Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-26 / 198. szám

1996. augusztus 26., hétfő UJ KELET Rettegett veszedelem Uborkafeldolgozás Csengerben Fotó: Csonka Róbert Pánikhangulatot keltett a tűzelhalásos betegség, az Er- winia amylovora magyarorszá­gi megjelenése. Az idén ta­vasszal Nyárlőrincen felbuk­kant baktériumos betegség az almástermésűekre jelent óriási veszedelmet. A hír okozta két­ségbeesés, aggodalom érthető, hiszen a nevéhez hasonlóan, tűzként terjedt az almatermesz­tők körében. Budapest Főváros Növény­egészségügyi Állomásán au­gusztus 16-án dr. Paul W. Steiner (amerikai) és dr. Wolf­gang Zeller (német) szakértők tartottak az Erwinia amylovora elleni védekezés tudományos és gyakorlati szempontjairól előadást, beszámolva a hazá­jukban elért eredményekről. A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomástól Szőke Lajos főmérnök és Simon István növénykórtani szakelő­adó vett részt az előadáson. Lapunkat Simon Zoltán tájé­koztatta. — Steiner professzor úr el­mondta, hogy a világon az Erwinia amylovora 35-ként je­lent meg Magyarországon. E nemkívánatos baktériumos be­tegség előbb-utóbb várható volt hazánk gyümölcsöseiben is, hiszen a környező országok — Szlovákia kivételével — már mind fertőzöttek voltak. Az idén felfedezett nyárlőrinci „csapás” vélhetően már 1—2 éve ott lappangott az almás­kertben. A kórokozó szaporí­tóanyag, árugyümölcs, vándor­madarak, rovarok útján terjed­het, de átviheti a szél, az eső, a művelőeszköz, többek között a metszőolló is. A virágzáskor uralkodó me­leg időjárás magas páratarta­lommal párosulva kedvez a vi­rágfertőzésnek. Ez 23 Celsius- fok feletti hőmérséklet, és 2,5 mm-nél magasabb csapadékér­ték együttes hatásánál jelent veszélyforrást. Amerikában e két tényező együttes megjele­nését előrejelzéses módszerrel figyelik, s ez alapján végzik a szükséges teendőket. Ameriká­ban többféle szert is használ­nak, viszont a betegség ellen hatékony vegyszeres védeke­zés az európai gyakorlatban nem terjedt el. Európában — tájékoztatott bennünket a német professzor — a sztreptomicin-készítmé- nyeket használják, kétszer vagy háromszor kezelve a fá­kat, 20—50 és 100 százalékos töménységben. Esetleges jég­esőt követően egy napon be­lül, azonnal megkezdik a vé­dekezést. A sztreptomicin an­tibiotikum, amelyből 10 dkg mennyiség szükséges 1 hektár területre, a hatékonysága pedig 90—97 százalék közöttinek mondható. Alkalmazott szerek még a Fire-Stop, amelyből 30 dkg kell 1 hektárra, valamint a Nourseothricin készítmény, kétszeri kezelés esetén az előb­bi 98, az utóbbi 95 százalék hatékonyságú. Az áruk megle­hetősen borsos, a két kezelés­nél — átszámolva — 60 ezer forint csak a szer ára! Nem „ol­csó betegség” tehát az Erwinia amylovora. Éppen ezért a legnagyobb hangsúlyt a védekezés kell hogy-jelentse. A szakemberek a tűzelhalás betegségre meg­előzésként a rezet, a réztartal­mú szereket ajánlják. Célsze­rű, ha a fákat egérfüles állapo­tig 3 százalékos rézoxiklo- riddal lemossuk. A megyében ennek hagyománya is van, ta­lán éppen emiatt nem itt „gyul­ladt ki először a tűz”. A hazai első fertőzött gócokat felszá­molták, lokalizálták ugyan, azonban az eddigi európai ta­pasztalatok alapján a további fertőzésekkel számolni kell, és fel kell készülni együttélni a betegséggel. Kora tavasszal nem árt a gazdáknak minden egyes fát átvizsgálni. A Megyei Agrárkamara gaz­dajegyzői felmérést készítettek a megye agrárgazdaságáról. A jelenlegi helyzetről Magyar Miklós vezető gazdajegyzőtől kértünk tájékoztatást. — A megyénket jelentősen sújtó júliusi aszály augusztus­ban valamelyest mérséklődött. Átlagosan 15—40 mm mennyi­ségű csapadék hullott megyénk területén, helyenként komoly jégkárt is okozva. Legkevesebb csapadék az Erdőhát térségében esett, 5—10 mm között. A talaj- nedvesség hiánya így is jelen­tős, mintegy 100 mm-re tehető. A Megyei Agrárkamara július 25-én jelezte a földművelésügyi miniszternek, hogy a közel 65 ezer tonna őszi kalászos