Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-18 / 141. szám
UJ KELET Interjú 1996. június 18., kedd 5 Kótics Ferenc tárlata Kisvárdán A kórházak önvédelme lehet Pályázatok az átalakításra Szeretnénk, ha szeretnének i Az egyik meghökkentő kép Berki Antal (Új Kelet) Szerényen bújt meg a Művészetek Háza kiállítótermében Kótics Ferenc grafikai tárlata. A látványos figyelem (érthetően) a színházi találkozó felé fordult, de azért a roppant érdekes, filozofikus és főleg vallásos témájú képek is felkeltették a színházi előadás közönségének figyelmét. Dicséretes az a rendezői szándék, hogy művészi tökéletesség felé közelítve összművészet kerüljön a nézők látókörébe. Kótics képeinek így lényegesen több nézője volt, mintha önállóan mutatta volna be alkotásait. A fesztivál közönségén túl megtekinthették ezeket a grafikákat a vendégtársulatok tagjai, a Kis- várdára látogató országos intézmények vezetői. Rá is fér az ilyesfajta reklám, nemcsak Kótics Ferencre, de úgy általában a művészetre, azon belül természetesen a képzőművészetre is. A grafikus Kisvárdán él, megrendelésre készített reklámrajzokból, reklámtáblák feliratának jövedelméből tartja fenn magát és családját. Nem él rosszul, de arra egyelőre nem is mer gondolni, hogy a művészet legyen egyetlen kenyérkereső „foglalkozása”. Talán ha Pesten élne, közelebb a tűzhöz, de egy kisváros nem képes arra, hogy eltartson egy művészt, még akkor sem, ha nem mindennapi rajztehetséggel áldották meg az istenek. Műveit egyfajta keresztényi szemlélet lengi át. Már a címek is sokat elárulnak tartalmukból: Evangélisták, Adastra, Abed Edom, Múzsák, Universum stb. A misztikum, az antik világ, a jelenkori tapasztalatok összegzése biblikus tematikai körben találkoznak. Nem könnyű képek ezek, nem adják meg olcsón magukat nézőiknek, de a belőlük áradó szebb, jobb világ iránti óhaj azonnal rabul ejti a tárlatlátogatót. Zakeuscímű képe talán mindennél jobban kifejezi ezt a vágyakozást. Ismerjük a Bibliából a vámszedő történetét: Csúnya alacsony kis emberke, foglalkozása miatt senki sem szereti, pedig vágyik az elismerésre, arra, hogy fölfigyeljenek rá. Amikor Jézus ellátogat városába, azonnal észreveszi és közli vele, hogy nála fog vacsorázni. Zakeust megérinti a kegyelem. Végtelen boldogság fogja el, megtér. Az Úr követője lesz, vagyonát felosztja a szegények között. És ezzel valamennyien így vagyunk. Szeretnénk, ha felfigyelnének ránk, szeretnénk, ha az Isten észrevenné. Kótics Ferencet valószínűleg megérintette ez a kegyelem. És ez nem csak biblikus témáiból látszik. Kiegyensúlyozott, nyugodt ember. Nagy indulatai nincsenek, vagy csak mélyen magába zárja. Ha elkapja valami megmagyarázhatatlan érzés, akkor üzleti tevékenységét sutba vágja és akár hetekig is képes rajzolni. Ezek a grafikák egyediek. Tustollal készülnek. Babrás, pepecselő munka. Sok-sok türelemmel. Ezt szereti, ez ad neki lelki békét. Otthona is tulajdonosát jellemzi, nem hivalkodó, de kényelmes, tágas, egyedi ízléssel berendezett. Olyan fészek, ahová vissza lehet vonulni, amiből erőt lehet meríteni. Örülne, ha örökre eltűnnének életéből a reklámok és csak a tollrajz maradna. Most kiállítássorozatra készül. 1975 óta rendez ilyeneket. Volt már kiállítása Zalaegerszegen is. Nem vágyik el Kis- várdáról, úgy érzi, meggyökeresedett itt. Hozzászokott a kisvárosi élethez. Szereti a társaságot, a nyugodt, nagy beszélgetéseket. Sok barátja van. Úgy gondolja, hogy őt is szeretik. Családja nagy erőt ad a továbblépéshez, mint modellje, Za- keus, ő is nagyon szeretné, ha észrevenné az Isten. MTI Az olyan sokszor emlegetett és kedélyeket borzoló kórházi struktúraátalakítás ágycsökkentési részén túl, kevesebb szó esik arról az átfogó koncepcióról, melynek az ágyszámcsök- kentés csupán egy részét képezi. Nevezetesen arra a pályázati lehetőségre gondolunk itt, amely adott és folyamatban van, lehetőséget adva a települések önkormányzatai, a kórházak, intézmények részére, hogy leginkább ismerve saját területük korlátáit és esélyeit, tevékeny módon részt vegyenek ötleteikkel, terveikkel az egészségügyi fejlesztésben. Erről a pályázati