Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-16 / 192. szám

UJ KELET Városról városra 1996. augusztus 16., péntek 5 Üzlet és barátság Egy új társra lelve Az oldalt Hatházi Andrea állította össze Lengyelország délkeleti sarkának északi peremén fek­vő város lélekszáma mára meghaladja a 150 ezret. A Wislok-folyó mentén fekvő város, jellemzően a lengyelek nagymértékű vallásosságára kolostorokban, zsinagógák­ban, templomokban gazdag. A Bemardinok kolostora és temploma, melyet erődszerű­en építettek, a rendházhoz csatlakozó ferences templom, a régi- és újvárosi zsinagóga többszörös károsodás és újra­építés után most alkotóház­ként és városi levéltárként működik. A városban műkö­dik több főiskolai és egyete­mi kar, két állandó színház, Nemzeti Filharmónia. A test­vérvárosi szerződést Nyír­egyháza és Rzeszóv között augusztus 20-án, 17.30-kor köttetik a Városháza díszter­mében. Iserlohn városa Észak-Raj- na Vesztfália tartományban, közelebbről Sauerlandban ta­lálható a Lenne és a Ruhr fo­lyók között, nem messze Dortmundtól. A testvérváro­si kapcsolat 1990 óta áll fenn a közel 100 ezer lakosú város­sal. Iserlohn több kisebb falu összevonásából és csatlakozá­sából keletkezett, ezek a vá­rosrészek ma is őrzik viszony­lagos önállóságukat és saját profiljuk még napjainkban is felismerhető. A várost kato­likus és evangélikus vallású- ak lakják, legrégibb templo­ma a Mária templom, amely 1350 körül egy román kápol­na bővítésével keletkezett. A XV-XVII. között ipari és bá­nyászváros volt, olyan érde­kes termékekkel, mint tű, drót és dohányszelence gyártás. A XVIII. századra a kor egyik legnagyobb ipari központjá­nak számított. Napjainkban pedig a sörbarátok egyik ked­vence, a Iselohner Pilsner ké­szül a városban. A millecentenáriumi ünnepségsorozatot megtiszte­lik jelenlétükkel Nyíregyháza testvérvárosainak de­legációi is. Honnan is érkeznek ők? Rokonok a testvérek Már 15 éve testvérvárosunk a Finnország észak-keleti ré­szén, Kainuu tartományban fekvő közel 37 ezer lakosú vá­ros. Történelmi nevezetessé­gei közül jelentős az orosz— svéd háborúban felrobbantott vár. A múlt században itt volt körorvos a Kalevala össze­gyűjtője és összeállítója, Elias Lönnrot. Kajaaniban született Eino Leino finn költő is. A város lakossága javarészt evangélikus vallású, de van ortodox gyülekezete is. A határ mentén Az Ung fo­lyó völgyé­ben, Kárpát­alja nyugati részén fekvő megyeszék­hely a magyar országhatártól 25 km-re talál­ható, így a leg­közelebbi test­vérvárosunk. A város né- pességszá- má mintegy 13 ezer. A la­kosság egytizede magyar nem­zetiségű, így magyar középis­kolája is van. Ungvár (Uzs- gorod) görögkatolikus és pra­voszláv püspöki székhely. Öt­ven éve alakult az Ungvári Állami Egyetem, melynek ma­gyar filológiai tanszéke van, több szakára magyar nyelven is lehet felvételizni. A város­ban falumúzeum, képtár és a várban honismereti múzeum található. Az Ungváron műkö­dő magyar konzulátus segíti a testvérvárosi kapcsolatok el­mélyítését. Presov (Eperjes) Poprad Banska Bystrica (p0prád) (Besztercebánya) Trenc (Trencsén) Kosice # (Kassa) Szlovákia •T:'. 1 # Nitra % Bratislava (Nyitra) V (Pozsony) Eperjes 9(1 ezer lélekszámú, Kelet-Szlovákiának Kassa után a második legnagyob te­lepülése. A Tarca (Tory sa) és a Szekcső (Sekcov) folyók ta­lálkozásánál a Sárosi-hegyvi- dék keleti peremén fekszik. A történeti Sáros megye székhe­lye. A városban evangéliku­sok, római és görög kato­likusok élnek, az 1818-ban lé­tesült Eperjesi Görög Ka­tolikus Egyházmegye köz­pontja. A „Tarca menti Athén­nak” is szokták nevezni isko­lái miatt, mivel itt található a Pavel Jozef Safarik Tudo­mányegyetemnek több kara is működik Eperjesen: Bölcsé­szettudományi Kar, Tanárkép­ző Kar, Pravoszláv Hittudo­mányi Kar és Görög Katolikus Hittudományi Kar. A város magyar lakossága körülbelül kétszázra tehető. Honismereti múzeuma azún.Rákóczi-ház- ban található, két színháza a Szlovák Nemzeti Színház és a Duchnovics Ruszin-Ukrán Színház értékes előadásoknak ad otthont. Gépipara, só­finomítója, malomipara fejlett. Már a XI. század elején meg­szerezte az árumegállító jogot, a Lengyelországba vezető főút ma is keresztülmegy rajta. A városban autóbusz és trolibusz közlekedik. A francia várossal 1991 má­jusa óta tartjuk a partnerváro­si kapcsolatot. Essonne me­gye északi részén, Párizstól 12 km-re, a nemzetközi repü­lőtértől, az Orlytól 5 km-re fekszik. A 40 ezer lakosú vá­rost zömmel katolikusok (82%)lakják, de megtalálha­tóak evangélikusok, muzul­mánok és izraeliták is. Ez a lélekszámban kicsinek mon­dott város négy középiskolá­val, egy mezőgazdasági-élel­miszer ipari főiskolával ren­delkezik és itt található az NCR ( Országos Kutatóköz­pont) is. Fejlett ipara csúcs- technológiával rendelkezik. Több mint 54 ezer ember él a történelmi St Albansben, amit Nagy-Britannia első keresztény mártírjá­ról neveztek el. A London szívétől csu­pán 20 mérföldre lévő város 1996 ápri­lisában fogadta test­vérének városunkat. Nevezetessége, hogy a Királyi Nemzeti Rózsa Társaság köz­pontja a városban van, az Orgona Mú­zeumban mechanikus hang­szergyűjtemény található, és a XIII. században itt készítették a Magna chartát.

Next

/
Thumbnails
Contents