termés- kiesésének értéke 1—1,4 milli­árd forint. A kalászosok betakarítása gyakorlatilag befejeződött. Az apróbb-nagyobb esőzéssel járó napok vontatottá tették a beta­karítást, az utóbbi időben már jelentős volt a gyomosodás, amely a becsült terméshez képest is kevesebb hozammal járt. Az őszi búza 2,9—3,0 tonna hektáronkénti átlagtermést ered­ményezett megyei szinten. A legjobb eredménnyel a tisza- vasvári körzet büszkélkedhet, igaz e terület átlagos évet tekint­ve is produkálja a 4—6 tonnás hektáronkénti termést. A leg­gyengébb eredményt Nyírlugos és környéke érte el, itt a leg­gyengébb a megyében a föld minősége. Az őszi árpa 2,8 ton­na, a tavaszi árpa 2,6 tonna, a triticale 2,4 tonna, a rozs pedig 2,2 tonna termésátlagú volt. Mindezek jelentősen elmarad­tak a korábbi megyei átlagtól és elvárható termésmennyiség­től, amely elsődlegesen az aszálynak tudható be, de a gyen­ge termést sok helyen a szak­mai hozzáértés hiánya és a pénz­ügyi gondok is előidézték. Aratáskor a kombájnellátott­sággal különösebb probléma nem volt, viszont tetemesen, mintegy 60 százalékkal meg­nőttek a költségei. Az egyéb gépi munkák és szállítási költ­ségek sem nagyon maradtak el, itt 40 százalékos volt az emel­kedés az előző évhez képest. A 48—50 ezer forint/tonna + ÁFA beharangozott búza vetőmagár is arra késztette a termelőket, hogy sokan visszatartsák vetés céljaira terméküket. A tavaszi vetésű növények ál­lapotán valamelyest javított az utóbbi időben lehullott csapa­dék, elsősorban a cukorrépán, a napraforgón és a kukorica, illet­ve a burgonya egy részén segí­tett. A kukoricánál a késői fajtá­kon és a későn vetett állomá­nyon a mostani csapadék sem jobbított már, összességében gyenge-közepes termés várható. A silózás idő előtt megkezdő­dött a nagyüzemeknél. Napraforgóból jók a terméski­látások, igaz, egyes helyeken jelentős gyomosodás indult meg, illetve megjelent a szürke­penészes tányérrothadás. Az idén nagyobb arányú lesz a betakarí­tást elősegítő desszikálás (lomb- talanítás). Cukorrépából az ön­tözött területeken átlagon felü­li, egyébként közepes termés várható. A száraz időszakban a levéltetű és a cerkospóra fertő­zés megnőtt, míg a csapadék ha­tására a táblák „újraéledtek”. A burgonyatáblák között je­lentős a minőségi és a mennyi­ségi eltérés. Elsősorban a ta­vasszal el nem adott és újrave­tett burgonya rossz minősége okozza a hozamok csökkené­sét, a betegségek elterjedését. Az öntözött területek termése átla­gon felüli lesz, egyébként gyen­ge termés várható. A jelenlegi 15—19 Ft/kg-os átlagár min­denesetre elgondolkodtatja a termelőt a 15—16 Ft/kg-os ön­költségi ár mellett. A dohány­ban megtörtént az aljazás, tete- jezés, a kacsgátlás folyamatos. Egyes területeken jelentős a ví­rusfertőzés. A szántóföldi zöldségtermesz­tésnél segített az öntözetlen te­rületeken a csapadék. A káposz­tafélék állapota jó, ám kevesebb lesz a vártnál. Megkezdődött a paradicsom betakarítása. A ho­zamok változóak, egészen 16 és 45 tonna/ha között mozognak, a kalciumhiány okoz minőségi problémákat. A felvásárlás folya­matos, 12—15 Ft/kg között mo­zog. A kordonos uborkákat az utóbbi hetek hűvös éjszakái „öregítették”, a felvásárlás ugyancsak hullámszerű volt, most már keresleti piac van a termékekre. Az étkezési minősé­get keresik a paprikából a felvá­sárlók, sajnos e zöldségfélénél is jelentős a vírusfertőzöttség. A változékony időjárás nem ked­vezett a dinnyének sem, igazi dömpingár és dömpingtermés van. A szálastakarmányoknál a második kaszálás mennyiségét és minőségét javította a csapa­dék, várhatóan elegendő lesz a tömegtakarmány. A gyümölcsféléket tekintve, kajszi- és őszibarackból rekord- termést takarít, takarított be a megye. Folyamatban van a szil­va szedése, egyes fajtákat nem vásárolnak fel, az ár pedig rend­kívül alacsony. A gazdajegyzők felmérése sze­rint a megyében legalább 250 ezer tonna almatermés várható. A becslések alapján a fán lévő minőség 37 százaléka export, 30 százaléka