Új Kelet, 1996. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-09 / 159. szám
10 1996. július 9., kedd A zaj ölhet... A zaj nem csupán a hallást károsítja, hanem tartós behatás esetén hat a vérkeringésre és károsítja az ember szívét. Ezt az ijesztő megállapítást tartalmazzák a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal vizsgálatainak eredményei, amelyeket eddig nem hoztak nyilvánosságra, s amelyeket a Der Spiegel című német hetilap ismertetett legújabb számában. A tudósok egyenesen azt feltételezik, hogy a zaj a dohányzás után a második legfontosabb rizikófaktor a szív- infarktust előidéző tényezők között. Úgy becsülik vizsgálataik statisztikai értékelése alapján, hogy Németországban évente 2000 ember halálát okozza a zajártalom. A tartósan magas zaj szint stresszreakciókat idéz elő: az izmok megfeszülnek, a vérnyomás emelkedik, változik a szívverés üteme és a vér zsír- és cukorszintje. A szervezet úgy reagál a zajra, mint a veszélyre: nagy mennyiségben termel adrenalint, s az ehhez használt energia közben hiányzik a gyomorban, a belekben és a vér- | keringésben. A tartós hiány károsítja az érintett szerveket. A berlini tudósok első, óvatos becslései szerint a tartósan elviselt 65 decibeles zajszint — ami egy forgalmas utca zajának felel meg — elegendő ahhoz, hogy 20 százalékkal növelje az infarktus kockázatát. Az infarktusos kórházi ápoltak körében végzett felmérés szintén azt mutatta ki, | hogy nagy többségük zajos j környéken lakik. A kutatók ráadásul arra is figyelmeztet- ! nek, hogy az ember füle alvás ; közben is befogadja és agya regisztrálja a zajokat. Az erős zajtól az ember hallójáratában lévő 20 ezer érzékelő szál — amely a hallómembránt érő nyomást elektromos impulzussá alakítva az agyba továb- ' bítja — átmenetileg megbé- I nul. Ha a folyamatos zaj miatt nincs módjuk pihenni és magukhoz térni, akkor elhalnak. Ősidők óta tudott, hogy a zajjal ölni lehet. Az Ótestamentumban olvasható, hogy Jerikót nem a védőkénél fejlettebb hadi technikával vették be, hanem napokig tartó hangos harsonázással. A régi kínai uralkodók pedig úgy (is) végeztették ki a bűnösöket, hogy egy nagy ha- 1 __________________________ ra ng alá kötözték őket, a hóhérok pedig vadul ütötték a harangot: a zajtól megzavarodott az elítélt vérnyomása, légzése, és összeomlott a vérkeringése. A régi ismeretek ellenére sem tudjuk még ma sem, hogy pontosan mit és hogyan idéz elő a zaj a szervezetben. Noha a nagyvárosokban már ma a legfőbb környezeti problémát jelenti, még csak most kezdenek behatóbban foglalkozni a kérdéssel a kutatók, miután a zaj sokáig a környezetvédők látómezejéből is kimaradt: nem lehet megnézni, mint egy beteg erdőt vagy egy aranyos fókabébit, nem károsítja a jövendő generációkat, mint az ózonlyuk, nem olyan titokzatos, mint az üvegházhatás, és például a vizek szennyezésével ellentétben általában csak a közvetlen közelben lakókat zavarja. Ezért aztán például Németországban az állam többet költ az azbeszt szanálására, mint a zaj csökkentésére, noha — legalábbis a berlini Szövetségi Környezeti Hivatal szerint — nagyobb az esély arra, hogy valaki az elszenvedett zaj következtében infarktust kap, és abban meghal, mint hogy a környezetében lévő asztbeszttől tüdőrákot. A Der Spiegelben közölt adatok szerint körülbelül 55 decibeltől érzékeljük hangosnak a zajt. A halláskárosodás 85 decibelnél veszi kezdetét: ilyen a zaj szintje egy forgalmas autópályának napközben. Egy körfűrész vagy egy motorkerékpár mintegy 90 decibelt produkál, s 95 decibeltől számít elviselhetetlennek a zaj. Egy feltuningolt autó mintegy 100 decibeles zajt bocsát ki, míg egy diszkóban 110 decibellel tombol a zaj: ettől nagyobb zajt már fájdalmasnak érzékel a szervezetünk. Érzékelnek a kémás betegek? Téves kezelés A kómában lévőnek, azaz teljességgel eszméletlen állapotúnak tartott betegek közül meglehetősen sok érzékeli a külvilágot, és bizonyos mértékben képes kommunikálni is — derült ki egy vizsgálatból, amelyet brit orvosok folytattak 40 kómás beteggel. A tévesen kezelt betegek szinte mind igen rosszul láttak, ezért vélhették orvosaik, hogy kómában vannak. A vizsgálatot végző doktorok felszólították kollégáikat, hogy feltétlenül vonjanak be a diagnózis megállapításához szemspecialistát. A 40 vizsgált beteg közül 17 évek óta úgy feküdt az ágyában, hogy kómásnak tartották, noha pillantással vagy gombnyomással meg tudta magát értetni. Közülük nyolc valamennyire még szavakat is tudott artikulálni. A kezelő orvosok mentségére elmondható, hogy a tévesen kómásnak tartott betegek túlnyomó része vak vagy gyengénlátó. Ez azt jelenti, hogy éppen az eszmélet megállapítására szóló, leggyakrabban használt vizsgálatra nem reagálnak: nem tudják a pillantásukkal követni az előttük mozgó tárgyat vagy fényt, sőt, esetleg pislogni sem tudnak. Az orvosok, akik az idézett vizsgálatot a London-Putney kórház neurológiai osztályán végezték, nyomatékosan felhívták kollégáikat, hogy mielőtt felállítanák a diagnózist, lehetőleg hívjanak segítségül szakorvost, s viszont minden esetben forduljanak specialistához, ha azt kérik tőlük, hogy kapcsolják ki a beteget életben tartó műszereket. Tudomány Lassítja a Föld mozgását UJ KELET Megáll az idő... és a Hold... Aggodalomra azonban a tudósok szerint semmi ok. A Science című tudományos folyóirat legújabb számában közzétett tanulmány szerzői szerint a napok hosszabbodása természetesen nem mérhető közkeletű időmérő eszközökkel. Ám az ár-apály okozta lerakódásokból kiszámítható, hogy alig 900 millió esztendővel ezelőtt egy földi nap mindössze 18 órás volt. Az AP hírügynökség megkérdezte Charles P. Sonet- tet, a tanulmány egyik társszerzőjét, a Tucsonban lévő' Arizonai Állami Egyetem professzorát a felfedezésből levonható következtetésekről. Sonett elmondta: A bolygónktól ma 386 kilométerre lévő Hold 900 millió évvel ezelőtt jóval közelebb volt a Földhöz, a holdhónap mindössze 25 napos volt, a mai 29,5 nappal ellentétben, s a földi nap Aki minden napját az előzőnél hosszabbnak érzi, az nem téved. A hold gravitációs ereje évmilliók óta lassítja bolygónk forgását, s ennek következtében minden egyes nap hosszabb, ha csupán a másodperc töredékével is. Ez mintegy 15 milliárd év alatt oda vezet majd, hogy a Hold „megáll” a Föld egyetlen pontja felett, miközben a Föld forgása tovább lassul. nem 24, hanem csupán 18 órából állt. A Hold évi mintegy négy centiméteres sebességgel távolodik a Földtől: ez hosszabbítja meg a holdhónapokat — azaz a teliholdtól teliholdig tartó időszakot. A következtetés: elméletileg a Hold tovább távolodik és a Föld forgása lassul a jövőben is, legalább 15 milliárd évig, amikor is a Hold és a Föld szinkronpályán kering majd, egymástól mintegy 540 ezer kilométerre. A Hold akkor a Föld ugyanazon pontja felett állna, azaz bolygónk mindig ugyanazt a felét fordítaná a Hold felé. Sonett szerint azonban nincs ok az aggodalomra: ez soha nem fog bekövetkezni, mivel a Nap úgy kb. 3 milliárd év múlva vörös óriássá válik, és szétzúzza a naprendszert — fejtette ki vígasztalólag. Azoknak, akik mégis aggódnának, hozzátette: a másik lehetőség, hogy egy nagy aszteroid eltalálja a Földet. Ez változtathat a folyamaton, de kérdés, hogy hogyan teszi — idézte az AP a kutatót. Az oldalt MTI-Panoráma anyagaokból állítottuk iissze Vándorol a sarkkör Azok a turisták, akik az északi sarkkörön átkelve fényképeztetik le magukat, ezt a mutatványt néhány száz méterrel északabbra bátran megismételhetik, ha tényleg azt akarják, hogy a sarkkört átszelve készüljön róluk a fotó. Az északi sarkkör ugyanis vándorol: jelenleg 835 méterrel északabbra van, mint azt gondolták. Az „igazi” sarkkör mindig az a legészakibb képzeletbeli vonal, ahonnan az év legrövidebb napján a Nap még látható. Ez a hely azonban évente néhány métert északabbra tevődik. A képzeletbeli vonal 10—20 ezer év múlva ismét délre kezd vándorolni. Csak ezért sem lenne érdemes nagy hírverést csapni a turisták körében a vonal „elmozdulásának”, ismert helyén ugyanis már nagy turistaközpont épült ki. Állati gyújtogatok Tokióban 1995-ben 24 esetben okoztak tüzet különféle állatok — tudható meg a tokiói tűzoltók statisztikáiból. A patkányok járnak az élen 13 tűzesettel. Egy bár például azért gyulladt ki, mert az állatkák az álmennyezett feletti áramvezetékek szigetelését rágicsálták. Négy tűzesetet kutyák és macskák okoztak: egy tokiói áruházban nagy kár keletkezett, amikor négy kis cica épp egy olajkályha mellett játszadozott, s véletlenül ráborított a kályhára egy rakás papírdobozt. Ugyancsak négy tűzeset kialakulásáért okolnak a tokiói tűzoltók konyhai csótányokat, illetve madarakat. Végül egy esetben egy pók volt a bűnös, mivel — állítja a hivatalos indoklás — egy tűzhelyben szőtte meg hálóját, ami lyukat okozott a gázvezetékben, s ez vezetett a tűzhöz. Az állatok okozta két tucatnyi tűzeset egyike sem volt igazán súlyos, de azért két személy megsérült bennük. — Aztán ha véletlenül tényleg sikerülne a repülési kísérlete, ne felejtse el befizetni a repülési adót, a légtérhasználati illetéket, az áfavisszaterítést és a zuhanási járulékot! Fekete rinocérosz Ritkaságszámba menő fekete rinocérosz született a zürichi állatkertben. Wandát 15 hónapos terhesség után szülte meg anyja. Wanda a nyolcadik fekete orrszarvú, amely a svájci állatkertben született. Az anya és a kis rinó jól vannak. A fekete orrszarvúak igen keresettek Ázsiában, hiszen porrá őrölt szarvukból — amelyből számukra kettő is adatott — afrodiziákumokat készítenek. Nagy arányú vadászatuk miatt 1985-től a szabadon élő állatok száma mintegy negyedére, 10 ezerről 2500-ra csökkent Afrikában. Nyári árbomba az Űj Keletnél augusztus 30-ig, ha nálunk hirdet hirdetések száma I III Engedmény a mindenkori árból Egyszerre csak 1 kedvezmény érvényes Bomba áron hirdethet nálunk! 1* SMOCCKZWMAMEREG MEGYEI W1AP
