Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-02 / 153. szám
6 1996. július 2., kedd A föld egy holdbéli tálra hasonlít, egyre szaporodnak a kráterek. Balkányi balkáni állapotok Biri és Balkány között kincset érő föld birtokosa egy nyugdíjas gazda, akit ősei révén lassan háromszáz éves múlt köt e szabolcsi tájhoz. A gazda élete során sok mindent, jót, rosszat, furcsát és érthetetlent megélt. Felmenői miatt többször háttérbe próbálták szorítani nem önként vállalt, de becsülettel teljesített katonai szolgálata alatt. Kitartó volt és szorgalmas, így elérte a célját, s főtiszti rangban vonulhatott nyugállományba. Alanyi kárpótoltként visszakapta apái földjét, s remélte, hogy gazdálkodva nyugodt öregkoruk lesz feleségével. Tévedett. Szembesülnie kellett azzal, hogy nap mit nap lopják a földjét. Nem rafinált jogi praktikákkal és birtokhatár ide-oda tologatással, hanem csak egyszerűen markolókkal, tolólapos traktorokkal és teherautókkal. Elhordják a földjét, hogy a hirtelen vagyonra szert tett környékbeli polgárok jól megfizetett díszkertészei megfelelő „alapanyaggal” tudjanak dolgozni... Az ősi jussként visszakapott kis tanyán egy vidám, farokcsóváló kutya kíséretében a gazda autóba tessékelt, hogy nézzük meg földjét, ami véleménye szerint mindinkább egy holdbéli tájra kezd hasonlítani: egyre szaporodnak rajta a kráterek, ami ellen szinte sémit nem tehet. —Itt, a balkány környéki állapotokat legjobban a település nevével lehet kifejezni, ha elhagyjuk belőle az ipszilont. Ami mozdítható, azt ellopják, ami nem kapható hónaljalá, azt kidózerolják. markolókkal felpakolják. A probléma az, hogy a környék legjobb földjét sikerült visszakapnom — mondta a gazda, a közeli volt téesz föld felé haladva. — Még az ükapám idejében — aki akkoriban orvos volt errefelé — kezdték lecsapolni onnan a lápot, hogy megszüntessék a malária veszélyt. Jól sikerült, talán túl jól is, mert a 20—25 hektáros medence melletti földek elkezdtek kiszáradni, s a laza homok fokozatosan veszített az értékéből. Ma jó, ha 3—5 aranykoronát adnak érte, szemben a későbbi Bivalykútra keresztelt legelő mai húsz korona feletti értékével. No, szóval ez a lápi tőzeg egy első osztályú növényföld-alap- anyag, amelyhez csak mintegy ötödrészben kell homokos földet keverni és vízmegkötőként még egy kis perlit. Ilyen ösz- szetételű és minőségű az a holland termőföld is, amelyet a boltokban lehet megvásárolni. Miközben az öreg Wartburg döcögve közeledett Bivalykút- hoz, feltűnt az öreg gém. Látványára a gazda keserűen megjegyezte, hogy régen ebből itatták az állatokat, de ma már kiszáradt, s a mindent magukénak érző emberek már a kút felső gyűrűjét is elvitték. — Mindent ellopnak — morfondírozott tovább, s a közeli erdőre mutatott. — Az akácosok alatti földet az avarral és a sarjadó növénnyel együtt felkaparják, a vékony vesszőket kosárfonáshoz letördelik, az uborka kordon tartóját a vastagabb ágakból készítik, a dohánylevél szántóját a még vastagabbakból tördelik. Lopnak éjjel-nappal, hiába a feljelentés, nyom nélkül eltűnik minden, ugyanúgy, mint a földem termőrétege! Ennyit a magántulajdon tiszteletéről! — tette hozzá mérgesen. S ekkor értünk az erdőséggel körülvett kis medencéhez. A dúsan zöldellő mezőn a szél hullámzott végig. Szétszórva, szemet bántó fekete részek szaMegátkozott föld! kították meg a fűtengert. Körbenézve a siralmas tájon vagy Hét és félezer köbméter föld hiányzik a köbméterenként több tízezer forint eszmei értékű termőtalajból Mint elsöosztályú talajjavító alapanyagot (ki, és hová?) hatalmas teherautókon szállították len ilyen eset a megyében — ismertette a vizsgálat jelenlegi tapasztalatait Jakab Imre, a Növényvédő és Agrokémiai Állomás munkatársa. — Korábban a szövetkezet rendelkezett földkitermelési engedéllyel, akkoriban ezt megtehették. De ma senki sem! A bivalykúti terület első osztályú talajjavító lápföld, amely köbméterének ára, akár több tízezer forint is lehet. Méréseink szerint ott legalább másfél hektár terület károsodott, helyenként 40—70 centiméter mélységben. Onnan körülbelül 7,5 ezer köbméter földet elhordták... A földvédelmi törvény értelmében vizsgálataink befejeztével — még az esetleges rendőrségi határozat előtt is — a megkárosítókat kötelezhetjük arra, hogy 30 napon belül állítsák vissza az eredeti állapotot, és fizessék be a bírságot. Ez utóbbi nagysága a mindenkori garantált búzaárhoz kötött, ami 60—110 mázsa learatható gabona értékének felel meg. A gazdák gyakori tapasztalata, hogy sokan semmibe se veszik a magántulajdon alkotmányos szentségét, sőt, a dolgok odáig fajultak, hogy az erre figyelmeztető táblákat is ellopják nemcsak Balkány környékén, hanem az egész balkánon... tucatnyi lyuk tátong sötéten. —Ez az, amiről beszéltem— állt bele a legközelebbi, jó tíz méter átmérőjű kráterbe —, innen legalább fél méter földet vittek el,’de van olyan hely, ahonnan majdnem egy métert ledózeroltak. Régebben, a téesz idejében is vittek innen, de az utóbbi időben, amilyen tempó- " ban fogy itt a föld, Balkányban ugyanolyan mértékben gyarapodnak a díszkertek. — Itt, Nyugat-Ázsia kis földterületén nincs tisztelete a magántulajdonnak. Pontosabban van, de csak a sajáténak — mindezt már újra autóban ülve mondta a gazda, miközben Balkány utcáin kanyarogtunk. — Szép a fű? — kérdezte, jobbra mutatva egy kopott utcácskából kirívó többszintes palota előtt. -— No, látja selymes díszpázsit csak a földemen terem meg — jegyezte meg fanyarhumorral. És továbbhajtottunk. Újabb utca, az előbbinél még szebb ház, előtte díszpark. Vagy hat ilyen kertészmémöki remeket mutatott meg a gazda, s köztük volt egy egyházi ingatlan zöldellő parkja is. — Nem nehéz felismerni a talaj származási helyét, mert hozzánk legközelebb csak Tiszavasvári mellett van lápi föld — folytatta. — így viszonylag egyszerű a bizonyítás, csak földmintát kell venni. A földem egyik „közös haszonbérlője” elismerte, hogy Bi- valykútról származhat kertjének talaja, s hanyag eleganciával kicsapott az asztalra egy ötezrest. Mondta: itt van kifizetem a kárt, s ezzel felejtsük el a történteket. Mondtam neki, hogy nekem nem kell a pénze, viszont a birtokon állítsa vissza az eredeti állapotot, aszerint, ahogy a földvédelmi szabály előírja. Jó — mondta —, s én bele-, nyugodva tudomásul vettem, hogy úgy lesz. Másnap visszatemette a lyukat, de a kertjéből kitermelt rossz minőségű, használhatatlan földjével, amibe még a szamárkóró sem hullatja a magját. Nyugodt ember vagyok, de elkapott a pofátlanság láttán az idegroham, és a talaj- védelmi állomáson tettem feljelentést. — Sajnos nem ez az egyetTóth M. Ildikó A napfényes július is ' bővelkedik ünnepekben és babonás hiedelmekben. A régi rómaiak Quintilis-nek, azaz egyszerűen ötödiknek nevezték el, miután náluk márciusban kezdődött az esztendő. Amikor Julius Caesar, időszámításunk kezdete előtt 45-ben megreformálta a naptárt, ezt a hónapot (ekkor született) neki szentelték. Sarlós Boldogasszony napja július 2-a. Arra az útra emlékezünk, amit Szűz Mária megtett az áldott állapotú Szent Erzsébet hajlékáig. Hírét vette, hogy nemsoká szülJeles napok ni fog és elindult hozzá. Tüskés, elszáradt nagy erdőn halad el, s amerre ment, kizöldültek a fák, a tüskék pedig virágot hajtottak. Erzsébetet, aki Júda városában lakott, és a papi családba tartozó Zakariás felesége volt, Mária látogatásakor eltöl- tötte a Szentlélek. „Áldottabb vagy az asszonyok között, és áldott a méhed gyümölcse!” — köszöntötte Lukács evangélista szerint a rokonát. Keresztelő Szent János az ő méhéből született erre a világra. A nép a mai napot úgy különböztette meg a többi Boldogasszony-ünneptől, hogy az aratás idejére utalva sarlósnak pogány had, vezérük — hogy egérutat nyerjenek — iszákjá- ból szétszórta minden aranyát, s a többiek is ugyanígy cselekedtek. A magyarok elfeledkeztek róluk, csak a pénzzel gény megelőzte a vízért futó kíséretét, fél tökben jó hideg bort kínált neki. Szent László elverte vele a szomjúságát és így szólt neki: —Be édes a bélé ennek a tökSarlós Boldogasszony ünnepe nevezte el. Mint a többi Boldogasszony-ünnepen, ezen a napon is tiltották az asszonyoknak a munkát, mert kővé válna a kenyér, vagy lángra gyulladna a falu. Július 5-én, Sarolta névnapja van. Ha esett az eső futott a törődtek. Amikor a biztatás nem segített, a király Istenhez imádkozott segítségért. Ekkor a sok arany kővé változott, ezeket nevezték Szent László pénzének. A monda szerint egyszer a Nyírségben is vadászott és megszomjazott. Egy parasztlenek, megéri azt a pusztát, amelyiken vagyunk! És a legénynek ajándékozta, aki megházasodott és letelepedett a pusztán. Faluját Bélieknek nevezte el, így keletkezett a mai Nyírbéltek. Szent Péter és Szent Pál apostolok halálának emlékünnepe június 29-e. Ekkor kezdik meg az aratást is, mert a néphagyomány szerint ekkor szakad meg a búza töve. Több helyen ma is betartják a tűzgyújtási tilalmat, nehogy tüzet fogjon a learatott gabona. Az aratómisére elviszik szerszámaikat is, hogy áldja meg a papuk. Szent Pétert a menyország kulcsával ábrázolták, ezért ő lett a lakatosok patrónusa: a két apostoli szent pedig a halászok patrónusa. A halászok ezen a napon tartottak céhgyűlést, és a Duna menti falvakban pontyot kötöttek egy hosszú rúdra, amit végighordoztak a jó haljárás reményében.