étkezési belföldi, 33 százaléka lé minőségű. A terme­lők részéről nagy a várakozás az almaárra, 18—22 Ft/kg a léal­mára, és 40—50 Ft/kg a minősé­gi aknára az elvárásuk. Ismere­tes, hogy a Terméktanács terme­lői tagozata például a léalmára 30 Ft/kg-os árat kér, míg a fel­dolgozói tagozat mindössze 13 Ft/kg-ot ajánl. A tárgyalások függőben vannak. Nagyon za­varja a termelőket, hogy nem érezhető a piaci szándék, szer­ződések szinte egyáltalán nin­csenek, az árakról nagy a halb gatás. A felvásárlók egyelőre nem nyilatkoznak a szándéka­ikról. Tény viszont, hogy a kül­földi piacon az ipari alma és a sűrítmény ára folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A göngyölegről szólva: a ter­melők az ellátásukat a felvásár­lóktól várják, akik csak részben rendelkeznek göngyöleggel. Je­lentős a tartályládahiány. Más megítélés szerint: akinek pénze van, az nemigen fog ládahi­ánnyal bajlódni. Jelenleg a hű­tőházak is várakozó állásponton vannak, összességében — au­gusztus végén — az alma körül teljes a bizonytalanság. Amerikai fehér szövőlepke A Megyei Növény­egészségügyi és Talajvé­delmi Állomáson Sallai Pál igazgató az év hátra­lévő növényvédelmi ten­nivalóiról tájékoztatta la­punkat. Augusztus vége a meg­termett termés betakarítá­sa jegyében, vagy közvet­len a betakarításra való felkészülés jegyében te­lik. A gazda határszemlé­ken már azt számolgatja, milyen bevételre tehet szert az éves munkája után, azonban addig még több növényi károsító csökkentheti a jövedelmi esélyeket. Az időjárás igen válto­zékony, ami nem minden esetben kezdvez a növé­nyek számára. Alma: az almailonca lepkéinek rajzása után ká­rosítanak a fiatal lárvák. Miután az előző nemze­dék lárvái is jelentős ká­rokat okoztak, a megfi­gyelések alapján érdemes a védekezéseket elvégez­ni. Felhasználható példá­ul: a rövid várakozási ide­jű, gázosodó készítmény, az UNIFOSZ 50 EC. Nem­csak az útmenti fákon, ha­nem az almásokban, dió­fákon, stb. is károsíthat­nak az amerikai fehér szö­vőlepke hernyói. A tenyér­nyi nagyságú hernyófész­kek már jól láthatók az utak mentén. Mivel a kár­tevő exportkizáró ténye­ző, ezért a védekezés mindenki számára egy­aránt kötelező. A védeke­zés történhet mechanikai és kémiai úton is. Szőlő: szürkerothadás ellen csemegeszőlőben már nem, de a késői érésű borszőlő fajtáknál még eredményesen védekez­hetünk speciális botricid készítményekkel (Sumi- lex, Rovral, Ronilan stb.) Napraforgó: a tányér- betegségek fellépése ez- idáig nem nagymérvű, de a csapadékos időjárás mi­att a fertőzési veszély fo­kozottan fennáll, emiatt a gazdáknak a termést a megfelelő időben kell be­takarítani, hogy a kárve­szélyt mérsékeljék. Paradicsom: a paradi­csomvész, vagy más né­ven fitoftórás betegség erőteljesen lépett fel egyes táblákon. A csapa­dékos idő továbbra is kedvez a fertőzésnek, fő­ként az érzékeny fajtáknál (pl.: Red Hunter). Uborka: azoknak, akik ezidáig megőrizték az ál­lományukat, érdemes a peronoszpóra ellen véde­kezni, rövid várakozási idejű kontakt szerekkel, például: Aliette 80 WP, Champion 50 WP, Bravo 500 stb. Végül felhívnám a figyelmet a várakozási idő pontos betartására! Kalciumhiányos alma A jellegzetes „pásztorbot” a tűzelhalásos betegség biztos jele (Dr. Kajati István felvétele) Az oldalt írta: Lefler György Kisváráén beindult a gépsor Az elmúlt hét végén az első léalma-feldolgozó gépsor Kisvárdán, a Felső-Tisza-vidéki Almafeldolgozó Kft. telepén indult be. A szokottnál hamarabbi kezdést a muszáj produ­kálta, aktualitását a térségben elszenvedett, nagy kárt okozó jégverés adta. A feldolgozási szezon egyébként csak szep­tember elején kezdődik a megye további hat, sűrítményt elő­állító üzemében, illetve a léalma-feldolgozó helyeken. Kisvárdán a szezonban 55—60 ezer tonna alma feldolgozá­sára számítanak. Az alapanyag 60—70 százalékát a társaság mezőgazdasági termelő tulajdonosai szállítják. Aratás után, almaszüret előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents