Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-21 / 194. szám

A kulturális járulékról MTI A reklámszakma felkérésé­re az APEH állást foglalt a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény rendelkezésé­vel kapcsolatban, amely elő­írja, hogy a 143 szj-gyűjtő- szám alá tartozó tevékenysé­gek után kulturális járulékot kell fizetni. Az e sorszámmal jelölt tevékenység ugyanis magába foglalja szinte vala­mennyi reklámszolgáltatást. A részletekről a Magyar Reklámszövetség vezetői tá­jékoztatták csütörtökön az MTI-t. Elmondták: a hirdetők 0,5 százalék kulturális járu­lékot kötelesek fizetni, ám ez 2—3 százalékra is emelked­het, a törvény ugyanis nem körvonalazza, hogy a média- tulajdonosoknak, a laptulaj­donosoknak, a reklámügy­nökségeknek külön-külön vagy együttesen kell megfi­zetnie a rendeletben megál­lapított százalékot. Ez azt je­lenti, hogy halmozódnak a költségek, hiszen ahány ké­zen átmegy a hirdetés, min­denkinek fizetnie kell. Az APEH-nek a Magyar Reklámszövetséghez eljutta­tott állásfoglalása szerint a fizetendő járulékokból min­den esetben levonható a ko­rábban az alvállalkozók által befizetett összeg, s mindenki csak az általa hozzáadott ér­ték, tehát a növekmény után köteles a 0,5—1 százalék já­rulékot befizetni. A kamionstop tapasztalatai MTI ___________ A t ranzitutak menti telepü­lések fellélegeztek: lakóik örömmel fogadták, hogy a hétvégi kamionstop ideigle­nes bevezetése nyomán leg­alább hetente két napig nem zavarta nyugalmukat a nagy tehergépjárművek dübörgé­se, nem károsította egészsé­güket és környezetüket a benzingőz okozta bűz. A kí­sérleti, júniustól augusztus végéig bevezetett forgalom- korlátozás egyéb tapasztala­tairól az illetékesektől érdek­lődtek az MTI munkatársai. A teherfuvarozóknak sike­rült alkalmazkodniuk a hét­végi forgalmi rendhez — mondta el Móricz Tibor szá­zados, a Vám- és Pénzügy- őrség Vas és Zala Megyei Pa­rancsnokságának helyettes vezetője, erre mutat, hogy hétvégeken a belépők száma illetékességi területükön 60 százalékkal csökkent. He­gyeshalomnál is szembeszö­kő változásokról számolt be Cseri József alezredes, a Győri Határőr Igazgatóság határforgalmi osztályveze­tője: míg a kamionstop be­vezetése előtt 600—800 te­hergépkocsi is érkezett egy- egy hétvégi napon az ország­ba, a rendelkezés e járművek számát kis híján megtizedel­te, a fuvarozók igyekeznek elérni a határátkelőhelyeket még a korlátozás életbe lépé­se előtt. A hétvégi kamion­stop ugyanakkor felduzzasz-. tóttá a korlátozás utáni napok forgalmát. Ez a helyzet jel­lemzi egyebek között az Orosházi Határőr Igazgató­ság Artándtól Nagylakig terjedő szakaszának határál­lomásait. A magyar—román határ e szakaszán szolgálatot teljesítő útlevélkezelők munkáját át is szervezték, s a hét elejére több embert osz­tanak be. Stiibe Ferenc alez­redesnek, az orosházi igazga­tóság parancsnokhelyette­sének tájékoztatása szerint mostanra a várakozási idő jelentősen csökkent. Ennek oka egyrészt, hogy hivatásos határőrök foglalkoznak a te­herforgalommal, másrészt pedig, a korszerűsítés ered­ményeként fokozatosan ja­vul a helyzet a határállomás­okon. Nagylaknál már átad­ták a felújított átkelőt, az Ártándnál az év végére feje­ződik be a bővítés, Gyulánál pedig jövőre végeznek az át­építéssel. Ez utóbbinál az át­adást követően 170 kamion parkolhat majd. A parkolók ellenőrzését a közlekedési felügyeletek végzik. Kalincsák István, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet igaz­gatója úgy vélekedik: a sofő­rök nem szívesen fizetnek a szolgáltatásokért. Vámossza­badinál 200 forintért lehetett zuhanyozni, de alig volt rá igény. A győri parkoló mel­lett még motelt is találni, a járművezetők mégis inkább a vezetőfülkében töltik az éj­szakát. Az eddigi tapasztala­tokra alapozva