Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-26 / 198. szám

Világkrónika / 1996. augusztus 26., hétfő Magyar TáviratfIroda Tűzvész Moszkvában Az orosz főváros központjában vasárnap reggel kiégett az egyik kaszinó biliárdterme és bárja. A tűzvészben — amely­nek oka a moszkvai tűzoltóság szerint valószínűleg gyújto­gatás volt — nyolc ember vesztette életét. Cseppfolyós földgáz Katarból Horvátország vezetésével hat európai állam, köztük Ma­gyarország azt fontolgatja, hogy cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárol Katartól — közölte a Peninsula című katari lap, amelyet az AP-DJ idézett. Az amerikai gazdasági hír- ügynökség jelentése szerint a tervezett konzorciumot Hor­vátország, Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Románia és Bosznia hozza létre. Egy katari illetékes azt mondta, hogy az eladásról folyó tárgyalások még csak nemrég kezdődtek, az év végére azonban várhatóan befejeződnek. Az ügyletről jelenleg Katarban tárgyal a horvát energétikai miniszter. Új nemzeti valuta Ukrajnában Szeptember 2-án Ukrajnában bevezetik a várva várt új nem­zeti valutát, a hrivnát — jelentette be a hétvégén a kijevi jegybank elnöke. Viktor Juscsenko, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke közölte, hogy az erről szóló rendeletet Leonyid Kucs­ma elnök az ukrán függetlenség ötödik évfordulóján, szom­baton írta alá. A hrivna Ukrajna átmenetinek szánt fizető- eszközét — a hol kuponnak, hol karbovanyecnek emlegetett papírpénzt — váltja fel, amelyet 1992 januárjában vezettek be, nem sokkal azután, hogy a szovjet utódállam elnyerte függetlenségét. Ukrajna lakóinak szeptember 16-áig lesz lehetőségük arra, hogy felhalmozott karbovanyeceiket hrivnára váltsák. A hrivna árfolyama egyelőre még nincs meg­határozva, egyes értesülések szerint egy dollárt fog érni. Nem lesz „etnoegyetem” Romániában A román—magyar szerződés egyetlen előírása sem teszi lehetővé a román oktatás etnikai alapon történő elkülöníté­sét, olyan etnoegyetemek létesítésével, mint például a ko­lozsvári Bolyai János egyetem, ahogyan azt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke valószínűleg tendenciózusan közölte — mondta szombaton Liviu Maior román oktatás­ügyi miniszter. Hozzáfűzte: „Az RMDSZ-vezetőjéhez hason­ló vélemények mind alaptalanok és szöges ellentétben állnak a román tanügyi törvénnyel, valamint az alkotmánnyal. Arafatot meghívta az izraeli elnök Ezer Weizman izraeli elnök meghívta saját házába Jasszer Arafatot — jelentette vasárnap a legnagyobb példányszá­mú izraeli napilap. A Jediot Ahronot szerint a miniszterel­nök, Benjamin Netanjahu ellenzi Weizman és Arafat jövő hétre tervezett találkozóját. Az újság megírja, hogy Weizman Caesarea (közép-izraeli) faluban lévő magánlakába invitál­ta meg a palesztin vezetőt, miután Arafat megható üzenet­ben kérte őt „a békefolyamat megvédésére”. Közös választási stratégia A vajdasági magyar pártok közös választási stratégiájá­nak és programjának kidolgozását, közös jelöltállítást, s a politikai együttműködést szorgalmazta Kasza József, a Vaj­dasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elnökségéhez címzett levelében. Az MTI-hez eljuttatott levélben a VMSZ elnöke, Szabadka polgármestere hangsúlyozta: „A vajdasá­gi magyar ember nem akarja, hogy civakodjunk, nem akar­ja, hogy önös érdekeinket hajszolva marakodjunk...” Lezuhant harci gépek Tiltakozások MTI Kanada észak-keleti részén, a Goose Bay-i NATO támasz­pont közelében lezuhant szom­baton a német légierő két Tornado típusú harci repülő­gépe. A két-két katapultáló pi­lótát kórházba szállították, egyikük életét vesztette — kö­zölték az új-skóciai Halifax mentőközpontjából. A Tornádók a Labrador-fél- sziget kopár vidékei felett haj­tottak végre kis magasságú gyakorlórepülést, amikor a bal­eset — egyelőre ismeretlen okból — bekövetkezett. Hírügynökségek emlékeztet­nek rá, hogy az észak-atlanti szerződés néhány nyugat-euró­pai tagállama saját lakosságá­nak tiltakozása miatt itt képe­zi ki pilótáit a kis magasságú bombázó repülésekre. A helyi indián közösségek azonban szintén tiltakoznak a gyakor­latok ellen, amelyek zavarják a megélhetésüket biztosító va­dászatot. 1993-ban Goose Bay-i le­szállás közben lezuhant már egy német Phantom-gép. Ak­kor mindkét pilóta életét vesz­tette. 1990-ben két holland F­16-os ütközött egymásnak a térségben, s az egyik pilóta meghalt, a másik megsebesült. Gyermekpornográfia Kelet-Európábán Budapest sem kivétel MTI „A magyar fővárosban meg lehet vásárolni a gyerekeket, méghozzá sokkal olcsóbban, mint Nyugaton: akár már 20 francia frankért is. Budapest a térség fő elosztóállomásává vált” — írja a Le Journal du Dimanche című vasárnapi pá­rizsi lap, a budapesti rendőrség gyermekvédelmi osztályának egyik tagját idézve. A nyilat­kozat nem az örökbefogadás­sal, hanem a gyermekpomog- ráfiával kapcsolatos: mint az újság fogalmaz, Magyarorszá­gon 1989 óta megháromszoro­zódott a prostitúciónak kitett gyerekek száma, egész Kelet- Európában pedig immár száz­ezer ilyen gyerekről lehet be­szélni. — Kelet-Európa sokkal kö­zelebb van, néha olcsóbb is, s mindenképpen sokkal keve­sebb kockázatot jelent, mint Délkelet-Ázsia, vagy Latin- Amerika — írja a lap, ezzel magyarázva, hogy a térség mi­ként vált a gyermekprostitúció egyik új központjává. — S még ha a magyar rendőrség egyelőre nem is tud szervezett szexturizmusról, a gyerekpor­nó iránt érdeklődő németek, hollandok, belgák, vagy skan­dinávok ismerik az adott helye­ket. Ami pedig a kezdőket ille­ti, nekik sincs szükségük na­gyobb erőfeszítésre, mint 10 perc alatt „végiglapozni” a szá­mítógépes világhálózat, az Internet néhány oldalát, s meg­tudhatják, hogy hol találhatnak fiatal prostituáltakat. A lap szerint a gyermekpor­nográfia erőre kapása a fájdal­mas gazdasági átmenetnek, s a folyamat kísérőjelenségeinek, a növekvő egyenlőtlenségnek, a családi feszültségeknek, a ká­bítószernek, s a „fogyasztási láznak” tudható be. — Különösen könnyű prédát jelentenek a családjuktól meg­szökő gyerekek: ők a rendőrség elől is bujkálnak, s így köny- nyebben alávetik magukat az állítólagos védelmezőknek. Másokat pedig a nyomor visz erre az útra — írja a Le Journal du Dimanche, s idézi egy ma­gyar társadalmi szervezet, a NaNe egyik tagját, aki szerint a felhajtok a fiatal lányokat külföldi munka lehetőségével veszik rá a hazulról való távo­zásra. — Ezután a forgatókönyv már mindig ugyanaz: kerítők kezébe kerülnek, akik elszedik tőlük útlevelüket, s a nyugati fővárosokban prostitúcióra kényszerítik őket — teszi hoz­zá a lap, amely szerint a ma­gyarokat, a cseheket és a len­gyeleket főleg Belgiumba, Né­metországba és Hollandiába viszik, a románok viszont in­kább Olaszországba, Törökor­szágba és Ciprusra kerülnek. — A kommunizmus bukása után Magyarországon és