Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-19 / 168. szám
6 1996. július 19., péntek Pályázati botrányok Ebben az évben nyolc- vanegymilliárd forint támogatást osztottak (osztanak) ki az agrárszférában. Mint azt Lakos László, földművelésügyi miniszter a közelmúltban a sajtó képviselői előtt elmondta, ebből az ösz- szegből a legnagyobb rész jó helyre került és az agrárszakemberek legnagyobb része megelégedéssel fogadta. Botrányosra sikeredett azonban az ötmilliárd forintnyi beruházási pályázatok elbírálása. Fekete Tibor (Új Kelet) Talán a pályázat kiírása nem volt elég egyértelmű, mindenesetre az okokat vizsgálják. Gond volt még a ba- romiiexport-támogatással és a sertéshús kiviteli finanszírozásával. Mindent összevetve, a támogatási pénzek több mint nyolcvan százalékát az érintettek megelégedve fogadták. A miniszter azt szeretné, ha a jövőben nem kerülne sor hasonló ügyekre, de legalább annyit, hogy az agrárszakma képviselői maguk között rendeznék a vitás kérdéseket. A földművelésügyi miniszternek még komoly csatákat kell vívnia, ha jövőre is az idei szinten szeretné tartani az agrártámogatás mértékét. A tárca elképzelése szerint növekedni fog a térségi támogatás, a megyei fejlesztési tanácsokhoz kívánnak nagyobb összegeket áthelyezni. Olyan támogatási konstrukciót is elképzelhetőnek tart a miniszter, amelyben a térségi fejlesztési tanácsok által elbírált pályázati pénzeket a minisztérium további összegekkel toldaná meg. Amennyiben még az ősz folyamán elfogadná a parlament a földjelzálog, a földhitel intézményével kapcsolatos törvényeket, akkor a bejegyzett jelzálog fejében felvett kölcsönösszeghez még a tárca is adna hitelt. Megpróbálnak többletforrást előteremteni erre a célra, ha nem sikerülne, akkor valahonnan el kellene venni ezt az összeget. Ezenkívül valamilyen módon meg szeretnék növelni a gabona központi készletezését. Ennek egyik módja lehetne, amikor a termelőtől átvennék a terményét, ezért egy bizonyos pénzösszeget kapna, és amikor szüksége lenne termésére, újra visszakapná. Megoldás lehetne még az állami felvásárlás rendszere is. Földárverés Új Kelet-információ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kárrendezési Hivatal a héten Ököritófül- pösön szervezett földárverést. A megjelent 27 érdeklődő közül 20 licitáló, megegyezés alapján, egységesen íOOOforintos áron jutott birtokhoz. A lajstromba vett 251,59 aranykoronás. 14,7 hektáros szántót megvásárolták. A következő földárverési helyszínen, Csegöl- dön hasonló' érdeklődésre és eredményességre számítanak a szakemberek. Pénz-Piac-Gazdaság Eldőlt a területfejlesztési pénzek sorsa Milliárdos lehetőség a régiónak ü UJ KELET Munkatársunktól A belügyminisztériumi keretből ötmilliárd forintot az önkormányzatok kapják, ötven százalékban a helyi jövedelmi mutatók, ötven százalékban pedig a fejlettségi és foglalkoztatási mutatók alapján, visszafizetési kötelezettség nélkül. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) egykori alapjából megmaradt mintegy 4,7 milliárd forintot is pályázat útján a megyei fejlesztési tanácsok rendelkezésére bocsátják. Ezen összeg 20 százalékát a lakónépesség, 30 százalékát az egy főre jutó termékjövedelem, 50 százalékát egyéb szempontok, többek között a térségi elmaA régiók közötti gazdasági különbségek európai szintű rendezéseként értelmezték a hazai gazdasági szakemberek az országos területfejlesztési pénzügyi alap szerdai szétosztását. Persze az elosztás nem ment minden vita nélkül, de — első látásra úgy tűnik, hogy a szükségesség érve győzött — Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, mint az ország legjobban elmaradt régiója, a rendelkezésre álló összegből — Borsod-Abaúj-Zemplén megyét megelőzve — a legnagyobb szeletet kapta: 1,321 milliárd forintot. radottság alapján ítélik oda. Ennek egy részét majdan vissza kell fizetni a közös alapba. Baja Ferenc, KT-miniszter értékelése szerint a pénzelosztás eldöntése nagyban elősegíti hazánk felzárkózását és csatlakozását az Európai Unióhoz. A megyei Területfejlesztési Tanács ma délelőtt tíz órától fog összeülni Nyíregyházán. A várható napirend szerint megvitatják a képviselők az 1996- os évi támogatást igénylő pályázati feltételeket és ezek szabályozását. Emellett megtárgyalják a fejlesztési tanács mellett működő javaslattévő szakbizottság személyi, szakmai összetételét és a munkatársak feladatkörét is. Kedvező kölcsön kísvállalkozőknak • • Üzletrész hitelből Új hitelezési program indult a hónap közepétől kis- és középvállalkozók részére. A tőkehitel-program célja a vállalkozói tőkehiány orvoslása. Lehetőséget ad arra, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztő Alapítvány tőkerészt szerezzen olyan vállalkozásokban, ahol a befektetett tőke megfelelő hozamot ígér, ahol Innováció vagy exportnövekedés folytán nyereség várható. A kölcsönt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, az éves nettóforgalom nem haladja meg az ötvenmillió forintot, az eszközök, felszerelések árai pedig a százötvenmilliót. lyek kizárólag nagyvállalatoknak dolgoznak vagy kiskereskedelmi tevékenységet végeznek. Szintén kizárt a tőkehitel igénye alól a pénzügyi szolgáltató, vendéglátó, valamint az ingatlankereskedéssel, közoktatási és művelési tevékenységgel foglalkozó cég. A tőkehitel változó kamatozású, a mindenkori jegybanki kamat hetvenöt százalékának felel meg. A futamidő öt—tíz év, a türelmi idő pedig maximum öt esztendő lehet. Az igénybe vehető összeg minimum kettő-, maximum tizenKozma Ibolya (Uj Kelet) A tőkehitelt olyan kis- és középvállalkozások igényelhetik, amelyek alapítói tőkerészüket már befizették. Ezt a va- gyonrendszert a vállalkozás előző három évével kell igazolni. Új vállalkozás esetén az üzleti tervet és az adott évre vonatkozó előrejelzéseket kell bemutatni. Elsősorban anyagi, termelési és szolgáltatói tevékenységet folytató cégeket céloznak meg, de nem foglalkoznak olyan vállalkozásokkal, amenégymillió forint, de nem lehet több mint a kölcsönt igénylő vagyonának háromszorosa. A felvett összeg negyede fordítható forgóeszköz-vásárlásra. A bank által előírt fedezet nem lehet több, mint az igényelt összeg másfélszerese. A kis- és középvállalkozások kötelezettségei: fizetniük kell a letéti díj évi 0,2 százalékát, a kezelési költség évi egy százalékát, a nyomonkövetési költség évi kettő és a rendelkezési tartalék díjának évi két százalékát. Újdonságnak számít, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az általa jónak, nyereségesnek ítélt vállalkozásoknál a hitel első öt évében a kölcsönt tőkerészesedéssé alakíthatja át. Az MVA továbbértékesítheti üzletrészét, bár nem ez a célja. A hitelről július 15-étől lehet érdeklődni és pályázatokat benyújtani. A projektek elbírálására szeptemberben kerül sor. A bírálóbizottság hat főből áll majd, melynek három tagja a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, hárman pedig a MBFB Rt. munkatársai. A legtöbbet élelmiszerekre költünk Mérséklődő áremelkedés A fogyasztói árszínvonal alakulásának összefoglalói adatai Árucsoportok Az 1995. év az 1994. év %-ában Az 1996. jún. az 1995. dec. %-ában 1996. júniusban változás Arány a kiadásokban % 1 12 hónap alatt % Élelmiszerek 131,1 110,0 0,6 16,0 28,4 Szeszes italok, dohányáruk 120,1 117,4 2,1 28,5 9,5 Ruházkodási cikkek 120,2 112,3 1,1 27,9 7,5 Tartós fogyasztási cikkek 124,0 107,5 0,4 17,2 7,4 Háztartási energis 150,0 118,4 0,2 29,4 6,5 Egyéb cikkek, üz emanyagok 127,3 113,8 1,0 27,3 17,3 Szolgáltatások 126,0 118,1 0,9 26,9 23,4 Összesen 128,2 113,8 0,9 23,6 100,0 Lefler György (Uj Kelet) A Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságán — kérésünkre — dr. Hajnal Béla igazgató a KSH által közzétett, legfrissebb adatokkal szolgált a fogyasztói árszínvonal alakulásával kapcsolatosan. A statisztikai számok értője elmondta, hogy 1996-ban, az elmúlt fél év alatt összességében 13,8 százalékkal emelkedtek az árak. A jelen tendencia szerint mérséklődött az áremelkedés, bár igaz, hogy e csökkenés általában a nyári időszak sajátja. A kormányzat év végére húsz százalék körüli fogyasztói árszínvonal-növekedést jósolt, míg a gazdaságkutatók ettől nagyobb arányú — 22—24 százalék — fogyasztói árszínvonal-alakulással számolnak. Az eltelt időszakot vizsgálva, 1996-ban eddig havi 2 százalékos az átlagos növekedés, míg június hónapban ez 0,9 százalékra mérséklődött. Az árucsoportokat tekintve, az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek, szerencsére kevésbé drágultak a félév során, mint például a háztartási energia, a szolgáltatások, valamint a szeszes italok és a dohányáruk esetén. Egy átlagcsalád kiadásában a legnagyobb arányt az élelmiszerek jelentik (28,4 százalék), majd sorrendben ezt követi a különböző szolgáltatásokra fordított összeg (23,4 százalék), s az egyéb cikkekre, üzemanyagra (17,3 százalék) fordított pénz. Viszont keveset ru- házkodunk, és a tartós fogyasztási cikkekből is meglehetősen módjával „fogyasztunk”. UTÓN AZ UNIÓBA Spekulálnak ránk Vitéz Péter (Új Kelet) Miközben Horn Gyula miniszterelnök gazdaságunk stabilitásáról tart előadást a külföldre akkreditált követségi munkatársaknak, s véleménye szerint jó kezekben van „a magyarok szekerének” gyeplője, a külföld, de elsősorban a nemzetközi pénzügyi elit kicsit másképpen ítélkezik Magyarország hitelképességéről. Sokszor elhangzott már, hogy egy államfő bármit mondhat, bármit tehet, minden gazdasági mozzanatot a nemzetközi pénzügyi körök döntése befolyásol. Az általuk felkért minősítő szervezet, például a londoni székhelyű Moody’s, vagy az S and P’s évente átvilágítja minden egyes olyan ország gazdaságát, amelyben befektetési lehetőséget lámák a megbízók. Az országokat befektetésmegtérülési biztonság szempontjából tizenkét kategóriába sorolják. Németország az AAA-s, a legjobb minősítést kapta. Olaszország, a sorozatos kormányválság miatt csak AA-s minősítéssel rendelkezik. A közép-kelet-európai országok közül Csehország viszi el a prímet, a jelentős német beruházással felfejlesztett gazdasági potenciálja miatt, ezt Lengyelország, illetve Szlovákia követi BBB- osztályzattal. Sajnos Magyarországot a minősítő cégek egy kalap alá vették a csőd szélén táncoló Mexikóval. A BB+ kategória alatti államokat megbízhatatlanként értelmezik a befektetők, annak ellenére, hogy hazánkba áramlott a legnagyobb arányú működő külföldi tőke. Hosszú távú hitelkockázat Befektetőknek ajánlott kategória Németország AAA Olaszország AA Csehország A Lengyelország BBBSzlovákia BBB„Spekulációs kategória” Magyarország BB+ Mexikó BB Törökország B+ Hibáink, az idegen szemével Palotai István (Új Kelet) Amikor külföldi üzletemberekkel beszélgettem, többször kértem, hogy jellemezzenek minket, magyarokat. Az ember a lelke mélyén ilyenkor elismerésre vágyik, azonban — hacsak nem üres udvariaskodásra számít — szembe kell néznie a ténnyel, hogy jobban jár, ha az őszinte kritikát nem sérelemként, hanem leckeként éli meg. Leckeként, feladatként, ami megoldásra vár. A rólunk alkotott kép roppant sokszínű. Furcsa — de valószínűleg igaz — megállapítás, hogy nekünk semmi sem egész jó. Illetve nem ismerjük el az éppen megfelelő, a jó, a kedvező létjogosultságát, mi mindig javítani akarunk még a feltételeken. „Van egy szendvics, amiben megállapodtam egy magyar üzletemberrel — füstölgőn egy kanadai pénzember —, van rajta vaj, sonka, lazac, tojás, zöldség és pástétom. Megbeszéljük, hogy két hét múlva belekezdünk. Abban biztos lehetek, hogy egy hét múlva a magyar telefonálni fog, hogy tegyünk még rá kaviárt is, vagy, hogy vegyük le a lazacot, és tegyünk helyette rá gombát, mert így jobban fogunk járni. Lehet, hogy igaza van, csak éppen ezzel felrúgja a megállapodást, rengeteg időt és energiát veszít, hiszen olyan dolgokon gondolkozott, amin már nem kellett volna gondolkoznia. Aztán jön a vita, a huzavona — gomba vagy, tojás, zöldség vagy lazac? És én megunom, azt mondom neki, tudja mit, keressen más partnert. ” A második általános jelenség, az érthetetlen bizalmatlanság, pontosabban a partnerek helytelen megítélésének szánalmas gyakorlata. „A bizalmi kérdéseket a magyar üzletemberek főleg felszíni, látszati módszerekkel ítélik meg — mesélte nevetve egy izraeli multimilliomos, rtt Ha valaki szerény megjelenésű, és nem úgy néz ki, mint egy divatbábú, nem Samsonite bőröndöt használ és Rolex karórát visel, az már gyanús a magyarnak! Persze őrajta lógnak az aranyak, a ruhája Piere Carden, a tolla arany Mont Blanc, holott csak adósságai vannak. Hát nem röhej? Pont fordítva, mint ahogy logikus lenne. És érdekes, hogy pontosan az ilyen emberek óhajtanak leginkább betekintést nyerni a partnerek bankszámláiba, üzleti dolgaiba. Pont ők, akik csak a hiteleik felett diszponálnak... Mi, nyugati üzletemberek akkor válunk általában óvatossá, amikor fellengzősséggel, vagy rongyrázással találkozunk, a magyaroknak pedig a szerénység gyanús.” A magyar projectek általános baja, hogy a pénztelenség következtében rettenetesen bonyolultak. Ha hasonlattal akarnék élni, egy magyar varroda létesítésének üzleti terve körülbelül olyan „egyszerű”, mint egy több banki részvétellel létrehozandó nyugati autógyáré... Banki garanciák, keresztirányú biztosítga- tások, készfizető kezesek, jelzálog, és még csak a jó isten tudja, mik bonyolítják és lassítják a megoldást. Pedig gyors megoldásokra volna szükségünk.
