Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-10 / 211. szám

UJ KELET Városlátogató 1996. szeptember 10., kedd 5 Antall István Tóth Lajosné 1. — Nem értek egyet a szűkítéssel, anyagi okból sem, és úgy gondolom, ké­sőbb a gyerekek is megsíny- lik a változást. Hogy mennyi lehet a megtakarítás, azt nem tudom, de úgy gondolom, nemcsak a pénzt kellene fi­gyelembe venni, hanem a később felnövő generáció érdekeit is. 2. — Talán annyit, hogy segíteni kell a kezdeménye­zéseiket. 3. — A városközpontot választanám a kényelem szempontjából. A gyerekek­nek közel van az óvoda, az iskola, és a bevásárlás is könnyű, mert itt vannak az üzletek. 1. — Pénzben? Fogalmam sincs. Túl sok szerintem nem lehet, mert ugyanannyi gyereket kell tanítani, csak másik iskolában. Esetleg az energiaköltségen spórol­hatnak. 2. — Nem rossz ötlet, ha úgy gondolják, hogy nekik ez jó, vagy éppen nem veszik be őket a másik futballcsa­patba. 3. — A Kossuth úton la­kom, és az nekem nagyon megfelel, mert amellett, hogy csendes, közel van a központ­hoz is. 1. Ön szerint milyen megtakarítást jelent a városnak az általános iskolák átszervezése? 2. Mit szól hozzá, hogy kisebbségi, cigány futballcsapat alakult Máté­szalkán? 3. Melyik városrészen lakna ön a legszíve­sebben, és miért? 1. — Szerintem az lehe­tett a gond, hogy kevés volt a gyerek, ezért gazdasági szempontokból szükség volt a változtatásra. Nem tudom, mennyi egy átlagos iskola évi költségvetése, ezért azt sem, mennyi konkrétan a megtakarítás. Tízmilliók, vagy esetleg százmillió fo­rint?! 2. — Szeretem a futballt, és jó dolognak tartom, hogy csapatot alakítottak. Lehe­tőségük lesz a játékra, a te­hetségeknek a kibontakozás­ra, érvényesülésre. A közös­ségi szellemnek is jót tesz a csapatjáték, és a meccsek nyomán talán a magyar—ci­gány viszony is változik, mert ha jól játszanak, az iga­zi futballszerető közönség kiáll a cigány válogatott mel­lett, annál inkább, mivel az NB III-as csapat kiesőfélben van. A sportrajongóknak ma­napság itt csak a Pap-Ker ké­zilabdacsapat szerez örömöt. 3. — A Keleti Lakótelepen, ahol lakom. Ott élek 18 éve, megszoktam, nem mennék máshová. Egy maradt a hetvennégyből Számháború és lövészet A Damjanich János Lövészklub nem változtatott nevet a rendszerváltás után, mert tagjai úgy gondolták, ko­rábbi tevékenységüket nem kell szégyellniük. Az MHSZ kötelékén belül működött, fő profilja a tartalékos tisz­teknek és honvédeknek tartott foglalkozások, és a sor­köteles fiatalok 60, illetve 80 órás katonai szolgálatra való felkészítése volt. Azoktól az egységektől, aho­vá ezek a fiatalok bevonultak, elismerést, a honvédelmi mi­nisztertől pedig kitüntetést ka­pott a klub. Fénykorában 140 tagja volt, ez a szám 1990:ben nullára csökkent, majd ahogy magára talált, úgy jöttek a régi és új érdeklődők, pillanatnyilag 62-en vannak. Kezdetben az ópályi lőtéren gyakorlatoztak, majd 1974-ben a város lakói társadalmi munkában felépítet­ték a mátészalkai lőteret. Valamikor 74 MHSZ-klub volt a mátészalkai járásban, mára csak a Damjanich maradt, amely csatlakozott a Magyar Technikai Tömegsport Szövet­séghez. A rendszerváltás nem múlt el fölöttük észrevétlenül, mások lettek a feladataik. Ma minél több iskola és fiatal be­vonásával az ifjúság honvédel­mi nevelése a cél —- tudtuk meg Fábián Sándor elnöktől. Felke­resnek iskolákat, elbeszélget­nek a tanulókkal, így próbálják felkelteni érdeklődésüket a lö­vészet és a honvédelmi isme­retek iránt. Különösen jó kap­csolatuk van a 138. