Új Kelet, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-10 / 187. szám

4 1996. augusztus 10., szombat Tarnavölgyi György szombati jegyzete Közélet Ellenőrzött kenyérforgalmazás Szállítólevél nélkül A kenyérféleségek forgalmazásával az emelkedő árak ellenére sok a probléma. A hibák túlnyomó része válto­zatlanul a gyártók és a kereskedők figyelmetlenségéből, a jogszabályok hiányos ismeretéből adódik — állapítja meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek (FVF) az MTI-hez pénteken eljuttatott jelentése. A dohányos másodrendű állampolgár? Ezt kérdezi Hazai úr, aki mindenre kíváncsi, tehát el­olvasta a parlament elé szánt „dohányzásellenes törvény“ tervezetét is. Abban az áll többek között, hogy ha va­laki munkába akar állni, a leendő munkaadó kifaggat­hatja: dohányzik-e. Ha igen, akkor megtagadhatja a fel­vételét. Hazai úr dohog és idege­sen rágyújt az aznapi tizen­hetedik cigarettájára. Szá­molja a szálakat, mert úgy döntött, hogy leszokik. Ezt oly módon véli megvalósít­hatónak, hogy elhatároz­ta: naponta eggyel keveseb­bet szív. Amikor megérdeklődtem, hol tart, restelkedve mo­tyogta: megállt a napi húsz­nál. Nem megy a dolog - mondja nagy mérgesen. Kérdem: kire haragszik? Arra, aki utálja a dohány­füstöt, nem hajlandó a má­sok bűzét szagolni, és tap­sol a dohányosok szabadsá­gát korlátozó törvényterve­zetnek? Vagy tán önmagá­ra dühös, mert gyenge, s nem bírja abbahagyni? Nem válaszol, fújja a füs­töt. Igaz, most már egy kicsit félrefordult, nem a képembe ereszti. Jövőre minden rendben lesz... ...mondja Horn Gyula, 17—19 százalékos lesz az infláció (legfeljebb), nem csökkennek a reálbérek, lesz heje meg huj a, tán még a NATO is befogad a nyájba. Fel a fejjel, emberek, vége a hét (vagy hány) szűk eszten­dőnek, 1997 lesz a kitörés éve. Meg a választások előtti év. „Túl nagy a szájad!”... ...mondta a nagyobb a ki­sebbnek, és el is határozta, hogy befogja azt a szájat - korlátok közé szorítja a par­lamentben a napirend előtti felszólalásodat. Mindannyian látjuk: az ellenzék időnként tényleg hülyét csinál a kormány- koalícióból, különösképp jeleskedik ebben Torgyán doktor, amikor országos jelentőségű mellékeseket kérdez, illetve duzzaszt terjedelmes perbeszédekké. Mindannyian tudjuk, hogy ez irtó idegesítő néha, hogy sokak szerint a leg­jobb az lenne, ha az ellen­zék legfeljebb annyit be­szélne, amenynyita válasz­tók engedtek neki, azaz 27 százalékot. De ez a logika nem jó. Tegyük fel, hogy 99 szá­zalékos eredménnyel győz a választásokon egy párt. (Déja vu... volt már ilyes­mi...) Berendezkedik, azután közli: kuss! Csak annyit beszélhetsz, amennyit a vá­lasztók neked szavaztak: egyetlen százaléknyit. S en­nek az a vége, hogy az a cse­kélyke százalék is szépen el­sikkad... A parlamenti demokráci­ákban az ellenzéknek — bár­mekkora is az ereje — az a feladata, hogy árgus sze­mekkel figyelje a kormányt, a többségi pártokat, hogy bíráljon, értékeljen, kö­vetkeztessen. Beszéljen. Amennyit akar. A törvény határain belül azt, amit akar. Hogy ezt leginkább a televízió előtt teszi? Is­tenkém, ez a huszadik szá­zad vége. Hogy drága időket rabol el a kormányzó több­ség törvénygyártó tevékeny­ségétől, amikor mondva-' csinált mondandókkal villog a képernyőn? Miért ne?! Másképp nemigen tud bele­kotyogni a „nagyok” dol­gába. Szabad elvenni a szólás le­hetőségét? Érdemes szájakat befogni? Vajon a parlamenti szövegei alapján lett a kis­gazdafőnök olyan népszerű? Nem másutt kell keresni az okokat? S a beszélőket hagy­ni beszélni? Ha netán változik a szava­zók véleménye 1998-ban az előző voksoláshoz képest, annak bizonnyal nem az lesz az alapvető oka, hogy a par­lamentben nem 27 százalékot fecseg az ellenzék. Az Internet lenyűgöz Nagy izgalomban volt a fiam, először készült kül­földre egyedül. Németor­szágba utazott pár napra. Számolgatott, osztott, szor­zott, a félretett pénzét rakos­gatta. Jugendherberge — mondta ki a bűvös szót. If­júsági szálló. Ez kell neki, mert állítólag ez a legol­csóbb szállás egy 17 éves­nek. Kinti ismerőst kért meg, hogy