Cseh­országban hivatalosan is enge­délyezték a prostitúciót—igaz, a kerítést nem. Hasonlóképpen a pornográfia is teljesen legá­lis, kivéve, ha valaki kiskorú­akkal akarna forgatni. A lap fel­idézi két holland ügyét, akik 3—4 éves, családjuk által ne­vetséges összegért „kikölcsön­zött” cigány kisfiúkkal készí­tettek filmeket, míg a magyar rendőrség el nem fogta őket. Torgyán József a vajdaságba látogatott Emberi méltósággal élni MTI ____________ „A mennyiben a Független Kisgazdapárt megnyeri az or­szággyűlési választásokat, mindenkinek számolnia kell azzal, hogy az egyik fél szá­mára jogtalan előnyöket biz­tosító alapszerződéseket, — s erre a román—magyar egyez­mény esetében is figyelni kell — felül fogjuk vizsgálni, s az érintett térségekben élő ma­gyarok véleményét is ki fog­juk kérni. Amennyiben az adott országban élő magyar kisebbség úgy véli, hogy az ottani magyarság számára ká­ros a szerződés, akkor mi fel fogjuk bontatni a megállapo­dást” — mondta az MTI-nek adott adai nyilatkozatában Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke. A politikus, aki a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zössége (VMDK), illetve a Vaj­dasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására két napot töltött a Vajdaságban, hozzá­tette: az FKGP győzelmével új időszak jön el a magyarság jo­gainak érvényesítése terén: „mi defenzívából offenzívába akarjuk vezetni a magyarsá­got”. „Nem mintha mi revizio­nisták, illetve soviniszták len­nénk, vagy az egyes történel­mi igazságtalanságokat újabb történelmi igazságtalanságok­kal kívánnánk helyettesíteni, hanem azért, hogy a biztosít­hassuk a magyarság számára az emberi méltósággal élhető éle­tet” — hangsúlyozta a pártel­nök. A román—magyar alapszer­ződéssel kapcsolatban a kis­gazda vezető azt is kiemelte, hogy talán ő volt az egyetlen magyarországi politikus, aki a magyar—ukrán alapszerződés megkötése előtt felismerte: ezek a szerződések a várako­zással ellentétben felgyorsítják a magyarság erőszakos asszi­milációját. „A stabilitás helyett instabilitást hoznak ezek az előnytelen alapszerződések, s míg a magyarság oldalát a jog­feladás jellemzi, cserébe nem kapunk semmit” — tette hoz­zá a pártelnök. Torgyán József hangsúlyoz­ta, hogy véleménye szerint sem egy újabb magyar—magyar csúccsal, sem pedig a parla­ment rendkívüli ülésszakának összehívásával nem lehet meg­akadályozni a román—magyar alapszerződés tervezett aláírá­sát, hiszen a parlamentben ab­szolút többségben vannak a szocialisták, illetve az SZDSZ képviselői. „Ennek ellenére úgy vélem, a magyar vezetés nem zárkózhat el attól, hogy az érintett térségekben élő magya­rok kérésére megvitassa a ki­alakult helyzetet” :— mondta. Hétvégi vajdasági látogatá­sáról szólva Torgyán József el­mondta: „Tájékozódni jöttem ide. Az FKGP kormányzati po­zícióra készül, s úgy ítéljük meg, hogy erre történelmi lehetőség adódik. A kormány­zati feladatokra való felkészü­lés részeként ellátogattam Szlovákiába, Romániába és Kárpátaljára, s most ide is el­jöttem, hogy megismerjem a magyarság helyzetét és állás­pontját. A politikus, aki a VMDK és a VMSZ vezetőivel folytatott tárgyalások és a nagygyűlése­ken való részvétel mellett meg­koszorúzta a második világhá­ború végén meggyilkolt helyi magyarok emlékművét is, a megtorlásokkal kapcsolatban kijelentette: „Ennyi idő után nem kívánunk mi senkit sem felakasztatni, vagy börtönbe