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézettel, amelynek tanulói nemcsak a lövészeteken és versenyeken vesznek részt, hanem felújították a lőteret is, amely pillanatnyilag az AVÜ kezelésében van, de a lövész­klub valószínűleg rövidesen megkapja a tulajdonjogát! A lőtéren tartják minden héten szerdán és szombaton délután a klubfoglalkozásokat. Az évi 1200 forint részvételi díj elle­nében a tagok hat alkalommal ingyenesen vehetnek részt lö­vészeten, ahol az indulók kö­zül az első három helyezett ok­levelet és tárgyjutalmat kap. A jelentkezésről és a feltételekről a foglalkozásokon, illetve a Mátészalkai Rendőrkapitány­ságon Szécsy László alezredes­nél kaphatnak az érdeklődők információkat. A klubnak van női, férfi- és ifjúsági csapata, lövészeik szép eredményeket értek el országos versenyeken. A sikerek száma a jövőben minden bizonnyal gazdasági okokból csökkenni fog, mert nincs elég pénzük, hogy a távoli helyeken rendezett összecsapásokra elutazzanak. Helyben is tartanak rangadókat. Versenynaptárukat minden év elején a megyei, valamint az országos rendezvények idő­pontjainak figyelembevételével készítik el. A hat háziversenyen kívül megyei szintű megméret­tetést is szeretnének tartani az immár szép lőtéren. Tervezik a Debreceni Postás Lövészklub­bal testvérszervezeti viszony ki­alakítását, és közös lövészetek tartását valamint további — el­sősorban mátészalkai—közép- és általános iskolák beszervezé­sét. A gyerekek számára járőr­verseny, a kisebbeknek pedig számháború rendezésével sze­retnék színessé és vonzóvá ten­ni a lövészeteket. Cigány futballcsapat, útavatás, tanfolyamok Pezsgő kisebbségi élet A Mátészalkai Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat legutóbbi testületi ülésén úgy döntött, hogy a rendelkezésére álló 50 ezer fo­rintos alapból minden általános iskolás cigánygyereknek 500, a középiskolásoknak pedig 800 forint beiskolázási segélyt ad. Működik a szociális földprog­ram rendszere Mátészalkán. Azoknak, akik előző évben nem művelték, idén már nem adtak kukoricást, de azoknak, akik gondozzák táblájukat, jövőre is szeretnének földet kiadni. Közel két évtizedes igényt tel­jesített a városi önkormányzat, amikor szilárd burkolattal látta el a cigánytelep egyik utcáját. A mátészalkai szemétszállí­tás feladatát új cég kapja meg a közeljövőben. A kisebbségi önkormányzat felkérte a pol­gármesteri hivatalt, hogy még ezt megelőzően szervezzen egy nagytakarítást a cigánytele­pen és a vele szomszédos vá­rosi szemétlerakóhelyen. Gondot okoz, hogy több ön- kormányzati bérlakásban élő ci­gány nem fizeti a lakbért, ezért a kisebbségi önkormányzat képvi­selői felkeresték a hátralékoso­kat, hogy rábírják őket tartozá­suk rendezésére. Eközben meg­győződtek arról, hogy némelyik lakás életveszélyes állapotban, az összedőlés határán van, ezért az ingatlankezelőt felkérték a javí­tások sürgős elvégzésére. Nyáron szünetelt, de ebben a hónapban újra indul a cigány közösségi házban a családsegí­tő központ, és a kisebbségi ön- kormányzat összefogásával el­indított kosárfonó-, hagyo­mányőrző tanfolyam. A ha­gyományőrzőket Mátészalka holland testvérvárosa, Zeve- near képviselői is felkeres­ték, és futballmezeket ajándé­koztak a cigányoknak, a ven­déglátók pedig 8 darab karos­kosarat adtak emlékül látogató­iknak. Nem véletlenül kaptak meze­ket, hiszen most alakult meg a mátészalkai kisebbségi futball­csapat. Július 22-én létrehozták a Mátészalkai Kisebbségek Egyesületét, és azon belül az említett focicsapatot, amely a városkörzeti másodosztályban indul. Pillanatnyilag kizárólag cigányfiúk játszanak benne, de más kisebbségektől is várnak jelentkezőket. Felszerelésükre és a nevezési díjakra a kisebb­ségi önkormányzat 95 ezer, a mátészalkai polgármesteri hiva­tal 25 ezer forintot utalt át, a Mátészalkai Munkás Testgya­korlók Köre, az MMTK pedig használt futballcipőket adomá­nyozott a csapatnak. Mátészalka Hírek Fennállásának tizedik év­fordulóját ünnepelte a máté­szalkai Holdsugár Nyugdíjas Klub. Ez alkalomból tagjai Vásárosnaménynál tiszai ha­jókiránduláson vettek részt, egy hete pedig kiállítást ren­deztek az elmúlt évtized em­lékeiből. Bemutatták a klub­naplót, kirándulások emlékeit őrző fotósorozatokat, a ko­rábban használatos tagsági igazolványokat, és sok más dolog között a Magyarok Krónikája című könyvet, me­lyet a millecentenárium alkal­mából rendezett megyei ve­télkedőn elért második helye­zésért kapott a klub. A Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár Bereg Me­gyei Egyesületének Máté­szalkai Körzeti Csoportja kö­vetkező csoportgyűlését szep­tember 19-én, szabad ég alatt, szalonnasütéssel