nézzen utána: Kölnben hol van ilyen, meny­nyibe kerül, van-e hely. Az ismerős telefonált: két- három olcsó panziót talált, ennyi meg ennyi a szoba ára. Sok! — mondta a fiam, oda­ült a számítógép elé, és be­lépett az Internetbe. Pillana­tok alatt egy kölni számító­gépen volt, a turistainformá­ló oldalon, másodpercekbe telt mindössze, mire a szál­lodák sorából előkereste a két kölni ifjúsági szálló cí­mét és telefonszámát. Öt perc múlva már ezt dik­tálta telefonon Kölnbe a kin­ti ismerősnek. Egy óra múl­va megérkezett a válasz: a Ju­gendherberge tényleg a leg­olcsóbb. Lefoglalva. Kösz a segítséget. A jövő megérkezett. MTI Az ellenőrök százhúsz he­lyen vizsgálták a forgalmazás körülményeit, s az eladóhelyek 66,7 százalékában tártak fel különféle szabálytalanságokat. A legtöbb kifogás az úgyneve­zett pék-kereskedők ellenőrzé­sekor merült fel. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a termelők nem tesznek eleget a legelemibb számviteli szabá­lyoknak sem. Belső szállítás­kor nincs bizonylat, a szállított és a tényleges mennyiség egyez­tetése gyakorlatilag lehetetlen. A kisiparosokra is jellemző, hogy az árut szállítólevél nél­kül adják át, s utólag készíte­nek számlát. A leszámlázott mennyiség itt is követhetetlen, ami a gyártó és a forgalmazó részére egyaránt módot ad az adójogszabályok kijátszására. A fővárosban valamivel jobb a helyzet: a pékségek az árut minden esetben szállítólevéllel Fullajtár András (Új Kelet) A hónap végétől ideiglene­sen megszűnik a nehézgépjár­művek hétvégi, valamint sza­bad- és állami ünnepnapokon érvényes forgalomkorlátozá­sa. Mint ismert, a korlátozó rendelkezéseket június 1-jétől augusztus végéig kísérleti jeleggel vezették be. A tervek szerint december 31-éig fel­függesztik, de január 1-jétől lehet számítani a végleges bevezetésére. Az eltelt közel három hónap tapasztalatai­ról Vattamány András őrnagy, a megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedési osztályá­nak alosztályvezetője adott számot. — A júniusi rendelkezés bevezetésének a szállítók nem nagyon örültek. Ennek ellené­re kirívó eset nem történt, las­küldik, az üzletlánccal rendel­kező forgalmazók pedig szállí­tólevél és számla kíséretében veszik át a terméket. Kedvezőtlenek a tapasztala­tok az árucímkékkel kapcsolat­ban is. Több mint öt éve lépett életbe az a rendelet, miszerint a gyártási időt és helyet, továbbá a lejárati határidőt tartalmazó árucímkét kötelező felragaszta­ni a kenyerekre. A címke több­nyire hiányzik, nem tüntetik fel a kenyér súlyát, a minőség­megőrzési időt, a címke nem a tényleges vállalkozó nevét tar­talmazza, s a megnevezés nem minden esetben azonosítható a termékkel, a fantázianév ugyan­is nem nyújt kellő tájékoztatást a fogyasztó részére. Maguk a kereskedők sem tudják követni a sütőipari termékek skálájának bővülését és a fantázianeveket. A csomagolás módja sem so­kat változott az utóbbi időben. Szinte sehol sem fordul elő, hogy a csomagolópapír az san mindeki tudomásul vette, hiszen csak országunkban volt új a kamionstop. A Közleke­dési Felügyelettel közösen szá­mos ellenőrzésen vettünk részt, de 4—5 szabálysértésnél több nem fordult elő. A kiszabott bírság a jogszabályban rögzí­tett 50 ezer forint volt. A kül­földieknek szinte természetes volt a korlátozás, hiszen koráb­ban Magyarországot azért vá­lasztották a hétvégi áthaladás­ra, mert eddig Közép-Európá- ban jóformán csak itt lehetett bármikor közlekedni. Az első időszakban csupán az jelentett gondot, hogy kevés megfelelő hely, parkoló volt arra, ahol a kamionok a tiltott időben par­kolni tudtak. Később Záhony közelében megépült egy termi­nál, ahol nemcsak dekkolni tudtak a kamionok, hanem a szükséges vámvizsgálatokat is egész kenyeret befedje, holott ez kötelező lenne. Az FVF ért­hetetlennek tartja, hogy a ke­reskedelem évtizedek óta képte­len megvalósítani a kenyér kul­turált csomagolását. A vizsgálat megállapította, hogy a kenyér át­lagos ára kilónként 90 forint. Jelentősek azonban a különbsé­gek: míg Pest megyében egy kiló házi jellegű kenyér 