Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-29 / 176. szám

4 1996. július 29., hétfő Hazai krónika ÜJ KELET Magyar Távirati Iroda Az ultraibolya-dózis mérése Az ultraibolya-sugárzás egészségre veszélyes hatásait vizs­gálják a kutatók az MTA Biofizikai Kutató-laboratóriumá­ban és a szabadban augusztus 15-től két héten át, majd a hónap végén három napon keresztül nemzetközi konferen­cián cserélik ki tapasztalataikat a fővárosban rendezendő munkaértekezleten. Erről Gróf Pál egyetemi docens tájé­koztatta az MTI-t. Összehasonlító szabadtéri méréseket vé­geznek a Bükk-fennsíkon, majd az intézetben is ultraibolya fényforrásokat felhasználva. A különböző szoláriumcsövek biológiai veszélyeztetettségét is tudják mérni. Számos kül­földi meghívott kutató-előadó ismerteti saját országában ész­lelt tapasztalatait az ultraibolya-sugárzás egészségre veszé­lyes hatásairól. A munkaértekezlet anyagát tudományos nem­zetközi folyóiratban külön számként szeretnék publikálni. Dunába esett egy ARO Karambolozott, majd a Dunába esett egy román rendszá­mú ARO típusú gépkocsi szombaton délután a szentendrei Danubius Szállodánál — tájékoztatta az MTI-t a tűzoltóság ügyeletese. A balesetnek egy súlyos sérültje van. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ült-e más is az autóban, aki netán kiesett, vagy esetleg kiugrott, mielőtt az autó a vízbe került, mert az elsüllyedt kocsiban ugyanis nem találtak senkit. A tűzoltók emelődaruval húzták ki a folyóból az autót. A MIÉP rendezvénye — A hatalom nem törődik a honfoglalás és az államalapí­tás méltó megünneplésével. A Magyar Igazság és Élet Pártja ezért vállalkozott arra, hogy pótolja a hiányosságot. Egye­bek között erről beszélt Csurka Istx’án pártelnök szombaton Sümegen, a MIÉP honfoglalási rendezvényén. Csurka István beszédében szólt azokról a tragédiákról, amelyek a nemzetet érték, majd kijelentette: mindezt úgy kellene az emberek tu­datába beépíteni, hogy a nemzet vegye tudomásul a történe­lem tényeit, nézzen szembe velük, de soha ne adja fel az igaz­ságért vívott harcot. Soha ne mondjon le arról, ami megilleti, ami a történelem során az övé volt. A továbbiakban leszö­gezte, hogy a MIÉP tisztességben és békében akar élni min­den szomszédunkkal, semmit nem kíván tőlük, ami az övék, ami az ő kultúrájuk és történelmük kelléke. Megkívánja vi­szont mindenkitől, hogy emberi módon, saját történelmünk hagyományai, érdekeink figyelembevételével, jövőnk fenn­tarthatósága alapján bánjanak minden magyarral. Politikai piknik A Közép-európai Gazdatanács ülése Kívánatos birtoknagyság MTI A szocialisták és a liberáli­sok közötti koalíciós együtt­működésre nemcsak 1998-ig, hanem azt követően is van esély. Sok ésszerű ok van arra, hogy egy, a mostanihoz hason­ló eszmei-ideológiai tartalmú koalíciós szándék megfogal­mazódjék a következő válasz­tások utánra is. Ezt Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügy­vezető alelnöke fejtette ki az MTI tudósítójának szombaton a szocialista párt székesfehér­vári városi szervezete által Kisgyónbányán rendezett po­litikai pikniken. A rendezvényen — amely­nek keretében délután a párt ügyvezető alelnöke, valamint Csintalan Sándor ügyvivő és Kovács Pál, a párt elnökségé­nek tagja részvételével politi­kai fórumot tartottak — a kor­mány első két évének politikai tapasztalatairól, a „második félidő” legfontosabb feladata­iról, valamint napi aktuális kérdésekről, egyebek között a nyugdíjreformról, a közbizton­ság helyzetéről, a munkanélkü­liség