Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-02 / 180. szám
6 1996. augusztus 2., péntek Gazdaság UJ KELET UTÓN AZ UNIÓBA Dolgozni vagy termelni? A 80-as, 90-es éveknek, a magyar változások korának jelentős hamleti kérdése volt: dolgozni vagy termelni? A tervgazdálkodás negyven esztendeje alatt nem volt kérdéses a válasz, a szocialista embertípusnak dolgoznia kellett, s éppen annyit, amennyi — központilag eldöntött—termékre szüksége volt a társadalomnak. Vitéz Péter (Új Kelet) Mindezt a mesterséges egyensúlyt alaposan felborította az 1989-es év viharos változása. A jelszó megváltozott: termelni kell, de annyit, amennyire piaci kereslet mutatkozik. Nos, ezen Adam Smith-i, a piac mindenhatóságába vetett hit és elmélet gyakorlati átültetése kicsit másként, magyarosabban történt. Az egyik oldalról a korábbi, „ez van, ezt kell szeretni” vásárlói szemlélet ugyan megváltozott, de a folyamatosan apadó bevételű családi kassza erősen határt szabott a vágyaknak. Másrészt a termelői szektor első ütemű, kétéves átalakulása erősen visszavetette a termékkibocsátást. A nagyüzemek sorra bezárták kapuikat, a szövetkezetek bomlásnak indultak, a vállalkozói kisipar gyenge lábakon tengődött. A központi irányítást felváltó gazdasági keretfeltételeket szabályozó kormányzat két éven keresztül kínlódott a piacstabilizálással, amelynek eredményeképpen 1991 és ’92 között a hazai termelékenység a ’89- es szint közel 85 százalékára süllyedt. Miután sok áldozat (növekvő munkanélküliség és infláció) árán megtörtént a tulajdonosváltás első hulláma, elindult a külföldi tőke nagyobb arányú színre lépése, amivel párhuzamosan erőre kapott a hazai vállalkozási szektor is. Egy év alatt sikerült olyan mértékű termékkibocsátást elérni, amely a négy esztendővel azelőtti gazdasági szintnek volt megfelelő. Mára a termelékenységi arányok valamelyest biztatók, az éves adatok összesítéséből egy szépen felfelé ívelő görbét lehet rajzolni. Ezzel csupán egy probléma van: a függvénynek meredekebben kellene emelkednie az Európai Unió hasonló görbéjéhez viszonyítva, hogy belátható időn belül felzárkózhassunk gazdasági szintjükhöz. A volt középkelet-európai országok közül Lengyelország az, amely tartani tudja a termékgyártás és terményelőállítás erőltetett növekedését. Csehország hasonló körülmények között lépett a piacgazdaság útjára, mint hazánk, de náluk a gazdasági mélypont alacsonyabban helyezkedett el, és időben tovább tartott. Pillér I. hozamfizetés MTI ___ Az első fél évre 7,8 százalékos hozamot fizet a Pillér 1. Ingatlanbefektetési Alap. A kifizetéseket augusztus 15-én kezdik meg a befektetési jegyek tulajdonosai részére — tájékoztatta csütörtökön az MTI-t a Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. A most kifizetésre kerülő hozam összege 249,6 millió forint. Az 1993 márciusában létrehozott zárt végű befektetési alap eddigi működése során összesen 953,6 millió forint hozamot ért el. Az alap ez évi gazdálkodási eredménye várhatóan biztosítja, hogy 1996. végéig a megtermelt hozam meghaladja az 1,1 milliárd forintot. A Pillér I. alap évente kétszer, február 15-én és augusztus 15-én fizet hozamot. Az alap nettó eszközértéké július 31-én 3 691 482 000 forint volt. Egy ezerforintos befektetési jegyre jutó nettó eszközérték 1154 forint. A Pillér II. Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközérteke július 31-én 2 328 009 399 forint, az egy jegyre jutó eszközérték 1164 forint volt A Pillér II hozamfizetése évente egyszer, március 31 -én esedékes. Olcsó alapanyagnak híg a bevétele Gyártás helyett kereskedelem Magyarország külkereskedelmi mérlegének nyelve magyobb mértékben mozdult el a negatív tartomány felé, mint az 1996-os költségvetés tervezettjének időarányos része. A probléma okait kutatva kiderül: nem hatékony a feldolgozóipar, nincs tőke a fejlesztéséhez, illetve a kereskedelmi vállalkozások bukási kockázata lényegesen kisebb. Munkatársunktól A kereskedelmi árufőcsoportok szempontjából vizsgálva a hiányt kiderül, hogy egyedül az élelmiszer-, ital- és dohánykivitelünk haladta meg az importot, mintegy 500 millió dolláros aktívumot produkálva az év első öt hónapjában. A többletre valószínű, hogy jótékony hatással volt a mezőgazdasági termény exporttámogatása. Ezzel szemben áll a további négy fő csoport összesen több mint egymilliárd-hétszázmil- lió dolláros külkereskedelmi hiánya. Ez némileg érthető, mert idetartozik a nyersanyag és az energiahordozók piaca, s közismert: hazánk egyik szektorban sem világelső. Viszont a mai napig dominál a magyar külkereskedelemben, hogy feldolgozatlan alapanyagot és félkész terméket adunk el lényegesen