Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-02 / 180. szám
Kiskert 1996. augusztus 2., péntek UJ KELET Csak elszórtan várható csapadék Sikli Tímea (Új Kelet) Nincs is talán olyan kiskerttulajdonos, aki ne kémlelné naponta az eget, figyelve, hogy az összeverődött felhőkből hullik-e majd éltető áldás. Nagy szükség lenne az esőre, hiszen az aszály miatt a termésmennyiség jóval elmarad a vártnál. Aki teheti, kézi locsolással próbálkozik, hogy mentse a még menthetőt. Sokan azonban csak az ég csatornáira hagyatkozhatnak. Arról, hogy mennyi csapadékra számíthatunk az elkövetkezendő napokban, az Országos Meteorológiai Intézet szakemberét, Vadász Vilmost kérdeztük. — A hét végén ismét eléggé változékony lesz az időjárás. Gyakran beborul majd az ég, de mivel a felhőtakaró nem lesz összefüggő, pontosan nem lehet megmondani, hol esik majd belőle eső. A záporok, zivatarok azonban nem oldják meg az aszály okozta problémákat. A hétvégén lehulló víz mennyisége csak a felső földrétegek átned- vesítésére lesz elegendő. Ez esetleg csak a kapás növényeknek, a kukoricának, a napraforgónak és a cukorrépának kedvezhet, hiszen azoknak eléggé fent van a gyökerük. A mélyebb rétegekbe nem jut már el a csapadék, így továbbra is erős aszályról beszélhetünk majd. A kenyér ára még csak most ostromolja a bűvös száz forintos .álomhatárt” a nyári káposztáé már elérte. A kistermelőktől 35—45 forintos áron felvásárolt zöldség néha nagy utat fesz meg igaz. >ak papíron), mire a vevőhöz jut. Ettől jelentősen megdrágu ‘ kistermelők és a kofák teljesen érthető módon alkalmazkodnak a kereslet-kínálat viszonyához, és nem engednek a százból Fotó: Harascsák Annamária Barackdömping Fekete Tibor jegyzete Szinte egyszerre érik minden. A sárga- és az őszibarack, mint a korábbi években, most is július közepén jelent meg a piacokon. A görögdinnye a szokásostól néhány héttel hamarabb. Most aztán kínálat van bőven, csak a fizetőképes kereslet nem stimmel. Az árusok, kiskereskedők, kofák kitartanak az árral, de már egyre többen beadják a derekukat. Egy ismerős hob- bikert-tulajdonos még a múlt héten százhúsz forintért adta kilóját az őszibaracknak, most beérné negyvennel is, csak vinnék. Állítólag a Duna-Tisza közén annyi kajszibarack termett az idén, hogy mindkét nagy folyónkat cl lehetne re- keszteni vele. A rekordtermés mégsem okoz örömet a gazdáknak, ugyanis bedugult az exportpiaca a gyümölcsnek. A korábbi évek ingadozó mennyiségű és minőségű barackja elbizonytalanította a főleg német vevőket, és más piacok után néztek. Ráadásul a termés egyik legnagyobb hazai feldolgozója, a kecskeméti konzervgyár a privatizálással feldaraboiódott, és a barackfeldolgozó részlege áll. A hazai barackárak nem itt, Szabolcsban dőlnek el, hanem a Kunságban és Somogy lankáin. A nagytermelők egyelőre a főváros piacait ostromolják, de nem elékép- zelhetetlen, hogy idővel megjelennek a megyei városaink piacain is. Nehéz eldönteni meddig tudják tartani a magas fogyasztói árat és kinek, mi a jó. A termelő a drága permet- szerre és a művelés többi költségének drasztikus emelkedésére hivatkozva indokoltnak érzi a száz forint feletti eladási árat. Mindhiába, mert minden áru annyit ér, amennyit a vevők hajlandók fizetni érte. Ekkora kínálatot látva teljesen érthető, ha a vásárló