Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-23 / 196. szám

UJ KELET Városlátogató 1996. augusztus 23., péntek UJ KELET [SZALÖKÖN Az oldalt írta: Fekete Tibor. A felvételeket Harascsák Annamária készítette Suskó Andrásné: Nagy József: Szilágyi Miklósné: 1. — Nem hallottam még erről a problémáról. 2. A városközpontba csak dolgozni járok, egyébként gye­sen vagyok. Nem nagyon is­merem a körülményeket. 3. Nekem megfelel, és má­soktól sem hallottam, hogy sokat panaszkodtak volna a közlekedésre. A busszal és a vonattal nincs gondom, de a kocsik azért mehetnének egy kicsit lassabban is. Néha kész őrület, amit csinálnak. 1. — Az önkormányzat abba a helyzetbe került, hogy be kel­lett zárnia az intézményeket. Már korábban is felvetődött ez a kérdés a városban, de nem volt ennyire sürgető a dolog. A képviselőknek azonban fel kell vállalniuk döntésük minden kö­vetkezményét. 2. Nem messze lakunk ettől a bizonyos diszkótól, de hozzánk nem hallatszik el. Engem sok­kal inkább az zavar, amit kísérő jelenségnek nevezhetnénk, az utcai kiabálások, randalírozás, néha még az üvegeket is össze­törik a járdán. A viselkedéssel, és nem a hangerővel van a baj. 3. Nyugdíjas vagyok, de át­járok Tiszadobra tanítani. Isko­laidőben még tűrhető is a köz­lekedés, de ilyenkor nyáron elég nehéz átjutni a szomszéd tele­pülésre. Pedig csak egyeztetés kérdése lenne, és a közlekedési vállalatoknak kellene meghoz­ni a döntést a menetrend-változ­tatásról. Jellemző például, hogy a városközpontból az üdülőte­lepre nehezen lehet elvergődni. Az üdülőtulajdonosok is több­nyire gépkocsival járnak emiatt. Tiszalök utcáin járókelőket állítottunk meg, és három, sokakat érintő kérdést tettünk fel nekik. 1. Önt hogyan érinti a két óvoda (a kettes és a kisfás- tanyai) bezárása? 2. A moziból diszkó lett. Önöket mennyire zavarja ez a szórakozóhely? 3. Mennyire elégedett a várost más településekkel összekötő au­tóbusz- és vonatközlekedéssel ? íme hárman a válaszadók közül: l. — Engem nem érint a be­zárás, nekem már nagyok a gyerekeim. Biztos szükség len­ne minden óvodára, de ha egy­szer nincs miből fenntartani, akkor szerintem is elkerül­hetetlen a bezárás. Most már csak azon izgulhatunk, hogy a többit meg ne szüntessék. 2. Az épület falain kívülre csak a dob zaja hallatszik ki, de az nagyon erősen. Nem ide való egy ilyen zajos szórako­zóhely. Jobb lett volna inkább kivinni valahova a Tisza-part- ra. Olyanról is hallottam, hogy állítólag kábítószert és extasy- tablettát is lehet ott kapni. 3. Ritkán szoktam utazni, de az a véleményem, hogy lehetne jobb is mind a busz, mind a vo­nat közlekedése. Például, ha Budapestre vagy onnan vissza akarunk utazni, akkor nincs olyan csatlakozás Nyíregyházán, amellyel az esti órákban haza tud­nánk jönni. A menetrendeket is jobban össze kellene hangolni, hogy ne kelljen olyan sokat vár­ni egy-egy átszálláskor. Az óvodabezárásokról Divatos fogalom lett a kar­csúsítás. Sajnos egyre több önkormányzat kény­telen a fenntartása alá tar­tozó intézményeknél csök­kenteni a dolgozók létszá­mát, vagy bezárni az óvo­dát, az iskolát. Nem öröm ez senkinek. Pedagógusok válnak munkanélkülivé, gyerekeknek kell otthagy­niuk megszokott környe­zetüket, és az önkormány­zat sem jár igazán jól. Az elbocsátott dolgozók vég- kielégítése egy időre elvi­szi a bezárásból származó hasznot, de hoszszabb tá­von nincs más választá­suk. Ha talpon akarnak maradni, és el akarják ke­rülni a pénzügyi összeom­lást, akkor nincs más vá­lasztásuk. Tiszalökön is sor kerül erre a fájdalmas beavatkozás­ra. A meglévő hat óvo­dából egyszerre kettőt is „ideiglenesen szüneteltet­nek”. A szüneteltetés oká­ról Király Sándor polgár- mestert kérdeztük: —Milyen körülmények kény­szerítették a képviselő-testüle­tet erre a döntésre ? —A központi normatív támo­gatás nominál értéke évről évre nő, de a valóságban arányaiban mégis csökken. Ugyanakkor egyre kevesebb gyerek jár óvo­dába, csökken az intézmények kihasználtsága. Az átvilágítások és racionalizálások