Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-07 / 132. szám

6 1996. június 7., péntek Pénz, piac, gazdaság UJ KELET Fórum a romániai beruházási lehetőségekről Kereskedelmi mérleg a választások árnyékában Kónya László, hazánk romániai kereskedelmi tanácsosa lesz a vendége ma a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara szervezésében meghirdetett szakmai fórum­nak. A kétoldalú kapcsolatokról, a beruházási lehetőségekről tartandó fórum soha nem volt aktuálisabb, mint e hetekben, délkeleti szomszédunk helyhatósági választásainak félidejé­Gazdasági / apró Vagyon elleni bűncselekmények Meredeken emelkedett az ismertté vált közvádas bűn- cselekmények száma Sza­bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében. Az 1994-es 14 072 bűntettel szemben tavaly 20 803 esetre derült fény. Emel­lett jó hír, hogy a felderíté­sek aránya is növekedett közel 3 százalékkal. Az országos adatokhoz hasonlóan a bejelentett sé­relmek háromnegyedét a vagyon ellen elkövetett tet­tek teszik ki. E szám sajná­latos módon öt éve változat­lan. E kellemetlen „tortá­ból” 62 százalékos szeletet a lopás hasít ki, ezt csökke­nő sorrendben a csalás kö­veti a maga 27 százalékos részarányával, majd a sort a sikkasztás zárja több mint 3 százalékos gyakorisággal. Tagi létszámváltozások A megyei kereskedelmi és iparkamara legfrissebb ada­tai szerint összesen közel 23 ezer tagja van a szervezet­nek. E hatalmas számból 5300 vállalkozás társas és több mint 17,5 ezer egyéni vállalkozást tartanak nyil­ván. Ugyanezek a számok a megyei agrárkamara eseté­ben: a teljes regisztrált tagi létszám alig több mint 2700, amelyből 752 társas-, 900 egyéni és 1050 felett van a mezőgazdasági vállalkozók száma. A mezőgazdasági kamaránál a tagdíjfizetési morál jelentősen javult, megduplázódott az elmúlt évhez képest. Kiállítások, vásárok Ukrajnában az elkövetke­ző időkben két jelentősebb vásár lesz. Az Ungvár Expó 1996 rendezvény június 21—26. között lesz Ung- váron, az Ifjúsági Sport- komplexumban. A Nemzetközi Vállalko­zói Találkozót szervez az Ungvári Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány június 19— 22. között. Lengyelországban június közepén nyitja meg kapuit az Agropol Nemzetközi Élelmiszeripari és Mezőgaz­dasági Termékek Kiállítása. A helyszín Rzeszow. Közbeszerzés A megyei agrárkamara a közbeszerzésről szóló szak­mai fórum előkészítésén dolgozik. A mezőgazdasági termelők és vállalkozók je­lentős hányadát érinti e tör­vényváltozás, ugyanis ezzel nagyban javulhat a tőkehi­ányos agrárszféra hitelfede­zet-nyújtási lehetősége. Környezetvédelem A Környezetvédelmi Szol­gáltatók Szövetsége kör­nyezetvédelmi információs rendszert hozott létre, amely faxon vagy akár az Interneten keresztül is bárki számára hozzáférhető a táv- beszélési költségeken kívül ingyenesen. A rendszert jú­nius 13-án, csütörtökön mutatják be a nagyközön­ségnek, dr. Baráth Etele, az Országgyűlés környezetvé­delmi bizottsága elnökének megnyitó szavai kíséreté­ben. A kereskedelmi tanácsos egy már korábbi, Szatmár­németiben rendezett üzletem­ber-találkozón hangsúlyozta, hogy a két ország kereskedel­mi kapcsolata jelentősen ja­vult. Hazánk romániai export­ja 1995-ben 357,4 millió dol­lár volt, ez 81 százalékkal több az elmúlt évhez képest, az im­port viszont csak 9 százalék­kal növekedett, amely össze­sen 130,2 millió dollárt tett ki. A szorosabb gazdasági össze­fonódásnak csupán egy gátjá­ra hívta fel a figyelmet: hazánk és Románia között nincs sza­badkereskedelmi egyezmény, amely aláírásának időpontját ez év második félévére jósolta. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye azon vállalkozói, akik­nek romániai beruházásaik, A megyei kárrendezési hiva­tal által szervezett legutóbbi, barabási földárverésen össze­sen 1884 aranykorona értékű gyepet és számtót kínáltak li­citre, egységesen 3 ezer forin­tos kikiáltási áron. A barabási önkormányzat jegyzője kéré­sének tett ezzel eleget a hiva­tal, ugyanis a térségben ez idá­ig még sok kárpótlásra váró nem élhetett ezzel a jogával. Az előzetes kiírás alapján csak azok vehettek részt a lici­ten, akiknek az elvett földjük Az erdészet vezetőségének az a célja, hogy munkatársai minél hatékonyabban, a lehe­tő legfejlettebb eszközpark igénybevételével