Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-17 / 140. szám
2 1996. június 17., hétfő Belföld, külföld UJ KELET Boszniai horvátok kormányt alakítottak Szombat este Mostarban megalakították az úgynevezett Hercegboszna, vagyis a boszniai horvátok államának kormányát, noha a külön horvát államot a muzulmán—horvát föderáció létrehozása idején megszüntették. A hírről csak a mostari rádió adott hírt, még Zágrábban sem számoltak be az eseményről, amely nyilvánvalóan ellentétes a daytoni kötelezettségvállalással és a muzulmán—horvát föderáció erősítésével, amelyet Washington mindig erőteljesen szorgalmazott. Mostarban június 30-án kell választást tartani, s ha külön kormányt alakítottak a helyi horvátok, aligha lehet tisztességesen megszervezni a szavazást. A hercegovi- nai városban csak az utolsó pillanatban változtatták meg a választási előírást, s ennek alapján távollétükben is szavazhatnak az innen elmenekült muzulmánok. Ady-est Zágrábban Zágrábban szombat este megtartották az Ady Endre Magyar Kultúrkör évzáró rendezvényét, amelyet az idén a honfoglalás millecentenáriumának jegyében ünnepelték. A Zvonimir hadseregotthonban tartott rendezvényen felléptek a kultúrkör szakcsoportjainak együttesei, valamint az Aranytűd leánykórus. Arafat együtt imádkozott a Hamász-vezérrel Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság vezetője személyesen engedte szabadon Dzsamal Manszur újságírót, a Hamász iszlám fundamentalista szervezet egyik vezetőjét — adta hírül vasárnap a Reuter. Manszur elmondta, hogy pénteken engedték el, miután 80 napot töltött magánzárkában egy nábluszi rendőrőrsön. Arafat személyesen engedte őt szabadon, amikor Nábluszban tett látogatást és — Manszur elmondása szerint — a PFSZ vezére együtt imádkozott vele. Sikeres volt az Ariane kilövése A nyugat-európai űrrakéta, az Ariane szombaton sikeresen Föld körüli pályára állított egy távközlési műholdat, az Intelsat-709-est: a rakétát (az Ariane IV-es sorozatának egyik példányát) a Franciaországhoz tartozó dél-amerikai Kourou űrközpontból indították, s minden rendszere tökéletesen működött. Ez a siker nagyon jól jött az Ariane-program szempontjából: másfél héttel ezelőtt ugyanis az Ariane új, V-ös változatának első fellövése katasztrofálisan végződött, a rakéta a levegőben felrobbant, s a fedélzetén lévő négy műhold is megsemmisült. Innen-onnan •B Tokió — Medvék emberekkel vívott mérkőzését akarta megrendezni egy japán programszervező. A szigetország 14 városában készítette elő a medveshow-t; európai bamamedvé- ket akart a ringbe küldeni, úgy, hogy az esélyeket kiegyenlítendő, megfosztották volna a négylábúakat karmaiktól, tépőfogaiktól. Ám a japán állatvédő szervezeteket felháborította a birkózó mérkőzések terve, és az esemény törlésére szólították föl a sportcsarnokokat, amire többségük ígéretet is tett. “B Szöul, Tokió — Egy ciprusi hajó a dél-koreai partok közelében vasárnapra virradóra a sűrű ködben összeütközött egy görög hajóval. A ciprusi hajó elsüllyedt, huszonhat tagú legénysége eltűnt. A helyszínre érkező dél-koreai hadihajók egyelőre nem találtak túlélőt. A csak egészen enyhén sérült görög hajó tisztjeit a puszani kikötőben hallgatják ki. •B London — Ellenséges atomtengeralattjárók felkutatására kidolgozott, szigorú titokként kezelt haditechnikát lopott Franciaországtól a brit hírszerzés (MI6) — írta a The Sunday Times. A londoni vasárnapi lap szerint a bresti haditengerészeti támaszpont egyik mérnökét tavaly sikerült több ezer font segítségével rávenni arra, hogy az éppen elkészült, műholdas lézertechnológiára épülő francia hadifejlesztés dokumentumait átadja Nagy-Britanniának. A The Sunday Times szerint az eset csak egy eleme volt annak a kiterjedt, Jetstream fedőnevű műveletnek, amelyet az MI6 kezdett a legfontosabb európai szövetségesek haditechnikai és gazdasági titkainak kifürkészésére, Franciaország pedig már több mint két évtizede a brit hírszerzés egyik fő célpontja. "B London — London vált a központjává a boszniai háború idején összerabolt templomi és múzeumi kincsek feketekereskedelmének — írta saját vizsgálatainak eredményeit ismertető összefoglalójában a The Sunday Times. A vasárnapi londoni újság szerint a Horvátországban, Szerbiában és Boszniában tevékenykedő csempészbandák szabályos, korszerű videokatalógusokban ajánlgatják londoni műkereskedőknek a lerombolt templomokból, kifosztott köz- és