Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

#*• 10 1996. augusztus 13., kedd Magazin UJ KELET Harmincöt éve épült a berlini fal MTI „Senkinek sem áll szándé­kában, hogy falat építsen Ber­lin két fele közé. Az NDK építőipari munkásai a lakás­építéssel vannak elfoglalva, s ez a feladat teljesen igénybe veszi őket ” — válaszolta 1961 júniusában egy újságíró kérdésére Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára. Két hónappal később, 1961. au­gusztus 13-ára virradóan munkásőr- és rendőralaku­latok jelentek meg a megosz­tott Berlin szovjet szektorá­nak utcáin. A csapatok né­hány óra alatt szögesdrótok­kal, útakadályokkal zárták le Kelet-Berlin határát: az NDK kormánya a maga módján pontot tett egy régóta húzó­dó válság végére. A berlini kérdés ugyanis a második világháború óta vita tárgya volt a nagyhatalmak között. A győztesek akkor négy megszállási zónára osz­tották a vesztes Németorszá­got, és magát a fővárost, Ber­lint is négyhatalmi megszál­lás alá helyezték. 1948 júniusában robbant ki az első válság, amikor a szov­jetek blokád alá vették Nyu- gat-Berlint. A város ellátását majd egy évig, egészen 1949 májusáig légi úton biztosítot­ták az angolszászok. 1949- ben az angol, francia és ame­rikai zónából létrejött az NSZK, a szovjetből az NDK. A kettéosztott, de nyitott ha­tárú Berlinen keresztül 1949 és 1960 között két és fél­millióan menekültek a 17 milliós NDK-ból Nyugatra. Többségük jólképzett szak­ember, értelmiségi volt, távo­zásuk lassan az NDK gazda­ságának alapjait kezdte ve­szélyeztetni. A szovjet és a kelet-német vezetők több­szörjavasolták, hogy a „szo­cialista tábor elleni felforga­tó és kémtevékenység előre­tolt bástyáját demilitarizált, szabad várossá” alakítsák át, ám a nyugatiak természete­sen hallani sem akartak erről. 1961 augusztusára a válság tetőpontjára hágott, Berlin­ben közvetlenül állt egymás­sal szemben a két világrend- szer. Augusztus 11-én az NDK Népi Kamarája felha­talmazta a kormányt „az NDK védelmét szolgáló in­tézkedések” megtételére. Másnap a kormány határoza­tot hozott a fal szükségsze­rűségéről, harmadnap meg­épült a fal. A munkálatok szervezője és fő irányítója Erich Honecker, az NDK későbbi első számú vezetője volt. A szögesdrótok helyé­be már augusztus 15-én be­tonelemek kerültek, a szek­torok határát véglegesen né­hol öt méteres fal, szöges­drót, zárókorlát, aknamezők és őrtornyok választották el. A fal, amelynek mentén azonnali lőparancs volt ér­vényben, a kommunista dik­tatúra valódi arcát, emberte­lenségét mutatta meg, és év­tizedeken át a Kelet és Nyu­gat közötti megosztottság jel­képe volt. A falnál 28 év alatt mint­egy 250 menekülőt lőttek le, csaknem ötezer embernek (máig legendák övezte mód­szerekkel) sikerült az NSZK- ba jutnia, de körülbelül ugyanennyi embert elfogtak menekülés közben. A berli­ni fal 1989. november 9-éig választotta szét családok tízezreit. A tévén is Internet MTI __ A Philips holland elektro­nikai világcég a héten jelen­tette be, hogy az ősszel meg­kezdi az Egyesült Államok­ban egy olyan készülék gyár­tását, amelynek segítségével tévékészüléken keresztül is hozzájuthat az érdeklődő az Internet nemzetközi számító­gépes-hálózat szolgáltatásai­hoz. „Várakozásaink szerint a készülék karácsonykor a leg­kapósabb termék lesz” — ál­lította Ed Volkwien, a Philips Consumer Elektronics USA marketing igazgatója az AFP francia hírügynökség által ismereten közleményben. A Philips által végzett piacku­tatás szerint mintegy 40 mil­lió amerikai család kész ilyen készüléket vásárolni. A cég a speciális szoftverek gyártásá­ra szakosodott céggel, a WebTV Networks Inc.