Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-21 / 194. szám

A tiszta forrás Augusztus 18-ától új nevet kapott Nyíregyházán az Egyház köz. Ezen a napon avatták ugyanis Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész Szent Miklós-ivókútját a mostantól Szent Miklós névre keresztelt téren. Felbermann Endre alpolgármester és dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök avatóbeszéde után Roger Etchegaran bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Bizottságának elnöke, a pápa képviselője megáldotta a kutat. Az áldó mozdu­latra, mint egy varázsütésre szökkent ki a hűsítő víz a víz és szellemiség tisztaságát jelké­pező kútból. Kisvárda büszkesége Úri Mariann (Új Kelet) — Csaknem napra pontosan, 58 év után újra itt állunk Kis­várda főterén, hogy befejezzük végre azt, amit annak idején a Magyarországon és Európában uralkodó politikai viszonyok miatt nem tehettünk meg — mondta megrendültén dr. Oláh Albert, Kisvárda polgármeste­re hétfőn a honfoglalás 1100. éfordulója jegyében megrende­zett megyei és városi ünnepsé­gen avatóbeszédében. — Itt állunk, hogy felavassuk város­unk büszkeségét, az Ország- zászló-emlékművet. Mától fog­va ismét lesz jelképünk, ismét büszkén lobog a város szívében a hazaszeretet, a tisztaság és a remény színeit magán viselő nemzeti színű zászló. A jelkép újra tudatosítja bennünk, hogy van múltunk, jelenünk, és lesz jövőnk, mert a magyarság élt, él és élni fog... Dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke büszkén je­lentette ki, nincs olyan telepü­lés megyénkben, ahol ne ünne­pelnék meg augusztus 20-át, az Alkotmány napját. Mert ez a nap, nevezzük bárhogyan, mindig is Szent István kirá­lyunk és az Alkotmány ünnepe lesz. Zilahi József, felidézve tör­ténelmünk nagy eseményeit, párhuzamot vonva a honfog­lalás kori és a mai történések­kel arra a következtetésre jutott, hogy ugyanúgy válaszút előtt állunk, mint 1100. évvel ez­előtt. Döntenünk kell, hogy merre haladjunk tovább, s a tét óriási: a jövőnk, hogy fenn­maradunk-e, vagy elsüllyedünk a történelem nagy süllyesz­tőjében. S hogy a magyarságnak igen­is van jelene, vannak kiemel­kedő egyéniségei, mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy a kisvárdai önkormányzat képvi- selő-testülete újabb volt kis­várdai lakosoknak — dr. Feke­te Imrének, a kisvárdai kórház egykori igazgató-főorvosá­nak és dr. Vágó Mihálynak, a Teichmann kísérleti kutatótelep egykori vezetőjének — adott át Kisvárda városért díjat. E ilsö királyunkra, Szent Istvánra emlékezve 1 iz élet, az új kenyér ünnepén A honfoglalás 1100 éves évfordulóján s' Augusztus 20.1996 Feri Attila Napkoron Munkatársunktól „Végy egy jó nagy ökröt! A vágás után lassú tűzön mini­mum másfél óráig abálva pu­hítsd meg. Amint megpuhult, húzd fel a nyársra, tűzdeld meg füstölt szalonnával, fű­szerezd ízlés szerint jó bősé­gesen. Vörösborral locsolgat- va, a nyársat folyamatosan forgatva 9—10 órán keresztül süsd pirosra. A sültről nyese­getve tálald a húst” — árulta el kérésünkre az ökörsütés fortélyait Túr gyón Miklós napkori mesterszakács. aki Pásztor Ferenccel ésPapp Ist­vánnal közösen gondoskodott a millecentenáriumi rendez­vénysorozaton a település la­kóinak hasáról. Az egykoron 150 kilogrammos ökör mellett egy fiatal malacot is nyársra tűztek, két hatalmas bogrács­ban pedig birkapörköltöt főz­tek a sportvetélkedőkön elfá­radt legényeknek és nézőik­nek. A szervezők meglepetésére és legnagyobb örömére, a va­sárnapi