Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-10 / 187. szám
6 1996. augusztus 10., szombat Fekete pöttyös ••• Biztosan sokaknak ismerős a gyermekdal, mely a foltos kiskutyáról szól. A dalmaták azonban igazi népszerűségüket Walt Disneynek köszönhetően nyerték el világszerte. A százegy kiskutya aranyos történetének apropóján egyre többen fogadtak magukhoz négylábú játszótársakat. A kutyabarátok táborába tartozik Király Boglárka is, aki egy dalmata hölgyet nevel bérházi lakásukban. — Nagyon régóta szerettem volna már kutyát, de édesanyám nagyon sokáig kitért a kérés elől. Két évvel ezelőtt azonban egy ismerősünk dalmatája megfialt, és a gazdi jó szívvel ajánlott fel nekem egy kutyakölyköt. Addig-addig kérleltem anyát, míg végül igent mondott, és a kis pöttyös beköltözött otthonunkba, rövid idő alatt meghódítva az egész családot. Hamar megszokta új környezetét, és jól is érzi magát, ha megfelelően ápoljuk, gondozzuk. Mindennap ki szoktam kefélni a bundáját, és nagy gondot fordítunk az etetésére. Nem arról van szó, hogy válogatós, de a gyomra a zsíros és a tejes ételeket nem bírja. Leginkább a házi kosztot kedveli, nagyon ízlik neki édesanyám főztje. Ugyanazt kapja enni, mint mi, csak éppen a saját kis tálkájában az asztal alatt. Nemrégiben elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy legalább egyszer az életben Alízka is anya lehessen. A fedeztetés sikerül, Alizka napról napra gömbölyödött. Nem tudtuk pontosan, mikorra várható a nagy esemény, csak azt láttuk, hogy a kutya egyre izgatottabb lett. Végigjárta az egész lakást, megfelelő helyet keresve, és a szokásosnál is jobban ragaszkodott hozzánk. Utolsó este megállapodott a konyha egyik sarkánál, ahová később plédeket terítettünk le neki. Ötórás vajúdás után tíz apró kis pöty- työsnek adott életet. Csodálatos élmény volt látni, mennyire ragaszkodik kölykeihez, hogy óvja minden mozdulatukat. A napok gyorsan szaladtak, és a kis dalmatákból kilencet a nyolcadik héten elvittek tőlünk. Mindegyiket nagyon megsirattam. Ma már csak a legkisebb van velünk, de a jövő hét elején tőle is búcsút kell vennünk. Biztos nagyon megviseli majd az elválás Alízkát is, aki a kölykeiért a legelképesztőbb dolgokra is képes volt. Soha semmit nem vett el engedély nélkül, de miután látta, hogy a háztartási keksz mennyire ízlik az apróságoknak, miután magára hagytuk a konyhába, az asztalról elcsent néhány darabot. Sokan mondják, hogy a kutyákkal nagyon sok gond van. Bár oltani rendszeresen kell, mert érzékenyek a betegségekkel szemben, nekünk sokkal több örömet okoz, mint bosszúságot. Nagyon játékos, ragszkodó állat. Jól megfér emberekkel és kutyákkal egyaránt. Szemben működik egy óvoda, és gyakran megesik, hogy a kicsiket akkor hozzák ki sétálni, mikor mi is lent vagyunk Alízkával. Mikor a gyerekek meglátják, szinte sikonganak a boldogságtól. Simogatják, néha jól meg is gyomrozzák, de ő mindezt megadóan tűri. Boglárka és pöttyös kedvencei Fotó: Csonka Kiállítás Fehérgyarmaton Állatok ■. Mm i mm wm Jusztina a látogatók kedvence Százharminc éves Magyarország első állatkertje Jusztina a kedvenc Fotó: Sikli Immár második alkalommal rendezik meg a városban a tájjelegű kutyakiállítást. A négylábúak parádéjának augusztus 24-én a külvárosi sportpálya ad majd otthont. Nevezni a helyszínen is lehet szombaton délelőtt háromnegyed tízig. A kiállítást tíz órakor a város alpolgármestere, Nyíri Sándorné nyitja majd meg. A kiállításon kiosztásra kerül a „Fehérgyarmat Szépe” és a „Fehérgyarmat Bajnoka” cím, majd megválasztják a kiállítás győztes kutyáját is. A fővárosban járva egyetlen dolog van, amit sohasem tudok kihagyni: séta az állatkertben. Még így felnőttfejjel is mindannyiszor megbabonáz a félelmetes fogait villogtató tigris vagy éppen a porban fürdő elefánt. Ha egy cukrász arra vállalkozna, hogy tortát süt a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, akkor igencsak sűrűn kellene számolnia a felrakandó gyertyákat, hiszen a kert az idén augusztusban ünnepli százharmincadik születésnapját. A megalakulás éveiről és a jelenről dr. Bogsch Ilma gyűjteményigazgatóval beszélgettünk. — A külföldi országokban az 1700-as évek végén alakultak meg az első állatkertek. A kezdeményezést megirigyelte három magyar tudós, és úgy gondolták, nálunk is nagy sikere lenne a ketrecbe zárt vadállatoknak. Szabó József, Kubinyi Ágoston, Gerendái József, majd később hozzájuk csatlakozva Xantus János tették le a magyarországi állatkertépítés alapjait. Néhány évvel később, 1865-ben harminckét kataszteri hold területen megkezdődött az építkezés. Egy évvel később, 1866 augusztusában Magyarország első állatkertje megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, tizenegy épületben mintegy ötszáz állatot bemutatva. Az intézmény első igazgatójának Xantus Jánost kérték fel. — Ki üzemelteti ma az dilates növénykertet? — A század elején nemcsak az állatkertnek, de az államnak is voltak anyagi gondjai. A legjobb megoldást keresve 1907- ben a főváros átvette, és azóta is kézben tartja az irányítást. Két évvel később nagymértékű átalakításokra, felújításokra volt szükség, s ezért az állatkert három éven át egyetlen látogatót sem fogadott. Bár a terület a kezdetek óta huszonhárom kataszteri holdra csökkent, az 1912-es új átadáskor mégis Európa egyik legmodernebb állatkertjében sétálhattak végig az érdeklődők. — Várliató-e a közeljövőben újítás, építkezés? —Az épületek egy része még a kezdeti időkből maradt ránk, ma már műemlékként kezeljük azokat. Igazából az elmúlt évtizedekben nem volt amolyan nagy tatarozás az állatkertben, inkább csak toldoztuk-foldoz- tuk az építményeket. Mára azonban már minden egység megérett a felújításra. Nemcsak azért mert megkoptak, hanem azért is, mert a kezdés évei óta igencsak megváltoztak az állat- tartási igények. Több lett a lakó is, hiszen ma már közel háromezer állatról kell gondoskodnunk. Tartásuk és ellátásuk nem kis feladat elé állít minket. Nagyon komolyak a takarmányozási költségeink, arról nem is szólva, mennyire változó élelemre van szükségük a nálunk élő állatoknak. A szükséges takarmányokat már évek óta ugyanazoktól a cégektől szerezzük be, s a biztos anyagi háttér megteremtéséhez állandóan keressük a szponzorokat. „Tervbe vettük öt új teve vásárlását is, de mivel az áruk húszezer dollár körül mozog, megszerzésük számunkra egyelőre elérhetetlennek tűnik. —Az állatkerten végigsétálva elég sok helyen látni, hogy eltűntek a rácsok. Hogyan fogadták ezt a látogatók? — Szinte mindenkiből tetszést váltott ki az ötlet. így sokkal közelebb kerülhetnek az addig csak kerítésen át csodált majmokhoz, medvékhez, s ez mindenkinek nagy élményt jelent. Vannak persze olyan vadállatok is, melyekkel mindenképpen meg kell tartani a „három lépés” távolságot. Erre is megpróbáltunk megoldást találni. A nagyvadak egy részének házába üveget tettünk, melyen át akár közvetlenül lehet „szemezni” a leopárddal, vagy meg lehet lesni, hogyan fürdik a szibériai tigris. A régi lakhelyeket is folyamatosan megújítjuk, így már most új szállásukon élvezhetik a napsütést az ormányos medvék, és nemsokára bővül a zsiráfok helye is. :— Tudnak-e olyan állatról, mely az utóbbi időben különösen belopta magát a közönség szívébe? —Számtalan kedvencet „tartunk nyilván”, de úgy tűnik, ezen a nyáron leginkább a kis vízilólány, Jusztina tetszik a