a legolcsóbb helyen akarja beszerezni a gyümölcsszükségletét. Prognózist nehéz készíteni, de már csak napok kérdése, és alaposan zuhanni fog a barack ára. Elegendő négy-öt napos kánikula, és az összes barack a földön lesz. Akkor válik majd igazán sürgetővé az értékesítés. Akkor már mindegy lesz milyen áron, hisz még a veszteséges bevétel is több, mint a nulla forint. Csökkent a kútfúrási kedv Fekete Tibor (Új Kelet) Az utóbbi napok csapadékosabb időjárása miatt kevésbé vált égetővé a kiskertekben a kútfúratás, de az alsóbb talajrétegek továbbra is szárasak. A kerti növénykultúrák közül különösen a fák és a bokrok síny- lik meg a csapadék hiányát. A gondos gazda ilyenkor az árasztásos öntözést választja. Hálózati ivóvízzel ma már fényűzés öntözni, sokkal gazdaságosabb kutat fúratni. Annak néztünk utána, milyen a kútfúrási kedv, és milyen engedélyekhez kötött a talajvíz kivétele. Több nyíregyházi kútfúrómester egybehangzó véleménye az, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkent a kútfúrási láz a megyeszékhely környékén. Aki rászánta magát, már a korábbi években megcsináltatta. Akik erre az évre tervezték be kiadásként a fúratást, azok tavasszal túl voltak rajta. Ráadásul májusban felmelegítettek egy korábbi rendeletet, mely szerint engedélyköteles a talajvíz alatti vízrétegekből a vízkivétel. A rendelkezés július elsejétől lépett életbe, mely jelentős megszigorításokat tartalmaz. Ez nagyban visszavetette az érdeklődést, és talán félnek is az emberek a kiszabható bírság összege miatt. A köztudatban ötventől százezer forintig terjedő pénzösszegről beszélnek. A visszaesés oka lehet a fizetőképes kereslet csökkenése is. A megélhetési gondokkal küszködő családok többségének kisebb gondja is nagyobb a locsolóvíztől. Ők inkább az időjárásra bízzák az öntözést. Sokkal bizonytalanabb, de lényegesén olcsóbb megoldás. A keresletcsökkenés miatt már több kútfúrómester fontolgatja, visszaadja a vállalkozói engedélyét, mert veszteséges a szolgáltatás. Általában a talajvízszint alatti első rétegben meg kell állni a kútfúróknak. Ez a domborzati és talajviszonyoktól függően húsz és negyven méter mélységet jelent. A réteg vastagsága is változó, kettő és négy méter között van, de nem ritka az ötméteres víznyerő réteg sem. Ha már megtalálták a vizet, akkor kétféle módon lehet a felszínre hozni. Az egy-, illetve a kétcsöves technikai megoldás létezik. A kiskertekben az egycsöves módszer a divatosabb. Bár kevesebb a vízhozama, de a locsolásra bőven elegendő és főleg olcsóbb. A kétcsöves kútból több vizet lehet nyerni és szárazabb időszakban is biztonságosabb. A második rétegből, általában harminc méter mélyről nyert víz, rendszerint emberi fogyasztásra alkalmas, de előtte mindenképpen vizsgáltassák be az ÁNTSZ területileg illetékes központjában. Megyénkben leginkább a magas vastartalom lehet a fogyaszthatóság akadálya. Az eliszaposodás kérdésében már nem ilyen egyértelmű a kútfúrók álláspontja. Van, aki azt állítja, az ő kútjai sohasem dugóinak be. A másik vélemény szerint nem szabad sokszor rövid időre beindítani a szivattyút, mert attól fenekük meg a víz. Az egyik legismertebb szakember viszont azt állítja, hogy idővel minden kút eliszaposodik. A két—háromnégy méteres rézszűrő alulról fokozatosan eltömődik, és csak idő kérdése, mikor éri el a tetejét. Onnantól nem ad tovább vizet a kút. Ki kell venni a csövet, megtisztítani a szűrőt, az öblöt (amibe összegyűlik a víz) meg kell kísérelni megkomp- resszorozni, újra kitisztítani és kitágítani a víznyerő öblöt. Nem újkeletű rendelkezés, mely szerint kutat fúratni csak engedéllyel lehet. Erről sokan tudtak, még többen nem, de senki sem tartotta be, és ellenőrizni is nagyon nehéz. A 72/ 1996. 05. 22. számú rendelet szerint a házi locsolókútra telepítési engedélyt kell kérni. Ennek minősül, ha a talajvíz utáni első vízrétegből nyerik, és évente az ötszáz köbmétert nem haladja meg a kiszivattyúzott víz mennyisége. Az ettől nagyobb mélységbe fúrott kútnál, vagy ha az ötszáz köbmétert meghaladja a vímennyiség, akkor az már ipari felhasználásnak minősül, és vízjogi létesítésnek számít. Ez már a vízügyi igazgatóságok hatáskörébe tartozik. A házi locsolókút telepítéshez gyakorlatilag építési engedély szükséges, melyet az ön- kormányzatok műszaki irodái adnak ki. A tervek elkészítéséhez szakági magántervezőt kell felkérni, aki szerepel a tervezői névjegyzékben. Kell egy helyszínrajz, amelyen feltüntették a fúrás helyét és távolságát a szomszéd telkektől. Kell az adott telek tulajdoni lapjának egy példánya és ötezer forint illetékbélyeg. A műszaki rajzon olyan adatoknak is szerepelnie kell, mint például milyen átmérőjű csövön hozzák felszínre a vizet. (Ebből lehet következtetni az évi felszínre hozott víz mennyiségére. Nyilvánvaló, egy négy ven-ötven milliméter átmérőjű csövön évente nem szivattyúznak ki több vizet 500 köbmétertől. Aki azonban egy százas csövet rakat le a földbe, az már ipari felhasználó.) Mindezek a műszaki leírásból derülnek ki. Kiegészítésként tartalmaznia kell még, hogy naponta hány liter vízre le'sz szükségük a felhasználóknak és milyen célra. A már meglévő kutakat is engedélyeztetni kell(ene). Ehhez ugyanazokat az okmányokat és bizonylatokat kell benyújtani, mint az építési engedélyhez, csak itt háromezer forintos okánybélyeg kell. Aki most azon gondolkodik, hogy előbb megfúratja, majd háromezerért fennmaradási engedélyt kér, nem biztos, hogy jobban jár. Ugyanis szabálysértést követ el az illető, és lehet, hogy a bírság összege nagyobb lesz, mint a kétezer forintos megtakarítás. Az önkormányzat műszaki irodájának illetékes munkatársától megtudtuk, hogy az eltelt egy hónap alatt még senki sem kérte visszamenőleg kútja törvényesítését. Faramuci a helyzet, ugyanis aki ilyet kér, az önmagát jelenti fel és ismeri be bűnét. Ebben az esetben szabálysértést követ el, és a hatósági ügyosztály szabálysértési csoportja bírálja el a tett súlyát és a büntetés mértékét. Ezzel megint csak arra ösztönzik a kiskerttulajdonosokat, hogy titkolják el meglévő kútjaikat. Aszály a számok tükrében Munkatársunktól Az elmúlt ötvenöt év alatt több mint 100 milliméterrel csökkent az éves csapadékösszeg Nyíregyháza környékén, amely mára épphogy eléri az ötszáz millimétert. A talajvíz egyre mélyebbre húzódása nemcsak a növényeknek jelent súlyos problémát, hanem a vízgazdálkodásért felelős szakembereknek is. A megyére törő aszály miatt kényszeröntözéssel próbálták a kis- és nagytermelők a hiányzó nedvességet pótolni, de a korábbiaktól eltérően nem az öntözőberendezések nemléte, hanem a