a legolcsób­ban lássák el feladataikat. A vállalkozók ez idő szerint tő­kehiánnyal küzdenek nap mint nap, az új gépi berendezések beszerzése drága, és saját erő­ből nem megoldható. A gazdasági körülmények miatt felvette a kapcsolatot az erdészet a megyei PRIMOM Vállalkozásélénkítő, illetve a debreceni székhelyű Vállalko­zásfejlesztési Alapítvánnyal. Az előzetes tárgyalásokon ki­derült, hogy együttes összefo­gással mindhárom résztvevő jól járhat. Ehhez az erdészet­nek garantálnia kellett hosz- szabb távon a munkalehetősé­get, a vállalkozókat támogató ben. vegyesvállalataik vannak, ér­deklődéssel követik figyelem­mel a politikai változásokat. A kereskedelmi tanácsos várha­tóan elemzi a lehetőségeket, ugyanis a választások második fordulója hozza meg a végle­ges eredményt. A szomszédos Szatmár megyében erős a Ro­mániai Magyarok Demokrati­kus Szövetségének szavazótá­bora, de nekik közel 14 román szervezettel kell szembenézni­ük. A gazdasági kapcsolatokat kamarai oldalról megközelítve Barabáson volt, illetve azok a személyek, akik 1991. június elseje óta helyi lakosok. A föld­árverésre 34 licitáló adta be az igényét, s a kikiáltásra meghir­detett földterület közel 80 szá­zalékát vehették magántulaj­donba, a lehető legalacso­nyabb, aranykoronánkénti 500 forintos áron. így két tábla gyep és szántó nem kelt el. Ennek oka az volt, hogy elfo­gyott a licitálók összes letett kárpótlási jegye. A megmaradt közel 400 aranykorona értékű központoknak részben az előb­bi biztosítékra alapozva mik- rohitel- és pályázati lehetősé­geket szükséges felkínálnia, az erdészeti vállalkozóknak pe­dig élniük kell az országosan egyedülálló lehetőséggel. E fejlesztési elképzelés meg­vitatásáról szervez ma szakmai fómmot Gúthon a Nyírerdő Rt. A megbeszélésen Kovács Gá­bor, az erdészeti vállalat vezér- igazgatója és Gulyás Imre gaz­dasági vezérigazgató-helyettes tájékoztatja a meghívott közel elmondható, hogy a szatmári gazdasági kamara és a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kapcsolata nagyon jó, kielégí­tő a két régió közötti informá­cióáramlás. Mint Gheorge Ra- covan, a szatmári gazdasági kamara vezetője már korábban is hangsúlyozta: nekik is egy­re fejlettebb eszközök állnak rendelkezésükre, hogy a leg­frissebb piacszabályozási és koordinálási információkkal lássák el a külföldi beruházó­kat, kereskedőket. földterület magántulajdonba adására újabb árverést fog meg­hirdetni a megyei kárpótlási hivatal, de azon már bárki részt vehet, aki alanyi jogon kárpó­tolt. A legközelebbi földárverés Nyírbogdányban lesz június 19-én, szerdán, ahol a bara- básinál sokkal jelentősebb ér­deklődésre számítanak a szak­emberek, ugyanis ott már több mint 12 hektár erdőterület is kalapács alá kerül. 130 erdészeti vállalkozót a cég gazdálkodási elképzeléseiről, a garantálható, folyamatos mun­kalehetőségről. Dr. Popovics László, a PRIMOM Agrármar­keting Centrum igazgatója és Kruppi Imre, a megyei vállal­kozásélénkítő alapítvány mik- rohitel-igazgatója, valamint Vántus Viktor, a szomszéd me­gyei vállalkozásfejlesztési központ igazgatója ismerteti a pályázati lehetőségeket, azok feltételrendszerét. Folytatódott a megyei földárverés Több nap, mint kolbász Erdőgazdálkodás-fejlesztési fórum Gúthon Hosszú távon garantált munkahely Mégis van megoldás!!! Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye területén közel 58 ezer hektár állami erdő kezelését látja el a Nyírerdő Rt. Az erdőgazdálkodási munkát széles magánvállalkozói ré­tegre támaszkodva végzi. A vállalat vezetősége — a verseny- körülmények között dolgozó munkatársai megsegítésére — stratégiai döntést hozott. Ennek legfontosabb eleme: az erdé­szet középhosszú távon garantálja a vállalkozó munkatársak foglalkoztatását, amely elvet mikrohitel-fedezetként használ­hatnak. Megbízható piacszabályozás Elkerülhető a káosz! Összeségében minimálisan növekedett egy év alatt a hazai állatállomány, amelyből legnagyobb mértékben a sertések száma gyarapodott, viszont a juh- és a tyúktartá­si kedv visszaesett. Ez derült ki a Magyar Agrárkamara és a Központi Statisztikai Hivatal közös felmérésének ered­ményéből. A nyilvánosságra hozott adatok a március 31- ei állapotot tükrözik. —Egy egészen újszerű, kö­zös munka volt a kamara és a KSH