Millecentenáriumi Karnevál és a másnap regge­lig tartó utcabál fáradalmait kipihenve hétfőn is szép szám­ban vettek részt az ünnepsé­gen a napkoriak, a környező falvakból és a testvértelepülé­sekről érkezett vendégek. A sport szerelmesei Feri Attila atlantai olimpia bronzérmes­sel, és Popa Adrián ötödik he­lyezést elért súlyemelővel be­szélgethettek olimpiai élmé­nyeikről, az amerikai város hangulatáról és a sportágról. A képzőművészetre fogékonyak a tehetséges Pallay Róbert festményeivel, Kiss Gyuláné Kertész Katalin tűzzománcai­val és egy helytörténeti kiállí­tással ismerkedhettek meg. Első Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál Nyíregyházán Hét nemzet him Nagy érdeklődés mellett megkezdődött az I. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál. Vasárnap este a nyíregy­házi református templomban négy helyi kórus köszön­tötte a vendégeket és a város közönségét, hétfőn dél­előtt pedig a városháza előtt hivatalosan is megnyílt a fesztivál. Erdélyi Tamás (Új Kelet) A templomi hangversenyen először a Cantemus fiú ve­gyeskar lépett fel Szabó Bar­nabás vezényletével, orgonán Gyülvészi Gábor működött közre. Műsoruk barokk mu­zsikától napjainkig, Farkas Ferenc Pataki diákdalaiig ter­jedt. A ritka élmény, a fiúkari hangzás igen nagy örömöt okozott a hallgatóknak; érez­hető volt, hogy a kórus és kar­nagya egyre jobban megisme­ri egymást. Talán hamarosan nélkülözhetik majd a Ban- chieri együttes és a hangzás­kiegyenlítés végett beállított lányok közreműködését. Másodiknak a Bessenyei György Tanárképző Főiskola női karát Ács Ildikó vezényel­te. A végig igen hajlékonyán és szívvel megformált muzsi­ka szépen szólt az akusztika­ilag csak a templom első har­madában kifogástalan térben, az erkélyek alatt és a felül el­helyezkedett közönség sokat vesztett a hangzásból. Harmadikként szerepelt a sikert sikerre halmozó, nem vé­letlenül nagy várakozással fo­gadott Banchieri együttes. A hat fiatalember hangja és zené­jük páratlan kifejezőkészsége mindenkit magával ragadott. Méltán aratták az est legna­gyobb sikerét, annak ellenére, hogy a templomi környezetben nem énekelték legnépszerűbb számaikat. Sajnos ráadásra nem vállalkoztak. Az est zárásaként az Anony­mus vegyeskar magasztos ün­nepi hangulatot gerjesztett mű­sorával F. Székely Ildikó ve­zényletével és kamarazenekar közreműködésével. A vendé­gek és a fesztivál közönsége egy szép, tartalmas kórushang­verseny emlékével ünnepelhet­te az első Cantemus fesztivál megnyitását. * * * Az ünnep délelőttjén a vá­rosháza előtt sorakoztak fel a fesztivál résztvevői, a belső körben a külföldi kórusok, a külsőben a hazaiak. Fazekas János jegyző köszöntötte őket, kiemelve, hogy a honfoglalás 1100. évének ünnepén fogad­juk szeretettel hét ország kis küldötteit. Azt kívánta, érez­zék jól magukat, és vigyék el hazájukba az itt élők üdvözle­tét. Reményét fejezte ki, hogy 2—3 év múlva ismét rendez­het Nyíregyháza Cantemus fesztivált. Ezután egyenként köszöntöt­ték a vendégkórusokat, azok pedig tiszteletből elénekelték hazájuk himnuszát. Az utolsót, a magyar Himnuszt szinte va­lamennyien együtt énekelték. Este a hazai és a ven­dégegyüttesek Szabolcs és Zemplén több településén adtak hangversenyt. Ma a Kodály Zoltán Általános Is­kolában egyházzenei mű­veket mutatnak be ver­senyszerűen. Este 19 óra­kor két helyszínen, a re­formátus és a jósavárosi ka­tolikus templomban mu­tatkoznak be a zsűri által legjobbnak minősített ének­karok.

Next

/
Thumbnails
Contents