Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-20 / 169. szám

Hazai krónika 1996. július 20., szombat Nemzeti Színház 1988-ban A kormány, a Fővárosi Önkormányzat és az V. kerületi önkormányzat között létrejött konszenzus lehetővé teszi, hogy 1998-ban megkezdődjön a Nemzeti Színház építése, és 2000- re befejeződjön az építkezés. Ezt Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter jelentette ki sajtótájékoztatón, ame­lyet az Erzsébet téren, a leendő színházépület felállítására kijelölt helyen tartott. Fiala István, a beruházás kormány- biztosa elmondta: a kormány határozata alapján az ezredfor­dulóig 6 milliárd forint, valamint a korábbi közadakozásból származó mintegy 1,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre az 500 nézőt befogadó színház és a stúdiószínház felépítésé­hez. Bírság az OTP-nek Gazdasági erőfölénnyel való visszaélése miatt 50 millió forintos bírságot rótt ki az OTP Bank Rt.-re a Gazdasági Ver­senyhivatal Versenytanácsa. Az MTI-nek adott tájékoztatás szerint az eljárást magánszemély kezdeményezte: az OTP visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor a lakáshitel szerződéskötési folyamatában azt a látszatot keltette, hogy az OTP Garancia Biztosítóval kötött biztosítási szerződés a lakáskölcsön nyújtásának feltétele. Jogsértőnek minősült a lakáskölcsön általános szerződési feltételeinek 3. pontjában foglalt egyoldalú szerződésmódosítási feltétel, amely a ka­mat és a kezelési költség változtatását „a mindenkori pénz­piaci helyzettől tette függővé”. E magatartás folytatásától a határozat kézhezvételétől számított 60 nap elteltével az OTP- ét eltiltotta. Az FKgP még vár A Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége úgy véli: jelenleg nem időszerű a kapcsolatok felvétele a Magyar De­mokrata Néppárttal. Ennek oka, hogy még nem tisztázott az MDNP társadalmi háttere, és nem tudni: milyen választói bázis áll mögötte. Ezt Torgyán József jelentette ki a párt­sajtótájékoztatón, válaszolva Szabó Ivánnak, az MDNP el­nökének, aki korábban a két párt találkozójára tett javaslatot. Pártvélemény a törvényről A Magyar Demokrata Néppárt információja szerint Göncz Árpád, köztársasági elnök már aláírta az egészségügyi ellá­tási kötelezettségről szóló törvényt, így a néppárt korábbi be­jelentéséhez híven, az Alkotmánybírósághoz fordul. Ezt Pusz­tai Erzsébet, frakcióvezető-helyettes jelentette be sajtótájé­koztatón. Tovább tart a határzárlat MTI Az elmúlt heti, a Balkánról, a volt Jugoszláviából, Albániá­ból érkező ragályos, állati száj- és körömfájásról szóló hírek már komoly jelzésértékűek vol­rábbi lapszámunkban megadta a választ: nem. A szavait alátá­masztotta az Országos Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakembereinek véle­ménye is, miszerint legrosszabb esetben is az enyhe tüneteket Utcai „tőkehúspiac” valahol Albániában MTI-fotó tak. A járvány fokozódása mi­att a hét közepén a Földműve­lésügyi Minisztérium megszi­gorított határőrizeti ellenőrzés mellet teljes határzárat rendelt el, s megtiltotta a potenciális vírushordozók — az állatok, a takarmány — és a közvetítők —élőállat-szállító járművek — bejutását az országba. Arra a jogos kérdésre, hogy a betegség fertőző-e az ember­re, Magyar József, a megyei ál­lategészségügyi központ igaz­gatóhelyettes főállatorvosa ko­gyorsan semlegesíti szerveze­tünk immunrendszere. A határállomásokon a kami- onosok élelmiszercsomagjait is átvizsgálják, s konzerveken és a füstölt készítményeken kívül minden más élelmiszert fo­gyasztásra alkalmatlanná tesz­nek. A fokozott ellenőrzés vár­hatóan még egy—két hétig el­tarthat, amíg a legjobban veszé­lyeztetett területeken ki nem irtják a vírushozdozó több tízezres állatállományt. Pitti Zoltán a társasági adóról Hétezer nullszaldó Az adóhivatalhoz májusig eljuttatott társasági adóbe­vallások szerint tavaly jelentősen növekedett a vállal­kozások nyeresége, de nagymértékben emelkedtek a felhalmozott veszteségek is. Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke pénteken Budapes­ten rendezett sajtóbeszélgetésén elmondta, hogy a be­vallásokban 96 ezer vállalkozástól összesen 677,7 mil­liárd forintos nyereséget jelentettek, további 92 ezer vál­lalkozástól pedig összesen 475,5 milliárd forint veszte­séget. Mintegy hétezer társaság nullszaldót jelzett. MTI A teljes feldolgozás egyéb­ként augusztusra készül el, a hivatal eddig a bevallások 90 százalékával készült el. A kettős könyvelést folytatók adózás előtti összesített ered­ménye tavaly 202 milliárd fo­rint volt, ez kétszerese a tavalyelőtti szintnek. Pitti Zol­tán emlékeztetett rá, hogy a ta­valyi adótörvény radikálisan szűkítette az adókedvezmény­re jogosultak körét. Tavaly összesen 2400 vállal­kozás vett igénybe 19—20 mil­liárd forintnyi kedvezményt, míg egy évvel korábban 9 800 társaság 40 milliárd forint adó elengedését kérte. 1995-ben az eddig megvizsgált cégek összes adókötelezettsége 79,2 milliárd forint volt. A nyereségadó 18 százalékra csökkentése a hiva­tal tapasztalatai szerint növelte a bevallási fegyelmet. Az előző évi 80 százalék után most az érintettek 92 százaléka teljesí­tette kötelezettségét. Pitti Zol­tán utalt arra is, hogy az adó­kulcs csökkentése az adótömeg növekedéséhez vezetett. Az APEH elnöke figyelemre méltónak tartotta, hogy a gaz­daság működő vagyona az 1992-ben és 1993-ban tapasz­talt csökkenés után tavaly az összesített mérlegben növeke­dett. Látványos volt a tulajdo­nosi struktúra változása is, az állami tulajdon részaránya egy év alatt 40,4 százalékról 29,5 százalékra csökkent, miközben a külföldi tulajdoné 18,9 száza­lékról 28 százalékra nőtt. Pitti Zoltán megemlítette, hogy a 23 százalékos kiegészítő adó — amelyből tavaly 14,5 milliárd forint folyt be — szintén befo­lyásolta a vállalkozói magatar­tást. Részben ennek köszön­hető, hogy 290 százalékkal, összesen 325 milliárd forintra nőtt a vállalatok eredménytar­taléka, és 7 milliárd forinttal 94 milliárdra csökkent a cégeknél fizetett osztalék össztömege is. Nem lesz csúcstalálkozó Pannonhalmán Bizonyossá vált, hogy II. János Pál pápa és II. Alekszij pátriárka nem találkozik szeptember­ben Pannonhalmán. Ezt Várszegi Asztrik főapát és Nanovfszky György moszkvai nagykövet is megerősítette a pénteki budapesti sajtótájékoztatón. Nem kizárt azonban — mondták —, hogy a pátriárka még idén ellátogat az ezeréves apátságba MTI-fotó MTI Medgyessy Péter pénzügymi­niszter a legfőbb ügyész óvása alapján megvizsgálja, hogy fenntartható-e a Kuvait Petró­leum Magyarország Kft.-re ki­vetett jövedéki bírság ügyében született határozat, vagy sem — áll a Pénzügyminisztérium pén­teki közleményében. A minisz­ter csütörtökön Akar László politikai államtitkárt bízta meg azzal, hogy lefolytassa azt a szé­les körű vizsgálatot, amely a határozat körülményeinek elemzésére is kiterjed. A vizs­gálatban külső, független szakértők is részt vesznek. A vizsgálat lezárultával a történ­tek minősítéséről, illetve a döntésről a pénzügyminiszter a közvéleményt is tájékoztatja. A sajtóból vált ismertté, hogy a legfőbb ügyész a múlt héten óvást nyújtott be azzal kapcso­latban, hogy a Pénzügyminisz­térium utasítására a vám- és pénzügyőrség több mint 83 mil­lió forintról 100 ezer forintra mérsékelte a Kuvait Petróleum Magyarország Kft.-re tavaly kirótt bírságot. A bírsá- got a jövedéki törvény alap- ján vetették ki, miután egy ellenőrzésen úgy találták, hogy a cég hajdúszoboszlói töltő- állomása több mint két hónap­ja jövedéki termékeket forgal­mazott engedély nélkül. A me­gyei vámhivatal először 100 ezer forintos jövedéki bírságot rótt ki, ezt azonban később 83 millió forintra emelte. Idén áp­rilisban a VPOP felülbírálta a megyei döntést, és 100 ezer fo­rintra mérsékelte a bírságot. A Pénzügyminisztériumban a fen­ti sajtóinformációt adótitokra hivatkozva egyelőre nem erő­sítették meg. Részvéttávirat Bili Clintonnak MTI Horn Gyula miniszterelnök táviratban fejezte ki részvétét Bili Clinton amerikai elnök­nek a július 17-én New York mellett bekövetkezett re­pülőgép-szerencsétlenség mi­att. Erről a Külügyminisztérium Sajtófőosztálya tájékoztatta az MTI-t pénteken. Sok millió, vagy százezer ÚJ KELET \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Kihasználva a politikai uborkaszezont... ...amikor a legtöbb politi­kus távol van Budapesttől, és megérdemelt (?) nyári sza­badságát tölti, Horn Gyula miniszterelnök minden jel szerint személyes presztízs­regeneráló kampányba kez­dett... Tény, hogy — ahogy kép­viselőtársai a háta mögött becézik: a „nagykisember” — most mindenhová, ahova csak ideje engedi, személye­sen elmegy és — amolyan száguldó képviselőként — tesz kísérletet a legégetőbb és leglátványosabb problé­mák egyszemélyes megoldá­sára... Nincs könnyű dolga — mit mondjak —, hiszen se szeri, se száma a súlyos gon­doknak. Az is nehezíti a dol­gát, hogy egyik-másik ipar­ág (kihasználván szintén a képviselők távollétét és fé­kező szerepét) mostanság jelenti be áremeléseit... A legutóbbi és — valljuk be — legfelháborítóbb pél­da erre a cukor árának eme­lése, ami azért elfogadhatat­lan, mert fütyülve a világpi­aci árakra, a honi cukorszin­dikátus pofátlanul a világpi­aci ár két és félszeresét pró­bálja kicsavarni belőlünk, amikor igyekszik eladni ter­mékét! A kereskedelem végre — most először — felvette a kesztyűt, és külföldi cukor megvásárlását fontolgatja, ami a hetven százalékos be­hozatali vám ellenére még mindig olcsóbb, mint a magyar! Ebben a helyzet­ben csak az importőröknek drukkolok. Ideje lenne már végre jól a nyaka közé cser- díteni a telhetetlenül mohó és pénzsóvár szindikátusok­nak! !! A cukrukat pedig szo­pogassák ők maguk el, ha tetszik, akár kétszázért is... Tisztában vagyok vele, hogy támogatni kell a ma­gyar ipart, a magyar mező- gazdaságot.Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ők kiszi­polyozhatnak minket! Teendő, tehát bőven van. Egészen biztos vagyok ben­ne, hogy ha Horn Gyulának három hónap sazabadsága lenne, az sem volna elég az ilyen és ehhez hasonló jelen­ségek kézi vezérlésére... Ponthatárok MTI A felsőoktatási intézmé­nyek vezetői 1996, július 17- én meghatározták az 1996. évi felvételi ponthatárokat. A felvételi ponthatárok — a felvételi eljárások különbö­ző volta miatt — még egy felsőoktatási intézményen belül sem hasonlíthatók össze. Azon jelentkezők, akik a ponthatárt elérték, fel­vételt nyernek a választott szakra, szakpárra. Akinek az eredménye ponthatár alatti, az érintett szakra, szakpárra nem vehető fel. Ebben az évben először a pályázók több helyre is jelentkezhet­tek, az elbírálási sorrend megjelölésével. A felvétel ebben a sor­rendben történt, vagyis ha valaki több helyen is elérte a szükséges ponthatárt, az általa kért sorrend szerinti legkisebb sorszámú helyre nyer felvételt. A pályázók a közeli napokban megkapják a döntésről szóló értesítést.

Next

/
Thumbnails
Contents