között az április elején megkezdődött, úgynevezett kis állatszámlálás — mondta Feketéné Winner Éva, a me­gyei agrárkamara munkatársa, a gazdajegyzők csoportveze­tője. —Magát a felmérést már az Eurostatisztikai rendszer alapján végeztük el, bevonva a megyei munkába a minta- vételezésre központilag kije­lölt, 28 agrárkamarai körzet gazdajegyzőjét. A reprezenta­tív számlálást 53 településen kellett elvégezni, közel 5300 adott címen két hét alatt. E hatalmas számnak kisebb há­nyada (698) nagygazdaság, nagyobb része (4821) kis- és egyéni mezőgazdasági vállal­kozás volt. Az előzetes vélemények szerint a megyei állatállo­mány összetétele — térségi eltérésekkel ugyan —, vala­melyest megközelítheti az or­szágos eredményeket. Azok­ból kiderül, hogy a sertéstar­tási kedv jóval tíz százalék­kal emelkedett egy esztendő alatt, amíg a juh- és a barom­fitenyésztés aránya csökkent. Mindemellett a magángazdál­kodók a nagygazdaságokkal szemben — a több éve előre jelzett változásnak megfele­lően —, több állatot tenyész­tenek. A legközelebbi közös munkánk a KSH-val a várha­tóan június elsején kezdődő vetésterület-összesítés lesz. Ebben szintén a kamarai gaz­dajegyzők fogják segíteni a statisztikai hivatalt. E felmé­rés listája 4300 címet tartal­maz, és művelési áganként, termesztett növényi kultúrán­ként csoportosítva kell az adatokat összegyűjteni. Adatszolgáltatás-nyújtásá­ra minden, a hivatalosan cím­jegyzékbe vett személy köte­les. Az esetleges félreértések elkerülése végett a vetésterü­let összeírása az országos helyzetkép megállapításához szükséges csupán, az agrárka­mara a települési adatokra kíváncsi, amelyhez külön fel­hatalmazást kér az adatszol­gáltatóktól. Az összesítés nagyban elősegíti a kamara piacszervezési és koordináci­ós munkáját. A begyűjtött adatok felhasználásával sze­retné a kamara az olyan nem- kívánatos jelenségeket elke­rülni, mint amilyen például a tavalyi rozstermelői tünte­tés vagy a búzapiaci pánik volt. Közzéteszik a kontárok, csalók nevét A korszerű, minőségi mezőgazdasági termelés és az eti­kus kereskedelmi magatartás kialakítása volt a két leg­fontosabb eleme annak a megállapodásnak, amely nem­régiben jött létre a Magyar Agrárkamara (MÁK) és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) között. A szerződés megkötését a felvásárlások terén mindinkább elharapódzó csalások, az egészséget veszélyeztető vegy­szerek sokszor szabálytalan használata, illetve a gazda­sági rendszer átalakulása következtében elburjánzó ter­melői-kereskedelmi vadhajtások viszaszorítása tette szük­ségessé. A megállapodásban az ag­rárkamara elnöke, dr. Csikai Miklós nyilatkozatot tett ar­ról, hogy kikérik a fogyasz­tóvédelmi egyesület vélemé­nyét a hatósági engedélyek­hez kötött tevékenységek jegyzékének összeállítása előtt, a piacvédelmi intézke­dések meghozatalában, illet­ve a tisztességes piaci maga­tartás szabályainak kidolgo­zásához. A kamara a termék- tanácsok munkájában segíti az OFE szakembereit, minden olyan rendezvényre, szakmai összejövetelre meghívja a fo­gyasztóvédelmi egyesület képviselőit, amelyet az agrár­közjogi testület szervez, és a fogyasztókkal kapcsolatos szakmai álláspontok kialakí­tása előtt a vitaanyagot meg­küldi az egyesületnek. Dr. Kukorelli István, az Or­szágos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke a szervezet nevében vállalta, hogy a szab­ványosítással, minőségügy­gyei és iparjogvédelemmel kapcsolatos üléseken az ag­rárkamara érdekeit a fogyasz­tók védelme alapján képvi­seli. A területi irodákon ke­resztül közzéteszi az elfoga­dott hatósági engedélyhez kötött tevékenységek jegy­zékét, illetve a kamara piac­védelmi intézkedéseit, to­vábbá segítséget nyújt abban, hogy a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevé­kenységet folytató kamarai tagok neve nyilvánosságra kerüljön. Az OFE szakembe­rei a köztestület állásfoglalá­sait támogatják a terméktaná­csok ülésein, emellett az egyesület vállalta a kamarai rendezvényeken szakelő­adások megtartását. Az együttműködési megál­lapodást határozatlan időre kötötték a szervezeti vezetők az elvégzett munkát évente értékelik, s meghatározzák a jövőbeni feladatokat. A szer­ződést a napokban írják alá. Az oldalt összeállította: Vitéz Péter

Next

/
Thumbnails
Contents