Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

4 1996. július 15., hétfő Közélet UJ KELET A miniszterelnök fóruma az agrárnapon Zsúfolásig megtelt a balmazújvárosi Veres Péter Művelődési Ház nagyterme szom­baton délután, amikor a miniszterelnök — a szokásokhoz híven — lakossági fó­rumra érkezett. Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke szerint, ha egy pár hatalomra kerül, hajlamos a kormányzati munka kérdéseivel foglalkozni, s háttérbe szorítani a pártpolitikát. Éppen ezért tartja az alelnökasszony nagy ered­ménynek, hogy a párton belül kétségtelenül meglévő viták ellenére együtt van a szocialisták csapata. Hajdú István (Új Kelet) Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke az elmúlt két esz­tendő parlamenti tapasztalata­it elemezve úgy vélte, hogy­ha az Országgyűlésben foly­tatódik a sárdobálás, akkor a politika hitele tovább romlik. Fontosnak ítélte a ház elnöke a napirend előtti felszólalások szabályának megváltoztatá­sát. A statisztikákból kiderül — mondta Gál Zoltán —, hogy a napirend előtti felszó­lalásokat a Magyar Televízió 38 óra műsoridőben közvetí­tette. Ebből a kormánypártok­nak 11 óra jutott, s a televízió egyéb politikai műsorainak 146 órájából 76 órában az el­lenzék szerepelt. A miniszter- elnök az elmúlt időszak érté­kelését azzal kezdte, hogy be­ismerte: a kormány munkáját igen gyakran és keményen kritizálja a szocialista frakció. A kormány azonban nem mindig azt teszi, amit szeret­ne, hanem azt, amit lehet és kell. Az elkövetkezendő időszak tennivalói közül a miniszter- elnök kiemelte, hogy január­tól szándékszik a kormány életbe léptetni azt a nyugdíj- emelési rendszert, ami lépést tart az árakkal. Érzékelhető javulást ígért a miniszterelnök jövőre: a bérek reálértéke sem csökken, s 1998-bán érzékel­hető javulás várható. Ezek fel­tétele: a stabilizáció folytatá­sa, a reformok következetes végigvitele. A falunap tapasztalataira is reagálva a miniszterelnök ki­emelte: „Nagyon alaposan át kell tekinteni a mezőgazdaság helyzetét. Nekem elhatározott szándékom a jövő héttől kez­dődően végig a nyári hóna­pokban azzal foglalkozni, hogy milyen tapasztalatokat hozott a mezőgazdaság terén az elmúlt két év. Alapvető kérdésnek tartom a támogatá­sok ügyét. Nem ahhoz jut a tá­mogatás igazán, aki termelt, nem a termelőhöz. Elviszik a kereskedők, a feldolgozó üze­mek, és a legkevesebb jut a termelőknek. Ezen változtat­ni kell.” Azt is lehetetlen állapotnak nevezte a miniszterelnök, hogy a szövetkezetek nem vá­sárolhatnak földet. Emiatt a törvény megváltoztatására van szükség. A mezőgazdasá­gi hitelezés gyakorlatát is szükséges megújítani, mert — a miniszterelnök szerint — csak gratulálni lehet annak a termelőnek, aki ilyen kamatok mellett hitelt mer fölvenni. Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke egy kérdésre válaszolva meg­erősítette, hogy a kabinet egyik legnehezebb döntése a nyugdíjkorhatár felemelése volt. Magyarországon a nők átlagosan 52, a férfiak 54 éves Tóth András államtitkárt a Hajdúsági Iparművekben Novotny Lajos vezérigazgató tájékoztatta. A delegációhoz Tégláson csatlakozott Juhász Ferenc, az Országgyű­lés Honvédelmi Bizottságának alelnöke Útban a lakossági fórumra: Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke korukban mennek nyugdíjba, s nincs olyan gazdag ország, amelyik finanszírozni tudná, ezért az új nyugdíjtörvény megalkotásakor arra töreked­tek, hogy akik megfelelő időt már ledolgoztak, a számukra kedvezőbb variációt választ­va vonulhassanak a megérde­melt pihenő időszakra. A kérdésekre válaszolva a miniszterelnök elmondta: nem lát ellentmondást a nyug­díjkorhatár felemelése és a fi­atalok egyre nehezebb mun­kába állási lehetőségei között. Épp nemrégiben lépett életbe egy olyan foglalkoztatási program, ami 80—100 ezer fiatal elhelyezését teszi lehe­tővé. A végső cél az, hogy a jelenlegi 9,4 százalékos orszá­gos munkanélküliség 4—5 százalékra csökkenjen. Azt viszont elismerte a miniszter- elnök, hogy a keleti régióban a munkanélküliség lényege­sen nagyobb, mert a nyugati tőke főleg a Dunántúlon ke­res beruházási lehetőséget. Ugyancsak lakossági kérdé­sekre válaszolva a miniszter- elnök elmondta, hogy az or­szág nem képes finanszírozni ennyi pedagógust. Miközben csökken a tanulók száma, ha­zánkban egyre több a peda­gógus. A nálunk két és fél­szer gazdagabb Ausztriában egy tanárra több diák jut, mint Magyarországon. Ezért ezen a helyzeten is változtatni szükséges. Ugyancsak taka­rékoskodásra van szükség az egészségügyben, ahol az el­múlt években — elképesz­tő butasággal — rendkívül sok befektetés történt. Ezek egy része indokolatlan, ka­pacitásfelesleg jött létre és visszaélések is tapasztalha­tók. A kormány elszánta magát a reformok követke­zetes végigvitelére. Ehhez kérte a miniszterelnök a lakosság türelmét és támo­gatását. Horn Gyula miniszterelnököt Csige József, a rendezvény házigazdája fogadta Balmazújvároson Dr. Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára dr. Nyirkos Istvánnál, a KLTE rektorhelyettesénél tájékozódott a felsőoktatás időszerű kérdéseiről Géczi József országgyű­lési képviselő Püspök­ladányban elemezte az agrárpolitikát Zsúfolásig megtelt a művelődési központ nagyterme A fotóriportot Bozsó Katalin készítette

Next

/
Thumbnails
Contents