Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-16 / 192. szám
4 1996. augusztus 16., péntek Hazai krónika UJ KELET Magyar Távirati Iroda Összehívták a bizottságot Pusztai Erzsébet (MDNP) kezdeményezésére augusztus 21-re összehívták az Országgyűlés Szociális és Egészség- ügyi Bizottságának ülését. — Az egészségügy átalakításával kapcsolatos miniszteri rendeletek számos pontja elfogadhatatlan számunkra, különösen az, amelyik a szakmai minimumkövetelményeket határozza meg — nyilatkozta a képviselő csütörtökön az MTI munkatársának. A tavalyi kényszerű ágyszámcsökkentés miatt például jó néhány kórházi osztály nem éri el a rendeletben meghatározott minimális ágyszámot. Az egy ágyra kiszabott 8 négyzetméteres terület a legtöbb intézményben távoli álom csupán. Igaz, a megvalósítás időpontjáról, fedezetéről nincs szó a rendeletben. A szociális bizottság ezeket a kérdéseket vitatja majd meg, a tárca és az érintett szakmai kollégiumok képviselőinek részvételével. Ugyancsak tárgyalnak majd az országos intézmények összevonásával, megszüntetésével kapcsolatos tervekről. Kulturális járulék A reklámszakma felkérésére az APEH állást foglalt a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény rendelkezésével kapcsolatban, amely előírja, hogy a 143 szj-gyűjtőszám alá tartozó tevékenységek után kulturális járulékot kell fizetni. Az e sorszámmal jelölt tevékenység ugyanis magába foglalja szinte valamennyi reklámszolgáltatást. A részletekről a Magyar Reklámszövetség vezetői tájékoztatták csütörtökön az MTI-t. Elmondták: a hirdetők 0,5-1 százalék kulturális járulékot kötelesek fizetni, ám ez 2-3 százalékra is emelkedhet, a törvény ugyanis nem körvonalazza, hogy a médiatulajdonosnak, a laptulajdonosnak, a reklámügynökségnek külön-külön vagy együttesen kell megfizetnie a rendeletben megállapított százalékot. Ez azt jelenti, hogy halmozódnak a költségek, hiszen ahány kézen átmegy a hirdetés, mindenkinek fizetnie kell. Bajor miniszteri látogatás Szent-lványi István külügyi államtitkár meghívására augusztus 19-én, a millecentenáriumi ünnepségekre hazánkba érkezik a bajor pénzügyminiszter. Erwin Hubert, aki a magyar—bajor kormányközi vegyes bizottság német társelnöke is, elkíséri Budapestre a bizottság német titkára is. A tervek szerint a bajor pénzügyminiszter kötetlen megbeszélést folytat majd Medgyessy Péterrel, a pénzügyi tárca irányítójával és találkozik a magyar pártok képviselőivel is. Az MDNP-től az MTI úgy értesült, hogy Szabó Iván és Erwin Huber találkozójának egyik fontos témája a Néppárt EDU- csatlakozása lesz. Kétes értékű alapszerződés A Magyar Demokrata Fórum csütörtökön nyilvánosságra hozott sajtóközleményében mind a magyar társadalom, mind a romániai magyarság szempontjából kétes értékűnek nevezte a magyar—román alapszerződés elfogadott szöveg- változatát. Baljós előjelnek tekinti, hogy a magyar fél eleve lemondott a kollektív jogok és a romániai magyar autonómiatörekvések támogatásáról. Lezsák Sándor, az MDF elnöke levélben fordul Horn Gyula miniszterelnökhöz, amelyben arra kéri, fejtse ki a magyar kormány hivatalos álláspontját az 1201-es ajánlás értelmezését illetően. Erről Herényi Károly szóvivő számolt be az MDF csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen Medgyasszay László országgyűlési képviselő és Bethlen István, a pártelnökség tagja a magyar mezőgazdaság és a kistelepülések aggasztó helyzetére hívta fel a figyelmet. M77 Erővel odacsapta másfél éves kislányát egy román férfi Szigetváron, amikor különélő élettársa közölte vele: nem akarja visszaállítani kapcsolatukat. A négy éve Magyarországon élő 39 éves, büntetett előéletű férfi két hónappal ezelőtt vált meg családjától egy perpatvart követően, és szerdán látogatóba érkezett a kislányhoz. A volt élettársak beszédbe elegyedtek, melynek során a férfi közeledni próbált volt asszonyához. Az elutasításra felkapta a szobában játszó másfél éves kislányát és a bejárat előtti kőburkolathoz csapta. A gyermeket életveszélyes állapotban szállították egy pécsi kórházba, azóta állapota lényegesen javult. Az apa önként jelentkezett a rendőrségen, jelenleg őrizetben