az igazgató egyébként úgy látja: célsze­rűbb lenne, ha a határtól nem 30, hanem 50 kilométeres körzetben parkolhatnának a teherautók a stop idején, ez­zel tehermentesíteni lehetne a határ közeli területeket. A szakember fontosnak tartja a határőrizeti, a vámszervek és a közlekedési intézmények együttműködését a rendelet zökkenőmentes betartása ér­dekében. Ezentúl annak a re­ményének is hangot adott, hogy a forgalomkorlátozás jövő évi várható véglegesíté­séhez megteremtik a feltéte­leket a végrehajtók számára. A felügyeletek a feladat ellá­tására a kísérleti időszakban ugyanis a költségvetéstől nem kaptak fedezetet és lét­számot, így maradt a túlóráz­tatás, ami viszont ellentétes a köztisztviselői törvény-nyel, hiszen a pluszmunkát nem le­het kifizetni. Móricz Tibor százados arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi forgalomkorlá­tozás nincs teljesen összhang­ban az osztrák és a szlovén ol­dalon bevezetett hasonló in­tézkedések időpontjaival. Míg Ausztriában szombaton reggel 6 órától déli 12 óráig, vasárnap reggel 6 órától este 22 óráig tilos a pótkocsis te­herautók közlekedése a köz­utakon, addig nálunk ez az időszak szombaton reggel 7 órától vasárnap este 22 óráig tart. A közlekedési tárca a kí­sérleti időszak tapasztalatai alapján novemberben terjesz­ti a kormány elé a forgalom- korlátozásról szóló rendeletet végső formájában. Új pénzintézet megyénkben Keletre tart a tőke? (Az elmúlt héten sajnálatos technikai hiba miatta Unicbankról szóló cikkünk egy része javítatlan változatban került a lapba. Ezért szükségesnek tartjuk a javított, és a hibás anyagtól jelen­tősen eltérő tartalmú írás teljes terjedelemben történő közlését.) A magyar gazdaság tele van bizonytalansággal, és saj­nos megyénk sem vonzza a külföldi befektetők tömegét. A kedvező előrejelzések ellenére a konjunktúra még mindig várat magára. Mégsem látja mindenki sötéten régiónk üzleti lehetőségeit. Három héttel ezelőtt osztrák tulajdonú bank nyitott fiókot Nyíregyházán. —A kilencvenöt százalékban az osztrák Raiffeisen bankcso­port tulajdonában lévő Unic- bank bizonyára lát reményt a szabolcsi gazdaságban, ha ki­lencedik fiókját Nyíregyházán nyitotta meg. — A bank vezetése hosszas és körültekintő felmérést vég­zett a térségben, amelynek ked­vező eredményét a fiók megnyi­tása jelzi. Ugyanakkor a fiók léte mellett szól az az érv is, hogy a bank a térségben tevé­kenykedő, már meglévő partne­reinek szélesebb körű kiszolgá­lást tud így nyújtani — mondta Kóródy László fiókigazgató. — Önök a piac mely szegmen­sét célozták meg? — Elsősorban a közép- és nagyvállalatokat, tekintettel arra, hogy a bank alapvetően nagykereskedelmi bank. Ezen ügyfeleinknek teljes körű bank­szolgáltatást nyújtunk, mely­nek alapvető filozófiája a sze­mélyre szóló jelleg. Ugyanak­kor az idén a bank—a nyíregy­házi fiókban is — megkezdte az úgynevezett Private Banking szolgáltatását, mely a középré­teget, a módosabb magánszemé­lyeket célozza meg. Ebben az üzletágban is hangsúlyozzuk a „testre szabott” ügyintézést. — A fióknak különös arcula­ta van. Hiányoznak azok a for­mák, amelyek igazán bankossá tennék. — Igaza van, nálunk nincs klasszikus értelemben vett ügy­féltér, nincsenek pultok, ame­lyek mereven elhatárolnák az ügyfelet a bank alkalmazottai­tól. Nemzetközi viszonylatban is jó számítástechnikai hátte­rünknek köszönhetően ügyfe­leinknek jelentős része közvet­len számítógépes kapcsolat se­gítségével a saját telephelyéről, irodájából bonyolítja pénz­ügyeit, ebből adódóan viszony­lag ritkán jönnek ügyeiket sze­mélyesen intézni a fiókba. — A megyei fejlesztésekről, a Záhonyi Különleges Gazda­sági Övezetről, a készülő nyír­egyházi ipari parkról sok szó esik mostanában. Mire számít a Unicbank, ha mindez igazán fejlődésnek