olcsóbban a sokkal drágábban értékesíthető késztermék helyett. A feldolgozott áru kereskedelme során mintegy egyharmaddal többet importált az ország, mint kiszállított. Ezt már nem nagyon lehet arra fogni, hogy a késztermékipar Nyugat- Európához képest kőkorszaki szintű. A csúcstechnológia Magyarországon is jelen van, viszont tény: a beruházási tőkehiány miatt „olcsóbb” egy kereskedelmi vállalatot alapítani — amely a nem egyértelműen tisztázott jogszabályok miatt, egyben kisebb piaci kockázattal is jár. Ugyanez vonatkozik a gépipar és a gépi berendezések határokat átlépő adásvételére. E szektorban a külkereskedelmi hiány több mint 500 millió dolláros volt, de a változás tendenciáját figyelve ez az összeg a tavalyi évinek csupán a 90 százaléka. Társ az üzletben Munkatársunktól Négy lelkes fiatal egy olyan gazdasági folyóiratot hozott létre, amelyet elsősorban a kis- és középvállalkozóknak ajánlanak. A PRIMOM Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány Víz utcai irodájának munkatársai: Jászai Menyhért hálózati igazgató, valamint Kovács Zoltán, Nádasi Zoltán és Haraszti Andrea programmenedzserek az Üzlet-Társ szerkesztői. A havonta megjelenő laphoz eddig ingyenesen juthattak a vállalkozók, hiszen az iroda munkatársai más forrásokból teremtették elő a nyomtatás költségeit. Az ezerötszáz példányos Üzlet-Társ szeptembertől előfizetéses újsággá válik, hiszen az iroda anyagi tartalékai is végesek. Öt havi előfizetés 1495 forintba kerül, s aki nincs megelégedve a lap tartalmával, annak év végén visszaadják a pénzt. Jászai Menyhért szerint a vállalkozóknak gyakorlati információkra van szükségük, amelyek segítik szakmai felkészültségüket. Pénzügyi, marketing- és reklámtémákat ismertetnek az újság hasábjain. Többször egy-egy területen jártas szakembereket kémek fel egy-egy anyag feldolgozására. Az Üzlet-Társ szerkesztői nem bulvárlapot szeretnének, hanem olyan segítséget kívánnak nyújtani a vállalkozóknak, amely igazi társ lehet az üzleti munkában. Támogatás kiemelkedő ültetvényekre Kozma Ibolya (Új Kelet) A Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat kezdeményezésére a Magyar Dohányipari Szövetség Dohánytermesztés-fejlesztési és Stabilizációs Alapot hozott létre. Az alapból a Dohány Terméktanács Termelői Tagozatának tagjai és az érvényes dohánytermesztési és -értékesítési szerződéssel rendelkezők részesülhetnek. A termelők ültetvényeit a NYIDOFER agronómiái vezetői, technikusai ellenőrzik, ugyanis a támogatás elnyeréséhez különböző technológiai feltételeknek kell megfelelni. A termesztéstechnológia során a szükséges feladatokat időben és megfelelő minőségben kell elvégezni. A legfontosabb munkálatok közé jelenleg a dohány érett aljleveleinek letörése, a te- tejezés és a kacsmentesítés tartozik. Nagy József agronómiái vezető kérésünkre elmondta, hogy a késői te- tejezés miatt a bimbós virág elszívhatja a növény tápanyagtartalékait, minőségi romlás és mennyiségi csökkenés következhet be. A levelek törésének időpontját is körültekintően kell meghatározni, hiszen az éretlen levelek rossz minőségűre száradnak. Az alap támogatására a termelőknek nem kell pályázatot benyújtani, hiszen az agronómiái vezetők körül- : tekintően figyelnek valamennyi ültetvényt. Különböző előírásoknak kell megfelelni a termesztési folyamat során: a Virginia és a Kállói fajtáknál a betakarítás végéig kacsmentesen kell tartani az ültetvényt, a Kállói . és Kerti fajtáknál csak természetes alapanyagú fűzőzsineget használhatnak, hiszen a műanyag zsineg szálja bekerülve a száradó levélbe károsítja a dohány élvezeti értékét. A további kritériumok szerint törési övezet, szín és minőség szerint kell válogatni a leveleket, a bálát nem bélelik, csak osztályazonos do- ! hányt raknak a csomóba, osztályazonos dohánnyal kötik át a csomót A Virgíinia dohányból elérik a hektáronkénti 1700 kilogrammot, és az AV-BV-BI részaránya meghaladja a hetven százalékot. A Kállói és Kerti dohányok esetében hektáronként elérik az 1500 kg-os átlagot, és az A-B minőségi osztályok aránya meghaladja a hatvanöt százalékot. Az agronómiái vezetők csak azokat a termelőket javasolják az alap támogatására, akik valamennyi kritériumnak megfelelnek. A mintaértékű ültetvények termelői részesülnek a Dohánytermesztési és Stabilizációs Alapból. A Virginia típusú dohányokra AV-BV- BR-I minden törési övezetére 29 forint támogatást kapnak kilogrammonként. A Kállói-Pallagi A, B minden törési övezetére 22 forintot, továbbá a Kerti A, B minden törési övezetére 17 forintot kapnak kilogrammonként. Feldolgozott Gépi Energia- Nyers- Élelmiszer, termékek rende&motdözók anyagok ital, dohány