van. Az ügyben a vizsgálat megkezdődött. Szirénázó taxizás A betegszállítás finanszírozási problémái Az augusztus végén lejáró két hónapos próbaidő után is vállalja a vele szerződő magán-betegszállítók finanszírozását az egészségbiztosító. Erről azt követően született megegyezés, hogy a Magyarországi Beteg- szállítók Országos Érdekvédelmi Egyesülete (MBOÉE) augusztus 15-ére demonstrációt helyezett kilátásba, amennyiben nem sikerül megállapodni a tb-vel. A tiltakozó megmozdulás elmaradt, ehelyett már a tervezett egyezségről tájékoztatták az újságírókat. MTI A korábban monopolhelyzetben lévő Országos Mentő- szolgálat (OMSZ) mellett 1991 óta végeznek betegszállítást magáncégek. Az egészségbiztosító azonban csak ez év július 1-jétől vállalta finanszírozásukat. Mint Gyula Tibor, az MBOÉE elnöke elmondta: a biztosító az egyesületbe tömörült 52 magánbetegszállító közül 49-cel kötött megállapodást. A betegszállítások finanszírozását azonban csak átmeneti időre, két hónapra vállalta, mivel a legnagyobb mentő-betegszállító szervezettel, az OMSZ- szal még nem volt érvényes megállapodása, így a rendelkezésre álló 6,5 milliárd forint felosztásáról nem dönthetnek. A sajtótájékoztatóig az Országos Mentőszolgálat ugyan nem fogadta el az egészségbiztosító szerződési ajánlatát, a tb. ennek ellenére vállalta, hogy a magán-betegszállítókat szeptembertől tovább finanszírozza. Az elmúlt egy hónap ugyanis igazolta e cégek létjogosultságát: négy hét alatt 24 ezer beteg vette igénybe szolgáltatásaikat, miközben az OMSZ leterheltsége sem csökkent. Az alternatív betegszállítókkal kötött előzetes megállapodás értelmében a cégek minden egyes — beteggel megtett — kilométer után 58 forintot kapnak. Ennyi pénzt fizetne a tb. az OMSZ-nak is, amely nem elsősorban ezt az összeget kevesli, sokkal inkább azt kifogásolja, hogy a biztosító mentésre csupán 3 milliárd forintot szán, míg a mentőszolgálat legalább 4,3 milliárdot tart szükségesnek. Ráadásul a tb. elnöksége havonta kíván dönteni az adott időszakban mentésre fordítható összegről. Ellopták az autót MTI_________________ A MIÉP hivatalos küldöttsége csütörtökön nem jutott el a vereckei koszorúzási ünnepségre, mert indulásuk előtt a kocsijukat ellopták Debrecenben -erről Szabó Lukács országos alelnök értesítette az MTI tudósítóját. Elmondta: pártja Mazda típusú szolgálati autóját maga vezette volna Vereckére. Szerdáról csütörtökre virradó éjjel 3 órakor indult el debreceni lakásából, hogy felvegye társait. Az első helyen megittak egy kávét, s mintegy 15 perc múltán indultak volna tovább, de a kocsinak már hűlt helye volt. A lezárt autóban egyébként magyar és MIEP-es zászlók voltak jól láthatóan elhelyezve. Ezekkel együtt a politikus minden igazolványa eltűnt, elvittek a kocsival párt- és önkormányzati dokumentumokat, s odavesztek a beregszászi református egyházközösségnek szánt ajándékok is. Szabó Lukács sajnálatosnak tartja az eseményt, s úgy ítéli meg, hogy “nem belföldről indított provokációval akadályozták meg a MIÉP-kül- döttség eljutását a vereckei szoroshoz”, koszorúzási szándékukat ugyanis már korábban nyilvánosságra hozták, s szerinte nincs olyan magyar politikai erő, amely ezzel ne értett volna egyet. Torgyán József Kárpátalján „Azért is koszorúzok!” Dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt országos elnöke augusztus 14. és 16. között háromnapos látogatáson Kárpátalján tartózkodik. Hivatalos programja szerdán kezdődött, amikor Nyíregyházán munkaebéden vett részt, ahol találkozott a Magyar Köztársaság kárpátaljai konzuljával, majd együtt folytatták útjukat Ungvárra. Délután a kisgazda elnök Ungváron látogatást tett a konzulátuson, majd a megyeházára hajtatott, ahol Curkó István —a megyei tanács elnökhelyettese — fogadta. Ezek után megbeszélést tartott a megye vezető tisztségviselőivel. Palotai István (Új Kelet) __ Cs ütörtökön reggel Munkácson a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségbe látogatott, ahol a munkácsi magyarság képviselőivel folytatott eszmecserét. Ebéd után Szojván részt vett az ökomenikus ünnepi istentiszteleten, majd koszorút helyezett el a sztálinizmus