Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-29 / 176. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. július 29., hétfő 3 Cigánysor a Múzeumfaluban Berki Antal (Uj Kelet) Ha ezt a szállodát Budapesten vagy az ország más, boldogabb részén avatják, lett volna tűzijá­ték, görögtűz. Itt csak szerény ünnepség volt Vásárosnamény új létesítménnyel gyarapodott. Pén­teken megnyitotta kapuit a Hotel Fehér. A kétemeletes, 14 szobá­val és két apartmannal rendelkező épület Kulcsár Attila építészmér­nök tervei alapján épült Sok min­den megváltozott a rendszervál­tás óta, mondta az építész. A ház­gyárak tönkrementek, megszűnt a kivitelezők uralma. Az építészek szabadon tervezhetnek. A szak­ma ismét művészetté vált. Gya­korlatilag minden elképzelés megvalósítható. Az épületet elég szűk területre kellett tervezni, ez megnehezíthette a kivitelezők munkáját is, de felkészültségüket dicséri az elkészült épület. Nem egészen egy év alatt készítették el a szállodát. Az avató ünnepségen Fehér János köszönetét mondott az építőknek, mint mondta, ezzel a modem, minden igényt kielégítő épülettel a város is gyarapodott, és talán be tudunk kapcsolódni a nemzetközi turizmus vérkeringé­sébe. Hegedűs Antal polgármes­ter a város nevében köszönte meg az építők munkáját és a Fehér há­zaspár tevékenységét. Az elegán­san berendezett hotelben remélhe­tőleg jól érzik majd magukat a magyar és a külföldi turisták, fe­jezte be rövid beszédét a polgár- mester. Az ünnepség után Fehér Jánossal és feleségével, Ibolya asszonnyal beszélgettünk az el­múlt év viszontagságairól, a meg­nyitott szállodáról és a jövő fel­adatairól: Ibolya asszony: — Nem volt egyszerű dolog összehozni ezt az épületet. Rengeteg munkánk fekszik benne. Az éttermünk már három éve működik. Sok visszatérő vendégünk van, olya­nok is, akik szívesen eltöltöttek volna néhány napot a városban, de megfelelő szállás híján ez nem volt lehetséges. Igazából ez adta az ötletet, hogy belevág­junk ebbe az építkezésbe. — Fehér úr, ön szerint van esély, hogy ez a szálloda vissza­hozza a belefektetett tőkét és energiát? —Remélem, hogy nyereséges lesz a vállalkozás. Biztos, hogy van igény kulturált szálláshelyre. Úgy tűnik, az épület képes a leg­kényesebb igényeket is kielégíte­ni. Bízom benne, hogy szép las­san híre megy a szállodának, és előbb-utóbb megérkeznek a turis­ták is. Mi hosszú távra tervezünk, nem egy nyáron akarunk meggaz­dagodni. Májer Zita (Új Kelet) Pénteken átadták a Múzeum­falu harmadik cigányépületét. A megnyitót Páll István, a Múzeumfalu igazgatója tartot­ta. A Sóstói Múzeumfalu tele­pítési tervében a megyénkben élő cigány lakosság életmódjá­nak, házformájának, illetve la­káskultúrájának bemutatása is szerepel. A múzeum korábban már helyet adott egy — a leg­kezdetlegesebb típusba sorol­ható — földbe vájt épületnek és egy — a már földfelszín felé emelkedő — kunyhónak. Az idén tovább bővítették a cigánysort a tavasszal elkezdett harmadik — és az egyben utol­só — épület felállításával. Az előzőekhez képest igényesebb kialakítású lakhelynek már ház­formája van. Eredeti mintája Nyírvasváriból származik. A cseréptetejű, vályogfalú épület két helyiségből áll, a tárolóként is működő pitarból és egy szo­bából. A bútorzat a falusi lakos­ságtól egykor kiselejtezett be­rendezésekből áll. A legfonto­sabb bútor az ágy, melynek mennyiségét főként a rendelke­zésre álló hely szabja meg. Meg­található még a barnára átmázolt konyhaszekrény, egy