rendszerről kérdeztük dr. Rácz Jenőt, a Népjóléti Minisztérium Egészségpolitikai főosztályának vezetőjét. — Voltaképpen két pályázatról van szó. Az egyik a kórházi konszolidációs programmal kapcsolatos, a másik pedig az egészségügy fejlesztését elősegítő tervekkel. A cél közös: az egészségfejlesztés, ezen belül a szociális, minőségi fejlesztési, ápolási és szakmai programok szerepelnek a repertoárban —tájékoztatott a főosztály- vezető. — Az előzetes számítások szerint a pályázatok költségvonzata 3,3 milliárd forint. A Népjóléti Minisztérium 1,7 milliárdot elkülönített erre a célra, ezen túl a privatizációs többletbevételekből számítunk 2 milliárd forintra. — Beszéljünk talán a szakmai programról, hiszen a többféle pályázati lehetőség közül talán ez az egyik legfontosabb, legközérthetőbb. — Valóban, ennek nagy szerepe van a stratégiai átalakítás folyamán, főként az önkormányzati tulajdon területén. Kiemelt célunk a fekvőbetegintézmények ágyszámcsök- kentésére irányuló ötletek begyűjtése és értékelése, az esetleges átalakítások módja, melyek révén ápolási és szociális intézmények jöhetnek létre a fekvőbeteg-részlegek feleslegessé vált helyein, de erősíteni kell mind a járóbeteg-ellátást, mind a sürgősségi ellátást. Röviden a tízezer ágy megszűnésének ésszerű megoldását kellene a pályázóknak fölvázolni. A hiányszakmákban lesz felvétel — A struktúraátalakítás munkaerőfelesleggel is együttjár majd. Munkahelyteremtésre is gondoltak a pályázati kiírás során? — Természetesen. Durván számolva, 10 ezer munkahely szabadul fel ugyanennyi ágy megszüntetése nyomán, de ez így mégsem igaz. Hiszen a felszabaduló középkáderek ápolási területen azonnal alkalmazhatók, az orvosok egy része is átszervezések folytán. Számításaink szerint valójában csak 2—3 ezerre tehető a valóban felszabaduló munkaerő. Egy részük azonban azonnal nyugdíjba kerülhet. Ennek ellenére a pályázati rendszerátképzési programot is tartalmaz — folytatja dr. Rácz Jenő. — Vannak hiányszakmák az orvosláson belül, mint például a kórboncnok, a laboratóriumi diagnosztika, a háziorvosi terület, a fogászat bizonyos területei, a foglalkoztatás- egészségügy. Vegyük csak a háziorvosi és házi gyermekorvosi hálózatot példaként. A háziorvosnak egyre inkább a „kapuőr” szerepét kell vállalnia és betöltenie. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? A távolság csökkentését a beteg és a háziorvos között, a sikeresebb prevenciót, a teljesebb körű ellátást. Ma egy orvosi praxisra 1700 lakos jut, a pályázat arra irányul, hogy 1500 legyen ez a szám és 2—3 év múlva 1300- ra csökkenjen. Jelenleg a tb 6772 háziorvosi praxist finanszíroz, ezt a számot néhány év múlva szeretnénk 7500— 8000-re bővíteni, persze a hozzá tartozó jobb feltételrendszerrel, egészségügyi infrastruktúrával együtt. Mindehhez az anyagi feltételeket & biztosítjuk. A struktúraátalakításra 1,2 milliárdot, átképzésre 200 milliót, háziorvosi praxisra 400 milliót. Ezen túl szeretnénk 10 modell értékű, úgynevezett csoportpraxist is kialakítani, ami azt jelenti, hogy a háziorvosi ellátást össze akarjuk kapcsolni a járóbeteg-ellátással, azzal a nem titkolt céllal, hogy a beteget ne kelljen minden esetben, ha nincs rá kellő indok, csúcs egészségügyi intézménybe utalni. Erre 400 milliót ad a tárca. A formát, az informatikai rendszert és a hatékony finanszírozást kívánjuk e kísérlettel modellezni. — Az úgynevezett egynapos ellátásra (a sebészeten például) ugyancsak 400 millió áll rendelkezésre — tájékoztatott dr. Rácz Jenő. — A struktúraátalakításra 180 pályázat érkezett, a csoportos praxis kialakítására 120, a többi még folyamatban van és folyik a pályamunkák kvalifikációja mind tartalmi, mind formai szempontból. —Mit tud mondani a kórházkonszolidációs program pályázatairól? Pályázat — adósság- csökkentésre is — Amint a Népjóléti Közlöny idei hatodik számában közzétettük, elsősorban ön- kormányzatok, egyetemek, intézmények pályázhattak. Ennél a pályázati formánál a kiindulási pont az eladósodás, a csődhelyzet megszüntetése volt, mert a tavaly december 31-ei mérleg elkészülte után kiderült, hogy az egészségügyi intézményeknek mintegy fele súlyos adósságterhekkel küzd. Első becslésre 7—8 milliárd ez az adósságállomány, 60 intézmény 10 százalék alatti adósságot halmozott fel, 20 intézmény pedig 10 százalék, felettit. A célkitűzés az volt, hogy 5 százalék fölött ne legyen adósság. — Mi a kiírások visszhangja? — Harmincnégy ilyen érkezett be. Mind a Gazdasági Vezetők Szövetsége, mind pedig a Kórház Szövetség elvégezte az előzetes értékelést, miszerint 25 pályázó maradt versenyben. A financiális igény 4,5 milliárd erre a pályázatra. A kormány elkötelezte magát ennek az összegnek a megadására. Az intézmények kölcsönként kapják meg, vagy 1 évre kamatmentesen, vagy 3. éves futamidőre és a jegybanki kamat 30 százalékát kell befizetniük. Mindkét variációban fél év a türelmi idő arra, hogy likviditásukat megszüntessék. A pályázatik párhuzamosan futnak, összehangolt tervezet alapján. Az eddigiekből úgy tűnik, sok helyen megértették az alapvető célt és a gazdaságegészségügy szoros kölcsönhatását. Megyei elnökségi tag a „hurrogásról” Sulyok József egy korábbi felvételen A Magyarok VI. Világ- kongresszusán, a hét végén az anyaország, a határon túl élő magyarság és a nyugati diaszpóra képviselői találkoztak. Száraz Attila (Új Kelet) Mint ismeretes, a hallgatóság egy része morajlással reagált Horn Gyula miniszter- elnök több bejelentésére, s egy ízben Dobos László levezető elnöknek kellett figyelmeztetnie a hallgatóságot. Sulyok József Tiszavasvári polgármestere, a Magyarok Világszövetségének megyei elnökségi tagjaként, delegáltként vett részt a tanácskozáson, tőle kértünk háttérinformációt. — A kongresszusi terem teljesen megtelt. Viszonylag hamar kiderült; a megjelenteket csak az tartja össze, hogy magyarok, ám nézeteik bizonyos kérdésekben jócskán eltérőek. Sokszínű tömeg gyűlt össze, volt aki mindjárt megérkezése után másokra tett megjegyzést. Volt, aki nem is várta, hogy Hóm Gyula eljöjjön. Végülis nagyon jó szónokok voltak, Sütő András, Tőkés László és Csoóri Sándor őszintén szólhatott a határainkon túl élő magyarok gondjairól. A miniszterelnökünk szavai túl hivatalosra, mindenféle pátosztól mentesre sikeredtek. Már ez sem tetszett jónéhány embernek. Pedig később Tőkés László is üdvözölte a kormány politikáját. Először akkor volt fújolás, fütyülés amikor az alapszerződések kerültél szóba. —A híradások szerint akkor szabadultak el az indulatok, amikor a szlovák, illetve amikor a tervezet román szerződés került szóba. -— A fújolást akkor lehetett hallani, amikor Horn Gyula a szlovák és az ukrán alapszerződésről beszélt. A hangok mindig ugyanabból az egy sarokból jöttek. Fogalmam sincs kik lehettek. Szó nem esett arról, hogy mindenképpen megkötjük a szerződést a románokkal, arról volt szó; jó szerződést kell kötni. Akkor is fújolás tört ki, amikor elhangzott, hogy a határainkon kívül élő magyarság érdekeiért dolgozik a kormány. Vagy nem hitték el, vagy kevésnek tartják az elvégzett munkát. Azt azért le lehetett mérni, hogy elsősorban a határainkon belül élők közül kerültek ki a türelmetlenebbek, illetve egy—két határainkon túl élő sorolható ide. A nyugatról hazatérő magyarok hűvösebben viselkedtek az átlagnál, de megértőbben fogadták Hóm Gyula szavait, mint az előző társaság. Egyébként biztos, hogy a küldöttek feszültek voltak, többet vártak, mint amit kaptak, de tudjuk jól, a miniszterelnököt is korlátozzák nemzetközi és egyéb okok. Azt azért mindenki hallhatta, amikor Horn Gyula megígérte,hogy az eddigieknél többet kívánnak tenni a külföldön élő magyarságért. Szerintem a világ- szövetségnek jobban össze kellene fogni a küldötteket és megnézni felkészültségüket.-—A szombati tanácskozáson kapott valami pluszt ami segíti majd a további munkáját? — Fantasztikus, jó előadásokat hallottunk. Természetesen kaptam pluszt. Az új stílusú magyarságtudatért elsősorban „belülről” kell megváltoznunk. Javítani kellene a kapcsolattartást a határainkon túl élő magyarsággal is. Nem szabad megállni a szavak, a szónoklatok szintjén. Nagyon szeretném, ha nemcsak sími tudnánk együtt, hanem a magyarság az eszét használná. A mellveregetős időszakok elmúltak.