juttatni, csak azt szeretnénk, hogy a világ is megtudja, mi történt a magyarsággal.” Lebegy ismét Csecsemőidén Keresik a békés megoldást MTI ___ Alek szandr Lebegy szomba­ton ismét Csecsenföldre érke­zett. Az orosz Nemzetbizton­sági Tanács titkára a hankalai katonai támaszponton megbe­szélést kezdett a csecsenföldi orosz hivatalos személyekkel. Ezután a tervek szerint a füg­getlenségért harcoló csecsének képviselőivel is tárgyalni fog. Lebegy szombaton az Inter­fax hírügynökséggel közölte, hogy Borisz Jelcin orosz elnök péntek éjjeli telefonbeszélge­tésük során teljes bizalmáról biztosította őt. Az orosz államfő csecsenföldi megbízottja beismerte, hogy Csecsenföld jövőbeni politikai státusának kérdése igen nehéz probléma. „Mi azonban remél­jük, hogy megtaláljuk az Orosz­ország érdekeinek és a csecsen népnek egyaránt megfelelő megoldást” — mondta. Szergej Jasztrzsembszkij, az orosz elnök szóvivője szombaton megerősítette, hogy Jelcin a Lebeggyel folytatott telefonbeszélge­tésben a csecsenföldi megbí­zott eddigi békemissziójáról alapvetően elismerően nyi­latkozott. Palotai István (Új Kelet) A francia hatóságok el­határozták, hogy a mint­egy kétszáz Maliból érke­zett és francia tartózkodá­si engedéllyel nem ren­delkező személyt kiutasít­ják az országból. A kito­loncolás viszont rengeteg jogi akadályba ütközik egy demokratikus ország­ban, többek között a fel­lebbezési lehetőségek szinte végtelen sora révén. Szinte rímel a fentiekre az Amerikai Egyesült Ál­lamok döntése, miszerint az engedély nélkül érkező kubaiakat visszaadják Havannának, viszont húszezer hivatalos kubai bevándorlót havonta befo­gadnak. Hát mi történt a világ két legdemokratikusabb- nak kikiáltott államával? — kérdezheti az olvasó. Ugyan hová meneküljön akkor a kubai kommuniz­mus üldözöttje, ha nem az USA-ba? Nos, a helyzet nem ilyen egyszerű. Óriá­si tévedés azt hinni, hogy ezek az országok (és még rengeteg állam) hazaza­varják az üldözötteket, a politikai menekülteket. A gyakorlat a követ­kező: ha valaki az USA (és az összes befogadó or­szág) határára érkezvén kijelenti a hatóság, kép­viselőinek, hogy politikai menedékjogot kér, hát azonnal különválasztják a többi utastól, és egy őrzött helyre — általában tábor­ba — viszik, ahol állami ellátásban és védelemben részesül. Ezt követően ál­lambiztonsági és esetleg külügyi ügyekben jártas tisztviselők hallgatják ki. A politikai menedékjogot kérelmezőnek elő kell tár­nia indokait és bizonyíté­kait arra nézve, hogy szán­dékát nem gazdasági okok, hanem politikaiak motiválják. A közölt ada­tokat ezután általában megvizsgálja az elhárítás és a titkosszolgálat egy- egy tisztje, és összeveti az államról szerzett saját in­formációival. Ha nincs el­lentmondás, és a kérelem­hez csatolt indoklás is megáll politikailag, akkor egészen bi?tos, hogy az illető politikai menedék­jogot kap. Formailag és jogilag az egész proce­dúrát az ENSZ bevándor­lási hatóságainak kihelye­zett képviselői ellenőrzik, így tehát minden bizony­nyal Washington és Párizs döntése azok ellen irá­nyul, akik vagy beszöktek az országba, vagy hagyták lejárni vízumukat, és így próbálnak gyökeret verni Amerikában, illetve Fran­ciaországban. Nem arról van szó tehát, hogy a szabad országok megfeledkeztek volna elemi kötelességükről — az elnyomottak támogatá­sáról és a politikai mene­kültek befogadásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents