Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-13 / 189. szám
UJ KELET Interjú 1996. augusztus 13., kedd 9 Vezető politikusok járják megyénk útjait A „szeletke pártok” jövője tán jönnek az orvosok, őket követik a pedagógusok. A jogászok, akik más pártokban az első helyen szerepelnek, nálunk csak a negyedikek. Az átlagéletkor pedig, amit én sajnos rontok, legalább tíz évvel alacsonyabb, mint az MDF- ben. —Mindezekből olyan következtetés is levonható, hogy az MDNP valamiféle elit párt. — Bizonyára egyetért velem abban, hogy értelmiség nélkül nem lehet politikát csinálni. Az értelmiség dolga viszont az, hogy megnyerje a többi réteget is a politikának. — Azt is mondhatnánk akkor, hogy az önök pártja az SZDSZ-nek valamiféle ellensúlya, amely más értékekre alapozva igyekszik a tudást vezető szerephez juttatni a politikában. — Ezt egy példával erősíteném meg. Az egyik vidéki egészségügyi intézmény szellemi vezetője felhívott, hogy vezetésével jó néhány kollégája belépne hozzánk. Megkérdezte, nem zavar- e minket, hogy ő az SZDSZ-hez tartozott. Azt mondtam: természetesen várjuk a pártban mindannyiu- kat. Ma már hozzánk tartoznak. — Apropó, vidék! A fentiekből arra következtetek, hogy önök is fővároscentrikusak. — Ez tévedés! Nyolcvan működő szervezetünk van, s a fővárosban csak tizenkét kerületben vagyunk jelen. — Bejutnak Önök a par- lamenbe a következő választásokon ? — Jós nem vagyok, de ez a célunk. A pártok hozománya, Nem maradtak visszhang nélkül Szabó Iván pártelnök szavai annak a harmincegynéhány hallgatónak a körében, akik szombat délutánjukat arra szánták, hogy meghallgassák az MDNP elnökét. A jelenlévők szinte valamennyien már tagjai a pártnak, sok köztük a fiatal. A nyíregyházi vezetők most is nyolc új belépési nyilatkozatot adtak át a vendégnek. Az előadás után Szabó Iván nyilatkozott lapunknak. Kézy Béla interjúja _______ — E lnök úr! Az MDF első embere, Lezsák Sándor is éppen mostanában kerékpározik errefelé. Mi több, ő is készül Pátyodra, ahova önt is várják vasárnap. Csak nem valami titkos találkozó készül? — Én nem tudok semmi ilyesmiről. Nem hiszem, hogy találkoznánk. Engem meghívtak Pátyodra, és szívesen megyek oda. Ha találkozni akarnánk egymással, azt bárhol megtehetnénk, s nem is kellene titokban tartani. — Amikor az Önök pártja létrejött, pontosabban kivált az MDF-bői, sokan párhuzamot vontak az előző ciklusban a kisgazda pártban történtekkel. Nevezetesen, amikor a harminchatok kiváltak, és létrejött egy párt nélküli frakció a parlamentben... — Nálunk fordítva történt. Március hatodikén negyven fővel megalakult a párt, majd tíz nap múlva megalakult a tizenöt fős parlamenti frakció. Tehát nem a képviselők alakították a pártot... — ...viszont éppen elegendően voltak ahhoz, hogy létrejöjjön egy frakció. — Ez igaz. Viszont a negyven alapító között ott volt minden megyéből egy reprezentáns személy, s még néhány an, akik a párt szellemiségét is jelképezték. Bizonyára tudja, hogy Antall József fia is alapítóink között van, éppúgy, mint Gar- nasztói György professzor. — Mintha a válásnál a legmagasabban kvalifikált tagok tartottak volna önökkel, s azok közül is főképp a budapestiek meg a nagyvárosiak. — Kétségtelen tény, hogy a tagság soraiban nagyon sok az értelmiségi. Hatvanhárom százalék egyetemet végzett, húsz százalék érettségizett. A felsőfokú végzettségűek legnagyobb hányada műszaki, ezuereje a szavazatokban ölt testet. — Túl kicsire szeletelődtek a pártok, legalábbis ami az ellenzéket illeti. Összejöhet-e egy hiteles és működőképes koalíció a vélhetően két év múlva is erős szocialistákkal szemben, és ha igen, akkor kik tudnak majd együttműködni? — Sok minden lehetséges. Ami ma látszik, az a KDNP-vei és a