Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-26 / 198. szám
UJ KELET Falujáró 1996. augusztus 26., hétfő 5 Falu a város szélén Suszté László polgármester Nyírcsaholy történte valamikor az 1200-as években kezdődött. A falut kétszer nép- telenítették el a történelem viharai, mígnem az elmúlt században szlovák telepesek érkeztek ide. A mai falu teljes egészében XX. századi, lakóházai, épületei többnyire az első világháború után készültek. A Mátészalkával szinte már egybeépült, 2430 lelkes település szép fejlődésnek indult a rendszerváltozás után. Ez a lendület mára megakadt, a kormányok önkormányzat- nyomorító politikája következtében a csaholyi képviselő-testület erőfeszítései a lét- fenntartásra korlátozódnak. Suszté László pogármesterrel beszélgettünk a község gondjairól, helyzetéről és várható jövőjéről. — Van-e elég pénze az ön- kormányzatnak? — A jelenlegi finanszírozás mellett örülünk, ha működtetni tudjuk intézményeinket! Költségvetésünket úgy terveztük, hogy kijöjjünk a rendelkezésünkre álló pénzből. Nemrég készült el a félévi beszámoló, ez alapján mondhatom, hogy 57—A0 százalékát használtuk fel a keretnek. Az elhúzódó hideg idő miatt nagy volt az energiaköltség, néha még májusban is fűteni kellett. —Sok gondot okozott, hogy a Nyírcsaholyon keresztül haladó, egyébként sem új utat télen nem takarítják. Erre sikerült megoldást találni? — Az önkormányzatnak van egy traktorja, amivel a szemétszállítást és más munkákat végezzük. Vettünk egy tolólapot, azt rászereljük a gépünkre, és azzal végezzük a hóeltakarítást, még a KM- utakon is, mert a cégnek általában nem jut arra, hogy felénk is tisztítsanak. — A falu kedvező, város- melléki fekvése ellenére csökkenő lélekszámú. Mi lehet ennek az oka? — Csökken a lélekszám, évente átlagosan 39—42 gyerek születik, de 50-nél többen halnak meg. Ellentmondásos az egész megye helyzete, az emberek nem látják biztosnak megélhetésüket. — Ha Vállajnál megnyitnák a kishatárforgalmat, az segítene? — Valamit változtatna a helyzetünkön. Mátészalkán megszűntek a nagy gyárak, nincsenek munkahelyek, a mezőgazdaság padlóra került. Ebben közrejátszott a kedvezőtlen időjárás, a zűrzavaros támogatási rendszer és az emberek gondolkodás- módja is. Jellemző, hogy valamikor 3500 szarvasmarha volt a faluban, ma a téeszével együtt mindössze 400. Lehetőség lenne, mert elég nagy kiterjedésű legelők vannak, de a gazdák ezeket nem tartják rendben, a minél olcsóbb legeltetési lehetőségeket keresik. — Szociális földprogrammal nem próbálkoztak? — Nincs rá földünk. Összesen mintegy öthektámyi szántónk van, ennek is csak a fele jó minőségű. A munkanélküliség tragikus mértékű. Pontos számot nem lehet tudni, de nálunk legalább hetvenszázalékos. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Vannak a faluban kft.-k, bt.k, de minimális számú dolgozóval működnek. Sok közhasznú munkást alkalmazunk, velük rakattuk rendbe a ravatalozót, a sportpályát, az orvosi rendelőt, akultúrházat, de sok nyűggel jár a foglalkoztatásuk. Sok közöttük a nehezen kezelhető ember, akik sajnos nem is akarnak dolgozni, gyakran ittasan jönnek munkába. Mi az általános iskolásainknak ingyen adjuk a tankönyvet, az étkezési költségek hatvan százalékát, három és többgyerekesek esetén nyolcvan százalékát vállaljuk. Ennyit tudunk segítem. Ha erre sem jutna, a falubeli gyerekek hatvan százalékát nem tudnák iskolába íratni. Összegezve azt mondhatom, hogy adósságunk nincs, mindent pénzt, amit lehetett megfogtunk, de a kötelezően megadandó béremelések és az energiaár-emelések plusz kiadására nem kapunk fedezetet, így azok csődbe vihetnek minket, rengeteg más ön- kormányzattal és családdal együtt! Tervbe vett tornaterem Régi elképzelése az önkormányzatnak, hogy általános iskoláját négy tanteremmel bővíti, és tornatermet építtet hozzá. Ezt a fejlesztést az is szükségessé