitikai kabi­netjének vezetője. — A most elfogadott ren­delet az eddigi maximális éves 20 ezer forintos tandíj össze­gét éves 130 ezer forintra eme­li, ami 550 százalékos növe­kedést jelent — A most elfo­gadott rendelet nem gondos­kodik kompenzációról, mind­össze adókedvezményt ígér. Azonban a tandíjkedvezmény és a mentesség nem jár, csak adható. A rendeletben emle­getett diákmunka nem lehet kompenzációs megoldás, a diákok eddig is dolgozni kényszerültek. Azonban a hat és félszeresére növelt tandíjat alig tudják így megtermelni. — A Hom-kormány úgy vezette be a tandíjat, hogy semmilyen egyéb olyan lé­pést nem tett, ami értelmet adott volna intézkedésének. Elmaradt a felsőoktatás fej­lesztése, nem vezették be a keditrendszert, nincs hallgatói hitel, így a tandíjtól várt pozi­tív hatások elmaradtak, míg az összes káros hatás felerősödve jelentkezett. A továbbtanulás sokak számára vált lehetetlen­né. — 1996-ban az évtizedes folyamatos emelkedés után a megelőző évhez képest 9 szá­zalékkal kevesebben jelent­keztek az egyetemekre. En­nek demográfiai okai nincse­nek, éppen ellenkezőleg. A felsőoktatás iránt megcsap­pant igény kizárólagos oka a kormány elhibázott politiká­ja­1. A többszörösére emelt felvételi díj. 2. A tandíj beve­zetése. 3. A többszörösére emelt kollégiumi díjak. 4. A többszörösére nőtt tankönyv­árak. 5. Az elmaradt felsőok­tatás fejlesztése és nyitása. — A felsőoktatásban való részvétel újra kiváltsággá vá­lik, így a hetvenes években született nagy létszámú kor­osztály nem kap lehetőséget a felemelkedésre. Ezért nem eltartókká, hanem eltartottak­ká fognak válni. Már csak az a kérdés, hogy ki fogja őket eltartani. Jelentette ki Po­kormi Zoltán. Majd befejezé­sül hangoztatta, hogy a Hóm kabinet eddig is rá tudta kényszeríteni akaratát az in­tézményekre. Ugyanez meg­történhet a tandíj esetében is. Nemcsak a hallgatói, de az oktatói akarat sem számít a kormányzati nyomással szemben. (A nyilatkozat tartalmát a Kormány szóvivőjén keresz­tül azonnal cáfolta, és kije­lentette, hogy Magyarorszá­gon a továbbtanulás nem lesz soha kiváltság.) Telefoninterjú dr. Torgyán Józseffel „Már megint ferdítés!” Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hétvégi körútjáról, annak sikeréről kérdeztük dr. Torgyán Józsefet, a Független Kisgazdapárt országos elnökét. Palotai István (Új Kelet) — Elsősorban szeretném ki­jelenteni, hogy a magyar sajtó­ban a látogatásomról megjelent közlemények súlyos torzítás eredményei. Találkozóimat el­hallgatták, és a beszédeimből is csak egy részt ragadtak ki, hogy azt is súlyosan elferdítve adják közre — mondja Torgyán Jó­zsef, majd így folytatja. — Lá­togatásom első állomása a me­gyei önkormányzat elnöki hi­vatala volt, ahol eszmecserét folytattam a választások során — többek között —- a kisgaz­dák segítő támogatásával beke­rült dr. Zilahi /ózse/elnökúrral. A térség égető dolgait jártuk körül, közös gondolkodással keresvén a kiutat. A megyei ön- kormányzat elnöke érdeklő­déssel hallgatta meg a kisgazda javaslatokat. —Nagyecseden telt ház mel­lett nagygyűlést tartottam, ahol kifejtettem a Független Kisgaz­dapárt nemzetmentő gazdasági és politikai programját. — Máriapócson részt vettem a szentmisén, majd a polgármes­ternő meghívására felkerestem az önkormányzat hivatalát, ahol széles körű beszélgetést folytat­tunk a kitörés lehetőségeiről. Ezt megelőzően a mise után egy teljes órán át dedikáltam és au­togramot adtam, mert úgy meg­rohantak a szimpatizánsok, az érdeklődők, a segítségért kiál­tó emberek. — A kállósemjéni iskola tor­naterme zsúfolásig megtelt, a meghirdetett kisgazda nagy­gyűlésre. Kállósemjénben vet­tem részt azon a munkaebéden, ahol mély és elemző beszélge­tést folytattunk a terület polgár- mestereivel, a lehetséges meg­oldásokról és a kisgazda elkép­zelésekről. Ugyanitt meglá­togattam a római és a görög ka­tolikus templomot és elbeszél­gettem az egyházak képvi­selőivel is. Egészében véve rop­pant sikeresnek ítélem meg a látogatást — summázta a hét­vége eseményeit a Független Kisgazdapárt elnöke. — Milyen ferdítések jelentek meg konkrétan a sajtó hasáb­jain? — Azt írják; én úgy képze­lem el a rendcsinálást, hogy minden életellenes bűncselek­ményt akasztófával, és a többi bűnöst pedig kényszermunka­táborral büntetnék. Kérem, én egy kétórás beszédet tartottam, amelyben kerestem a hogyano­kat és a miérteket, és vázoltam a Független Kisgazdapárt meg­oldásait a politika és a gazda­ság összes problémájára. Ebből a kétórás beszédemből ragadtak ki egyetlenegy mondatot, amit még el is torzítottak. Mint jo­gász, tökéletesen tisztában va­gyok vele, hogy millióféle bűn és bűnöző van. Nem vagyok őrült, hogy mindegyiket fel akarjam akasztatni. Az azon­ban sajnos tény, hogy ma túl olcsó árucikk az élet, és hogy ez így nem mehet tovább. A nyolcvanas években egy-két ítéletvégrehajtással igenis vissza lehetett szorítani az élet­ellenes bűncselekményeket. Ezt mondtam. És azt, hogy a legsúlyosabb bűnök elkövető­inek (például a gyermekpros­titúció gengsztereinek, a gyer­mekrablóknak) igenis szigorú­an börtönben a helyük. Ott az­tán valóban megtanulhatják a tisztességes munkát. Ezt mond­tam, és tartom is. Úgy tűnik, a sajtó most arra játszik, hogy a nevemben félelmet keltsen. Ami nem sikerült a március 14- ei beszédem kapcsán, azt most az ilyen hajánál előrángatott módon akarják megoldani. Azonban hiába minden kísér­let, Magyarországon nevem soha nem fog rettegést ébresz­teni — mondotta dr. Torgyán József, a Független Kisgazda- párt elnöke. A Kisgazdapárt elnökének levele Horn Gyulához Egy kis előzetes! Munkatársunktól ______ Mi vel a mellékelt levélre még nem érkezett hivatalos reakció, így felhívtuk az MSZP sajtóirodáját, ahol a következő magánjellegű tá­jékoztatást kaptuk: Horn Gyula miniszterelnök fel­tehetően még nem döntött a kérdésben, és ezt meg sem tehette, mivel a levél kézhez­vétele előtt elutazott a Szo­cialista Internacionálé soros New York-i kongresszusára. *** A mai napon délután a par­lamentben az azonnali kér­dések és válaszok órájában dr. Torgyán József a követ­kező két kérdést intézi Horn Gyula miniszterelnökhöz: 1. Elfogadja-e a kihívást a nyílt tévévitára? 2. Erkölcsösnek tartja-e — a proletárdiktatúra kommunistájaként — a szociáldemokraták kiszorí­tását a Szocialista Interna- cionáléból? (Ezen második kérdésen változtathat az, hogy tegnap délutáni információink sze­rint dr. Kapolyi László, a Ma­gyarországi Szociáldemok­rata Párt elnöke szintén New Yorkba érkezett, a Szocintern Kongresszusára — a szerk.) Horn Gyula miniszterelnök úrnak Helyben Budapest, 1996. szeptember 5. Tiszteit Miniszterelnök Úr! Az MSZP—SZDSZ kormánykoalíció 1994. évi országgyűlési képviselő-választásokon történt 72 százalékos győzelme és hatalomra kerülése óta több mint két év telt el. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint az Önök több mint kétéves kormányzása alatt Magyarország gazdasági és minden tekintetbeni közállapota jelentősen romlott, az ország lakossága — elsősorban az Ön által vezetett kormány átgondolatlan, kapkodó intézkedései következtében — kétségbeejtő helyzetbe került. Álláspontunk szerint az elmúlt napok bel- és külpolitikai eseményei, ezek között is kiemelkedően az Önök által makacsul megkötni szándékozott román—magyar alapszerződés és annak várható tragikus következményei is indokolják, hogy ezennel kihívjam Önt nyilvános televíziós vitára. Kérem Miniszterelnök Urat, szíveskedjen nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy hajlandó-e kiállni a Magyar Televízió által közvetítendő élő adásbani politikai vitára, milyen időkeretben és milyen időpontban? Tisztelettel várom mielőbbi válaszát! A fenti levelet Dr. Torgyán József juttatta el a szer­kesztőségünkbe és feljogosította lapunkat annak közlé­sére Történész­konferencia MTI A Magyar Tudományos Akadémia javasolni fogja a Román Tudományos Akadé­miának, hogy országaikban egyaránt kezdeményezzék a történelem-tankönyvek felül­vizsgálatát és a román—ma­gyar kapcsolatok kutatására vonatkozó akadémiai ösztön- díjrendszer, továbbá a tudo­mányos díjak rendszerének ki­építését, valamint közös tör­ténettudományi periodikák kiadását. Ezt Glatz Ferenc, az MTA elnöke jelentette be hétfőn a Magyar—Román Történész Vegyes Bizottság négynapos, budapesti konfe­renciájának megnyitóján. Az elnök idézte a negyedszáza­dos múltra visszatekintő ve­gyes bizottság 1991-es talál­kozóján megfogalmazottakat, miszerint: „a tudományt, a gondolkodást megöli az álla­mi, nemzeti képviselet köte­lezettsége”. A kétévente összeülő testület elmúlt évekbeni folyamatos munká­ja kapcsán megjegyezte „...az állami megegyezések csak eszközei a nemzeti megbéké­lés egyengetésének, és nem­zeti megbékélés nélkül mit sem ér az államok békéje.” Glatz Ferenc szerint a bizott­ság tudományos munkájának eredményessége sokban függ majd attól, hogy az államközi szerződések kezdő vagy vég­pontot jelentenek-e. Han­goztatta: a nemzeti megbéké­lést rendkívüli módon elő­segítené, ha rendezni lehetne a termelési és az infrastruktu­rális szféra kérdéseit, a mun­kavállalás és a vegyes válla­latok jogi feltételeit, azaz akét ország polgárai napi érintke­zésének kereteit. Camil Mure- sanu akadémikus, a román ta­gozat elnöke bevezetőjében olyan tudományos erőfeszíté­sek kifejtésére ösztönözte a magyar és a román történésze­ket, amelyek segítik a „más­ság” minél szélesebb megis­merését. Megjegyezte: ha a közeljövőben létrejön a ma­gyar—román történelmi meg­békélés, akkor — mint vélte — abban a két ország történé­szei nek is komoly érdemei lesznek. A konferencián az elkövetkező napokban „A fe­udális natiotól a modem nem­zetig Közép- és Délkelet-Eu- rópában”, illetve az “Elitek és eszmék a magyar és román múltban az 1848 utáni kor­szakban” című témakörökben hangzanak el előadások. MSZDP­hírek Új Kelet információ — A Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt — Or­szágos Választmányának határozata értelmében — XLI. Kongresszusát 1996. október 12-én tartja. — Az Országos Választ­mány több meghívott parla­menten kívüli párttal együtt megemlékezett az 1930. szeptember 1-jei tüntetésről, és kinyilvánította szándékát, hogy eme jeles évforduló le­gyen a „Magyar Munkavál­lalók Szolidaritás” napja.

Next

/
Thumbnails
Contents