Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-24 / 172. szám
Gazdaság Jövö márciustól él a törvény Vadászat a vadászterületekért 6 1996. július 24., szerda Korszerű szolgáltatás Kozma Ibolya (Új Kelet) A Matáv Rt. és a CIB Hungária Bank Rt. vezetői az elmúlt héten szolgáltatási szerződést írtak alá. Eszerint a Matáv bérelt vonalú szolgáltatást nyújt a Bank Rt.-nek, így az ország különböző területein található CIB bankfiókok közvetlenül érhetik el központjukat. Az országos hálózat kiépítése lehetővé teszi a nagy sebességű adatátvitelt, az ügyfelek gyors és pontos kiszolgálását. Módi Zoltán, a CIB Bank nyíregyházi fiókjának vezetője lapunk kérésére elmondta, hogy korábban is közvetlen összeköttetésük volt a központtal, de ezentúl korszerűbben, papírok nélkül léphetnek kapcsolatba egymással. A Matáv az üzleti felhasználók távközlési igényeinek kielégítésére építette ki a FLEX-COM digitális bérelt vonali hálózatát. Alapszolgáltatási köréhez tartozik a menedzselt bérelt vonali magán- hálózatok üzemeltetése. Értékesítik a Szabolcstej egy részét Munkatársunktól Az ÁPV Rt. pályázatot írt ki a Szabolcstej Rt. negyvenöt százaléknyi tulajdonrészének kivásárlására. Az rt. tulajdonrészének 50,1 százalékát az MRP (munkavállalói résztulajdon-program) birtokolja. Néhány százalékkal bír egy külföldi tulajdonú pénzintézet, aki nemrégiben tőkeemelést hajtott végre. A társaság árbevétele 5,1 milliárd forint, mérleg szerinti eredménye kilencvenhatmillió forint. Az említett negyvenöt százalék résztulajdon értékesítésére az ÁPV Rt. pályázatot írt ki brókercégek számára. A felajánlás értelmében az új tulajdonosok lehetnek a beszállítói háttér tagjai (tejtermelők, szövetkezetek), önkormányzatok és eredeti kárpótoltak. A kiírás szerint az elosztásnak nyíltnak kell lenni. Az ÁPV Rt. augusztus 14-éig váija a beadványokat, melyek elbírálására szeptemberben kerül sor. A jóváhagyott határozatok bevezetése — a tervek szerint — októberre tehető. Várható változások az adózás rendjében MTI Számos változás várható a jövő esztendőben az adózás rendjében. Többek között módosul az önellenőrzés szabályozása, szűkebb körben kapnak az adózók lehetőséget ilyen jellegű korrekcióra, és szigorodik a szankciórendszer is. Ezt tartalmazza az a jogszabálytervezet, amely a közelmúltban készült el a Pénzügyminisztériumban. A munkaanyag szakmai vitája megkezdődött. Az adóhatóság tapasztalatai szerint az önellenőrzés által biztosított joggal a vállalkozások egy része visszaél. Tudatosan nem a valóságos adatokat tartalmazó bevallást készítenek, majd azt később módosítják. így viszonylag olcsón jutnak forráshoz a költségvetés rovására. Az önellenőrzések száma éves szinten már megközelíti a félmilliót. Az ilyen nagy számú adóbevallás-módosítás nyomon követése meglehetősen nehéz, problémákat okoz az adófolyószámlák rendszerének működtetésében. A minisztérium tervezete szerint jövőre csak akkor lehet önellenőrzéssel módosítani az adóbevallást, ha az jogi tévedést tartalmaz. Az adózó gazdasági döntésének megváltoztatására az önellenőrzés lem nyújt majd lehetőséget. Tervezik azt is, hogy ugyanazon bevallás többszöri önellenőrzése esetében a pótlék mértéke emelkedik. Az elképzelés szerint az első esetben vál- : tozatlanul a jegybanki alapkamattal megegyező pótlék marad, ami ismétlődő önellenőrzésnél 50 százalékkal emelkedik. Akkor is kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha saját kárára tévedett az adózó. Ebben az esetben is jelentkezik igazgatási többletköltség, amelyet fix összegű önellenőrzési pótlékkal ellensúlyoznának. Számos olyan bevallás érkezett az idén az adóhivatalokhoz, amely jogosulatlan visszaigénylést tartalmazott, ezért a jogszabályalkotók itt is változásokat fontolgatnak. Úgy gondolják, hogy a hibás bevallás benyújtásáért jövőre mulasztási bírság helyett súlyosabb szankciót, adóbírságot kellene kiszabni. Ez meggondolásra késztetné az adózókat, hogy részt vegyenek-e az utóbbi időben elterjedt, adókedvezményi ígéretekkel vonzóvá tett konstrukciókban, melyeket különböző vállalkozások, szerveződések hirdetnek. Elképzelhető, hogy jövőre már nem lehet következmény nélkül megszegni az adóelőleg levonásánál tett nyilatkozatot. Aki azzal ellentétben kíván elszámolni költségeket, annak mulasz- 1 tási bírsággal kell számolnia a tervezet szerint. Szigorúbb másodlagos adójogi szankciókat is terveznek a jogszabály-előkészítők. Meghatározott nagyságú adórövidítés esetén nemcsak bírsággal, hanem egyéb következményekkel is számolniuk kell az adózóknak. Ilyen lehet az érintett vállalkozók kizárása a közbeszerzésből. Az adóhatóság kezdeményezheti, hogy a cégbíróság a vállalkozás felelőseit eltiltsa vezető tisztség viselésétől. Erre akkor kerülhet sor, ha a tisztségviselő mulasztása révén legalább 100 millió forintos adóhiány keletkezett. Várhatóan az üzletbezárásra vonatkozó rendelkezések is szigorodnak január 1-jétől, Lefler György (Új Kelet) A vadászati törvénnyel kapcsolatosan hívta egybe a sajtó képviselőit Szénégető László, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője. Kiemelte, hogy az új törvény alapján a vad az állam tulajdona, míg a vadászati jog a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg, illetve annak a bérbeadási jogosultságát is. Vadászterület az a földterület vagy vízfelület lehet, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, valamint ahol a vad a szükséges táplálékot megtalálja, illetve a természetes szaporodás feltételei adottak. A vadászterület lehet egy, vagy több személy, avagy vadásztársaság által bérelt, a társult vadászati jog esetére a Ptk. rendelkezései vonatkoznak. Nem minősül vadász- területnek a belterület, tanya, major, temető, repülőtér, közút, vasút. Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai hivatottak dönteni a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselők személyéről, a vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem előterjesztéséről, a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről — a tulajdoni hányad arányában, szótöbbséggel, a terhekre és a részesedésre vonatkozóan. A kialakítandó vadászterület tulajdonosainak egyharmada kezdeményezheti a határozat meghozatalát, a vadászati hatóság és az érintett települések önkormányzata hirdetőtábláján közzétéve A hirdetménynek tartalmaznia kell a kialakítandó vadászterület térképi megjelölését, a határozathozatal helyét, időpontját és tárgyát, valamint a képviselet szabályairól való figyelmeztetést is. A harminc hektárt el nem érő földtulajdonosok (30 ha jelent 1 szavazati jogot) amennyiben képviseletükről nem gondoskodnak, akkor a föld fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője teszi meg a szükséges nyilatkozatokat azok helyett is, akik a határozathozatalon nem vesznek részt. A vadászterület kiterjedésének megállapításánál az összes földteiület tulajdonosának tulajdoni hányada arányában számított szótöbbséggel határoznak, és annak arányában viselik a terheket és részesednek a haszonból. A vadászati jog haszonbérlője lehet: vadásztársaság, vadászati érdekképviselet, gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, erdőbirtokos- ság, ha a vadászterület több mint felét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja. Legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára lehet szerződést kötni. Egy vadászra legalább 100 hektár vadászterület-hányadnak kell jutnia. A vadászterületek határának kijelöléséről végső sorban a vadászati hatóság dönt. A vadászati jog gyakorlóinak jelentős költségnövekedésre lehet számítani a vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási bírság, valamint a vadvédelmi bírság miatt. Valamennyi jelentős összeghatárral szerepel a törvényben. Mindez a vadásztársaságok csökkenő számát eredményezheti majd. A megyében jelenleg működő 52 vadásztársaság mintegy 2 ezer vadászt fog egybe, két érdekvédelmi képviselethez csatlakozva. A vadászterületek elfogadása, illetve újrarajzolá- sa most van folyamatban, a társaságok között eléggé „éles” hát a helyzet. E munkát húsz vadásztársasági szakember végzi, közhasznú funkciót látva el, tevékenységüket a kamarai gazdajegyzők is segítik. A „térképek megrajzolásával” szeptember 1-jére el kell készülniük a megye 228 településén. Ezt követően a társaságoknak 90 nap áll rendelkezésükre, ha azt módosítani kívánják. Az új vadászati törvény 1997. március 1-jétől lép életbe. A megyénkben élő vadkárszakértők névjegyzéke: 1. Király Sándor, oki. mg. szakmérnök, Vásárosnamény, Hunyadi u. 7., Tel:: 45/371- 109. 2. Snekszer Mihály agrármérnök, Nyíregyháza, Rövid u. 24. Tel.: 42/342-982. 3. Henzsel György agrár-vadgazdálkodási szakmérnök, Nyíregyháza, Lukács Ö. u. 3. Tel.: 42/443-562. 4. Dr. Szokol József agrár- szakmérnök, Nyíregyháza, Sóstói út 12. Tel.: 42/404-557. 5. Szokol Tamás erdésztechnikus, Nyíregyháza, Sóstói u. 12. Tel: 42/404-557. 6. Balha István vadgazdálkodási szakmérnök, Nyírbátor, Kelemen Diák u. 26., Tel.: 42/ 381-136. 7. Dr. Fesztóry Sándor agrár- szakmérnök, Nyíregyháza, Kölcsey u. 21. Tel.: 42/316-659. Alszakszervezet MTI A jelenleg szerveződő Kis- és Középvállalkozásokban Dolgozók Szak- szervezete sem alapszabálya, sem meghirdetett célja szerint nem kíván munka- vállalói érdekképviseleti feladatokat ellátni. Mindezt az ÉT munkavállalói oldalának az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye fejti ki. A tájékoztatás szerint a szerveződő szakszervezet képviselői azt ígérik a belépőknek, hogy bármilyen nagyságú tagdíj fizetése után segélyként visszajuttatják a befizetett összeg 80 százalékát. Mivel a tagdíj mértékének felső határát nem szabályozzák, így — a jelenlegi adójog- szabályok szerint — a befizető jövedelmének jelentős részét kivonhatja az adóalapból. A belépőket arról tájékoztatják, hogy a későbbiek során sem az adó, sem más adóhatóság ellenőrzése hátrányos jogkövetkezménnyel nem járhat. Az ÉT munkavállalói oldala elhatárolja magát ettől az adócsalást sejtető módszertől. Elengedhetetlennek tartja, hogy a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek részére fizetendő tagdíj a jövőben is adóalapcsökkentő tényező legyen. Ugyanakkor — szögezi le a közlemény — megengedhetetlen, hogy az adójogszabályok kijátszásának szándékával bárki is visszaéljen a szakszervezetek nevével, az érdekképviseleti munka feltételrendszerének biztosítását szolgáló kedvezményekkel. Adósságállomány MTI Az első félévben a múlt évinél lényegesen kisebb mértékben, 12,3 milliárd forinttal növekedett a központi költségvetés bruttó tartozása. Így az adósságállomány június végén 4745,8 milliárd forintot ért el, szemben a múlt év december végi 4733,5 milliárd forinttal. Az első negyedévben az adósságállomány jelentősen, 127,4 milliárd forinttal növekedett. A második negyedévben viszont megfordult a tendencia, és mérséklődött az adósság 115,1 milliárd forinttal. A központi költségvetés bruttó tartozása 1995-ben 981,9 milliárd forinttal emelkedett. Mindezt a Magyar Államkincstár államadósság-kezelő központjának az idei első félévről kiadott tájékoztatója tartalmazza. Elsősorban a bruttó belföldi kamatozó állam- adósság növekedett az elmúlt hat hónap során, a költségvetés külföldi tartozásai lényegében nem változtak, és számottevően mérséklődött az MNB-vel szembeni kamatmentes adósság, amely a korábban felvett és jelenleg is nyilvántartott hitelek árfolyam- különbözetéből származik. A félév végén a központi költségvetés bruttó belföldi kamatozó adóssága 2918,6 milliárd forintot ért el, 528,3 milliárd forinttal meghaladva a december végi állományt. A növekedés részben azzal magyarázható, hogy az első félévben több mint 400 milliárd forint értékben a nullás adósságállomány egy részét kamatozóvá alakították át. December végén 2023,3 milliárd forintot tett ki az MNB-vel szembeni kamatmentes adósság. Ez március végére 1969,6 milliárd forintra, június végére 1506 milliárd forintra mérséklődött. Az állomány a félév alatt 517 milliárd forinttal csökkent. A mérséklődés részben azért következett be, mert 436,8 milliárd forintnyi adósságállomány a kamatozó kategóriába került át, részben pedig a privatizációs bevételeket az államadósság visszafizetésére fordították. Ez az állomány a törlesztés következtében 167,5 milliárd forinttal mérséklődött. . A költségvetési kamatkiadások a második negyedévben elérték a 136,4 milliárd forintot Ezek kis mértékben elmaradnak az első negyedévi kamat- fizetésektől, amelynek összege 146,9 milliárd forint volt. A múlt esztendőben összességében a költségvetés kiadásait 477,4 milliárd forintos kamatkiadások terhelték. A kamatkiadások tavaly elérték a GDP 8,7 százalékát. ÚJ KELET