magángyűjteményekből összeszedett, esetenként több tízezer font eszmei értékű alkotásokat. Ülésezik az Alkotmánybíróság felelősségmegállapítás Kárpótlás, MTI Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. A testület hétfőn megtárgyalja az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés emberi jogi bizottsága terjesztett az Alkotmánybíróság elé előzetes normakontrollra. Az alkotmánybírák megvizsgálják, hogy nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a menekültként való elismerésről szóló kormányrendelet. A testület elé kerül az az indítvány is, amely szerint alkotmányellenes, hogy a Büntető törvénykönyv sajtórendészeti vétségnek minősíti a sajtótermék engedély nélküli előállítását. Napirendre tűzik azt a beadványt is, amely azt a rendelkezést vitatja, hogy gazdálkodó vagy társadalmi szervezetek csak azután vásárolhatnak vagy hozhatnak forgalomba művészeti alkotást, hogy azt a lektorálásra jogosult testület elbírálta. Egy másik indítványozó a nyugdíjak értékállandóságának hiányát sérelmezte. Kedden a teljes ülés megtárgyalja azokat az indítványokat, amelyekben a szabálysértési törvény felelősségmegállapítási rendelkezéseit kifogásolták. Magyarország és Románia Együtt a NATO-ba MTI Romániának és Magyarországnak együtt kell belépnie a NATO-ba — jelentette ki vasárnap a Rompres közlése szerint Nicolae Vacaroiu román kormányfő. A miniszterelnök szerint „semmi sem igazolja, hogy Magyarország Románia előtt lépjen be”. A hírügynökség jelentéséből nem derül ki, milyen alkalomból fejtette ki erről a kérdésről véleményét Nicolae Vacaroiu. A miniszterelnök déltájt szavazott a helyhatósági választásokon. A Rompres idézi a kormányfőtől azt a megjegyzést, hogy az ország célja betagolódni az euroatlanti struktúrákba. „Kétségtelen: erősen foglalkoztat bennünket az, hogy kiküszöböljenek bármiféle megkülönböztetést a jövendő tagok kiválogatásában” — fűzte hozzá a miniszterelnök. Romániának nemcsak fogyasztania kell a biztonságot, hanem szolgáltatnia is, és világszerte egyre inkább elismerik azt, hogy milyen erőt képvisel ebben a tekintetben is — fejtette ki a kormányzat álláspontját Nicolae Vacaroiu. Elhunyt Ella Fitzgerald Los Angelesben 78 éves korában csendben elhunyt Ella Fitzgerald, a jazz legendás alakja. Beverly Hills-i otthonában, családtagjai és barátai körében szombatra virradóra érte a halál. Már régóta betegeskedett. 1993-ban mindkét lábát amputálni kellett térd alatt cukorbaja miatt. 1986-ban szívgyengeség miatt bypass-műtéten (érátkötés) esett át — jelentette az AP. A jazzénekesek királynőjének is nevezett Ella Fitzgerald karrierje közel hatvan éven át tartott. Ezalatt több mint 250 albumot jelentetett meg, s 11 Grammy-díjat kapott. SZÍNPAD Palotai István (Uj Kelet) Immár hatodik éve... ...a magyar honatyák képtelenek megegyezni az úgynevezett összeférhetetlenségi törvény feltételeiben. Teljesen nyilvánvaló: a kérdést az teszi roppant bonyolulttá, hogy nem csak csoport-, de személyes érdekeket is érint, márpedig ezek összehangolása nem éppen könnyű feladat. A kérdés az, hogy a választott képviselők (tehát nem csak az országgyűlési képviselők) vállalhatnak-e munkát egyéb munkahelyeken? A logikus felvetés — amely az ódzkodók legfőbb motivációja — az, hogy a képviselők így — adott esetben — nem a választók és az állam érdekeit favorizálják, hanem uram bo- csá’ magáncégük érdekeit, így közvetlen összefüggést vélnek felfedezni a politika és a korrupció között. A problémakör érdekessége, hogy az igenlők és a tiltok szerepköre általában választási ciklusonként változik, de csak abban az esetben, ha a hatalom birtoklásában változás történik. A jelenlegi felállás szerint az MSZP nem tartja elfogadhatatlannak, hogy a képviselők másutt is dolgozzanak. Azzal érvelnek — és ez nagyon is meggondolandó — hogy a parlamentnek igenis szüksége van a magasan kvalifikált és a gyakorlatot jól ismerő honatyákra. Márpedig ha a mellékes jövedelmek lehetősége elvész, akkor ez a csoport eltűnik a politikai küzdőtérről, mert jövedelmi viszonyait másképpen nem tudja megóvni. Az érvrendszer másik fontos eleme az, hogy a képviselők nem bért kapnak, hanem csak tiszteletdíjat és bizonyos térítéseket. Az SZDSZ jelenlegi álláspontja szerint, elvileg ugyan ellenzi az egyéb irányú elkötelezettségeket, azonban mint koalíciós partner, némileg magáévá téve az MSZP álláspontját, megelégszik annyival, hogy a honatyák