indul? — Természetesen örömmel fogadjuk, hiszen ez közvetlen hatással lehet bankunk tevé­kenységére. A fejlesztéshez azonban elengedhetetlen a fej­lett út- és vasúthálózat, de a leg­fontosabb az, hogy elsőként nekünk, megyebelieknek kelle­ne elhinnünk és másokat meg­győznünk arról, hogy érdemes befektetni, vállalkozásba kez­deni ebben a térségben is. Hi­szen olyan potenciálokkal ren­delkezünk, amelyekkel más, magyarországi régiók nem. Ilyen a viszonylag kedvező árú ingatlan, föld és munkaerő, va­lamint az a piaci lehetőség, hogy megyénk három ország­gal is határos. A közeljövőben várható az is, hogy a külföldi tőke a Dunántúl után kelet felé kezd terjeszkedni, amit jól bi­zonyít például Kecskemét vá­ros és térségének fejlődése. Elő­rejelzések szerint a közeljövő legdinamikusabban fejlődő tér­ségei között Miskolc és Szeged mellett Nyíregyháza is ott lehet. —Ón szerint erre még mennyi időt kell várni? — Egy—két évet... én opti­mista vagyok. — A kezdő- és kisvállalkozá­sok számára zárva maradnak a nagybankok — köztük az Önök intézményének—kapui. Miért? — Megítélésem szerint az el­múlt időszak gazdasági környe­zete és az állam magatartása rendkívül nehézzé és kockáza­tossá tette új, kisebb vállalko­zások beindítását. Ebben a kör­nyezetben még a hozzánk ha­sonlóan kreatív pénzintézetek sem tudták felvállalni az ilyen nehéz piac menedzselését. A magyar bankpiac résztvevőinek egyike sem tudja megengedni magának azt, hogy jelentős koc­kázati tőkét biztosítson erre a célra. — A megye legújabb bankja lévén most építik ki ügyfélkörü­ket, akik valószínűleg korábban más intézetekhez tartoztak. Ta­pasztalatai szerint, mennyire ragaszkodnak a vállalatok, vál­lalkozók a megszokott bankjuk­hoz? — Nagyon változó. Mi nem szeretnénk ráerőltetni magun­kat az ügyfelekre, azt szeret­nénk megmutatni, hogy milyen szolgáltatást tudunk nyújtani. A . vállalatok, vállalkozók házi bankja szeretnénk lenni, aki a pénzeszközök kezelésén túl ta­nácsokat is ad, olyan hozzá­adott értéket, plusz szolgáltatást nyújt, amely az üzletfél és a bank számára kölcsönös ered­ményeket hoz. Partnereinkkel hosszú távú kapcsolatra törek­szünk, hangsúlyozzuk a szemé­lyes jelleget, ami azt jelenti, hogy nálunk nincsenek sémák, kategóriák, hanem ügyfelek vannak, egyedi és egyéni tulaj­donságokkal és igényekkel. — Gondolom, ehhez sajátos banki képzési módszer is kap­csolódik... — Ez így van. Munkatársa­ink (akik közül a felsőfokú vég­zettségűek aránya 75 százalék) mindegyike a fióknyitást meg­előzően több hónapos trénin­gen vett részt bankunk köz­pontjában és fiókjaiban, ahol módjukban állt megismerni a bank filozófiáját, stílusát és tech­nológiáját. —A mai magyar társadalom­ban meglepő, ha fiatal szakem­berek kerülnek vezetői beosz­tásba. Önnek sikerült. Mennyi­re érzi felelősségteljesnek a fel­adatot? — Elsősorban kihívásnak te­kintem, amelynek meg kell fe­lelnem. A Unicbank teljes há­lózata, beleértve a központot és a fiókokat is, egységes, élő számítógépes rendszeren mű­ködik, és ugyanilyen egységes kell hogy legyen a szolgálta­tás egyéb területein is. Ugyan­azt kell nyújtanunk Nyíregy­házán, mint például a budapes­ti központban. Az ügyfél nem érezheti azt, hogy ez a fiók még csak háromhetes. Ez természe­tesen felelősséggel jár. Ami kérdésének első részét illeti, talán valóban ritka a fiatal ve­zető a magyar társadalomban, de bankunk munkatársai is ál­talában fiatalok, az átlagélet­kor 30 év. — Egy fiókvezető nem enged­heti meg magának, hogy csak nyolc órát dolgozzon naponta. Hogyan jut ideje másra? — Valóban, a napi munka­időm inkább napi 10—12 óra. Ettől függetlenül úgy érzem,jut időm arra is, hogy családomnak és hobbijaimnak is tudjak időt szentelni. Korhatár nélkül Expó gyermekeknek Kozma Ibolya (Új Kelet) A gyerekek nem