Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-15 / 191. szám

6 1996. augusztus 15., csütörtök Kultúra Szeptembertől turnézik a PG UJ KELET A stockholmi Magyar Ház Palotai István (Új Kelet) Vannak gazdag magyar kul- ! túregyletek, és vannak olyan szegények is, mint a templom egere. Ezt két tényező határoz- 1 za meg: egyrészt a tagság anya- I gi helyzete, másrészt az, hogy í az ország, ahol van, mennyit | áldoz a bevándorló óhaza kul­túrájára. Ez nem egyértelműen tolerancia kérdése, hanem a befogadók saját jól felfogott érdeke is, hiszen a nemzetalko- | tó nép kultúrája csak gazdag- | szik ezáltal. Általában elmond­ható, hogy az „okos” államok I nem törekszenek másra, mint a l jövevények integrációjára, nem ! erőltetik az asszimilációt, hi- I szén ez a második—harmadik ! generációnál úgyis automatiku- í san megtörténik... Ekkor érik i meg a türelem és a ráfordítás - gyümölcse: a szélesebb látókö­rű nemzedék létrejötte. A svéd állam roppant ké- j nyes arra, hogy akit befoga­dott, az semmivel se legyen hátrányosabb helyzetben, mint az őslakosság. A magasfokú ingyenes nyelvoktatás — mi­közben a szociális hivatal fi­zeti a megélhetés költségeit, az alkotmányos és alanyi jogon járó ingyenes lakást minden befogadottnak — mind-mind azt célozza, hogy semmi se zavarja az egyén integrációját. Ennek szerves része az óhaza­kultúra ápolása, illetve a lehe­tőség biztosítása. A stockholmi Magyar Ház a világ egyik legjobb helyzetben lévő ilyen intézménye, a törvé­nyek értelmében ugyanis kul­turális célból létrejött egyesü­lések a taglétszám függvényé­ben kapják az állami, valamint a városi támogatást. Ezen felül a rendezvények száma is ad egy szorzót, tehát az aktivitás maga is dotált. A stockholmi Magyar Ház Egyesületnek száz—száz- ■ ötven aktív, és legalább ezer al­kalmanként belátogató tagja van. Ezen felül ugyanott mű­ködik az Erdélyi Szövetség, a Katolikus Magyarok Svédor- j szági Szövetsége, és még leg­alább tíz—tizenkét egyéb civil szerveződés. Világos tehát, hogy az intézmény ilyen kon­díciók mellett tisztességes álla­mi segítségben részesül. Maga az épület Stockholm Bromma nevű, gyönyörű kert­városkerületében van, alig öt perc sétára a Tunnelbana (met­ró) Stora Mossen nevű meg­állójához. Régi svéd léptékkel mérve óriási az épület, amely hajdan — mielőtt az egyesület egy, azaz egy koronáért megvásá­rolta az államtól — a svéd álla­mi egyház tulajdonában volt, mint a stockholmi püspök nyá­ri rezidenciája. Az ódon, rep- kénnyel és borostyánnal borí­tott vöröstéglás épület föld­szintjén egy több mint százsze­mélyes ebédlő van, amely tér­elválasztókkal három—négy kisebb-nagyobb helyiségre osztható, ha a program úgy kí­vánja. Emellett két kisebb he­lyiség a csendes beszélgetést szolgálja, itt van a presszó is. A konyha kapacitása hatalmas, ha kell, 300—400 adagot is főz­hetnek egyszerre, ami sokszor szükséges is, hiszen telt ház ese­tén bizony vannak is ennyien. Az emeletre egy hatalmas fa­lépcső vezet, gyönyörű, ma­gyar népviseletbe öltöztetett életnagyságú babákkal a fordu­lókban. Fent egy közel kétszáz j személyes — színpaddal is el­látott — színházterem van, amelyből egy ugyanakkora j alapterületű helyiség nyílik, ez j főleg a bálok alkalmával kap szerepet Van még két vendég- I szoba is, ami fillérekért (300— j 400 forintnyi koronáért) áll ren- j delkezésére a magyar turisták- j nak, ha időben lekötik a szál- j lást Az épületet csodaszép egy- j holdas kert veszi körül, amely j kiválóan alkalmas nyári gar- j denpartik rendezésére. A stockholmi Magyar Ház j szigorúan politikamentes. Ez j nem azt jelenti, hogy tabutéma [ lenne a politika, hanem azt, j hogy az egyesület semmilyen I irányban nem kötelezi el magát, • azonban mindenkit meghallgat, , minden áramlat elmondhatja a i magáét. A tagok számára tér- ; mészetesen nem kötelező az [ apolitikus gondolkodásmód, sőt! Az érdekes és élénk viták éppen a nézetkülönbségek mentén alakulnak ki, és — va­lószínűleg a svéd politikai tőle- ; randának köszönhetően — so- ■ hasem mérgesednek el. Min­denki tiszteli a másik nézeteit, az ehhez való jogot. így aztán nem csoda, hogy a Magyar Ház programja nagyon színes és vál­tozatos. A magyar rendszervál­tás előtti időben sem átkozta ki a ház a kommunista eszméket, azonban sohasem fogadta el a szovjet rendszerű kommuniz­must. Például Herskó János kommunista magyar filmrende­ző (a svéd eurokommunista párt tagja) és a stockholmi Filmmű­vészeti Főiskola rektora sokszor tartott filmesztétikai előadást, hogy aztán másnap—mondjak — a Gulág szigetcsoport első fordítója, dr. Szente Imre, vagy a kiváló egyháztudós és nyel­vész, dr. Malek József beszél­jen kulturális témákról. A rendszerváltás előtt is, de . természetesen most már foko­zottabban van jelen a magyar művészeti és politikai élet a Magyar Házban. 1989-ben például a ház vendége volt töb­bek között Csurka István, Je­szenszky Géza, ifj. Rajk László és még sokan mások. 1990- ben szélesedett a kör, és mond­hatni, minden magyar politikai erő képviseltette magát. (Érdekességképpen jegyzem meg, hogy lapunk munkatár-. sa, Berki Antal is vendége volt 1990-ben a bromraai háznak, ahol két előadást is tartott.) A házban természetesen mindennap zajlik az élet. Se szeri, se száma a kisebb cso­portosulásoknak (Stockholmi Magyar Képző- és Iparművé­szek Köre, Magyar Zeneked­velők Társasága, jogi tanács­adás új, ma már főleg délvidé­ki magyar menekülteknek, és még sokáig sorolhatnám). A stockholmi magyarok min­dig is kitettek magukért a ma­gyar ügy szolgálatában. Nem zengzetes szózatokkal, nem po­litizálással, hanem tettekkel. Pél­dául így kapta meg a győri kór­ház a Karolinska Institutet ren­geteg műszaki és gyógyászati felszerelését ingyen és bérment­ve... A rendszerváltás óta sokat | változott a világ a stockholmi Magyar Házban. Az addig a magyar követséggel szigorúan távolságot tartó intézmény egye­sítette erőit a külképvi selettel, és ettől még erősebb, még kikezd- heteiienebb. még színesebb lett a tevékenysége. Új album új klipekkel Gyüre Agnes (új Kelet) Ritkán fordul elő, hogy egy vidéki zenekar bejut a ma­gyar, sőt, talán a nemzet­közi rockzenei mezőny élére — s még sikerei csú­csán sem teszi át szék­helyét a fővárosba. A PG Csoport — a Marlboro Rock in ’95 győztese — ezt a szokatlan döntést hozta. A srácok 1994 óta dolgoznak a mostani felállásban. Jantyik Zsolt (ének, gitár) a muzsikálás mellett továbbra is a Debreceni Orvostudományi Egyetem Klub­jának szervezője, és többek közt a Vekeri-tavi fesztiválok motor­ja, Fazekas László (basszusgitár, szintetizátor) még mindig vállal­kozó Gyöngyösön, Orosz Imre (dob) pedig szikvízkészítő kis­iparos—prózaibban szólva: szó- dás — szülőhelyén, Hajdúdbro- gon. (Hiába, mostanában agrár­diplomával, mint az övé, megle­hetősen nehézkes elhelyezkedni.) A tagok közül egyedül a legft- atalabb, a huszonnyolc éves Jantyik Csaba (gitár, billentyűs hangszerek) szedte a sátorfáját s hurcolkodott Budapestre. Most klasszikus zenei, konzervatóriu- mi végzettséggel a Bikini Stúdió hangmérnöke. A banda egyébként 1987-ben alakult a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem hallgatóiból. Szö­vegcentrikus, elgondolkodtató dalai valószínűleg az alternatív műfajban és az underground ér­telmiségi körökben akkor leg­népszerűbb URH, Balaton, Eu­rópa Kiadó, Sziámi, zenekarok árnyékában születtek meg. Legendás estek következtek a Kossuth-klubban, az egyetem aulájában. Az első országos tűmé ideje 1989-ben jött el. Egy év múl­va elkészült az első műsoros ka­zetta is, igazán puritán címmel. A borítón ez állt: Alföldi zene. Újabb egy esztendőt kellett csak várni, s acsapat máris európai kör­útra indult. Mikor a legények a vi­lágjárásból hazaérkeztek, megje­lentették a Moulin Rouge című le­mezt. 1993-ban piacra került egy válogatáskazetta az előző évi Ke­let ’92 Fesztivál anyagából. Ezen természetesen a PG Csoport is sze­repelt A ’94-es esztendőt a Fél­élet című önálló kazetta fémjelez­te. Ugyanebben az esztendőben rákerült egy PG-szám a Rock­lenyomat ’94 hangzóanyagára is. 1995-ben a Marlboro Feszti­vál megnyerése után a svájci nemzetközi gálán Zsolt, Csaba, Laci és Imre olyan világsztárok­kal lépett fel, mint Bob Geldof Neil Young és a Pearl Jam. Idén júniusban a HMK Music gondozásában került a boltok­ba az Útlevél, fogkefe című PG- kazetta, illetve CD. A közremű­ködők között találhat juk többek közt Tátrai Tibort (Tátrai Band) Lukács Lászlót (Tankcsapda) és Lovasi Andrást (Kispál és a Borz). A Vádolom és a Férfiak visszalőnek című nótákhoz kli­peket is forgattak. A zenekar az új dalokkal szeptember végén országos turnéra indul. Csutkái Csaba fotóművész Japánban készített fotóinak tárlatát nyitja meg augusztus 21-én, szerdán 16 órától a nyíregyházi Jósa András Múzeumban Sumio Go'.oda, a Japán-Magyar Baráti Társaság elnökségi tagja. A kiállítás egy hónapon át látható. Ajándékszínház Gyüre Ágnes (Új Kelet) Különleges esemény hely­színe lesz augusztus 22-én, csütörtökön 20 órától a tisza- dobi az Andrássy-kastéiv ud­vara. A helyi önkormányzat a millecentenáriumot és az öt­venéves gyermekvárost ün­nepli. Ebből az alkalomból a képviselő-testület felkérésére az Országépítő Alapítvány tá­mogatásával a Kassai Thália Színház — mely a Szlovákiá­ban érvényesülő kultúr- és ki­sebbségi politika eredménye­ként végképp lét és nemlét ha­tárára került — bemutatja Ratkó József: Segítsd a ki­rályt! című színművét (Talán kevesen tudják, hogy a darab első bemutatásának idején Az év drámája címet nyerte el.) A Szép Ernő-díjas író-köl­tő egykor maga is növendéke volt a gyermekvárosnak, s mindig szeretettel emlékezett meg az itt töltött évekről. Tiszadob polgármestere, Szabó Péter tisztelettel meg­hívja az érdeklődőket az elő­adásra, mely a megyében egyedül itt látható. Bárki je­lezheti részvételi szándékát augusztus 17-éig írásban az alábbi címen: Polgármesteri hivatal Tiszadob, Andrássy u. 37. 