65—89 fo­rintba kerül, az idegenforgalmi területeken 96—97 forintba. A félbarna kenyér Budapes­ten a legolcsóbb, 64 forintért is lehet már kapni. A vizsgálat azt is megállapította, hogy több helyen burkolt formában — súlycsökkentéssel — emelték az árakat. A próbavásárlások során az ellenőrök megállapították, hogy a vizsgált üzletek 10,8 százalékában becsapták a ve­vőket. A túlszámlázás 11 forint 80 fillértől 239 forintig terjed. Sok helyütt hiányzott az ellen­őrző mérleg, az egykilós ke­nyereket csak szemmérték alapján darabolták. Az FVF ellenőrei 31 esetben összesen 105 ezer forint hely­színi bírságot szabtak ki. A sú­lyosabb esetekben szabálysér­tési eljárást indítottak. itt végezték el. Ezzel mentesí­tették a 4-es főutat a sorba ál­lástól és az útmenti lakosság nyugalmát sem zavarták, sőt, ezentúl is nyugalom lesz, mert a vámvizsgálat továbbra is itt történik, így a tilalom végle­ges bevezetéséig sem marad­nak üresek az erre a célra épült terminálok. A főútak mentén lakók és a személygépkocsival utazók mindenképpen örültek a rendelekezésnek, de a statisz­tikák szerint a stop idején csökkent a balesetek száma is. Összességében én úgy ítélem meg, a próbaidő azt igazolja, hogy szükség van erre a kor­látozó intézkedésre, és ha már így maradna sem zsörtölődne senki. Valószínűnek tartom, hogy a tapasztalatok össze­gyűjtése után a jogszabály egyes pontjain változtatni fog­nak az illetékesek. ÚJ KELET l\ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Nemcsak a Nyirock fesz­tivál.... ...de a Budapesti mille- centenáriumi fesztivál is oko­zott némi csalódást azoknak, akiknek még lehet ebben a honban csalódást okozni... A többnaposra tervezett és világsztárokat felsorakozta­tó műsorból egy mindössze kétnapos „zanza” lett ma­gyar előadókkal a porondon. Ezenkívül—mint az már is­meretes — laza 180 millcsit buktunk a szuperkoncerten, és legatyásodott a puszta- vacsi vállalkozó is. Mit mondjak? Mi aztán tu­dunk ünnepelni, de cefetül! De hát végtére hiába, nagy dolog egy ezeregyszáz éves honfoglalási ünnepségsoro­zat, ha csak pótlék egy egész nemzet számára... Mert az. Illetve az akar lenni.... Nem kell ugyanis emlé­keztetni a magyarokat arra, hogy ez a millecentenárium a világkiállítás romjain kelet­kezett, és az egész nem más, mint egy hajánál előrángatott rendezvénysorozat. Mielőtt még megkövezné­nek, gyorsan hangsúlyo­zom: valóban szép és méltó a megünneplésre. Egyszer- kétszer. De nem úgy, hogy a csapból is az folyjon. Mert az emberek megunják MC- stől, mindenestől... Az idő sem valami remek, pénzünk is csak imitt-amott, és két kapura unjuk az egé­szet. Nincs ezen mit csodál­kozni! Ahogy egy ismerősöm mondta egyszer, amikor besokallt a sok munkásmoz­galmi örömködéstől: gajdol- jon most már az, akinél több zsozsó lappang... Támogatás­felmérés K.Z. (Új Kelet) Az Első Nyírségi Fejlesz­tési Társasághoz (ENYFT) tartozó 12 önkormányzat vezetői találkoztak péntek reggel Nyíregyházán, a Vá­rosházán. Tisza Gabriellától, a társaság térségmenedzse­rétől megtudtuk, hogy az ülésen Csabai Lászlóné, a megyeszékhely polgármeste­re a TIGÁZ-részvények el- adásánák lehetőségeiről adott információkat. A pol­gármestereket tájékoztatták arról, hogy a megyei terület- fejlesztési tanács által meg­hirdetett pályázatra a mun­kákból egy-egy példányt az ENYFT képviselőjének is le kell adni, amelyet a társaság szakemberei szeptemberben véleményeznek. A megbe­szélésen döntöttek arról, hogy a 12 településen kiala­kítják a szelektív hulladék- gyűjtés feltételeit. Az ahhoz szükséges tanulmány elké­szítését pályázati pénzből próbálják finanszírozni. Ti­sza Gabriella a megbeszélé­sen elmondta, hogy a PHA­RE magyarországi képvise­lői személyesen és kérdőív­vel feltérképezték megyénk kistérségi társaságait, hogy a következő évben milyen jellegű fejlesztésekhez igé­nyelnének támogatást. Már megszoktuk a csendet A tiltás feloldása után sem maradnak üresen a terminálok, mert a vámvizsgálatot is itt végzik Harascsák Annamária felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents