Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-24 / 172. szám

Hazai krónika 4 1996. július 24., szerda Kárfelmérés Taszáron tést ebben az esetben várható­an teljes egészében a magyar kormánynak kell állnia. A 325 károsult korábban 65 millió forintos kárigényt jelen­tett be. Voltak, akik túlértékel­ték, mások jóval alábecsülték a károk értékét. A magyar szakértők szerint a 65 millió forint kétharmada tekinthető majd jogos igénynek. Ezt követően az amerikai szakér­tőkön a sor, akik szintén meg­vizsgálják, hogy valóban az ő járműveik okozták-e a rongá­lódásokat. A kárösszeg kifize­tésére csak ezután, legkoráb­ban szeptemberben kerülhet sor. A szükséges összeg azon­ban megvan, ugyanis az épü­letkárok rendezésére és az IFOR által megrongálódott utak kijavítására a költségve­tés 400 millió forintos keretet bocsátott a Honvédelmi Mi­nisztérium rendelkezésére. A teljes kártalanítást ebből fize­tik ki, majd pedig a tárca nyújt­ja be kárigényét az amerikai kormánynak. A megegyezés szerint a károk 75 százalékát az amerikaiak, a maradékot pedig Magyarország fizeti. Múzeumba került Imperial csontváza. Európa egyik leghíre­sebb versenylova 1960-ban látta meg a napvilágot Kisbéren. Kétéves korától négyéves koráig versenyzett, huszonötször állt rajthoz nagy világversenyen, ebből hússzor győzött. Tenyész- ménként folytatta életét Bábolnán. 1989-ben tért meg az örök lóversenypályára. Csontváza — amit eddig a Budapesti Ál­latorvosi Egyetemen őriztek — most méltó helyre, Bábolnára került MTI Az IFOR-nak tulajdonított épületkárok többségét valós­nak, a kártérítési igények na­gyobb részét jogosnak találták a magyar szakértők — mond­ta el az MTI érdeklődésére Pókos Attila, a Somogy Me­gyei Közigazgatási Hivatal főtanácsosa. Az előzetes felmérések so­rán kiderült, hogy lehetnek olyan rongálódások, amelyek még akkor keletkeztek, mielőtt az IFOR nehézszállító jármű­vei megérkeztek volna, és leg­feljebb csak nőtt a repedés a konvojok forgalma miatt. Elő­fordulhat az is, hogy a háza­kat évekkel ezelőtt nem a megfelelő technológiával épí­tették, de feltételezhető, hogy ha nincs a rendkívüli forga­lom, akkor még nem repedtek volna meg. A magyar szak­értők azt is megállapították, hogy Taszár egyik utcájában nem az IFOR teherautói, ha­nem az amerikai fél által meg­bízott magyar vállalkozók au­tói rongálták meg a házakat; ezt nem lehet az amerikai csa­patok rovására írni, a kártérí­Elmaradott térségből turisztikai övezet MTI Gazdaságilag elmaradott, munkanélküliséggel küszködő kisrégió Zalában, a tizennyolc község alkotta türjei térségi társulás területe. Ebből az ál­lapotból igyekeznek kimozdí­tani a most kidolgozott, 40 millió forint költségvetésű fa- luturizmus-programjukkal, amelynek felét a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium támogatása, illetve Phare-pályázatokon elnyert összegek révén fedezik. Az utóbbi forrásokból mindenekelőtt a zöldturizmus feltételeit megalapozó és továbbfejlesztő magánvállal­kozóknak nyújt kamatmente­sen visszatérítendő támogatást a ZalA-KAR Innovációs Tár­sulás. Vindomyaszőlősön és Dötkön például turistaszállót, sátorozóhelyet, Zalabéren sza­badtéri félfedett rendezvény­épületet, a pakodi hegyközség­nél pincemúzeumot és borpa­lackozót, valamint kilátót hoz­nak létre. Kisvásárhelyen pihenőhely készül gyalogos turisták számára, Tűrje köz­ségben templomtárlat lesz, és megnyitnak egy idegenforgal­mi irodát, Mihályfán pedig szabadtéri szoborparkot alakí­tanak ki. A falvak rendezvényeit sát­rakkal, padokkal és gulyás­ágyúval is segíteni tudják majd. A térségi társulás célja, hogy a községekben a gyer­mektáborozástól a családi pi­henésig, a lovastúráktól a ter­mészetjárásig és kulturális ren­dezvényekig a zöldturizmus szélesebb, olcsóbb kínálatával várják a vendégeket. Pénzalap­jaikból a helyi képzéseket, a bel- és külföldi tanulmányuta- kat, a falvak arculatának szé­pítését támogatják; terveik kö­zött egy térségi turisztikai köz­pont létrehozása és tájis­mertető filmek, kiadványok készítése is szerepel. Négy tenger, egy ország (3.) Gyerekek családok kedvelt célpontja a tenger alatti obszervatórium Hajdú István (Új Kelet) Adós maradtam a keddi nap sztorijával. A délutáni program autóbuszos utazás lett volna Eilatba. A Budapest Tourist partnerirodája, a Rehovotours minibusza azonban elromlott, így másfél órát egy Jeru­zsálemtől 40 kilométerre talál­ható benzinkúti vendéglőben vártunk a cserebuszra. Kint ár­nyékban 45 fok, bent lég­kondicionálva 30 plusz né­mi olajszag. A reggelire nagy zabálást bemutatni képtelenek elképednek, amikor egy puly­kamellért, egy adag krumplipü- réért, némi salátáért és egy kó­láért — önkiszolgáló áron — kifizetnek 12 dollárt. S ek­kor még nem is sejtettük, hogy a csúcsárak másutt találha­tók. Eilat a Vörös-tenger melletti városka igazi turistaparadi­csom. Gyors ütemben épül, s szállodái igyekeznek minden elképzelhető igényt kielégíteni. Ha valaki „az utcáról” betéved, napi 200 dolláros szobaárra szá­míthat. A szervezett csoportok esetében nyilván ennél jóval olcsóbb a dolog, hiszen egy hét Eilatban a Budapest Touristnál — főszezonban — 64 990 fo­rint, a svédasztalos reggelivel. Ha ehhez valaki vacsorát is kér, 18 990 forinttal drágább a nya­ralás. Ami miatt mégis bátran me­rem Eilatot ajánlani, az az egyéb látnivalók. A víz alatti obszervatórium bemelegítő szobájában az emberek és az elragadtatott gyerekek körül közel százféle hal úszkál, a ko­raitok, rákok, csigák, polipok, cápák, teknősbékák felismeré­sét a színes katalógus és a több nyelven beszélő elektromos idegenvezető segíti. Az igazi csoda a tenger alatti kilátótorony. Hat méter mélyen a hihetetlenül áttetsző tenger­ben órákig van bámulnivaló. (Az üzletemberek sem utolsó izraeliek, a torony egyetlen le­járata köré presszót, ékszerbol­tot, emléktárgyakat kínáló üz­letet telepítettek. Az ötlet be­vált.) A tenger alatt gyerekek tucatjai rohangáltak újabb és újabb látnivalókat felfedezve, fent pedig a szülők, ismerősök és barátok kedvelt szórakozá­suknak hódoltak: beszélget­tek. A vastagabb pénztárcájúak a sárga tengeralattjáróba ültek és úgy kirándultak a víz alatti világba. A pihenni vágyók át­mentek a szomszédos strandra, ahol a tenger nyújtott menedé­ket a 45 fok ellen. A tengerben elkerített delfinárium, a köny- nyűbúvár-tanfolyam, a delfinek etetési lehetősége még a fel­nőtteknek is igazi élmény. A délutánt bűnös módon el­lazsáltuk, a szálloda belső strandján pihentünk, míg vállal­kozóbb kedvű társaink sza­faritúrát tettek a közeli sivatag­ba. Aki szereti a homokot, tes­te minden zugában, s imádja, ha a napon 55 fokban egy terepjá­róban száguldhat, s legfeljebb lefullad az autó, nem fogom le­beszélni erről az élményről. Annál jobban esik majd a lég­kondicionált szoba, s a hideg zuhany. (Folytatjuk) Fent: Szállodai csendélet. A datolyapálmák alatt, árnyékban 44 fok Alul: Az eilati Salamon király hotel igazi luxus-szálloda Reklám­vizsgálat MTI ____ Je lenleg mintegy 20 mul­tinacionális reklámcég és körülbelül 450 kis- és köze­pes reklámügynökség ver­senyez a magyar reklám­piacon, sokszor nem riadva vissza a törvényi szabályo­zás megsértésétől sem—ál­lítják az Országos Kereske­delmi Szövetség szakér­tői. Felméréseik szerint — amelyet a Fogyasztóvédel­mi Főfelügyelőséggel közö­sen végeztek—az óriáspla­kátok mintegy 60-70 száza­léka tiltott terméket, főleg cigarettát és különböző márkájú söröket reklámoz. Ezeknek a transzparensek­nek a kihelyezésére a rek­lámcégek gyakran használ­ják a magánterületeket, il­letve a magáningatlanok falait. A tiltott reklámok megjelentetésében egyéb­ként a legnagyobb példány- számú napilapok járnak az élen. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az elmúlt év­ben a Népszabadság, a Szí­nes RTV és a Kiskegyed la­pokat 3-3 alkalommal bír­ságolta meg. A Magyar Na­rancs főszerkesztőjének nyilatkozata szerint a tiltott reklámozás költségeit be­tervezik a szerződésekbe — állítják az OKSZ szakem­berei. A Szonda Ipsos a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügye­lőség megbízásából a kö­zelmúltban kérdőíves köz- vélemén-kutatást végzett, ezer embert kérdeztek meg. Véleményük összességük­ben az volt, hogy a Magyar- országon látható, hallható reklámok többsége erősen túloz, megszépíti a valósá­got. Az idősebbek szerint a hirdetések meg is tévesztik a vevőközönséget. Leggyakrabban a mosó­por- és a shampon-reklá- mokat tartották „csalás­nak”. Sokaknak okozott csalódást a csomagküldő szolgálatok hirdetése is: a felnőtt lakosság egyharma- da rendelt már valamilyen árut katalógus alapján, s háromnegyedük nem volt elégedett a beszerzett ter­mékkel, mert az szebbnek, jobbnak látszott a kataló­gusban, mint a valóságban. A megkérdezettek 79 száza­léka úgy vélekedett, hogy szükség van a reklámozás törvényi szabályozására, a többiek úgy foglaltak állást, hogy ez nem feltétlenül szükséges. A közönség so­kallja az elektronikus és az írott sajtóban megjelenő reklámok mennyiségét. A többség egyetért azzal, hogy a reklámtörvény írja elő, mennyi reklám lehet a Ma­gyar Rádióban és a televí­zióban, kétharmaduk azt szeretné, ha a törvény a közszolgálati rádióban és televízióban a reklámok ál­tal elfoglalt műsoridőt a je­lenleginél jóval szőkébbre szabná. ÚJ KELET

Next

/
Thumbnails
Contents