asztal, egy-két szék és egy sparhelt. Ruhatárolásra a gerendás meny- nyezet szarufáira erősített rúd vagy kötél szolgál. A helyszűke miatt nem minden esetben fért el a szekrény a cigánylakásban. A fehérre meszelt falakat sa­játos ízlésvilágot tükröző fali­szőnyegek és szentképek díszí­tik, valamint azok a konyhai edények, amelyek a sparhelt fölött csüngenek. A ház padló­ja döngölt, tapasztott föld. A parányi ablakon fény alig jön be, világosság is csak a fehér falak visszatükröződése miatt van. Az új épület mellett egy náddal fedett szín és egy vályog­vető gödör áll. így nyomon követhetjük a vályog készítését. A közeljövőben készül majd itt még egy sütőkemence is, amivel teljessé válik a Múzeumfalu ci­gány lakóépületeinek sora. Vigasztalódás B. L ­AkPt tegnap még pitye- regtek a teljesen lezüllött és funkcióját vesztett MDF- piac megszűnése miatt, azok lassan megvigaszta­lódnak. Meg, hiszen olyan gyorsan épül a leendő disz­kont és piac, hogy már-már testközelben van az új. Ami tisztább, rendezettebb, egészségesebb, korszerűbb, ócska- és csempészáru­mentes, egy nagy város­részhez méltóbb lesz. Igaz, kezdetben, amikor még csak az őstermelő árult itt, amíg a zöldség és a gyü­mölcs uralta a terepet, el­fogadható volt az egész, de a kezdeti pár száz négyzet- méternyi területből hama­rosan megfoghatatlan ve­gyespiac alakult. Hogy ez­zel vége van az egész olcsó piacozásnak? Nem hiszem. A jelek szerint az Örökös- föld lesz a következő szín­hely. De már itt okulnak a tapasztaltakból. Ez való­ban csak termelői piac lesz, be is lesz kerítve, a rendre fokozottan ügyelnek majd. így igazságos. A Jósának már volt, ott túlélte magát, most kezdje az Örökösföid, tiszta lappal. Aztán majd ott is elnyeli a diszkont és a rendezett piac, ahogy az egy normális városban szokás. Nem tagadható, az új meg­oldás a Jósa peremén tet­szetős. Hogy miként műkö­dik majd, azt nem lehet tud­ni. Egy biztos, a világ kis- és nagyvárosaiban az ilyen elárusítóhelyek uralkod­nak, nagy közkedveltségnek örvendve. Szeretném hinni, hogy a mai, az építkezés nyomán feltörő vigasztaló­dás akkor sem szűnik, ha ki­nyit majd az üzlet, megnyí­lik a piac. Kár a régi rosszat siratni a jobb új miatt. Evangélikus iskola Munkatársunktól Mint arról már tájékoztattuk olvasóinkat; minden feltétel biz­tosított ahhoz, hogy 1996. szep­tember l-jén evangélikus általá­nos iskola indulhasson Nyíregy­házán. Az intézmény folytami kívánja a megszüntetett 5. Szá­mú Általános Iskola—az onnan átvett nevelőkkel — speciális képzési profiljait. így az idegen- nyelv-oktatás első osztály félév­től, az emelt szintű tagozatos an­gol nyelv 3. osztálytól, matema­tikatagozat 5. osztálytól, speciá­lis biológia szintén 5. osztálytól. A felső tagozat osztályaiba — a 8. osztály kivételével —- külö­nösen a matematika és a bioló­gia iránt érdeklődőket várják, alsó tagozatban pedig különösen az első és a negyedik osztályban tudnak fogadni gyermekeket fe- lekezetre való tekintet nélkül. Beiratkozni az Evangélikus Lelkészi Hivatalban lehet, a Lu­ther tér 14. szám alatt: 9—-13, il­letve 15—17 óráig. Szombaton 9—12 óráig. Azon szülők számára, akik gyermeküket már beíratták az Evangélikus Általános Iskolába, augusztus 8-án, csütörtökön 18 órától értekezletet tartanak az Evangélikus Lelkészi Hivatal­ban. (Luther tér 14.) Mindeze­ket Laborczi Gézaigazgató lel­késztől és Siklós Adámné szer­vezési megbízottól tudtuk meg. Bűntett lett a vétségből Fullajtár András (Új Kelet) A minap történt, hogy az egyik vidéki településen este kilenc órakor a kocsmánál négy marcona legény kiugrott egy személygépkocsiból, és megtá­madtak egy házaspárt. Ez ami­att történt, mert szerintük több százezer forinttal tartoznak va­lamelyiküknek. Az egyik táma­dó rutinosan lefejelte a vélt adóst, majd betuszkolták a ko­csijukba. A megrémült embert elvitték az egyik pénzbehajtó lakására, és ott több óráig fog­va tartották. Hasonló eset tör­tént egy másik községben is. Ott hárman támadtak meg egy fér­fit, akitől közel kétszázezer fo­rintot vettek el a vélt tartozása fejében, miután „betessékelték” a kocsijukba. Három pénzbe­hajtó jelent meg egy szabolcsi kisközség egyik lakásában is. Az állítólagos adós felesége tar­tózkodott otthon, amikor a be­tolakodók a félj tartozására hi­vatkozva a lakásból több mint százezer forint értékű berende­zési tárgyat elvittek. De lehet­ne még sorolni az eseteket. Bu­dapesten például egy adósnak több ujját is levágták, mert nem fizetett időben... A felsorolt eseteket a törvény önbíráskodásnak nevezi. Sajnos ezekből a bűncselekményekből az utóbbi időben egyre több for­dul elő megyénkben is. Vélt vagy jogos tartozásokat egye­sek úgy próbálnak behajtani, hogy kikerülik a törvényt, és erőszakhoz folyamodnak. A büntető törvénykönyv sze­rint 1994-ig az önbíráskodás vétség volt, amit maximum egy év börtönbüntetéssel fenyeget­tek. Aztán a kilencvenes évek elejétől megváltozott az elköve­tési magatartás. Egyre nagyobb összegű pénzek cserélnek gazdát hosszabb-rövidebb időre, és gyakran előfordul, hogy az adó­sok a kölcsönt nem tudják idő­ben visszafizetni. Többmilliós összegnél általában nem a köl­csönadó megy behajtani, hanem elküldi a felbérelt embereit, akik már a puszta megjelenésükkel fé­lelmet keltenek az adósban. Nem egy esetben ezek a végrehajtók valamilyen őrző-védő kft. dolgo­zói. A törvény azzal próbálta .Lövetni” az önbíráskodás eldur­vulását, hogy a büntető törvény- könyvet módosították. így most már bűntett a cselekmény, és akár öt évig teijedő szabadságvesztést is lehet kapni. Az önbíráskodás a társadalmi rétegek legszélesebb skálájában fordul elő, úgy a sze­gényebb, vagy az átlagállampol­gároknál, de legdurvább és leg­gyakoribb a tehetősebb emberek­nél. Az eseteket ketté lehet vá­lasztani. Van, amikor valaki teljesen jóhiszeműen adkölcsön ismerősének, barátjának. Aztán a megbeszélt határidő lejárta után egy ideig a kölcsönadó szégyelli kérni, de az adós sem nagyon mutatkozik. Később elfogy a tü­relem, és következik a törvény­telen visszakérés. A keményebb ügyek közé tartozik, amikor va­laki már eleve uzsorakamatra ad kölcsön nagyobb összeget. A kölcsönkérő kényszerhelyzetét használják ki. Ez odáig is el­megy, hogy a kölcsön fedezeté­ül az adós lakásáról, ingatlaná­ról, esetleg autójáról készítenek egy adásvételi szerződést, ha mégsem tud fizetni, elúszott min­dene, és tönkrement. Beköltöz­nek a lakásába, elveszik az autó­ját, mert a hivatalos iratok sze­rint már nem az adós tulajdona. Ez a folyamat a legtöbb esetben erőszakos úton valósul meg. Ezért a helyzetért az adós is fe­lelős, mert nem tudja felfogni, hogy milyen feltételekkel jutott pénzhez, és egyáltalán képes lesz-e megadni. Aki viszont kölcsönadott, szeretné a határ­idő leteltével visszakapni. A baj ott kezdődik, hogy a törvény sem jár el, vagy eleve nem is tud eljárni kellő szigorral és eredménnyel azokkal szemben, akik tartoznak. A tárgyaláson hiába derül ki, hogy a kölcsönadónak igaza van, ha az adósnak nincs pén­ze. Ilyenkor történik az, hogy a kölcsönadó „megkér” néhány embert, hogy a tartozó lakásá­ból hozzák el a mozdítható ér­tékeket. Viszont ez meg tör­vénybe ütköző cselekedet, akár­mennyire is sérelmes és jogos a követelése valakinek. Semmi­képpen sem választhatja az ön­kéntes behajtást, mert amellett, hogy adott esetben az adóssága sem térül meg, még a nyakába is varrhatnak öt év börtönbün­tetést. Érdekes még az is, hogy az önbíráskodás sértettje az, aki tartozik? Bizonyos értelemben felelőtlenség a kölcsönkérő ré­széről, amikor a családja feje felől teszi letétbe a házat. Saj­nos sok esetben el is veszíti... Minden bűncselekményt meg lehet előzni, de itt mit le­het tenni? Annyit mindenkép­pen, hogy akinek jogos köve­telése van, ne az önbíráskodás módszerét válassza. Akkor is bűntettet követett el valaki, ha elment, vagy elküldött néhány embert az adósságért, de még nem történt semmi. De mi van akkor, ha a bérencek nem csak „meglegyintgetik” az adóst, hanem az esetleg belehal a sé­rüléseibe?... Durranó dőreségek Bürget Lajos jegyzete Még sosem hallottam azt, hogy valaki olyan ügyben szó­lalt volna fel, hogy egy bérház­ba ne vezessék be a gázt, mert ha az felrobban, az egész épü­let a levegőbe röpül. Pedig re­pülhet, az esély erre is megvan. De oly kicsi, hogy kár a szót vesztegetni rá. Azt viszont már hallottam, hogy valaki azzal érvelt Nyíregyházán, a Gari­baldi és Korányi sarkára ter­vezett benzinkút ellen, hogy: „És mi van, ha felrobban?” Akkor bizony bumm van, de ennek az esélye is olyan, mint a bérház és a gáz esetében. Vi­lágvárosok legsűrűbben lakott belvárosaiban sorakoznak a töltőállomások, és soha senki­nek eszébe nem jut, hogy végle­tekben gondolkozzék. Bezzeg nálunk! Mint minden újnak, és a megszokott megváltoztatásá­nak, megvannak a maga ellen­zői, akik megszállottként hada­koznak. Csak a hadakozás mi­att. Hogy ez mennyire így van, annak ékes bizonyítéka az az érvelő, aki azon elmélkedik: és mi lesz, ha tönkremegy a ben­zinkutas? Nos, akkor tönkre­megy. Ez a lehetőség még nem kizáró ok, ez nem mond ellent annak, hogy valaki benzinkutat építsen. De hátai’ art pour l’art oppozíció nem válogatós, képes még szánni a majdan talán szánandót, akit pedig eleve utál. Kétségtelen, a benzinkút mi­att megszűnik a SZESE-pálya. Ok adják el a telket, ha elad­ják, de ők építenek belőle új csarnokot, mi több, még azt is garantálják, hogy a törzstag­oknak mindig lesz helyük. A sportolókat, a hobbitenisze­zőket tehát nem kell sajnálni. Jobban járnak, mint ahogy azt bárki is gondolná. Nem baj, végre, valamit a sport is profi­tál ebből a bolti világból. Két­ségtelen, hogy egy üzemanyag- töltő állomás építése együtt jár a környék forgalmi rendjének korszerűsítésével is, ráadásul nem az önkormányzat, hanem a benzinkút építőjének költsé­gére. Ez sem utolsó szempont. És ebben a nem olcsó benzin­áras világban az sem mindegy, hogy az autós egy kilométerrel mondjuk kevesebbet furikázik egy-egy tankoláskor. Sok ráció tehát nincs az el­lenkezésben. Bár az is igaz, egy ilyen elképzelést jobban elő lehet készíteni. Magyarázva, vi­lágossá téve a jelent, a jövőt, a hasznot, a kockázatot. Mert ha így történnek a dolgok, akkor talán kevesebb lenne a fölösle­ges vita, nem harsoghatnának az ügyeletes demagógok, nem nö­vekedhetne akár politikai üggyé az, ami nem más, mint szolgál­tatás, üzlet. Bumm! Ennyi! Szállodaavató Naményban

Next

/
Thumbnails
Contents