rendelkez­nek önálló keresettel, de kap­nak zsebpénzt, és a legtöbben gyűjtik és gyakorta számolják kis vagyonukat. Éppen ezért meglepő, hogy ez idáig nem volt olyan kiállítás, amely a leg­kisebbek, a legfiatalabbak réte­gét célozta volna meg. Magyar- országon több mint két és fél millió tizennyolc éven aluli fi­atal él. A Hungexpo Rt. — Gyerexpó elnevezéssel — új kiállítást nyit a Budapesti Vásárközpontban. A szervezők azt remélik, hogy a rendezvény hatékony eszköz­zé válik, és közvetlenül tud szól­ni a fiatalokhoz. Az első Gyer­expó az idén — a népszerű Hó- show-val egy időben—novem­ber 14—17. között lesz. A kiállításon a szórakozás, hobby, barkácsolás, ajándékozás, tanulás, öltözködés, testápolás, kedvenc kis állatok, alapítvá­nyok és biztonságtechnika téma­körök szerepelnek. A rendezvény nem csak árubemutató. A négy nap alatt változatos programok is váiják a gyerekeket. így a kiál­lításon jókedvvel választhatják ki azokat az eszközöket, amire eb­ben a korban szükségük van. Féléves mérleg Zwack Unicum a Zwack Unicum Csoport bruttó árbevétele az első fél­évben elérte a 6 milliárd 307 millió forintot. Ez 20,7 szá­zalékkal több, mint 1995 ha­sonló időszakában. Az adó­zás előtti eredmény 202 mil­lió forint. Az árbevétel és az adózás előtti eredmény a Zwack-csoport terveinek megfelelően alakult — tájé­koztatta az rt. szerdán — az első féléves tőzsdei gyorsje­lentés alapján — az MTI-t. A társaság értékelése sze­rint a legális szeszes ital-pia­con múlt évben tapasztalt ke­resletcsökkenés folytatódott, így a cég belföldi értékesíté­se 1,1 százalékkal csökkent a korábbi év hasonló idő­szakához képest. Az export viszont nőtt: a társaság az el­múlt hat hónapban 391 mil­lió forint exportárbevételre tett szert. Ez már 66 százalé­kát teszi ki az 1995. évi tel­jes exportnak, és az idei év első félévi nettó árbevétel 10,83 százaléka. A csoport az első félévben 151 millió forintot költöu beruházásokra. A dolgozók száma a múlt év végi 690-ről 657-re csökkent. A társaság tulajdonosi struktúrájában változás nem történt. Saját részvénnyel a társaság to­vábbra sem rendelkezik. Prímagáz A nem végleges és nem auditált adatok szerint a Prí­magáz Hungária Ipari és Ke­reskedelmi Rt. első féléves nyeresége elmarad a múlt év hasonló időszakához képest. Az idei első félév adózott nyeresége 479 millió forint, 226 millió forinttal keve­sebb, mint a múlt év első fél­évében, ami főként a pénz­ügyi bevételek elmaradásá­nak következménye — tájé­koztatta a cég az MTI-t. Az értékesítés bevétele el­érte a 7 milliárd 880 millió forintot, ez 55 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. A 63 százalékos gázámöveke- dés negatívan befolyásolta az üzleti eredményt, ezt csak részben kompenzálta az el­adási áremelése. A palackos gáz értékesítési árát a társa­ság februárban 20 százalék­kal, a tartályos gáz árát már­ciusban 23 százalékkal emel­te. Az üzleti tevékenység eredményeként 837 millió fo­rintot értek el, részben a na­gyobb eladott mennyiség­gel, illetve az áremeléssel. Ez 57 százalékkal volt maga­sabb az összehasonlítási időszaknál. Az idén az első félévben gyakorlatilag nem volt jövedelme a társaság­nak pénzügyi bevételekből. Múlt évben a márciusi forint- leértékelés több mint 200 millió forintot eredménye­zett a társaságnak, idén vi­szont az ütemezett leértéke­lés miatt nem volt ilyen jö­vedelme a cégnek. A társa­ság a múlt évben megkezdett és idén is folytatott beruhá­zásait bankkölcsönök segít­ségével finanszírozta, ez a kamatköltségeket is megnö­velte. A tendenciát viszont a május 23-án tartott évi ren­des közgyűlés megváltoztat­ta. Az alaptőke-emelés 2,1 milliárd forint új tőkét jelen­tett, ezt pedig a társaság azon­nal a bankkölcsönök vissza­fizetésére fordította.

Next

/
Thumbnails
Contents