tenné, hogy az egyik iskola- épület és a szolgálati lakások visszakerültek egyházi tulajdonba. A terv azonban önerő hiányában eddig nem valósulhatott meg, és azt sem lehet tudni, mikor vághatnak bele. A kicsi és egyre csökkenő gyermeklétszám mellett azonban könnyen lehet, hogy a négy tantermes bővítés néhány ev múlva már felesleges lesz. Németh László szolgálója Szebbé írta az életemet A munkanélküliség miatt évtizedekkel korábban is sokan próbáltak az ország vagy a világ más pontjain keresni a boldogulást. Bíró Kálmánná, Bözsi néni is elindult, közel ötven évvel ezelőtt. Nyírcsaholyban született, itt éltek már szülei is. Szegények voltak, ezért úgy döntött, Budapesten próbál szerencsét. Kis kitérő után Németh László író, színműíró és műfordító alkalmazta. —A budapesti élet azzal kezdődött, hogy Démusz Jenőhöz irányították egy állásközvetítő irodába. — Övé volt a Démusz vendéglő a Nyugati pályaudvarnál. Az édesanyja agyvérzés miatt negyedeik éve fekvőbeteg volt, én ápoltam és gondoztam. Amikor meghalt az öreg mama, a temetésére is elvittek, egyedül engem a cselédek közül. A nővérem Németh Lászlónál szolgált, akinek a felesége Démusz Jenő első házasságából származó lánya volt. Démusznak a második feleségétől is született egy lánya, akit a tokodi üveggyár igazgatójának fia, Egerhojfer Jenő vett feleségül. Nem tudott főzni, ezért átcsábították magukhoz a nővéremet, aki jó szakácsnő volt. Némethné nagyon megsértődött, de aztán, hogy az öreg mama meghalt, felvettek engem a nővérem helyére. Ott dolgoztam, amíg be nem jöttek a németek. —Milyen ember volt Németh László? — Hogy is mondjam... Igazságos, egyszerű és becsületes. Édesapám kocsis volt a papnál és a jegyzőnél, nyolcéves koromtól pesztrálkodtam a gyerekeik mellett. Nekem azokat a gyerekeket magázni kellett. Németh viszont megmondta, hogy nehogy magázzam az övéit, hanem inkább tanítsam őket rendre! Máshol a cselédszoba is csak egy lomtár, de nekem náluk a halban volt a rekamiém, amin aludtam! Szerettek engem. Igyekeztem minden munkát észrevenni és elvégezni. Pedig ott rengeteg érték, kincs, például gyönyörű ezüst étkészletek A Vörös Csillag Mgtsz 1960. február 16-án alakult meg, majd 1992. december 14-én Nyírcsaholyi Mező- gazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezet néven újra szerveződött. Árunövény- és takarmánynövény-termeléssel, valamint szarvasmarha-, és a 70-es években sertéstenyésztéssel foglalkoztak. Pillanatnyilag a kettős hasznosítású tehéntartás maradt a széles profilú állattenyésztésből. A 300 férőhelyes tehenészeti telepen 50 tejelő- és 20 növendékmarha lézeng, a valamikor zsúfolásig telt, 540 állat befogadására alkalmas hízómarhatelepük és három istállójuk üresen maradt, míg egy mátészalkai kft. bérbe nem vette. Valamikor évenBíró Kálmánná voltak... Akkoriban még nem ment nagyon jól neki, orvosként is dolgozott, otthon pedig írogatott. A felesége volt az édesapja könyvelője, egész nap odavolt, a háztartásban rám bízott mindent. A férjével együtt éjfélkor jöttek haza, de már korán reggel mentek munkába. — Megfordultak náluk írók, költők? — Akkoriban Kosztolányi jött legtöbbször, néha Móricz Zsigmond, kétszer—háromszor Veres Péter. Régen volt. Az az igazság, ahogy én fel tudtam mérni, Németh László nem akart úr lenni, nem volt oda az úri társaságért sem. Sokat meséltem neki, ő pedig még novellát is írt rólam! Nem kellett őt magasztalni, és a tisztességet megadta nekem is. Ha a gyerekekre rákiabáltam, hogy juj, sáros a cipőtök, húzzátok le, az apjuk egy szót nem szólt, legfeljebb azt mondta, hogy nagyon helyes! Ha sok dolgom volt akkor, mikor hazajöttek az iskolából, a gyerekekre bíztam, hogy pucolják ki a cipőjüket. — Rendre, munkára nevelte a gyerekeit? te 700 darab hízómarhát értékesített a téesz... Korábban 2671 hektáron gazdálkodtak, ebből mára 380 maradt, amiből 98 hektár gyep, legelő. A szántókon búzát és rozsot termelnek, de lényeges bevételük elsősorban a gépi szolgáltatásokból származik. Ez tartja életben a szövetkezetét. Cristal traktorok, erőgépek, munkagépek és kombájnok az átalakulás során is tulajdonukban maradtak. Ezekkel dolgoznak a faluban élő gazdáknak is, mivel azok nem rendelkeznek a szükséges gépekkel. A szövetkezetnek 380 tagja van, túlnyomó többségük nyugdíjas. Mindössze 26-an aktívak, — Rám bízta, azt mondta, én neveljem őket! Nem is jöttem volna tőlük haza, de amikor elkezdődtek a bombázások, lelköltöztek Gödre, Németh László édesapjának a házába. Én is velük utaztam, de azután visszamentem a pesti lakásba, mert féltünk, hogy valaki kirabolja. Amikor a németek bejöttek, megszállták a lakást. A könyvelő, Dietrich Rudolf németajkú volt, ő beszélt velük. Azt mondta a tiszt, hogy abban a lakásban telepednek le. Nem tudtam mit csinálni, telefonáltam Némethéknek, utána pedig Óbudára, a nővéremhez mentem lakni, majd két hónap múlva hazajöttünk Nyírcsa- holyba. — Találkozott még ezután Némethékkel? — A háború után elmentem Budapestre egy ismerőshöz, szívességből vigyázni a kisbabájukra, és amikor hallottam, hogy visszaköltöztek, felkerestem őket. Akkor már Németh László édesapja náluk lakott. Többé nem láttam őket. Hazajöttem, hozzámentem Bíró Kálmánhoz, és 41 évig, haláláig kitartottam mellette. és ebben éjjeli őrtől irodistán át a traktorosig mindenki benne van! Egykor a község 80 százaléka itt dolgozott. Támogatást nem kaptak, az átalakulás után nem indulhattak tiszta lappal, így 1992- ből származó másfél milliós tb-tartozásuk mára 6,5 millióra duzzadt, és teljes csőddel fenyeget. Az árverést mindenképpen szeretnék elke-rül- ni, mert akkor a falu számára fontos gépek kikerülnének Nyírcsaholyból. A tartozást a tehénállomány értékesítésével akarják rendezni. Ezután a tehenészeti telep is üres lesz. Tevékenységként marad a jövedelmező gépi szolgáltatás és az árunövény-tennesztés. Katolikus település A falu lakói közismerten vallásosak. A két meghatározó gyülekezet között — a római és a görög katolikus — fele-fele arányban oszlik meg a lakosság. A rómaiak már a XIV. század elején monostort és plébániát tartottak fenn a községben.A monostort 1605- ben Básta György a faluval együtt lerombolta, a területet 1814-ig pusztaként tartották számon. Önálló plébániát 1857-ben állítottak fel újra, majd 1867-től 1871-ig új kőtemplom épült, amelyet 1911-ben átépítettek. A dombon álló épület a falu fölé magaslik, különösen imponzáns látványt nyújt éjszaka, kivilágítva. A falu lelke Linzenbold József A községnek 32 éven át volt római katolikus lelki- pásztora dr. Páll László, akinek halála után két évig nem volt itt lakó pap. Egészen 1995. augusztus elsejéig, amikor Linzenbold Józsefet ide helyezték. A falu nehezen nyitó, idegeneket szeretettel, de bizalmatlanul fogadó népe megkedvelte a fiatal lelkészt, akinek nagyvárosokon át vezetett ide az útja. Napkorról származik, 1990-ben Egerben szentelték pappá, majd Rakamazon dolgozott egy évig. Ezután Miskolc-Diósgyőrön, majd Debrecenben teljesített szolgálatot két-két évig. A falusi szolgálat új feladatokat, új kihívásokat jelentett, a munka pedig legalább olyan változatos, de talán még nehezebb, mint városon. Ritka az olyan hely, ahol annyira népszerű lenne a hitoktatás, mint Nyírcsaholyban. Az órarendbe iktatott hittanórákon a gyerekek szinte száz százaléka vesz részt. A lelkész két hitoktatóval megosztva tartja az órákat. Mindennap vannak szentmisék, az emberek igénylik, hogy az elhunytakért, szeretteikért imádkozzanak. A keresztelők, esküvők és temetések állandó feladatot jelentenek. Egyre nagyobb az igény a jegyesoktatásra, sőt, már egybekelt párok is jönnek tanácsokért, illetve lelkigyakorlatra. Az oldalt írta: Dojcsák Tibor A szolgáltatások tartják életben Eladó tehenek