alakulásáról faggatták a résztvevők a jelen levő politi­kusokat. Kósáné Kovács Magda sze­rint az elmúlt két esztendő leg­nagyobb eredménye az, hogy a kormány és a társadalom kö­zött nem keletkezett olyan szakadék, mint amilyen az előző kabinet idején kialakult, és elmélyült. A mostani kor­mány ugyan követett el hibá­kat, voltak át nem gondolt in­tézkedései, de volt ereje az azokról nyíltan beszélni, és té­vedéseivel szembenézni. Bár a társadalom részéről sok kri­tika érte, a bírálat — akárcsak a családon belüli konfliktusok esetén — „érte, értünk szólt”, és egy átmeneti időszakot ki­véve nem járt együtt sem a kor­mány, sem a legnagyobb kor­mányzópárt iránti bizalom el­vesztésével — vélekedett. Kifejtette: az irányválasztás helyes volt, korrekcióra nincs szükség, de a választott úton a „balesetek” elkerülésével kellett volna, és kell közle­kedni. Csintalan Sándor óvott attól, hogy a párt már most megkezd­je a kampányt. Mint mondta: ha a következő másfél évben a legnagyobb kormányzópárt azzal foglalkozik, „amire a jo­gosítványa szól”, a következő választásokon jók lehetnek az esélyei. Kósáné egy kérdésre vála­szolva kifejtette: a fél száza­lékos nyugdíjemelés olyan hiba volt, amelyet el kellett és lehetett volna kerülni, mert a kormány tisztában van azzal, hogy a járandóság emelésének az évenkénti növelés a jó mód­szere. MTI Az Európai Unióba történő belépést a Közép-európai Gaz­datanács (KEGT) valamennyi tagja támogatja — szögezték le vasárnap Kiskunmajsán el­fogadott közös állásfoglalá­sukban a nemzetközi szervezet képviselői. Az úgynevezett vi­segrádi országok magángazda érdekképviseleteit tömörítő szövetségek közös tanácskozá­sukon hangsúlyozták: az in­tegrálódás elősegítése érdeké­ben szükséges és fontos az egymás közötti folyamatos in­formációcsere, a stratégiák egyeztetése, a közös fellépés. Különösen fontosnak ítélték a nyugat-európai társszerveze­tekkel való szoros kapcsolat kialakítását. Megállapodtak abban, hogy az idén október­ben Lengyelországban tartan­dó soros ülésre, amelyen az EU- csatlakozással kapcsolatos programot fogadják el, meg­hívják a nyugat-európai társ- szervezeteket is, és a prog­ram kidolgozásánál figyelem­be veszik ajánlásaikat. A KEGT képviselői döntöttek arról is, az Európai Mező- gazdsági Szövetség (CEA) ez évi prágai közgyűlésén ismer­tetik programjukat, s megvizs­gálják a CEA-ba való belépés lehetőségeit. Ugyanakkor arra is törekszenek, hogy a közép­európai gazdák tanácsába újabb tagországokat vegyenek fel. A pénteken kezdődött há­romnapos tanácskozáson a magyar kormány integrációval kapcsolatos hivatalos állás­MTI Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium októbertől csökken­ti a magyar cégek számára ki­adott németországi vállalkozá­si engedélyek számát — tudat­ta a tárca engedélyezési főosz­tálya az MTI-vel. A kontingens- keret engedélyezése terén a jövőben több korlátozás lép életbe. Ezek szerint nem nyújt­ható be kérelem az 1996. szep­tember 27-től 1997. március 28-ig terjedő időszakban kez­dődő németországi munkákra. pontjáról Benedek Fiilöp, a Földművelésügyi Minisztéri­um közigazgatási államtitkára tartott előadást. A tanácskozás résztvevői üdvözölték az ál­lamtitkárnak azon bejelentését, hogy a csatlakozás feltétele­ként nem kívánják feláldozni a magyar mezőgazdaságot. A kormány szándéka az, hogy az integrálódásig növekedjék az agrárgazdaság termelése, mind mennyiségi vonatkozásban, mind pedig választékbőví­tésben, és egyúttal javuljon a termékek minősége. Az állam­titkár rámutatott: az előkészítő tárgyalások egyik kritikus pontja az lesz, hogy a ter­mőföldből mennyit vonjanak ki a művelés alól. A magyar álláspont szerint az összes te­rületet művelni kellene, hi­szen az agrárgazdaság szerepe hazánkban jóval nagyobb gaz­dasági jelentőségénél. Az eb­ben az ágazatban foglalkozta­tott embereket ugyanis sehol máshol nem lehet olyan haté­konyan foglalkoztatni, mint éppen a mezőgazdaságban, amelyben évszázados tapaszta­lataik vannak. Ezért a falvak­ban élők szempontjából is kulcsfontosságú ez az ágazat. Az ülés résztvevői vitába szálltak az államtitkárnak az­zal a nézetével, hogy a nö­vénytermesztésben az 5-10 hektáros birtokok nem ver­senyképesek az unióban. A 2 millió tagot számláló lengyel- országi gazdakörök szövetsé­gének képviselője például az­zal érvelt, hogy a birtoknagy­ság kérdését fetisizáljuk. Ezt a tévhitet nekik már sikerült el­A korlátozás alól mentességet csak a garanciális munkálatok, valamint a megkezdett létesít­mények kivitelezésének befe­jezéséhez kapcsolódó igénylé­sek élveznek. A minisztérium arra is felhív­ja a figyelmet, a szerződé­sekben a karácsony és újév közötti munkaszünetet rögzí­teni kell. A decemberre és ja­nuárra vonatkozó szerződések magas fajlagos szolgáltatási árbevétel (FSZA) mellett is csak kivételesen engedélyez­hetek. Az 1997. március 25-e után kezdődő munkákra beér­oszlatniuk saját hazájukban, és a lengyel kormányt meggyőz­ni e felfogás tévességéről. Kozma Huba, a Magyaror­szági Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke s egy­ben a KEGT elnöke is, japán példára hivatkozott. Nevezete­sen arra, hogy legutóbbi ta­pasztalataik szerint a távol-ke­leti országban mindössze 1 hektár az átlagos birtokméret, s az sem mindig egybefüggő területet jelent. Válaszában az államtitkár el­oszlatta a félreértést. Ismételten hangsúlyozta: a kívánatos bir­toknagyság nem vonatkozik az intenzív termelésre, például az öntözött kultúrákra, a kerté­szetre, a fólia alatti termelésre vagy gombatermesztésre. Azt azonban világosan kell látni — mondta —, hogy a növényter­mesztésben az 5-10 hektáros területek nem működtethetők gazdaságosan. Ugyanakkor a nagyobb területek tulajdono­sai más pozícióból tárgyalnak a piacokon is. Annak azonban semmi akadálya — szögezte le — , hogy a termelők integrá­lódjanak. A közös beszerzésre vagy például értékesítésre, tá­rolásra vonatkozó együttműkö­déseiket — amennyiben ezt ér­dekképviseleteik kezdeménye­zik — a kormány támogatni fogja. Az államtitkár határozott ígéretet tett arra is, hogy az EU- hoz való csatlakozás tárgyalá­sai során messzemenőkig fi­gyelembe veszik a mezőgaz­dasági termelők érdekképvise­leteinek véleményeit, észrevé­teleit. kezett kérelmeket a miniszté­rium csak magas FSZA esetén hagyja jóvá. 1996. október és 1997. szeptember között nem kapnak engedélyt azok a ké­relmezők, akik magas FSZA-t vállaló szerződéseiket önhibá­jukból nem teljesítették. Ez alól csak az mentesíti őket, ha a német partner csődje miatt hiúsult meg a teljesítés. Az IKM elutasítja azokat is, akik ez ideig nem nyújtották be a főosztályra az 1995. IV. ne­gyedéves, valamint az 1996.1. negyedéves teljesítési jelenté­seiket. Királyi ételsor MTI A királyi szakács címért ver­senyez augusztus 2—3-án Nagyszakácsiban a „Királyi szakácsok nyomdokán” cím­mel meghirdetett vetélkedőn Jancsek Péter, a székesfehérvá­ri Alba Regia Hotel konyha- főnök-helyettese. Az ambiciózus, ifjú ínyesmes- ter a régi szakácskönyvekben búvárkodva „komponált” kirá­lyi bőségtálat. Első fogásként hideg vadnyulat készít, azt bor­ban párolt töltött angolna és fi­nom füvekkel ízesített hízott kacsa követi, majd kardonsült apró vadszámyasokat kóstol­hatnak vargányával a szakács- verseny résztvevői. A menüsort mézes fügével tálalt, bodzás hajdinalepény zárja. Nehezen született meg... ... a döntés a társadalmi szerveztek 1996. évi költ­ségvetési támogatásáról. Az elvben politikamentes civil szerveződések körül ádáz vita dúlt a parlament­ben. Az eredmény több mint siralmas. Most júli­us vége van, de a támoga­tást a mai napig nem utal­ták ki a nehéz anyagi helyzetben lévő egyesüle­teknek. Mint ismeretes, az MSZP erőből kényszerí­tette ki a határozati javas­latot. Az ellenzék egysé­gesen nemmel voksolt, az SZDSZ pedig tartózkodott a szavazásnál. Összesen 390 millió forint sorsa fö­lött vitatkoztak a hon­atyák, amit végül jól- rosszul elosztottak. Min­den évben visszatérő probléma a pártok holdud­varába tartozó ifjúsági szervezetek pályázatainak elbírálása. Amíg az MDF kormányzott, addig azok részesültek előnyben, amelyek nevükben hord­ták mondjuk a keresztény szót, most fordult a koc­ka, mára a szocialista jelző lett a menő. Ez bizonyos fokig érthető is, mégis kár, hogy a néhány tucat poli­tikai jellegű szervezet mi­att a valóban civil kezde­ményezések húzzák a rö- videbbet. Helyes lenne ezeket különválasztani, és támogatásukat más for­mában megoldani. Az idén 548 egyesület átlag­ban 711 ezer forintot ka­pott. A pályázók száma ennél lényegesen na­gyobb volt. A parlament szakbizottságai összesen 1500 pályázatot bíráltak el. Ezeket öt csoportba so­rolták. A legtöbbet a ter­mészetvédők, a legkeve­sebbet a kulturális társu­lások kapták. A támogatá­sok összege ötvenezer fo­rinttól ötmillióig terjedt. Az utóbbi összeget a Ma­gyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesületnek adták. A parlament — a nyil­vánvalóan politikai dön­téseket leszámítva — igyekezett objektiven fel­osztani a szűkös keretet, és ez a szándék, böngész­ve a listát, sikerült is. Ezért is kellene — hogy példá­val is illusztráljuk állás­pontunkat, a MUOSZT, a MUK-ot, az Úttöröszö- vetséget, a cserkészeket, vagy a Szabaddemokraták Szövetsége Ifjúsági Szer­vezetét, és sorolhatnánk — a többit is, más forrás­ból támogatni. Ezzel elke­rülhetők lennének azok a viták, amelyek az idei el­osztást kísérték, és amik miatt az egyesületek a mai napig nem kapták meg já­randóságukat. Franciaországba készültek Afrikai határsértők MTI Négy ruandai és két libéri­ái állampolgárságú határ­sértőt fogtak el a magyar határőrök Geszt és Mező- gyán között. Vallomásuk szerint az országukban dúló polgárháború elől menekül­tek el — tájékoztatta szom­baton az MTI munkatársát Kunos Gyula hadnagy, az Orosházi Határőr Igazgató­ság sajtótisztje. A hat afrikait pénteken délelőtt lakossági bejelentés alapján, a biharugrai határ­őrség egyik szolgálaton kí­vüli hivatásos járőre fogta el. A ruandai és libériái mene­kültek okmány és pénz nél­kül szöktek Románián át Magyarországra, hogy innen Franciaország irányába foly­tassák útjukat. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján a ma­gyar hatóságok nem adhat­ják vissza Romániának az el­fogott határsértőket, így a hat afrikai Orosházán, a közös­ségi szálláson kapott helyet. Ott addig maradhatnak, amíg meg nem szerzik szá­mukra a hazautazásukhoz szükséges iratokat. Csökkentik a németországi munkavállalói engedélyek számát Rögzíteni kell a munkaszünetet

Next

/
Thumbnails
Contents