-nél közösen kifejlesztett, Philips Magnavox Wev TV-nek el­nevezett készüléket a héten mutatta be először New Yorkban. A készülék hagyományos telefonvonal segítségével kapcsolható a hálózatra. A berendezést a tévékészülék tetején kell elhelyezni, s tele­pítése sem igényel különö­sebb műszaki ismereteket. A televízióéhoz hasonló infra­vörös sugarakkal működő távkapcsolóval működtet­hető. Hála a tervezők lelemé­nyességének, külön telefon- vonalra nincs szükség, felté­ve, hogy a vonal rendelkezik a várakoztatás funkciójával, amelyet már valamennyi amerikai telefontársaság fel­kínál előfizetőinek. így „na­vigálás” közben is beérkez­nek a telefonhívások, s míg a telefonbeszélgetések zajla­nak, az Internet-helyszínről érkező jelek várakozó állás­ban vannak. A Philips Magnavox Web TV „gyerekzáras” prog­rammal fel ellátva, amely­nek segítségével a szülő le­tilthatja csemetéi elől a nem- kívánatos programokhoz való hozzáférést—mutatott rá a Philips képviselője. A Philips Magnavox WebTV kiskereskedelmi ára 329 dollár lesz. Ezzel az árral azokat az érdeklődőket cé­lozzák meg, akik szeretnének ugyan az Internethez jutni, de nem kívánnak számítógépet vásárolni — mutatott rá Volkwein. A készülék vala­mennyi televíziós normával, tehát az NTSC, a PÁL és a SECAM rendszerekkel is használható. Az Egyesült Államokban a Sony, a Zenith és az Apple cégek már pia­con vannak hasonló elveken működő berendezéseikkel. Ha megdobnak kővel, dobd vissza... Illusztráció voltam Mindennapi kis és nagy bű­neinket vettem sorra egy héttel ezelőtt egy képzelt ri­portban. Bűneinket, ame­lyekről így, vagy úgy mind­annyian tudunk, de vagy nem akarjuk, vagy nem mer­jük bevallani. Abban a pilla­natban, hogy a kinyomtatott példányok a standokra és a postaládákba kerültek, már­is csengett a telefonom, és egy kétségbeesett hang kö­zölte, hogy derékba törtem egy fiú életét. Tapolcai Zoltán A riport alapötlete csak annyi volt: mi lenne, ha maga a Meg­váltó találná szembe magát mindazzal a mocsokkal, ami életünket mételyezi. Ehhez kér­tem fotós kollegámtól egy olyan illusztrációt, amelyen mind az arc, mind a póz krisz­tusi. A fotó elkészült, a lap megjelent, a telefon csörgött. A fotóhoz modellt állóNatkó Csaba huszonnégy éves. A nyírteleki polgármesteri hivatal szociálpolitikai előadója. Friss- diplomás, az egészségügyi fő­iskola szociális munkás szakán végzett. Szeptembertől Miskol­con kulturális antropológiát ta­nul majd, egyetemi szinten. — Akivel csak találkoztam szülőfalumban, Gávavencsel- lőn, azzal a kérdéssel állt elém: tényleg sörösrekeszeken alud­tam valamelyik kocsmában, tényleg bevittek-e a rendőrök, és tényleg megkömyékezett-e egy homoszexuális? — S erre természetesen azt mondta, hogy nem, hiszen a ri­port nem magáról szólt! — Ha csak ilyen egyszerű lenne! Két dolgot értsen meg! Az emberek számára annyira egyszerű a világ, hogy aki a képen van, arról szól az írás. Másrészt Gávavencsellő kis te­lepülés. Ha híre kél, hogy a Natkó fiúval ez és ez történt, az futótűzként teljed. Az emberek, s nem csak nálunk, pletykaszin­ten élik meg a híreket, s termé­szetesen a legkönnyebben a negatív véleményt raktározzák. A családom nem győzött ma­gyarázkodni. Őket viselte meg igazán ez az eset. — S magát miért nem? — Mind a ketten tudjuk, hogy amit leírt, az a valóság. — Mennyire ilyen a vilá­gunk? — Legalább negyven száza­lékban. —Az, amit leírtam, nem ma­gával történt meg, de mennyi­re történhetett volna meg? Ke­rülhetne hasonló helyzetbe? Hogy átvágják, hogy belerán­gatják valamibe, hogy kihasz­nálják a segítőkészségét, hogy a rend őrei esetleg oktalanul bántják? — Azok, akik nem álltak be a kispolgári élet mókuskereké­be, akik szeretnének egy kicsit másabbak, nyitottabbak lenni, azoknak még több veszéllyel kell szembenézniük. —Honnan van erről tapasz­talata? — Nagyon szeretem a nyári fesztiválokat, a szabad közös­ségeket... — Bocsánat, hogy közbevá­gok, de a kispolgároknak neve­zett emberek egy ilyen fesztivál hallatán csak legyintenek: egy rakás koszos fiatal, aki