víz szűkössége szab gátat jószándékuknak. A vízügyi előrejelzések vészjóslóak: a csapadékhiány meghaladhatja a — folyamatosan csökkenő — sokéves átlagértéket akár több mint tíz centiméterrel. A megyeszékhely környéki kerti kutakban vizet a tapasztalatok szerinti leghamarabb öt méter mélyen találni közel négy méter helyett. Az utóbbi napokban ugyan volt némi eső, amit a talaj legfelső, megszikkadt rétege megfogott, s az újbóli erős napsugárzás egy pillanat alatt elpárologtatja onnan a nedvességet. A gyökerek kiszáradnak. A talajvíztartó rétegek telítettsége nem éri el az ötven százalékot sem. Az általános esőhiány miatt az apadó vízszintű folyók melletti földek, gyümölcsösök és kertek szenvednek a legjobban. A hosszú távú vízrajzi prognózisok szerint a megyei térség kiszáradása — egyelőre — tovább folytatódik. Növényvédelem Új Kelet-információ Alma Az utóbbi napok csapadékos időjárása némi felüdülést jelentett a növények számára, viszont kedvezett a növényi kórokozóknak is. Az almamoly és a sodrómolyok ellen a védekezést a kártevők megfigyelése alapján el lehet kezdeni. Ajánlatos a környezetkímélő kitinszinté- zis-gátló készítményeket használni, amelyek hatásosak a szilvamoly és a levélaknázómolyok ellen is. Ilyenek például a Nomolt 15 SC, a Demilin 25 WP vagy az Ekos 100 EC. Az alma gombabetegségei ellen kontakt szereket használjunk a kártevők elleni védekezésekkel egy menetben. Az almavarasodás ellen csak erős alapfertőzés esetén, állagmegőrzés céljából szükséges védekezni. Felhasználható például Merpan 50 WP, Captan 50 WP stb. Kerüljük a hosszú várakozási idejű (30 nap) ditiokar- bamát hatóanyagú készítmények használatát. Az alma- lisztharmat ellen kéntartalmú készítményeket használjunk, viszont fiatal, intenzív gyümölcsösben (például Elstar, Idared, Jonagored fajtáknál) felszívódó készítmény is szóba jöhet, például Nimrod 25 EC, Bayleton 25 WP stb. A levéltetvek szárnyas egyedeinek folyamatos betelepedése miatt továbbra is szükséges védekezni. A párolgás csökkentése végett, lehetőleg az esti vagy a reggeli órákban permetezzünk. Használjunk nedvesítőszert, és ügyeljünk arra, hogy a levelek fonákát is fedje a permedé. Nagyon fontos a várakozási idők pontos betartása! Szőlő Az erős éjszakai harmatképződés kedvez a szőlő- peronoszpórának a napközbeni párás idő pedig a lisztharmatnak, ezért fontos a védekezés. Mindezek mellett most van lehetőség a fürt záródása előtt a szőlő szürkerothadása elleni hatékony védekezésre is, például Sumulex 50 WP, Rovral 25 FW, Ronalin stb. készítmények valamelyikével. Zöldségek Zöldségkultúrákban (paradicsom, paprika, uborka) a veszélyt jelentő baktériumos betegségek ellen a rövid várakozási idejű rézkészítményeket használjuk, például Champion 50 WP-t, Réz- oxiklorid 50 WP-t, Rokkol 400 SC-t stb. Káposzta A káposzta bagolylepke lárvái ellen a védekezést addig lehet eredményesen elvégezni, amíg be nem rágták magukat a fejbe — elhúzódó rajzás esetén — 8—10 naponként permetezhetünk piretroid készítményekkel, illetve kombinációikkal. Burgonya Késői érésű burgonyaállományokban szükséges védekezni a burgonyabogár és lárvái ellen például Banco] 50 WP, Padan 50 SP szerrel. A csapadékos idő miatt a burgonyavész ellen is szükséges lépéseket tenni, különösen a dús, zöld lombú kultúrákban.