után eljutot­tunk oda, hogy az elmúlt évben a vizsgálatok kimutatták, váro­sunkban átlag 51,6 százalékos a férőhely-kihasználtság. Ráadá­sul vannak olyan óvodánk, ahol a gyerekek egyötöde—egy- hatoda csak beiratkozik, és csak időszakosan jelenik meg az in­tézményben. A jelenleg érvény­ben lévő oktatási törvényben és a leendő nemzeti alaptantervben is szerepelnek irányszámok, melyek alapján meg lehet be­csülni, hogy az óvodások létszá­mához viszonyítva hány óvónő­re, dajkára és mennyi csoportszo­bára van szükség. Ennyi óvodát egyszerűen nem bír eltartani a város. A kérdés csak az volt, hogy melyiket vagy melyeket szüneteltessünk időlegesen. —Ki vagy kik döntöttek erről? — Szeretném kihangsúlyoz­ni, hogy nem egy személyben a polgármester feladata a döntés joga, hanem a képviselő-testü­leté. A törvény értelmében in­tézményt létesíteni vagy bezár­ni csak a képviselő-testület dön­tése alapján lehet. így született az a többször is keményen át­gondolt döntés, hogy az 1996— 97-es óvodai esztendőre a beírt gyerekek számát is figyelembe véve (hatvannal kevesebb, mint az elmúlt évben) kénytelenek le­karcsúsítani. A két legrosszabbul kihasznált óvoda a kettes( ahol még az ötven százalékot sem éri el az arányszám) és a kisfásta- nyai (itt a legrosszabb az arány). Ezért a képviselő-testület olyan döntést hozott — szó szerint mondom —, ideiglenesen szüne­telteti a két intézményt. Ez nem kíván szemfényvesztés lenni, nem megszünteti, nem bezáija, hanem szünetelteti, az adott gaz­dasági okokra való tekintettel. —A továbbiakban mi lesz az ebbe a két óvodába járó gye­rekekkel? — Az óvoda vezetői készí­tettek egy elosztási tervet, és ez alapján a belterületen el tudta helyezni a gyerekeket a tovább működő három óvodába. A negyedik, az újtelepi intézmény továbbra is külterületiként üze­mel. Kisfáson szülői értekezle­tet hívtunk össze, és a szülők­kel közöltük a döntést. —Miért csak a határozatho­zatal után keresték meg az érin­tett szülőket? — Ez nem törvénysértés, mert költségvetési kérdést érint a határozat, és ne sértődjön meg senki, de ezekben a kérdések­ben az önkormányzati törvény sem ismer népszavazást. Azért sem akartuk nagyobb nyilvá­nosság elé vinni, mert a kisfás- tanyai óvodában például 17— 18 szülőt érint csak a probléma, és ennyien legalább tízféle va­riációt mondtak volna javaslat­ként. Akkor bizony semmi sem lett volna az egészből. Valószí­nű, hogy a törvény alkotói azért nem tették lehetővé a népsza­vazást, mert akkor óriási kaval- kád keletkezhetne belőle. —Mi történt a szülői értekez­leten? — Az előzetes tájékoztató után bizonyos feszültséget ta­pasztaltunk, (le mikor a szülők elmondhatták gondjukat, búju­kat, és erre választ is kaptak, akkor már megnyugodva áll­hattunk fel az értekezlet végén. Zárásként a jelen lévő apukák és anyukák huszonegy gyerek bejárására tettek nyilatkozatot. Kompromisszumkészségről tettek tanúbizonyságot, és tudo­másul vették, hogy a naponta fél nyolckor induló önkor­mányzati autóbusszal, amellyel az iskolások is utaznak, járnak majd be a gyerekek. A hazau­tazáskor nem kell megvárniuk a tanítás végét, hanem vagy a 44 személyes Ikarusszal vagy a Latvija busszal szállítanánk vissza a gyerekeket. Ezzel meg tudnánk oldani, hogy ezek a gyerekek is megkapják az uzsonnájukat és az ebéd utáni pihenési lehetőséget a belterü­leti gyerekekkel együtt. Há­romnegyed négy—négy óra körül ha buszra ülnének, akkor negyed ötkor már a szülők vár­hatnák a kicsiket Kisfástanyán. Természetesen dajka vagy daj­kák kíséretében történne az utaztatás. Az apróságok egy óvodába kerülnek, és nem szó­ródnak szét. Bár nem a képvi­selő-testület hatáskörébe tarto­zik, de a belterületi hármas óvo­da vezetői méltányolták a szü­lők azon kérését is, hogy ugyan­azok a dajkák és óvónénik ma­radjanak a gyerekekkel, akikkel eddig is voltak. A beutaztatás szeptember másodikától kezdő­dik, amikor az iskolai tanítás, addig nem járnak oviba. — Jobb vagy rosszabb kö­rülmények közé kerülnek a kicsik? — Nem én mondom, hanem a szakemberek véleménye, hogy az új környezetükben job­ban felszerelt körülmények közé kerülnek. A szülőknek pedig javasoltuk, hogy egy év, vagy akár fél év elteltével tér­jünk vissza a kérdésre, és majd akkor mondjanak véleményt a változásokról. Ekkor majd mi is mérleget vonunk, és meglát­juk, mennyi pénzt tudtunk meg­takarítani az átcsoportosítással. Annyit azonban már most is tudunk, hogy óvodai csopor­tonként körülbelül kettőmillió forintba kerül a fenntartás. Ki lehet számolni, hogy az évi 54 ezer forintos gyerekenkénti állami támogatás mire elég. Még a kiadások felére sem. — Ha jól tudom, augusztus negyedikére a kettes óvodai szü­lők szórólapokat dobtak be a postaládákba, melyen az ön és a képviselő-testület lemondását kö­vetelték. Mi erről a véleménye? — Jellemző, hogy névaláírás nélkül készítették a szórólapot. Úgy fogalmaztak, amennyiben nem állunk helyzetünk ma­gaslatán, és nem tudjuk biz­tosítani a gyerekek régi he­lyen történő elhelyezését, úgy mondjunk le. Még aznap a ren­des testületi ülés folytatásakor (nem a szórólap miatt ült össze a képviselő-testület) is tiltako­zásukat fejezték ki a szülők az óvodabezárások miatt. Hírcsokor Elterjedt a hír a települé­sen, hogy a képviselők és a polgármester horribilis tisz­teletdíjakat vesznek fel. Eb­ből mindössze annyi igaz, hogy ez év februárjától ér­vényes az a képviselő-testü­leti határozat, melynek értel­mében a tagoknak, a bizott­ságok elnökeinek, a bizottsá­gok nem képviselő-testületi tagjainak tiszteletdíjat álla­pított meg. Rendelet van, de az önkormányzat pénzügyi lehetősége eddig még nem tettek lehetővé, hogy akár csak egy havi részét is kifi­zethessék az érintetteknek. Nem igaz az sem, hogy a pol­gármester bérét emelték vol­na. Király Sándor nem titkol­ja és elismerte, hogy bruttó 87 ezer forintért dolgozik havonta, mely összeget még az előző képviselő-testület állapította meg részére. *** Elkészültek az általános iskola átvilágításával.A kép­viselő-testület az oktatási évre szükséges költségek módosításánál figyelembe vette a csoportok számát és a törvény által hozzárendelt létszámokat. így 25 tanuló- csoporttal és 42 pedagógus­sal kezdődik szeptember el­sején a tanév. A döntést az iskola vezetői elfogadták. A tanórán kívüli foglalkozások közül, amelyek a gyerekek magasabb szintű oktatását szolgálják, havi 120 órában maximálták. Ebbe beletar­toznak többek között a sport, az énekkar, a citerazenekar és a felzárkóztatást szolgá­ló különórák, valamint az emelt szintű matematika órák. Az átvilágítást követő­en nem bocsátanak el peda­gógusokat, mert három fő gyesen van, illetve a helyet­tesítők pótlásával oldják meg a tanítási óraszám el­osztását. *** Hetek óta beszédtéma a városban, hogy a volt mozi épületét vállalkozónak ad­ták ki, aki diszkót üzemeltet a helyiségben. A vállalkozó kihangsúlyozottan diszkó­klub működtetésére kötötte meg a szerződést, melyet a polgármesterrel együtt írtak alá. Vegyes érzelmekkel fo­gadta a lakosság a hétvége­ken működő szórakozóhe­lyet. A nyitás óta a környé­ken lévő lakosok állandóan panaszaikkal ostromolják az önkormányzatot. Még a három kilométerre fekvő új üdülőtelepről is érkezett ki­fogás a hangerő miatt, hogy nem tudnak miatta pihenni. A rendőrök és a polgárőrök a szükséges intézkedéseket megtették, és kiderült, hogy a zaj nem ebből a diszkóból származik. A tiszalöki komp tardosi oldalán lévő Rév­csárdában ugyanebben az időpontban van a diszkó, mely valóban olyan hangos, hogy áthallatszik Tiszalökre. Mivel a víz a hangot még jobban felerősíti, így elkép­zelhető, hogy zavarja az üdülővendégek nyugalmát. *** Nemrég közgyűlését tar­totta az egy éve önállóan mű­ködő labdarúgóklub. Ezen lemondott Balogh Tibor, az eddigi klubelnök. A testület újraválasztásakor előnyben részesültek a helyi lakosok. A személycseréktől azt re­mélik, hogy a most indult bajnoki szezonban talán eredményesebben szerepel majd a város focicsapata. L ___________________________

Next

/
Thumbnails
Contents