áldozatainak emlékművénél, ezután Vereckére utazott, ahol megkoszorúzta a fel nem épült millecentenáriumi emlékmű talapzatát. A koszorúzás apropója az volt, hogy éppen e napon, tehát 15-én avatták volna fel azt az emlékművet, amelynek felépítését az ukrán hatóságok — bizonyos nacionalista körök nyomásának engedve — meghiúsították. Este Torgyán József felkereste a beregsziklási temetőt, ahol ősei sírján helyezte el a megemlékezés virágait, majd a helybéli magyarokkal találkozott. A meghitt beszélgetés után szálláshelyére, a munkácsi Magyar Házhoz hajtatott. Mai programját Beregszászon kezdi, amikor is Dalmay Árpáddal, a BMKSZ elnökével találkozik, majd a Tőkés László által tartandó istentiszteleten vesz részt. Később, a Pacsirta étteremben elköltendő ebédje után folytatja tárgyalásait Dalmayval. Elutazása előtt délután a beregszászi sírkertben tiszteleg Ortu- tay Jenő sírjánál, majd Budapestre utazik. Torgyán József elszánta magát arra, hogy felkeresi az ukrán hatóságok által lezárt Vereckei- hágót, és virágot helyez el ott. Mindez a Kárpátalján tartózkodó pártelnök telefonon érkezett beszámolójából derült ki, amelyet a Kisgazdapárt frakciójának csütörtöki sajtótájékoztatóján magnóról játszottak le az újságíróknak. Torgyán József rámutatott arra is: amennyiben bárki megakadályozza abban, hogy virágot helyezzen el a Vereckei- hágónál és ősei szülőhelyén, akkor a nemzetközi emberi jogi szervezetekhez fordul, és az Országgyűlésben kezdeményezni fogja a magyar-ukrán alapszerződés felülvizsgálatát. Palotai István (Új Kelet) Szeptember elején alá lehet írni a magyar—román alap- szerződést —jelentették be a Külügyminisztérium illetékesei a napokban Budapesten, valamint Bukarestben. A szöveget szakmai szinten jóváhagyták — így elhárultak a korábbi akadályok —, és politikai szinten is szignálható a dokumentum. Az 1201-es ajánlás csillaggal — lábjegyzetként — bekerült az anyagba, így — állítólag — a kecske is jóllakott, és a káposzta is megmaradt. A dokumentum —a hírek szerint—nem foglalkozik az etnikai autonómia kérdéskörével—ezért jöhetett létre... Az ellenzék aggodalmaskodik, az amerikai Fehér Ház viszont örömmel üdvözli a megállapodás tényét... Először is, talán ajánlatos lenne végiggondolni, mi is történt. Mit értünk el a meglehetősen hosszas huzavonával —mert ugye az csak világos, hogy ha semmit, akkor miről tárgyaltunk...? A dokumentumban egyetlen szóval sem szerepel az etnikai alapú autonómia kérdésköre, tehát a román álláspont győzedelmeskedett. Ugyanez a helyzet a kollektív autonómiával — 2-0 oda... Na jó. De akkor mégis — tényleg, de igazán — miről tárgyaltunk? Tudják mit? Engem biz’ isten nem is érdekel! Nem azért, mert nem viselem szívemen az egyetemes magyarság sorsát, hanem azért, mert a szívemen viselem az egyetemes magyarság sorsát. Nem azért fütyülök rá, hogy mi áll azon a bizonyos nagy nehezen megszült papíron, mert felelőtlen vagyok, hanem azért, mert én is felelős vagyok. Nemcsak ezért, meg azért, hanem mindenért! Ugyanúgy, mint Önök is! Elvégre mi voltunk azok, akik lehetőséget adtunk egy bizonyos embercsoportnak, hogy hatalmát gyakorolván szakértői bizottságokat állítsanak, vagy ne állítsanak... Mellesleg leginkább azért fütyülök a lemaradt, kimaradt passzusokra, mert véleményem szerint édes mindegy, hogy mi áll a papíron, úgyis csak annyit ér, amennyit meg is valósítanak belőle... Ugyan miféle eredmény lenne számunkra az, ha követeléseink tokkal és vonóval benne lennének az okiratban, miközben — mondjuk — szó nélkül bezárnák a magyar iskolákat, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő pénz a padok újralakkozására? Ezt az egész avitt és kaca- gányos, illetve másrészt bocs- koros műbalhét most már azért esküszöm, hogy illene a huszonegyedik század szegére akasztani, mert különben sem mi, sem a románok nem fogunk még a közelébe se kerülni az egyesült Európának! Egyáltalán nem véletlen Washington gyors és pozitív reakciója. Ok és még sokan mások—főleg Burgerlandtól nyugatra — nem is egyszer megmondták, nekik mindegy, kinek van igaza, kinek mekkora az a nagy nemzeti szíve — csak rend és béke legyen a térségben...