Fidesszel történő együttgondolkodás. Ebben a megyében ez különösen erős realitás. — A szociáldemokraták? — Őket több ízben sikerrel verte szét az MSZP. Az igazi szocdemek ma hetvenen felül vannak, rájuk aligha lehet számítani. Az viszont nem lehetetlen, hogy az MSZP-ből kiválhat egy valódi szociáldemokrata értékrendek mentén szerveződő párt is. — Végül is mire képesek akkor ezek a „szeletkepártok”? — Lehetnek meghatározó ellenzékiek, és lehetnek kormányzók minimális többséggel. No és persze Klaus Csehországban megkísértette a kisebbségi kormányzást. Egyelőre működik. Ha a pártok többségének végre az ország megerősítése, felvirágoztatása lesz a közös célja, akkor ez nem lehetetlen Magyarországon sem. — Ön nagyon optimista. —- Ha nem lennék az, a politikát sem vállalnám. A bizonytalanság a legnagyobb ellenfelünk Fekete Tibor interjúja Kétnapos megyei körútra érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. Kihasználva a kínálkozó lehetőséget, Nyírbátorban Pet- róczki Ferenc polgármester ízlésesen kialakított udvarán ültünk le beszélgetni. — Elnök Úr! Még mindig napirenden van a Magyar Demokrata Fórumon belüli „pártszakadás”. Tudomása szerint, a szétválás előtt hány tagja volt az MDF-nek, és most mennyi a taglétszám a két pártban külön-külön ? — A létszám kérdése nem foglalkoztat. Sokkal jobban érdekel, hogy a kis falvakban, vagy az emberek a piacon hogyan gondolkodnak, de nem kerülöm meg a választ. Annak ellenére, hogy Szabó ívánék szinte szuggerálták az országot — 50-60 százalékra becsülték az átjelentkezők számát —, mindössze 4-5 százalék ment el. Talán még ennyi sem. Azért nem csekély a veszteség, mert értékes felnőtt emberekről van szó, akik maguk döntenek a sorsukról. A MDNP-ről nincsenek adataink, erről kérdezzék meg a Szabó Ivánt. — A 1989—90 es évekhez képest a politika újra kivonul a falvakból és a kistelepülésekről. Mennyire tartja városi pártnak az MDF-et ? — A politika kivonulását az élet különböző színtereiről mi is tapasztaljuk. Éppen ezért szeretnénk létrehozni az MDF-en belül a falutagozatot, mely e hónap végén alakul meg, a munkástagozatot, a vállalkozói- és nyugdíjastagozatot. Nemzeti középpártként szeretnénk politizálni. Az embereknek elegük van abból, hogy baloldal és jobboldal és acsarkodás és viszálykodás. Nemzeti minimumokat kell felállítani, és megnézni, mi az, ami megvalósítható belőle. Például a hetven éven felüliek nyugdíját hogyan lehetne emelni, ugyanígy a nagycsaládosok, a sok gyermeket nevelők anyagi helyzetén hogyan lehetne javítani, továbbá az iskolák, az egészségügy, a kórházak megsegítése. De ugyanígy említhetném a közrend és a közbiztonság radikális megváltoztatását. Ezek azok a problémás területek, ahol lépéseket kellene tenni a kormányoknak, függetlenül attól, hogy most éppen az MSZP van hatalmon. Azért is sürgető a feladat, hogy maradandó „sérülések” ’98-ra ne maradjanak. — Szétválásuk kísértetiesen hasonlít a néhány évvel ezelőtti kisgazda-szakításra. Nem gondolja-e úgy, hogy az események ismétlik önmagukat, és a kivált politikusok ugyanúgy eltűnnek a történelem süllyesztőjében, mint a kisgazda harminchatok? — Az egy más típusú kiválás volt. Járjuk az országot, és ugyanazt hallom vissza másoktól is, hogy feltűnő a párhuzam a két „pártszakadás” között. Lehet, hogy a távozóknak hatalmi ambíciójuk volt, és még az is lehet, hogy a következő választáson a parlamentbe sem fognak bejutni. Másoktól is hallottam, de nekem is az a véleményem, hogy ez nagy felelőtlenség volt részükről. —Ismeretei szerint hány milliárd forintra vállalt állami garanciát az Antall-, majd a Boross-kormány ? —Ez a probléma jól jelzi a Hóm— Kuncze-kormány felkészületlenségét. Mert csak erre tudok gondolni, vagy arra, hogy tudatosan torzítottak. Parlamenti képviselőként nekem, és ugyanúgy nekik is lehetőségük volt (van) látni az állami költségvetést, a bankfelügyeleten keresztül a pénzmozgásokat, garanciákat, egyebeket. Nekik pontosan kellett volna tudni azt, hogy ez egy- kétszázmilliárd forint körüli összeg, amire állami garanciát vállalt az előző kormány. Csak hangulatszításnak szánták, hogy a köztudatba beültették ezt a bizonytalanságot. Egyébként is, a bizonytalanság a legnagyobb ellenfelünk ma. — Félidejéhez érkezett a mostani parlamenti ciklus. Ha a következő választáson kormányzati pozícióba kerülne az MDF, akkor kivel, vagy kikkel lépnének koalícióra ? — Elsősorban a Keresztény- demokrata Néppárttal és a FIDESZ Magyar Polgári Párttal. Most, ebben a pillanatban nem látunk más olyan szövetségest, akikkel lehetséges lenne az együttműködés. Ezzel a két párttal akár választási szövetséget is köthetünk, és most tartunk az egyeztetés időszakában. Nem lehet még egyszer azt a hibát elkövetnünk, hogy csak választási kampányban gondolkodjunk, hanem az utána következő négy esztendővel is számolnunk kell. Akár sikerül nyernünk, akár nem, az imént említett három párt nagyjából ugyanazt az erőt képviseli. Nemzeti középpártként az MDF ebben a maga tapasztalataival, kudarcainak felismerésével jelentős szerepet vállalhat. Ebből következik, ha nem mi nyerjük a ’98-as választásokat, akkor ezzel a két párttal leszünk hajlandók koalícióra lépni. — Véletlen egybeesésnek tartja-e, hogy egyazon hétvégén, szinte ugyanazokra a helyszínekre látogat el, mint Szabó Iván ? — Nem tudtunk róla, hogy ő is ide készül. Mi már jó előre, hónapokkal ezelőtt megterveztük az útvonalat. Valóban véletlen egybeesés. ^ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Sejtettem én, hogy nem lesz fenékig... ... tejfel az elvált pár(t)ok viszonya. Hiába nyilatkoztak ellenkezőleg a felek, hiába beszéltek a „végül is közös” akarásaikról, a közös múlt kötelező érvényéről, és a „hát kivel, ha nem velük?” politikai szappanbuborékairól, csak-csak átrúgnak az egyik közös asztal és ágy alatt. Aztán, hogy ki az, aki felszisszen, az már más kérdés. Az idegek játéka. A közröhej az, hogy mindkét fél (tehát az MDF és az MDNP) ugyanazokkal tudja elképzelni a kooperációt (a Fidesszel és a KDNP-vel), és ugyanazokat tartja látszólag magától távol. Van egy—két elvi-gyakorlati különbség — például a kisgazdák tekintetében —, azonban ezek Torgyánék ámenje nélkül merő illúziók. Az ugyan nyilvánvaló, hogy amennyiben a finnyáskodás folytatódik, ennek a hasznát csak a baloldal, és a liberálisok látják. Ha a polgári egység nem szilárdul meg, akkor megszűnik létezni — így elemeiben —, márpedig ez nem lenne egészséges fiatal demokráciánkra nézve. A baloldal már konkrét terveket szövöget: a munkáspárt és a szocdemek, az MSZP és az MSZDP keresgélik a kapcsolat felvehető szálait, szépen, csendben, a háttérpolitika eszköztárát felhasználva. A békülést a polgári oldalnak is meg kéne kezdeni, mert az idő megy, és mire észbe kapnak, már csak politikai illúzió a létezésük. Jánosi cáfolja Torgyánt MTI^ ___ Já nosi György, az MSZP alelnöke az MTI munkatársának érdeklődésére cáfolta Torgyán Józsefnek, az FKGP elnökének hétfőn közzétett értesülését, miszerint az MSZP-n belüli erők Németh Miklós hazahívásáról és miniszterelnökké jelöléséről határoztak volna. Az alelnök elmondta: jelenleg sem az MSZP, sem a kormány nem tervez semmiféle személyi változást. Akik figyelmesen elolvasták a két beszélgetést, bizonyára észrevették, hogy munkatársaink — nem minden szándékosság nélkül — közel azonos kérdéseket tettek fel a két pártelnöknek, anélkül, hogy ezt tudomásuk- . ra hozták volna. A következtetések levonását olvasóinkra bízzuk.