egybekötve tervezi megtartani, a máté­szalkai Parkerdőben. Az érdek­lődő tagokat az AFÉSZ-klub- terem előtt várják délután két órára, onnan az autóval nem rendelkezők oda-vissza utaz­tatását a vezetőség biztosítja. Legutóbbi ülésén a város képviselő-testülete igazgató­kat választott valamennyi alap- és egy középfokú okta­tási intézmény élére. Az Esze Tamás Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola ve­zetésével ötéves időtartamra két pályázó közül Jeremiás Györgyöt bízták meg. Az ál­talános iskolákban az eddigi vezetőknek szavaztak bizal­mat. így a Széchenyi István Általános Iskolában Konczili Vendel, az 5-ös iskolában és a hozzá tartozó II. Rákóczi Fe­renc tagiskolában Korcsmáros István, a 6-osban és a Kossuth Lajos tagiskolában Szombathy Gézám az igazgató. Az Egye­sített Óvodai Intézmények vezetői pályázati felhívására ketten jelentkeztek, de egyi­kük sem kapta meg a minősí­tett többséget, ezért erről a posztról nem született döntés. Az oldalt írta és a felvételeket készítette: Dojcsák Tibor A polgármester válaszol Dr. Szilágyi Dénes Mennyivel lesz olcsóbb az ésszerűsítés után az alap­fokú oktatás Mátészalkán, és mire fordítják az így meg­takarított pénzt? — A megszorító intézke­dés csak hosszabb távon je­lent megtakarítást. Az in­tézményrendszert azért szerveztük át, mert a jelen­legi keretben, a mostani létszámokkal olyan összeg­be került a fenntartása, amit a város nem bírt ki. Folyamatosan emelkednek a költségek, például az élel­mezés, az energiaárak, másfelől, az általános isko­lai gyermeklétszám az el­múlt években közel 1000 fővel kevesebb lett. Az önkor­mányzat ezzel egy ütt keve­sebb fejkvótát is kap, amiből a korábbi nagy iskolai rend­szert nem tudja fenntarta­ni. Előzetes számításaink szerint, éves szinten 80—100 millió forint hiányzik, ami nélkül később már nem tudnánk az iskolákat mű­ködtetni. A leépítések nyomán az ön- kormányzat egy csomó köte­lezettséget vállalt, mint pél­dául a végkielégítések, ame­lyeket ki kellett fizetni, de nem volt rá pénzünk. Hitelt vettünk fel, ebből rendez­tük, ezért körülbelül egy évig, amíg a hitelt vissza nem fizettük, a szűkítés nem enyhíti pénzügyi ne­hézségeinket. A racionali­zálás konkrét haszna ez­után jelentkezik. Azon­ban, ha a kormány továb­bi megszorító intézkedése­ket tesz cs nőnek a költsé­gek, egy év múlva sem lesz könnyebb dolgunk, nem fogunk tudni fizetéseme­lést adni, vagy eszközöket vásárolni az iskoláknak! A jövő sem biztató, mivel a gyermeklétszám tovább csökken 100—120 fővel évente, azaz évente két— három első osztályra való gyerek nem születik meg Mátészalkán! A Royal rétese Két éve néhányan, akik nem tudták elfogadni az új ve­zető személyét, kiléptek a Holdsugár Nyugdíjas Klub­ból, és megalapították a Royal Nyugdíjas Klubot. A kez­deti 17-es létszám mára 24-re nőtt, bebizonyították, hogy életképes a klub, nem volt elhamarkodott ötlet a külön­válás. Mindketten a művelődési központban, de más­más napokon tartják foglalkozásukat. A Royal tagjai minden héten szerdán, délután kettőkor gyűlnek össze. Demokratikus alapokon működnek, kezdetben veze­tőjük sem volt, de a gyakor­lat azt igazolta, hogy a prog­ramok szervezése és össze­fogása egész embert kívánó feladat. A közösség elismert tagját, Gergely Gábornét vá­lasztották klubelnökké. So­kat segít neki a tagok közül a Fehér házaspár az admi­nisztrációban, valamint, ami­ben csak tud a Holdsugár régi vezetője, Gélén Gábor, özv. Kemecsei Ferencné pedig a pénzügyi feladatokat vállalta. Kedvelt foglalatosság a gu­lyásfőzés, a közeljövőben ün­nepük a harmadik negyedév­be eső névnapokat és szüle­tésnapokat, a tervek szerint a bogrács ott sem marad feladat nélkül. A Royal klub egyik tagja, Orosz Béláné, a népmű­vészet mestere nemcsak képzőművészeti alkotásai­ról, hanem különlegesen fi­nom réteséről is híres. Ez a rétes fontos szerepet kap a nagyobb összejöveteleken. Sütése egyben oktatás is, amire összegyűlnek az asz- szonyok, majd közösen, gyakran meghívott vendé­gekkel együtt fogyasztják el a finomságot.

Next

/
Thumbnails
Contents