4456, vagy a 06-60-355- 411-es telefonszámon. A helyszínen megvásárol­ható a dráma szépen szer­kesztett, új kiadása az Inter Leones Kiadó gondozásában, igen jutányos áron. A kiadó vezetője, G. Nagy Illán költő- író-esszéista a bevételt a Ratkó József Irodalmi Társa­ság javára ajánlotta fel. S okak számára öröm, hogy van egy nyír­egyházi koncert fú­vószenekar. Történetét érde­mes lenne egyszer valakinek megírni, hiszen fennállása óta a máj őreitekkel együtt sok di­csőséget szerzett a városnak és a megyének. Legutóbbi sze­replésük a Szabadtéri Szín­padon arról győzött meg, hogy új korszakot kezdtek, és bővülő repertoárjuk egyre in­kább nemzetközi mércével mérhető tudást reprezentál, így aztán aligha véletlen, hogy az idén augusztusban Franci­aországban lépnek fel, mégpe­dig a spanyol határ közelében, egy olyan helyen, ahol a leven­dula hazája van. A művelődé­si központ gondoskodása biz­tosít egy sor jó feltételt a fel­készüléshez és a szerepléshez, így immár jól működő belső önkormányzat teszi átlátható­vá a szervezési ügyeket, ki­váló és igényes művészeti ve­zetés garantálja a színvonalat. Szólni kell róluk, szólni kel­lene többet is, hiszen nincsen a megyében ünnepség, rendez­vény, ahol ne találkoznánk ve­lük. Ezek a lelkes és jó tudású amatőrök csupán az ügyszere­tettől hajtva naponta akár három koncertet is adnak, hiszen sen­a hangszer, a kotta, az útikölt­ség, és a piacgazdaság ezen a területen is megtalálható. Augusztusban még többször látjuk őket itthon, a megyében, a megyeszékhelyen, és búcsúz­tatjuk őket a francia turné előtt. Megérdemlik a figyelmet, hi­szen amikor a majorettekkel együtt feltűnnek valahol, azon­Egy zenekar dicsérete Bürget Lajos gondolatai kinek nem akarnak csalódást okozni. Mindenképpen indo­kolt, hogy legyen olyan zászló­juk, mely ország és világ előtt hirdeti: Nyíregyházáról jöttek, itt van az otthonuk. Tegyük hoz­zá, nem egyszerűen egy támo­gatás felélői, közben a fellépé­sekből pénzt is szereznek, hi­szen létezni csak így tudnak. Nem könnyű kenyér ez, de kell nal viharos taps köszönti őket. És vajon ki beszél ma már ar­ról, hogy az országban itt vol­tak először majorettek, akik túléltek egykori politikai viha­rokat és rosszindulatokat, hogy létükkel másokat is bátorítsanak arra, hogy érdemes díszelegni, parádézni, a közönség szereti a vidámságot és a szépséget. Be­szélni kell hát a koncert fúvós­zenekarról, hiszen róluk rend­szerint csak a műsorok egyik szereplőjeként esik szó. Szól­ni kell róluk, mert bizony a műkritika ritkán vállalkozik arra, hogy produkciójukkal foglalkozzék. Pedig hány és hány város adna sokat azért, ha büszkélkedhetne egy ilyen együttessel. A nyári napokban sem volt vakáció­juk. Próbáltak egy héten kétszer, tanultak új da­rabokat, javították a már is­merteket, gyakoroltak a ma­zsolákkal, és már most azon fáradoztak, hogy az újévi koncertre meglepetést szerez­zenek a mind több lelkes né­zőnek, hallgatónak. Irigylésre méltó közösségi áldozatválla­lásuk. hitük munkájukban, ze- neszeretetük, derűs jókedvük. Méltán övezi őket szeretet, és joggal vár rájuk újabb siker az év hátralévő részében.

Next

/
Thumbnails
Contents