berúg, mint az atom, hőzöng, és csak arra van dolga, hogy kit hány­szor tud... — Egy jó fesztivál úgy mű­ködik, mint egy kommuna. Le­het, hogy egy hétig koszosak vagyunk, néhány sörrel többet iszunk, lehet, hogy könnyebben találunk partnert, de minden összebeszélés nélkül tartjuk a rendet. Ez a szabadabb világ lehetőséget ad arra, hogy min­denki kitombolja magát, érté­kes emberekkel ismerkedjen meg, kötetlenebbül, mint más­hol, és újdonságokat fedezhe­Fotó: Racskó tek fel másokban és magam­ban. Kell az, hogy idegen le­gyen a másik, hogy valami mást, valami újat hozzon, és nekem csak nyitottnak kell len­nem, hogy megértsem... — Szép, szép, de a szürke hétköznapokon pedig be kell állnia a sorba, szociális ügye­ket intéz, igazi hivatalnok, aki... — Ez az, ami nem igaz. Én ott is megpróbálok többet adni, legalább emberségben. Egyet kell csak tenni: a másikban ne az ügyfelet lássuk, ne darabnak, főnek tekintsük, hanem Ember­nek. S lehet, hogy ez valakinek fájni fog, de ide tartozik: egy hét tombolás után mi lemossuk magunkról a port, kiheverjük a mámort. Néhányan, akik ott, a szociális irodán segélyért áll­nak sorba, ezt sohasem fogják megtenni... — Egyedül nem tudja meg­váltani a világot... — De ettől még nem mon­dok le róla! Ne a világban ke­ressük a korlátokat, hanem magunkban! Az nem érv, hogy azért nem vagyok nyitott, mert mások sem azok! — De a nyitott emberek jó­val több pofont kapnak! — Tudni kell odatartani az arcomat... A kemping­katasztrófa MTI _____ „D élután fél nyolckor megremegett a föld, akkor már egy órája erősen esett. Háromméteres hullám zú­dult alá a hegyoldalból. A víz és a sártenger betemet­te a kempinget az ott lévő embereket, lakókocsikat és sátrakat. Néhány másod­perc alatt a halál vette át az uralmat a biescasi kem­pingben”. így kezdődik az egyik spanyol napilap, az El Mundo vasárnapi külön- számának megrázó képes riportja. „Az apokalipszis völgye” című riport az aragón Pireneusokban, Biescas közelében a Las Nieves kempingben szer­dán délután történt kataszt­rófa részleteit rekonstruál­ja, a túlélők elbeszélése alapján. A Las Nieves luxuskem­ping volt, a legjobbak közé tartozott az országban. Gyönyörű tájon, a hegyol­dalban kialakított teraszon a Gallego folyó partján épí­tették. Minden, a kellemes nyaraláshoz és a kulturált kempingezéshez szükséges felszereléssel el volt látva és a szolgáltatások színvo­nala is kifogástalan volt. Sok kempingező évek óta újra és újra visszatért, és a hely a tragédia napján is zsúfolt volt. A boldogan vakációzó 600 ember közé tört be pillanatok alatt a halál, és temetővé változ­tatta a luxuskempinget. Az El Mundonak nyilat­kozó Miranda család tagjai elmondták, hogy az apa, 12 éves fiával együtt azért me­nekült meg, mert elmentek Pamplonába megnézni az Osasuna—Milan futball­meccset. A család többi tagja a kemping büféjében volt, amikor a vihar kitört. Az anya és a nagyapa visz- szament a lakókocsiba, az oda bezárt macskáért. Az asszony így meséli el a tör­ténteket: „Egyszercsak ret­tentő zajt hallottunk, min­den mozogni kezdett és a lakókocsi is felborult. Meg­próbáltunk kimászni, de a víz azonnal magával raga­dott bennünket. Megpró­báltam valamibe megka­paszkodni, míg végül sike­rült az esőkabátommal egy fához kötni magam. Nem is tudom, hogyan éltem túl. Apámnak sem történt baja és még a macska is életben maradt”. Szemtanúk azt is elme­sélték az El Mundonak, ho­gyan mentette ki kétszer egymás után Pedro Trilla a 19 éves értelmi fogyatékos mozgásképtelen fiát a víz­ből saját élete kockáztatá­sával. Voltak azonban olya­nok is, akiknek nem sike­rült megmenteniük a csa­ládtagjaikat és az emiatti lelkiismeretfurdalás miatt rettenetes érzelmi sokkon mentek át, úgy, hogy inten­zív pszichológiai kezelés­ben részesülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents