Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-16 / 192. szám

4 1996. augusztus 16., péntek Hazai krónika UJ KELET Magyar Távirati Iroda Összehívták a bizottságot Pusztai Erzsébet (MDNP) kezdeményezésére augusztus 21-re összehívták az Országgyűlés Szociális és Egészség- ügyi Bizottságának ülését. — Az egészségügy átalakításá­val kapcsolatos miniszteri rendeletek számos pontja elfo­gadhatatlan számunkra, különösen az, amelyik a szakmai minimumkövetelményeket határozza meg — nyilatkozta a képviselő csütörtökön az MTI munkatársának. A tavalyi kényszerű ágyszámcsökkentés miatt például jó néhány kór­házi osztály nem éri el a rendeletben meghatározott mini­mális ágyszámot. Az egy ágyra kiszabott 8 négyzetméteres terület a legtöbb intézményben távoli álom csupán. Igaz, a megvalósítás időpontjáról, fedezetéről nincs szó a rendelet­ben. A szociális bizottság ezeket a kérdéseket vitatja majd meg, a tárca és az érintett szakmai kollégiumok képviselőinek részvételével. Ugyancsak tárgyalnak majd az országos in­tézmények összevonásával, megszüntetésével kapcsolatos tervekről. Kulturális járulék A reklámszakma felkérésére az APEH állást foglalt a Nem­zeti Kulturális Alapról szóló törvény rendelkezésével kap­csolatban, amely előírja, hogy a 143 szj-gyűjtőszám alá tar­tozó tevékenységek után kulturális járulékot kell fizetni. Az e sorszámmal jelölt tevékenység ugyanis magába foglal­ja szinte valamennyi reklámszolgáltatást. A részletekről a Magyar Reklámszövetség vezetői tájékoztatták csütörtökön az MTI-t. Elmondták: a hirdetők 0,5-1 százalék kulturális járulékot kötelesek fizetni, ám ez 2-3 százalékra is emelked­het, a törvény ugyanis nem körvonalazza, hogy a médiatu­lajdonosnak, a laptulajdonosnak, a reklámügynökségnek külön-külön vagy együttesen kell megfizetnie a rendelet­ben megállapított százalékot. Ez azt jelenti, hogy halmo­zódnak a költségek, hiszen ahány kézen átmegy a hirdetés, mindenkinek fizetnie kell. Bajor miniszteri látogatás Szent-lványi István külügyi államtitkár meghívására au­gusztus 19-én, a millecentenáriumi ünnepségekre hazánkba érkezik a bajor pénzügyminiszter. Erwin Hubert, aki a ma­gyar—bajor kormányközi vegyes bizottság német társelnö­ke is, elkíséri Budapestre a bizottság német titkára is. A ter­vek szerint a bajor pénzügyminiszter kötetlen megbeszélést folytat majd Medgyessy Péterrel, a pénzügyi tárca irányító­jával és találkozik a magyar pártok képviselőivel is. Az MDNP-től az MTI úgy értesült, hogy Szabó Iván és Erwin Huber találkozójának egyik fontos témája a Néppárt EDU- csatlakozása lesz. Kétes értékű alapszerződés A Magyar Demokrata Fórum csütörtökön nyilvánosságra hozott sajtóközleményében mind a magyar társadalom, mind a romániai magyarság szempontjából kétes értékűnek ne­vezte a magyar—román alapszerződés elfogadott szöveg- változatát. Baljós előjelnek tekinti, hogy a magyar fél eleve lemondott a kollektív jogok és a romániai magyar autonó­miatörekvések támogatásáról. Lezsák Sándor, az MDF el­nöke levélben fordul Horn Gyula miniszterelnökhöz, amely­ben arra kéri, fejtse ki a magyar kormány hivatalos állás­pontját az 1201-es ajánlás értelmezését illetően. Erről Heré­nyi Károly szóvivő számolt be az MDF csütörtöki sajtótájé­koztatóján, amelyen Medgyasszay László országgyűlési képviselő és Bethlen István, a pártelnökség tagja a magyar mezőgazdaság és a kistelepülések aggasztó helyzetére hív­ta fel a figyelmet. M77 Erővel odacsapta másfél éves kislányát egy román férfi Szigetváron, amikor külön­élő élettársa közölte vele: nem akarja visszaállítani kapcsolatukat. A négy éve Magyarországon élő 39 éves, büntetett előéletű férfi két hónappal ezelőtt vált meg családjától egy perpatvart követően, és szerdán látoga­tóba érkezett a kislányhoz. A volt élettársak beszédbe ele­gyedtek, melynek során a férfi közeledni próbált volt asszonyához. Az elutasítás­ra felkapta a szobában játszó másfél éves kislányát és a bejárat előtti kőburkolathoz csapta. A gyermeket életve­szélyes állapotban szállítot­ták egy pécsi kórházba, az­óta állapota lényegesen ja­vult. Az apa önként jelent­kezett a rendőrségen, jelen­leg őrizetben van. Az ügy­ben a vizsgálat megkezdő­dött. Szirénázó taxizás A betegszállítás finanszírozási problémái Az augusztus végén lejáró két hónapos próbaidő után is vállalja a vele szerződő magán-betegszállítók finan­szírozását az egészségbiztosító. Erről azt követően született megegyezés, hogy a Magyarországi Beteg- szállítók Országos Érdekvédelmi Egyesülete (MBOÉE) augusztus 15-ére demonstrációt helyezett kilátásba, amennyiben nem sikerül megállapodni a tb-vel. A tilta­kozó megmozdulás elmaradt, ehelyett már a tervezett egyezségről tájékoztatták az újságírókat. MTI A korábban monopolhely­zetben lévő Országos Mentő- szolgálat (OMSZ) mellett 1991 óta végeznek betegszál­lítást magáncégek. Az egész­ségbiztosító azonban csak ez év július 1-jétől vállalta fi­nanszírozásukat. Mint Gyula Tibor, az MBOÉE elnöke el­mondta: a biztosító az egye­sületbe tömörült 52 magán­betegszállító közül 49-cel kötött megállapodást. A be­tegszállítások finanszírozását azonban csak átmeneti időre, két hónapra vállalta, mivel a legnagyobb mentő-betegszál­lító szervezettel, az OMSZ- szal még nem volt érvényes megállapodása, így a rendel­kezésre álló 6,5 milliárd fo­rint felosztásáról nem dönt­hetnek. A sajtótájékoztatóig az Országos Mentőszolgálat ugyan nem fogadta el az egészségbiztosító szerződési ajánlatát, a tb. ennek ellenére vállalta, hogy a magán-be­tegszállítókat szeptembertől tovább finanszírozza. Az el­múlt egy hónap ugyanis iga­zolta e cégek létjogosultsá­gát: négy hét alatt 24 ezer beteg vette igénybe szolgál­tatásaikat, miközben az OMSZ leterheltsége sem csök­kent. Az alternatív betegszállí­tókkal kötött előzetes megál­lapodás értelmében a cégek minden egyes — beteggel megtett — kilométer után 58 forintot kapnak. Ennyi pénzt fizetne a tb. az OMSZ-nak is, amely nem elsősorban ezt az összeget kevesli, sokkal in­kább azt kifogásolja, hogy a biztosító mentésre csupán 3 milliárd forintot szán, míg a mentőszolgálat legalább 4,3 milliárdot tart szükségesnek. Ráadásul a tb. elnöksége ha­vonta kíván dönteni az adott időszakban mentésre fordít­ható összegről. Ellopták az autót MTI_________________ A MIÉP hivatalos küldött­sége csütörtökön nem jutott el a vereckei koszorúzási ün­nepségre, mert indulásuk előtt a kocsijukat ellopták Debrecenben -erről Szabó Lukács országos alelnök ér­tesítette az MTI tudósítóját. Elmondta: pártja Mazda tí­pusú szolgálati autóját maga vezette volna Vereckére. Szerdáról csütörtökre virra­dó éjjel 3 órakor indult el debreceni lakásából, hogy felvegye társait. Az első he­lyen megittak egy kávét, s mintegy 15 perc múltán in­dultak volna tovább, de a kocsinak már hűlt helye volt. A lezárt autóban egyéb­ként magyar és MIEP-es zászlók voltak jól láthatóan elhelyezve. Ezekkel együtt a politikus minden igazolvá­nya eltűnt, elvittek a kocsi­val párt- és önkormányzati dokumentumokat, s oda­vesztek a beregszászi refor­mátus egyházközösségnek szánt ajándékok is. Szabó Lukács sajnálatosnak tartja az eseményt, s úgy ítéli meg, hogy “nem belföldről indí­tott provokációval akadá­lyozták meg a MIÉP-kül- döttség eljutását a vereckei szoroshoz”, koszorúzási szándékukat ugyanis már korábban nyilvánosságra hozták, s szerinte nincs olyan magyar politikai erő, amely ezzel ne értett volna egyet. Torgyán József Kárpátalján „Azért is koszorúzok!” Dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt orszá­gos elnöke augusztus 14. és 16. között háromnapos látogatáson Kárpátalján tartózkodik. Hivatalos program­ja szerdán kezdődött, amikor Nyíregyházán munkaebé­den vett részt, ahol találkozott a Magyar Köztársaság kárpátaljai konzuljával, majd együtt folytatták útjukat Ungvárra. Délután a kisgazda elnök Ungváron látoga­tást tett a konzulátuson, majd a megyeházára hajtatott, ahol Curkó István —a megyei tanács elnökhelyettese — fogadta. Ezek után megbeszélést tartott a megye vezető tisztségviselőivel. Palotai István (Új Kelet) __ Cs ütörtökön reggel Munká­cson a Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetségbe látogatott, ahol a munkácsi magyarság képviselőivel folytatott eszme­cserét. Ebéd után Szojván részt vett az ökomenikus ünnepi is­tentiszteleten, majd koszorút helyezett el a sztálinizmus ál­dozatainak emlékművénél, ezután Vereckére utazott, ahol megkoszorúzta a fel nem épült millecentenáriumi emlékmű ta­lapzatát. A koszorúzás apropója az volt, hogy éppen e napon, te­hát 15-én avatták volna fel azt az emlékművet, amelynek felépítését az ukrán hatóságok — bizonyos nacio­nalista körök nyomásának en­gedve — meghiúsították. Este Torgyán József felke­reste a beregsziklási temetőt, ahol ősei sírján helyezte el a megemlékezés virágait, majd a helybéli magyarokkal találko­zott. A meghitt beszélgetés után szálláshelyére, a munkácsi Magyar Házhoz hajtatott. Mai programját Beregszászon kezdi, amikor is Dalmay Árpád­dal, a BMKSZ elnökével talál­kozik, majd a Tőkés László által tartandó istentiszteleten vesz részt. Később, a Pacsirta étterem­ben elköltendő ebédje után foly­tatja tárgyalásait Dalmayval. El­utazása előtt délután a bereg­szászi sírkertben tiszteleg Ortu- tay Jenő sírjánál, majd Buda­pestre utazik. Torgyán József elszánta ma­gát arra, hogy felkeresi az ukrán hatóságok által lezárt Vereckei- hágót, és virágot helyez el ott. Mindez a Kárpátalján tartózko­dó pártelnök telefonon érkezett beszámolójából derült ki, ame­lyet a Kisgazdapárt frakciójának csütörtöki sajtótájékoztatóján magnóról játszottak le az újság­íróknak. Torgyán József rámu­tatott arra is: amennyiben bárki megakadályozza abban, hogy virágot helyezzen el a Vereckei- hágónál és ősei szülőhelyén, akkor a nemzetközi emberi jogi szervezetekhez fordul, és az Or­szággyűlésben kezdeményezni fogja a magyar-ukrán alapszer­ződés felülvizsgálatát. Palotai István (Új Kelet) Szeptember elején alá lehet írni a magyar—román alap- szerződést —jelentették be a Külügyminisztérium illetéke­sei a napokban Budapesten, valamint Bukarestben. A szö­veget szakmai szinten jóvá­hagyták — így elhárultak a korábbi akadályok —, és po­litikai szinten is szignálható a dokumentum. Az 1201-es ajánlás csillaggal — lábjegy­zetként — bekerült az anyag­ba, így — állítólag — a kecs­ke is jóllakott, és a káposzta is megmaradt. A dokumen­tum —a hírek szerint—nem foglalkozik az etnikai auto­nómia kérdéskörével—ezért jöhetett létre... Az ellenzék aggodalmas­kodik, az amerikai Fehér Ház viszont örömmel üdvözli a megállapodás tényét... Először is, talán ajánlatos lenne végiggondolni, mi is történt. Mit értünk el a meg­lehetősen hosszas huzavoná­val —mert ugye az csak vilá­gos, hogy ha semmit, akkor miről tárgyaltunk...? A doku­mentumban egyetlen szóval sem szerepel az etnikai alapú autonómia kérdésköre, tehát a román álláspont győzedel­meskedett. Ugyanez a hely­zet a kollektív autonómiával — 2-0 oda... Na jó. De akkor mégis — tényleg, de igazán — miről tárgyaltunk? Tudják mit? Engem biz’ is­ten nem is érdekel! Nem azért, mert nem viselem szívemen az egyetemes magyarság sor­sát, hanem azért, mert a szíve­men viselem az egyetemes magyarság sorsát. Nem azért fütyülök rá, hogy mi áll azon a bizonyos nagy nehezen megszült papíron, mert fele­lőtlen vagyok, hanem azért, mert én is felelős vagyok. Nemcsak ezért, meg azért, ha­nem mindenért! Ugyanúgy, mint Önök is! Elvégre mi voltunk azok, akik lehetőséget adtunk egy bizonyos embercsoportnak, hogy hatalmát gyakorolván szakértői bizottságokat állít­sanak, vagy ne állítsanak... Mellesleg leginkább azért fütyülök a lemaradt, kimaradt passzusokra, mert vélemé­nyem szerint édes mindegy, hogy mi áll a papíron, úgyis csak annyit ér, amennyit meg is valósítanak belőle... Ugyan miféle eredmény lenne szá­munkra az, ha követeléseink tokkal és vonóval benne len­nének az okiratban, miköz­ben — mondjuk — szó nél­kül bezárnák a magyar isko­lákat, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő pénz a padok újralakkozására? Ezt az egész avitt és kaca- gányos, illetve másrészt bocs- koros műbalhét most már azért esküszöm, hogy illene a huszonegyedik század szegé­re akasztani, mert különben sem mi, sem a románok nem fogunk még a közelébe se ke­rülni az egyesült Európának! Egyáltalán nem véletlen Wa­shington gyors és pozitív re­akciója. Ok és még sokan mások—főleg Burgerlandtól nyugatra — nem is egyszer megmondták, nekik mindegy, kinek van igaza, kinek mek­kora az a nagy nemzeti szíve — csak rend és béke legyen a térségben...

Next

/
Thumbnails
Contents