Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-11 / 161. szám

2 1996. július 11., csütörtök Világkrónika UJ KELET A horvátok kiadják Aleksovskit Horvátország hamarosan kiadja a háborús bűnök elköve­tésével vádolt Zlatko Aleksovskit a hágai Nemzetközi Tör­vényszéknek. így határozott szerdán a dalmáciai kikötőváros, Split bírósága. A boszniai horvát Aleksovski, akit a múlt hónapban a spliti hatóságok őrizetbe vettek, a muzulmán— horvát háborúskodás idején, három évvel ezelőtt állítólag számos kegyetlenkedést követett el muzulmán polgári sze­mélyek ellen — jelentette a dpa. A duma támadja a támadást A dumában támadások kereszttüzébe került szerdán a csecsenföldi háború kiújulásához vezető orosz offenzíva. Az orosz törvényhozás beszámolóra hívta Viktor Cserno- mirgyin kormányfőt az ügyben. Az indítványt beterjesztő Szergej Jusenkov, a védelmi bizottság ismert reformer tagja magyarázatot kért a miniszterelnöktől arra is: mikor fejeződik be a fegyveres erők rendeltetésükkel ellentétes bevetése a térségben. Elcsuklott a sztártenor hangja Mindjárt az első áriák egyikénél elcsuklott Placido Domingo hangja. A spanyol sztártenor a ludwigsburgi nyári játékok alkalmából lépett fel kedd este a német városban, ahol megfázott, és így a fellépés kezdeti nehézségei után hangkímélő darabokra váltott át. Polgárjogi iroda Eszéken Eszéken ünnepélyesen polgárjogi irodát nyitottak, amely a Civil Right Project közös amerikai—norvég program ke­retében tevékenykedik majd. Vukováron is létrehoznak egy hasonló irodát — jelentette szerdán a zágrábi Vjesnik. Őszinte tárgyalások Pekingben Anthony Lake, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szerdán, pekingi látogatásának zárónapján ki­jelentette, hogy kétnapos őszinte tárgyalásai a kínai illeté­kesekkel véleménye szerint elő fogják segíteni a kereske­delmi, emberi jogi kérdésekben, Tajvan ügyében és egyéb viszonylatokban a két ország között a nézeteltérések rende­zését. Havel a legnépszerűbb Csehországban továbbra is Václav Havel államfő a leg­népszerűbb politikus. A parlamenti választásokat követően, június közepén lebonyolított első reprezentatív országos közvélemény-kutatásban Havel népszerűségi indexe 75 szá­zalék, tehát ugyanolyan, mint a választások előtt volt. A második helyen Vladimír Dlouhy ipari és kereskedelmi mi­niszter végzett 61 százalékkal. Orosz katonai kivonulás Moszkva kész csökkenteni katonai jelenlétét a Kuril-szi- getek déli részén, ezzel készíti elő a talajt a közös japán— orosz gazdasági tevékenységhez a vitatott hovatartozású szi­geteken — jelentette be szerdán Alekszandr Panov orosz külügyminiszter-helyettes. Hozzátette, hogy természetesen, a Kuril-szigeteki katonai tevékenység összhangban lesz az orosz honvédelmi tervekkel. A két ország közti bizalom erősítését célozza a külügyminiszter-helyettes szavai sze­rint a japán állampolgárok vízummentessége a szigeteken, és kormányközi tárgyalások is a biztonságos munkavégzés szavatolásáról. ^toplámpa MTl-í^noráma Az Auí,trájja északnyu­gati részén,^ indiai-óceán festői szépség; partvidékén partján fekvő, listák által kedvelt kikötő, E-oome vá­rosi hatósága kívánatosnak tartja, hogy a nagy^orgai. mú Cable Beach Ro,.<jon közlekedő tevéket a nyék­re erősített, elemmel mfíkt. dő stoplámpával világítsák ki. Az ok: növelni kell a közlekedés biztonságát. Két, tevekaravánokat mű­ködtető idegenforgalmi hi­vatal már el is fogadta a ja­vaslatot. Az illetékes városi hatósá­gok indoklásul rámutattak: — tevéknek az utóbbi időben nem egy­szer csak hajszálon múlott, hogy az éjszakai sötétségben nem okoztak súlyos közleke­dési balesetet a zsúfolt utakon közlekedő négylábúak. A „sivatag hajóit” az 1860-as évektől mind na­gyobb számban alkalmazták teherhordó állatnak a táviró- és vasútvonalak, valamint országutak építésénél. Ve­lük együtt érkezett Ausztrá­liába sok afgán tevehajcsár is akik mecseteket építettek orsjágszerte. Amikor azután a harmincas években teher­autók váltották fel a tevéket, azok szétszóródtak a siva­tagban és alaposan elszapo­rodtak. Gyújtogatás, rombolás iszak-írországban „Húsz éve a legsúlyosabb” Húsz éve nem volt olyan súlyos a helyzet Észak-íror- szágban, mint ezekben a napokban — közölte szerdán a helyi karhatalom (RUC) egyik képviselője, miután az egész tartomány immár a harmadik éjszakát töltötte pol­gárháborús körülmények közepette. MTI A London-párti protestáns tüntetők több városban ismét gyújtogattak és romboltak, s újabb katolikus családoknak kellett menekülniük a feldühö­dött tömegtől fenyegetett há­zukból. A Londonban kedd este bejelentett döntés nyomán — miszerint a hadsereg még a hét vége előtt két gyalogos zászlóaljat, vagyis mintegy ezer katonát küld a RUC meg­erősítésére — 1982 óta a leg­magasabb szintre, 18,5 ezer főre emelkedik a királyi haderő ulsteri állománya. A hadsereg az év elején, az akkor még tartósnak vélt IRA- tűzszünet hatására már elkezd­te az észak-írországi kontin­gens leépítését, s Belfastban be is szüntette a katonai jár­őrözést, a katolikus terrorcso­port tűzszünetének februári fel­rúgása után azonban a csapat- kivonás leállt, s ismét megje­lentek a katonák a tartományi főváros utcáin. Az északír hely­zet hatást gyakorol London Bosznia-politikájára is: a had­sereg vezetése nem hivatalos értesülések szerint aggódik amiatt, hogy a legnagyobb eu­rópai IFOR-kontingenst felvo­nultató Nagy-Britannia tartós, egyidejű katonai jelenléte a két válságövezetben veszélyes mértékben leköti a fegyveres erők legütőképesebb alakula­tainak kapacitását. A brit biztonsági szervek sze­rint azonban elengedhetetlen az észek-írországi csapaterő­sítés, mert fennáll annak a ve­szélye, hogy a katolikus ki­sebbség radikális szakadár ge­rillamozgalma, az IRA a pro­testánsok támadásainak hatá­sára az Észak-írországban hiva­talosan még háborítatlan fegy- vemyugvást is felrúgja, s a tar­tományban kiújul a totális há­borúskodás. Az egész mostani válság ab­ban a rendeletben gyökerezik, amellyel az RUC megtiltotta a protestánsok egyik mozgalmá­nak, az Orániai Rendnek, hogy vasárnapi felvonulása katoli­kus negyedeken is áthaladjon. A hatóságok számítottak ugyan ellenkezésre, de arra nem, hogy az IRA legutóbbi nagy-britanniai és németorszá­gi merényletei miatt „felpapri­kázott” protestáns tömeg indu­latai ilyen erővel törnek fel­színre az intézkedés nyomán. SHOW — Magyarországon először: Harci kutyák gazdái csapnak össze életre-haiálra Pozsony kifogásolja a nyilatkozatot Bekérették a magyar nagykövetet Szerdán a szlovák külügyminisztérium konzultációra be­kérette Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövetet. Jozef Sestákszlovák külügyi államtitkár a magyar diplomatával ismertette a „magyar—magyar csúcstalálkozón” született közös nyilatkozattal kapcsolatos szlovák álláspontot. MTI A tárca által az MTI-hez is el­juttatott sajtóközlemény szerint Jozef Sesták magyarázatot kért a magyar nagykövettől a buda­pesti konferencia indítékaira és a közös nyilatkozatban foglal­takra vonatkozóan. A szlovák államtitkár felkérte a magyar nagykövetet, hogy országa po­litikai vezetése felé tolmácsol­ja Pozsony kérdését: vajon „mi­lyenek a Magyar Köztársaság további elképzelései a ma­gyar—szlovák kapcsolatok két­oldalú fejlődéséről annak fé­nyében, hogy a magyar fél az alapszerződés szellemével és betűjével ellenkező lépést tett?” — áll a közleményben. Ismeretes, hogy szlovák rész­ről valóságos nyilatkozatkam­pányt váltott ki, hogy a magyar politikai vezetők a múlt héten, Budapesten asztalhoz ültek a határon túli magyarok kép­viselőivel, és a konferencia résztvevőinek közös nyilatko­zatában a határon túli magya­rok gondjaival, így az autonó­mia-kérdéssel kapcsolatosan is állást foglaltak. • • Összecsapások Hebronban Összecsapások voltak szerdán Hebronban palesztin fi­atalok és az izraeli hadsereg katonái között egy nappal azután, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni tárgyalásain sem nevezte meg az izraeli erők Hebronból történő kivonulásának dátumát. Az AP beszámolója szerint az összetűzés az izraeli kormány­zás ellen 1987-től 1993-ig tartó palesztin felkelésre emlékeztetett. Orosz parancs MTI A Csecsenföldön állomá­sozó orosz erők szerdán pa­rancsot kaptak arra, hogy le­tartóztassák Zelimhan Jan- darhijevet, a függetlenségi erők vezetőjét — közölte az orosz csapatok szóvivője. Palotai István (Új Kelet) Netanjahu miniszterelnök... ...makacskodik. Kijelentet­te, hogy nem vonul ki Hebronból, nem adja fel Jeruzsálemet és a Golán fennsíkot sem, legalábbis nem olyan alapon, ahogy abban a palesztinok a régi izraeli vezetéssel megálla­podtak. A Likud-kormány új tárgyalásokhoz ragasz­kodik... Elvileg — ha a politikai „jogot” tartjuk irányadó­nak — ezt Netanjahu nem tehetné meg, mert mint az köztudott, minden kor­mány köteles az elődje ál­tal kötött nemzetközi szer­ződések betartására. És itt van éppen a kutya elásva, ugyanis Izrael mostani kormánya nem akarja nemzetközi szerződésnek tekinteni a palesztinokkal között megállapodást, ép­pen arra való hivatkozás­sal, hogy Palesztina nem létezik mint önálló állam- alakulat. Az okoskodás csak ott sántít, hogy ezt a bizonyos kontraktust Clin­ton elnök is ellátta kézje­gyével — legalábbis az alapokmányt —, és erre már nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy nem eléggé nemzetközi jellegű. Netanjahu washingtoni útjára magával vitte még Sharont is, az ismert héját (aki infrastruktúra-minisz­teri rangot kapott), hogy elszántságát ezzel is alátá­massza. Nem hiszem, hogy sikert ér el Clintonnál. Ma már nincs az az izraeli kor­mány, amelyik el tudná té­ríteni az amerikai vezetést a palesztinokhoz való kö­zeledéstől, és ennek oka egészen nyilvánvalóan a majd 200 milliós arab piac csábító mivolta. Amilyen sokat invesz­tált Amerika régen Izrael­be és az éppen soros hábo­rúkba, éppen annyi ener­giát és pénzt „feccolt” most a rendezésbe, a béké­be. Hiába is próbálják — ha egyáltalán ezt teszik — a jelenlegi izraeli politiku­sok ezt a tényt semmisnek feltüntetni, a szándék ha­lálra ítéltetett. A pénz beszél, Netan­jahu meg szalutálni fog. Akár tetszik neki, akár nem! MTI Az összecsapásokat az váltot­ta ki, hogy mintegy félszáz pa­lesztin fiatal megközelített egy izraeli ellenőrző pontot, és csőbombát hajított az őrhelyre. A katonák ekkor a levegőbe lőttek, és üldözőbe vették a pa­lesztinokat, akik kövekkel és üvegekkel dobálták meg az iz­raelieket. Az izraeli hadsereg egyik tűzszerész osztaga a hely­színre sietett, és felrobbantotta a bombát. A palesztin fiatalok egy óra elteltével elhagyták a kör­nyéket. A hadsereg lezárta a tér­séget, a piacon bezáratta az üz­leteket, és kijárási tilalmat ren­delt el. Sérültekről és anyagi ká­rokról nem érkezett jelentés. Palesztin illetékesek szerdán nyugatlanságuknak adtak han­got amiatt, hogy Benjamin Ne­tanjahu washingtoni látogatása idején nem volt hajlandó fino­mítani a közel-keleti békefolya­mat folytatásával kapcsolatos merev nézetein. A Reuter jelentése szerint az izraeli kormányfő Bili Clinton amerikai elnökkel való többórás keddi beszélgetése során sem jelentette ki, hogy hajlandó tár­gyalni Jasszer Arafat palesztin elnökkel, és nem vállalta, hogy teljesíti elődje ígéretét a Hebron­ban állomásozó izraeli csapatok kivonásáról. Netanjahu közölte, hogy a megszállt területeken nem tudja magakadályozni a te­lepek további építését. Jelcin tévébeszéde MTI Oroszország az elnökvá­lasztáson bebizonyította, hogy demokratikus ál iám — jelentette ki az újraválasztott Borisz Jelcin elnök szerdai tévébeszédében, amelyben köszönetét mondott a válasz­tóknak a támogatásért, és sta­bilitást ígért az elkövetkező négy évre. Jelcin hangsúlyoz­ta, hogy Oroszország hű ma­radt a szabadság és a demok­rácia iránti elkötelezettségé­hez és a szavazással sikerült megteremteni a hatalom bé­kés és demokratikus átadásá­nak hagyományait. — Az nem a fegyverek erején, nem forradalmakon, vagy a párt­vezetés döntésén, hanem a nép akaratán alapul — mon­dotta Jelcin. Rámutatott: fontos jelzést volt számára, hogy a szava­zók egy része kommunista ellenfelére, illetve mind­kettőjük ellen adta voksát, ami arra utal, hogy több te­rületen, illetve a falvakban komoly gondok vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents