Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-09 / 159. szám
UJ KELET —1 Ipar, gazdaság 1996. július 9., kedd magyar piacra van szüksége, hanem a termelőerőre is. Nos, az ex-szocialista országok közül Csehszlovákia utódállamai eltérő felfogásban értelmezték a tőkebevonást. A szlovák államvezetés kevésbé támogatta a külföldi tőke behatolását az országba. Csehországban már kevésbé tudtak ellenállni a német tőke „márkás” ajánlatának, s a szétszakadás után közel tízszer több kemény valuta segítette talpra állásukat. Az oroszországi gazdasági körülmények egyelőre nem kimondottan konszolidáltak, viszont az a legnagyobb keleti piacot jelenti a beruházók számára. Náluk kétszer biztosabban megtérülőnek tekintették a lengyel piacot, s a Baltikum felé irányuló kereskedelmi hídfőállást hoztak létre az amerikai és a nyugat-európai multinacionális cégek. A magyar privatizációs elképzelés minden szomszédos országétól eltérő volt, mert hazánk volt legnyitottabb a működőtőke beáramlását tekintve. Ennek fejenkénti értéke közel száz dollár volt, több, mint amennyi az orosz és a lengyel beruházások összértéke. Tőkecsalogató Vitéz Péter (Új Kelet) A közép-kelet európai országok közel egy időben léptek a piacgazdaság kialaításának útjára. A tervgazdálkodás közel negyven éve alatt a vállalatok nagyobb része hozzászokott a rendszeres állami segélyekhez. A rendszerváltás után ez a forrás gyorsan apadni kezdett, így szinte törvényszerűvé vált a tőkéstársak bevonása. A hazai, „elanyátlanodott” állami cégeket általában egy utolsó központi segítséggel privatizálhatóvá tettek, s nyugat felé fordulva áruba bocsátották. A cél: megtalálni azt a tőkeerős beruházót, akinek nemcsak a A fogyasztók védelmében Új Kelet-információ Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei szervezete sikerrel megpályázta a Holland Nagykövetség által meghirdetett fogyasztóvédelmi akció programot. A rendelkezésre álló kétszázezer forintból elkészítik a Térségi Tájékoztató Füzetek első kiadványát, amely az általános iskolásokhoz mint a legveszélyeztetettebb vásárlói réteghez szól. A füzet egy Paragrafusemberke segítségével magyarázza el a gyerekeknek a helyes, óvatos fogyaszói magaA mesterek újra foltoznak Amióta az eszem tudom, Nyíregyházán mindig ott volt a kis cipészműhely a Kossuth utca és a Keskeny köz sarkán. Nyugdíjasként ma is javítja a cipőket Deress József, és nem szégyellj, sőt, büszkén vallja, Munkatársunktól Még a harmincas években nyitotta édesapja a műhelyt, és a mester apjától tanulta a szakma minden fortélyát. 1948. január elsejétől mint segítő családtag dolgozott. Később, ’54-ben tanoncvizsgát tett, és már szakmunkásként folytatta az ipart. Mint elmondta, hentes szeretett volna lenni, de abban az időben nem volt elég jószág a szakma elsajátításához, így maradt az apja mellett. Abban az időben mondta ki Nagy Imre, hogy szabad a kisipar és a kereskedelem, ezért legálisan, maszekként dolgozhattak tovább. Másfél évtizeddel ezelőtt édesapja nyugdíjba vonult, és azóta fia vette át a műhely irányítását. Csak nehezen tud megbarátkozni ezzel a mai hogy suszter. vállalkzói világgal. Különösen azt nem szereti, hogy a bt.-k és kft.-k vezetői nem merik a nevüket adni vállalkozásukhoz, inkább csak fantáziaelnevezéseket használnak. Ma már egymillió forint letétbe helyezésével is lehet valaki építőipari kivitelező. Ha mégis csődbe jutna a kivitelező, akkor legfeljebb elúszik a millió, de ez aránytalanul kevesebb, mint az egész beruházás. Nem érti, hogyan lehet mindez jogszerű. A becsületes iparosidőben mindezt nem lehetett megcsinálni. Kérdésünkre, hogy munkája során érzi-e az emberek elszegényedését, kétféleképpen válaszolt: — Addig, amíg a szülőknek egyetlen gömb fagylaltra jut huszonöt forintjuk, nem igazán szegények. Másrészt harminc évig nem kellett cipőt foltozni, az utóbbi években ismét „divatba jött” a talpalás és a foltozás. Sokan pedig úgy újítják fel lábbelijüket, hogy átfestetik. Korábban szinte mindig volt tanulója, mostanában azonban nem olyan népszerű a cipészmesterség. Még hármas bizonyítvánnyal is inkább tévészerelőnek vagy karosszérialakatosnak jelentkeznek. Suszter vagy szabó egyik sem akar lenni. Az ő gyerekkorában, a szocializmus kezdeti éveiben az akkori fiatalok’ nem sok szakma közül választhattak. Kőműves, bányász, vagy valamilyen vasas szakmát tanulhattak. Még kivételesnek is érzi magát amiatt, hogy neki nem ezek közül kellett választani. Ha ma lenne fiatal, és a mai eszével kellene döntenie, akkor is a suszte- rájban érezné jól magát. Megszokta már ezt az „egészséges rendetlenséget”. Legalább tud- já, mi hol van... Nagyüzemi zöldség- és gyümölcsfeidologozás ■■■■ 'Mmi Beindult az uborka- és a meggyszezon tartást. Kamara Új Kelet-információ A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kereskedelmi és Iparkamara nyár végére sokat ígérő szakmai programsorozatot állított össze a köztestületi tagok részére. Az előzetes tervek szerint Zsolnai András, hazánk kijevi kereskedelmi tanácsosa az ukrán beruházási, dr. Siklósi Gábor varsói kereskedelmi tanácsos pedig a lengyel kereskedelmi lehetőségekről tart előadást. A nyíregyházi székházba várják Gottfried Péter címzetes államtitkárt, aki az EU- csatlakozásról vezet majd egy szakmai fórumot. Várhatóan Gilián György, a Független Államok Közösségének szakértője bemutatja az északi országok gazdasági keresletét-kí- nálatát. A Gazdasági Verseny- hivatal meghívott munkatársai a konszolidálódó hazai reklámpiaci és kereskedelmi körülményekről tartanak előadást. Kozma Ibolya (Új Kelet) A nyíregyházi EKO Kft.-ben befejeződött a zöldborsó feldolgozása. Décsi Tibor termelési igazgató elmondta, kezdetben úgy tűnt, hogy az idén rekordmennyiségű borsóra számíthatnak, ám a meleg időjárás miatt a vártnál valamivel kevesebbet tudtak felvásárolni. Az idén négyezer-kétszáz tonna borsóból nyolc és fél—kilenc millió üveg konzerv készült. Június 10-én megkezdték a meggy felvásárlását, amely várhatóan július 11-éig tart. Eddig kétmillió üveges meggykonzer- vet készítettek. A meggy felvásárlási ára negyven forinttal több a tervezettnél. Az uborkaszezon június 23- án kezdődött, és Décsi Tibor szerint szeptemberig is eltarthat. A két hét alatt háromszáz tonna uborkát vásárolt meg az EKO a termelőktől. Jelenleg harminc- nyolc forint a 6—9-es méretű uborka kilogrammja, míg a 9— 12 centiméter nagyságúé tizenöt forint. Az idei málna első vagonja vasárnap éjjel érkezett az EKO- ba, ebből mindössze harminc tonnányit várnak. Az őszibarack felvásárlása is megkezdődött, kilója negyvennyolc forint. Őszibarackból ezer tonnát számítanak. Ebből befőttet, nagymama lekvárt és gyümölcslevet készítenek. Ma kezdődik a kajszibarack felvásárlása, várhatóan negyven forint lesz kilogrammja. Ä csemegekukorica felvásárlása a jövő hét végén kezdődik majd, ebből tizenhatmillió darab dobozos konzervet készít az EKO Kft. Egyszerűsített privatizáció Új Kelet-információ Az egyszerűsített privatizáció kis- és közepes méretű gazdasági társaságok magánosítására terjedt ki. Az eljárás felhasználta az eddigi vagyonkezelő szervezet korlátozott részvételével működtetett decentralizált privatizációs eljárást, az önprivatizációt, valamint a spontán provatizációs időszak tapasztalatait. Az eljárás lényege szerint a vagyonkezelő szervezet minél szélesebb körben támaszkodott a gazdálkodó szervezetek önállóságára, aktív privatizációs kezdeményezéseire. Az egyszerűsített privatizációba azokat a társaságokat sorolták be, amelyek saján vagyona kisebb mint hatszázmillió forint, és az alkalmazottak létszáma nem haladja meg az ötszáz főt. Az első fordulóban het- venhárom céget hirdettek meg, ebből harmincat meg is vásároltak, készpénzért. Ezek bevétele körülbelül kétmilliárd forintot tett ki. Ebben a fordulóban négy megyei cég privatizációjára került sor. Közülük a mátészalkai MOM Vízméréstechnikai Rt. osztrák tulajdonba került. A NYÍR-PI- ÉRT Kereskedelmi és Szolgáltató Rt.-re érkezett ugyan készpénzes ajánlat, de megállapodás nem történt. Ebben az esetben a managment tehet ajánlatot a cég megvásárlására. A Gólya Kereskedelmi Kft.-re az első fordulóban nem érkezett ajánlat, de a management ajánlatot tett, és a limitár nyolcvan százalékát készpénzzel fizette. Az Alföld Füszért Élelmiszer és Vegyiáru pedig felszámolás alá került. Az egyszerűsített privatizáció második fordulóját februárban hirdették meg, ebben negyvennyolc cég szerepelt. Tizennyolcra már érkezett készpénzes ajánlat, a fennmaradt harminc vállalkozásnak jelenleg zajlik a managerfordulój a. A második fordulóban megvásárolt tizennyolc cégből több mint egymilliárd forint készpénzes bevétel ér- ■■ kezett. A második jegyzékben szerepelt a mátészalkai j Szatmári Tüzép Rt., erre a cégre nem érkezett készpénzes ajánlat. Ha a manager- i fordulóban sem kerül készpénzes eladásra, akkor a vezetők feladata, hogy be- : fektetőt keressenek. Ilyen esetben már nem veszik fi- i gyelembe a limitárat, sem a készpénzes követelményt. Lehet Egziszetncia hitelt is felvenni, illetve kárpótlási ? íj jegyet használni. Szabó Attila, az ÁPV Rt., Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei irodájának képvise-! í lője szerint az újfajta priva-\ tizáció beváltotta a hozzá1 | fűzött reményeket, felkeltet-; te a befektetők érdeklődését. A munka azóta is tart, egyes ' ji cégeknél a harmadik fordu-1 : ló lebonyolítása után kerül ; pont az egyszerűsített priva- s {' tizáció végére.