látogatóknak. Mindig nagy öröm számunkra, ha kedves élményekkel mennek el tőlünk a felnőttek, gyerekek. Közülük azonban sajnos sokan okoznak öntudatlanul is bajt az állatkertben. Nagy gondot jelent, hogy hiába tiltják a táblák, mindenki „kedveskedik” néhány jó falattal a nyakát nyújtogató zsiráfnak, vagy éppen a markát tartó majomnak. Bár mindenki csak egyetlen harapást ad a perecéből, csokoládéjából, de ez bőven elég ahhoz, hogy sok esetben orvosi ellátásra szoruljanak az állatok. S ez még mindig a jobbik eset. Néhány évvel ezelőtt egyik öreg krokodilunknak kiütötték kővel a szemét, egy hód derekát pedig tégla törte el. A legjobban azonban talán Süsü, a víziló szenvedett, aki egy bedobott gumilabdát nyelt le, mely megakadt a bélrendszerébe és néhány nap alatt megölte az állatot. A labdát csak a boncolás után találtuk meg, és Süsü képeivel együtt jól látható helyre kiraktuk, hátha így elkerülhetjük az újabb tragédiát. —Milyen újdonságok várják a jubileum alkalmából a látogatókat? — A százharminc esztendő emlékére kiépítettünk egy történelmi sétányt, ahol felállítottuk az elmúlt évek állatkerti igazgatóinak szobrát táblán aláírva mindazt, amit nekik köszönhet parkunk. A másik nagy kezdeményezésünk egy parasztudvar megteremtése volt, ahol a városi gyerekek is láthatnak malacot, kecskét, kacsát, libát és tehenet. Bár korábban is voltak állatsimogatóink, most elkerítettünk egy még nagyobb területet, ahol mindenki megsimogathatja a lámákat, a kecskéket, a nyulakat, az őzeket. Az oldalt írta és szerkesztette: Sikli Tímea MEOEhírek A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének nyíregyházi önálló jogú szervezeténél mindig történik valami. Néhány hónappal ezelőtt a Múzeumfaluban megtartották az év tenyész- szemléjét, s ugyanez a hely ad majd otthont október húszadikán a tájjellegű kutyakorzónak is. Az egyesület az idén is megpályázta a CAC kutyakiállítás rendezésijogát, de ellentétben 1995- tel, az idén ezt nem kapták meg. így a vezetőség döntése értelmében kutyakorzó várja a versengésre jelentkezőket. Bár az ilyenfajta kiállítás egészen megszokott dolog, ennek az ideinek mégis lesz érdekessége bőven. Tagadhatatlan, hogy a főszerep most is az állatoknak jut, de szórakozásban sem lesz hiány. A délelőtt tíz órakor kezdődő kiállítás egész napos elfoglaltságot, szórakozási lehetőséget nyújt majd a családoknak. Többek között bemutatkozik a város közönsége előtt is a budapesti világkiállításon már nagy sikerrel szerepelt nyíregyházi Agility csoport, és a terelőkutyás szakosztály is bemutatja tudását. A verseny szünetében néptáncegyüttesek szórakoztatják a nagyérdeműt, a fiatalok pedig megnézhetik a kiállított Volkswagen csodákat. Kiosztásra kerül a „Nyírség Szépe” és a „Nyírség Bajnoka” cím. A versenyre nemcsak a megye kutyásait, de a környező országok állatbarátait is szeretettel váiják. A kiállításról bővebb felvilágosítást az egyesület székházában, Nyíregyházán, a Hősök tere 9. III. emeleten kaphatnak az érdeklődők kedden, szerdán és csütörtökön délután kettő és hat óra között. Tisztújító közgyűlésre készül a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, melyre a nyíregyházi egyesület Tompa István elnök mellett még három küldöttet jelölt a fővárosi gyűlésre. A nyíregyházi elnök tagként helyet kapott az Országos elnökség jelölő- bizottságában is. A választás előreláthatóan október második felében lesz megtartva a MEOE budapesti központjában. A jövő tervei között szerepel, hogy a MEOE 1998- ban tartandó jubileumi ünnepségsorozatára a nyíregyházi önálló jogú szervezet szeretné megkérni a MEOE- től és az FCI-től a CACIB kiállítás rendezési jogát. ÚJ KELET Fotó: Bocsi Krisztián