egyéb jövedelmeikről szigorúan számoljanak el, mintegy átláthatóvá téve ezzel érdekrendszereiket. Az ellenzék viszont teljességgel elfogadhatatlannak tart minden más forrásból származó jövedelmet. A magyarországi vita különben nem egyedi, hiszen nemzetközi viszonylatban is másmás a törvény ebben a kérdésben. Csak példaként említeném meg a nyugati típusú nézetet: a választott képviselőknek azért kell államilag garantált mamutjövedelmeket adni, hogy ne legyenek korrumpálhatok. Ez például Svédországban az országos átlagjövedelmek akár tízszeresét is jelentheti egy egyszerű képviselő esetében. Gondolom sokan felszisszennek ezen, mondván: eddig is aránytalanul sok jövedelmet mondhattak magukénak a politikusok. Meglehet. Viszont az is megfontolandó, hogy egyéb érdekek képviseletével nem okozhatnak-e még nagyobb veszteséget az államnak, illetve az adófizetőknek? * * * A Magyarok Világtalálkozóján... ... hangzott el, hogy a kongresszus célként tűzte ki a Világszövetség elé a magyarság teljes szellemi egységének elérését. Szép is lenne, csak megvalósulna. A helyzet ugyanis ma még az, — és ez leginkább az emigrációra jellemző, hogy a magyarság érzelmi kötődéseit „átpolitizálja” és szoros kötődéseket mutat a pártpolitikához. Ha megkíséreljük „okosan” végiggondolni ezt a tényt, akkor könnyen megértjük, hogy ennek az érzelmi politizálásnak nincsen semmi gyakorlati értéke, nem is beszélve annak indokolatlanságáról. Nyilvánvaló: ahhoz, hogy egy politikai áramlatot gyakorlatban értékelni tudjunk, ahhoz ott, abban az országban kell élnünk, a „bőrünkön” érezve annak minden rezdülését. Magyarán „kívülről” ez lehetetlen, illetve csak torz eredményt szülhet. Az egyetlen, amit az ország határain túl élő magyarság az országért megtehet, az nem más, mint az egységes segíteni akarás, méghozzá a politikai attitűdöktől tökéletesen függetlenül. Hatalmas erőről van szó, óriási szellemi energiáról. Amire valóban szükségünk van. Pontosabban szükségünk lenne. Palotai István (Új Kelet) Hosszú forró nyarat... ...ígért szombaton a német kormánynak a szakszervezetek országos vezetőségének bonni megmozdulása. Amint azt a szónokok elmondták, nem tűrik a szociális juttatások, az életszínvonal, a reálbérek, a reáljövedelmek és biztosítási rendszer megnyirbálását. Felszólították a kormányt, hogy keressen más- módszert a fizetési egyenleg hiányainak pótlására. „Hogy hogyan és miből” — nem a mi dolgunk. Nem a mi tisztünk újabb források után nézni. Tegyék meg ezt azok, akik eddig is megtették, ha kellett” — mondotta a vasasok egyik országos szakszervezeti vezetője. Magyar füllel ez a gondolatsor meglehetősen szokatlan. Miért? Lehet máshonnan is?... A mi vezetőink ugyanis soha máshonnan nem tudtak szerezni, csak tőlünk. Vannak tehát más lehetőségek is? Természetesen. Csak mi már annyira elszoktunk ezektől, hogy nem is emlékszünk létezésükre. Lars Werner, a svéd kommunistapárt hajdani elnöke egyszer egy Olof Púiméval folytatott tévévita során mondta a következőket: „Badarság azért kivágni ötven fát, hogy kevesebbet kelljen locsolni. Ültess helyette ötezret, az majd esőt hoz! Ne kérdezd, hogy miből, mert nem neked kell megtenned. A te dolog csak megértetni mindezt és hagyni, hadd tegyék meg az emberek. Ha nem gáncsos- kodsz, úgyis megteszik. Egyszerűen jó belátásból”... Hát igen. Hagyni kéne a fejlődést a maga útján járni, hagyni az embereket élni és termelni, nem pedig kopasz- tani... * * * Pénzügyi válság itt és ott... ...pénzügyi válság mindenütt. Fizetési egyenlegek hiánya akármerre is nézünk a világban. Az USA fizetési nehézségekkel küzd, még az ENSZ-nek sem képes a teljes járandóságát kifizetni, Németország restrikcióra készül, Olaszország, Franciaország — hadd ne soroljam, mind nyakig ül a pácban. Na jó, jó, de akkor hol van a pénz a világban? Hová tűnt? Mert az ugye világos, hogy akármekkora is a kínai fejlődés és az ázsiai kistigrisek növekménye, az ugye mégsem viszi el a földgolyó minden vagyonát. Már Japán is arra kényszerül, hogy csökkentse kiadásait, mert hatalmas termelési volumene ellenére képtelen kitermelni a kiadásait... Hát akkor hol a pénz? Talán felszívódott? Nem. Nem szívódott fel, hanem a bankok sötét széfjeiben ül és csak önmagával foglalkozik. A termelésben nemigen akar jelenleg részt venni, mert kifizetődőbb számára, ha csak pénzügyi tranzakcióban vesz részt... Ez pedig már tönkretett néhány országot...
