Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-17 / 140. szám

Másodszor is BEK-győztes a Piremon SE 12. oldal Ára: 22,50 Ft SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP III. évfolyam, 140. szám — 1996. június 17., hétfő Rétközberencs (5. oldal) Nagy Imre emléknap Ez a nap mar nem csupán a tiszteletadás és az emléke­zés napja. Az időbeli távolság gyógyítja a sebeket, az egy­mást megsebzőket és a mai fiatal korosztályokat a meg­békélés irányába fordít ja. így 1956 értékeivel és tanulsá­gaival együtt hozzájárul közös dolgaink intézéséhez, a jelen és a jövő feladatainak megoldásához — mondta Kiss Péter munkaügyi miniszter Nagy Imre néhai miniszterel­nökre és mártírtársaira emlékezve vasárnap a Rákoske­resztúri köztemetőben. (Folytatás a 4. oldalon) Lottószámok. A 24. héten az 5/90-es lottó nyerőszámai a következők: 1, 52, 67, 68, 83. A jokerszám: 794.936. Szombaton a hatos lottó 24. játékhetén a következő szá­mokat húzták ki: 2,8,12,14,19, 25, a pótszám a 37. Szent Margit- emlékmise A magyar származású, ha­zája védőszentjeként tisztelt skót királyné, Szent Margit születésének 950. évforduló­járól emlékeztek meg vasár­nap délelőtt a Baranya me­gyei Mecseknádasdon. A ba­rokk katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisét Paskai László bíboros, prí­más, Esztergom-budapesti érsek celebrálta, Angelo Acerbi pápai nuncius, több hazai püspök, külföldi nagy­követek és mintegy ezer hívő jelenlétében. Zarándokok ér­keztek Angliából és Skóciá­ból is. A magyar kormányt Platthy Iván címzetes állam­titkár, az Egyházi Kapcsola­tok Titkárságának vezetője képviselte. Magyarok IV Világ- kongresszusa Szekcióülésekkel folytatta munkáját vasárnap a Magya­rok IV. Világkongresszusa a Budapesti Kongresszusi Köz­pontban. Ezzel párhuzamo­san a világszövetség 1956-os bizottsága koszorúzást rende­zett az új köztemető 301-es parcellájában. Délután a ple­náris ülés a régiók együttmű­ködése kérdésének megvita­tásával folytatódott, majd a szekciók vezetői számoltak be a kétnapos eszmecseréről. Magyar Távirati Iroda Dr. Fodor István honvédelmi államtitkár megyénkben Kopjafát avattak Beszterecen Fekete Tibor (Új Kelet) A Besztereci Honfoglalási Ju­bileumi Emlékbizottság egész napos rendezvénnyel emlékezett meg a honfoglalás 1100. éve ju­bileumáról. Délelőtt az önkor­mányzat tanácstermében, Besz­terce és környéke a honfoglalás korában címmel tudományos konferenciát tartottak. Az elő­adók foglalkoztak a település és a Felső-Tisza-vidék honfoglalás kori emlékhelyeivel, az Árpád­kor földrajzi képével és Besz­terce görög nyelvű emlékével. A történelmi visszatekintésben el­jutottak egészen napjainkig. Sza­bolcs megye és a Nyírség terü­letfejlesztési kérdései is szóba ke­rültek. A nap legrangosabb eseménye pontban két órakor a földvár he­lyén kezdődtek. A Rákóczi Tá­rogató Egyesület nyitányának dallamára bevonult az elnökség, hogy ünnepélyes külsőségek közepette avassák fel a mille- centenáriumi emlékművet. Az eseményre meghívták a finnor­szági Liminka városának kultu­rális delegációját, az országos és a megyei emlékbizottság tagjait, valamint a környező települések polgármestereit. Poór József Beszterec polgár- mestere megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy bármennyi­re bizonytalan is a jövő, a múlt ismerete nélkül nem lehet jövőt építeni. A falu múltja része a magyarság múltjának. Már a honfoglalás kora előtt is lakott volt a település, de írásos emlé­kek csak az 1200-as évekből maradtak vissza. Ekkor a Páz­mány lovagok kéttornyú temp­lomot építettek ide és ez ma is szerepel a község címerében. Ugyanebben az évszázadban földvárat is építettek Beszte­recen, melyet a templommal együtt a tatárjárás vihara a föld­del tett egyenlővé. A földvár he­lyén végzett ásatások során jelentős leletek kerültek elő. Egy bronzkard, egy népvándor­lás korabeli mécses és egy gö­rög feliratú szenteltvíztartó a legjelentősebbek ezek közül. Juhász Mihály máriapócsi fa­faragó készítette az emlékosz­lopot a mécses, mint motívum szerepel rajta. Nagy tervet tűzött maga elé a falu. Az ezredfordulóra sze­retnének a földvár köré egy ar­borétumot telepíteni, mellyel bemutathatnák a Rétköz flórá­ját és faunáját. Az ünnepség díszvendége és szónoka, dr. Fodor István hon­védelmi államtitkár beszéde ele­jén bevallotta, hogy bizony so­kat kellett keresgélnie a térképen, míg megtalálta Beszterec nevét. A falu a világ végén, ahol elfogy­nak az utak, a kilátástalanság ér­zetét kelthetik az emberekben. De az itt élő emberek élni akará­sát fejezi ki, amikor emlékmű­vet állítanak a múltnak. A föld­várjói jelképezi a rétközi embe­rek makacs kitartását. Zólyomi Dávid kuruckapitány szabadcsa­patai kitartóan védték a várat és az mindvégig bevehetetlennek bizonyult. Ennek a földvárnak a maradványain állították most fel az emlékművet, mely nemcsak a múltunk egy időszakára, de je­lenünk nehézségeire is emlékez­tet. A hetvenes évek elhibázott modernizációs programja követ­keztében a faluban megszűnt az önálló termelőszövetkezet és a tanácsi közigazgatást is össze­vonták Vasmegyenrel. A falusor­vasztó politika következtében egyharmadával csökkent a tele­pülés lélekszáma. Az előadó fordulópontként az 1990-es esztendőt emelte ki, mint az újrakezdés dátumát. Ekkor újból önálló önkormányzat jött létre és a tájegység hagyománya­ihoz igazodva egyszerű, de még­is méltóságteljes közintézmé­nyek épültek a faluban. Hangsú­lyozta, hogy aki fát ültet, az bí­zik a jövőben, és aki arborétumot telepít, az méginkább hisz abban, hogy az elkövetkezendő évek­ben jobbra fordul a sorsa. A nap hátralévő részében har­cászati és technikai bemutatót, valamint kulturális gálát láthat­tak a rendezvény résztvevői. Lemondott a kisvárdai kórházigazgató Döntését mindenki sajnálja w* ." -'..zr- .......3 Dr . Molnár Károly A múlt hét csütörtöki testü­leti ülést követően dr. Molnár Károly, a kisvárdai kórház igazgatója hivatalosan is beje­lentette lemondását. A hirtelen döntésre azért szánta el magát, mert a város képviselő-testüle- te úgy határozott, átalakítják a kórházi vezetőség felépítését. L-........ ........_ ■* 1 Fotó: Flarascsák A tevezet szerint a jövőben az egészségügyi intézményt a fő­igazgató vezeti — a főigazga­tói állás feltétele felsőfokú vég­zettség, az egészségügyben szerzett tízéves gyakorlat, va­lamint menedzser szakvizsga vagy a képesítés három éven belüli megszerzése —, és mel­lette dolgozna a gazdasági, ápo­lási és az orvos-igazgató. A tes­tület döntésének értelmében az igazgatónak választania kellett volna, hogy elvállalja-e a fő­igazgatói állást, de ezzel párhu­zamosan lemond a belgyógyá­szati osztály osztályvezető fő­orvosi posztjáról, vagy marad osztályvezető főorvos és az új főigazgató mellett igazgatóhe­lyettesi teendőket lát el. Dr. Molnár Károly egyik megoldást sem találta kielégí­tőnek, így bejelentette lemon­dását. Eddigi munkájának eredmé­nyességére jellemző, hogy szakmailag maximálisan meg­valósult a kórházban a struktú­raváltás, a krónikus és az aktív betegágyak számát az irányel­vek szerint rendezték és nagyon jó ütemben haladnak a kórház rekonstrukciójával is. Az értesülést követően kér­déseinkkel megkerestük dr. Oláh Albertet, Kisvárda polgár- mesterét is, aki elmondta: a kórházi vezetőség átalakítását az igazgató is szorgalmazta. A tervezet kidolgozásakor több­ször is leültek egyeztetni, és végül három variációt dolgoz­tak ki. Mindhármat átadták to­vábbi egyeztetésre a kórház közalkalmazotti tanácsának, akik figyelembe véve az addi­gi javaslatokat, kidolgozták a végső tervezetet. A tanács min­denképpen ragaszkodott hozzá, hogy a főigazgató csak az igaz­gatói teendőkkel foglalkozzon, és ne dolgozzon osztályon is, mert mint mondják, ez a mun­ka teljes embert kíván. A pol­gármester hozzátette: nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakí­tani a két intézmény között, és ebben jelentős szerepe volt Mol­nár Károlynak is. Munkáját mindig legjobb tudása szerint végezte, s ennek köszönhetően országosan is jó hírre tett szert a kórház. Éppen ezért Oláh Albert kérte az igazgatót, hogy alapo­san fontolja meg a döntést, és ne kapkodja el a bejelentést. Hogy végül így történt, minden­ki nagyon sajnálja.

Next

/
Thumbnails
Contents