Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-27 / 149. szám

4 1996. június 27., csütörtök Hazai krónika UJ KELET Burgonyakutatas Kelet-Európábán MTI A térség már-már akut minőségi és mennyiségi bur­gonyatermesztési problémái­ra keresnek megoldást tíz kö- zép-kelet-európai ország, va­lamint az ENSZ Élelmezés­ügyi Szervezete (FAO) limai burgonyakutató intézetének szakemberei szerdán Keszt­helyen megkezdődött tudo­mányos tanácskozásukon. Pénteken, záró programként Dunaegyházát keresik fel, ahol az ország egyik legkor­szerűbb termelési, tárolási és fajtakiválasztási rendszerét tanulmányozzák. Egész Közép-Kelet-Euró- pában, így hazánkban is jóval alacsonyabbak a burgonya­terméshozamok annál, mint amit az ökológiai adottságok lehetővé tesznek — állapítot­ták meg a konferencia nyitó előadásai. Hosszú évek óta hek­táronként 16—20 tonnás átla­gokat mérnek, holott a 25— 30, öntözéssel pedig a 35— 40 tonnás hozam is elvárható lenne. A fő okok: kevés a ví­rusmentes vetőmag, nem mindenütt tartják be a techno­lógiai előírásokat és ugyanak­kor hiányosak a termesztési, fajtakiválasztási ismeretek is. Egyik fontos megoldási esz­közként körvonalazták a szak­emberek a részprogramokra épülő fajtakutatás nemzetkö­zi összehangolását. Segítség­képpen a perui FAO-intézet ingyenesen, illetve csereala­pon ajánlja fel genetikai alap­anyagait és kutatási tematiká­ját. Horváth Sándor pro­fesszor a hazai burgonyaku­tatás keszthelyi központjának vezetője közölte: hat bejegy­zett, igen magas vírus-ellen- állóságú új fajtával rendelkez­nek, amelyek szaporítóanya­gát az idén 50 hektáron ter­melik. Különösen a White Lady, a Százszorszép, vala­mint a fajtajelölt Hópehely áll ígéretes termesztési „kar­rier” előtt. Pécsi Mária, az FM illeté­kes osztályvezető-helyettese elmondta, hogy megoldott és a jövőben is pályázati úton tör­ténik az ellenálló hazai és kül­földi burgonyák fajtakísérleté­nek központi támogatása. Cseréppel, élelemmel segítenek MTI Tízezer darab blokktéglát ajánlott fel félmillió forint értékben a három vihar­sújtotta somogyi telepü­lésnek — Sérsekszőlős- nek, Torvajnak és Lídiá­nak — a kaposméró'i tég­lagyár. Ez a mennyiség a gyár háromnapi termelése és mintegy 3—5 ház felépíté­sére elegendő. A Vöröske­reszt megyei szervezete lisztet, cukrot és konzer- veket szállított a hely­színre. A Westel két mobiltele­font adott a sérseksző- lősieknek, a balatonföld- vári önkormányzat pedig munkásokat küldött a te­tők helyreállításához. A kapolyi önkormányzat félmillió forint gyorsse­gélyt utalt át a torvajiak­nak, Sérsekszőlősnek pe­dig az anyagi támogatá­son kívül egy teherautót is rendelkezésükre bocsá­tottak a romok eltakarí­tásához. A károsultak megsegítésé­re a Kereskedelmi és Hi­telbank siófoki fiókjá­ban számlát nyitottak, amelyre várják a befize­téséket. A kedden megnyi­tott 10403923-39297514- 70210000 számú számlára szerdán már több tízezer forint érkezett vállalatoktól és magánszemélyektől. Határőrnap Új Kelet-információ A Határőrség Napja alkal­mából rendeztek tegnap köz­ponti ünnepséget a Belügymi­nisztériumban. A tárca rendé­szeti helyettes államtitkára, Nyíri Sándor köszöntőjében elismeréssel szólt a határőrség magas színvonalú munkájá­ról, kiemelve a déli határ- szakaszon szolgálatot teljesí­tők példás helytállását. Azon véleményének adott hangott, hogy a testület megújulásával felzárkózott az európai ní­vóhoz. Mint a helyettes államtitkár elmondta, már dolgoznak a szakemberek a határőrizeti törvény kialakításán, amely várhatóan még ez évben a kormány elé kerül. Végül re­ményét fejezte ki, hogy a ha­tárőrök a nehézségek ellené­re változatlanul hivatástudat­tal állnak helyt a végeken. A rövid ünnepséget követően Világosi Gábor államtitkár ki­tüntetéseket nyújtott át több mint félszáz hivatásos ha­tárőrnek, a testület alkal­mazottainak, illetve a határ menti települések polgár- mestereinek. A Nyírbátori Határőr Igaz­gatóság munkatársai közül öten kaptak elismerést. A Magyar Köztársaság belügy­minisztere az „Év Határőre” miniszteri díját Nádasi János alezredes, az igazgatóság ren­dészeti szervek felderítő osz­tályának vezetője vette át. Főtanácsosi címet Seres Jó­zsef ezredes igazgató, taná­csosit pedig Biics János alez­redes osztályvezető kapott . Dicséretben és jutalomban ré­szesült Bánhegyi János alez­redes igazgatóhelyettes és Varga László főtörzsőrmes­ter, a Záhonyi Határforgalmi Kirendeltség útlevélkezelője. Világtalálkozó Nyírbátorban K. Z. (Új Kelet) Több mint 1100 önkor­mányzat vezetőjének részvéte­lével kezdődött tegnap Gö­döllőn a magyar és magyar származású polgármesterek világtalálkozója, amelyen Kuncze Gábor belügyminisz­ter mondott ünnepi beszédet. Csütörtökön és pénteken tíz magyar városban szekcióülé­seken folytatódik a tanácsko­zás, az egyik helyszín Nyír­bátor. A városháza dísztermé­ben ma délelőtt 11 órától negy­ven település — köztük tíz külföldi — első embere előtt Petróczki Ferenc polgármester az önkormányzatok foglalkoz­tatás- és szociálpolitikai fel­adatairól és a lehetőségekről tart tájékoztatót. Délután e té­makörről konzultálnak az ön- kormányzatok vezetői. Pénte­ken a romániai Szatmár me­gyébe látogatnak a vendégek. A világtalálkozó június 30-án, vasárnap plenáris üléssel ér végett. Megtervezett stratégiai folyamatok A logisztika precíz német példája A logisztika nem más, mint egy szervezet külső, belső adatainak, információinak olyan rendszerezett feldolgo­zása és áramoltatása, amely az adott piaci ellátás legha­tékonyabb megvalósítását eredményezi. Ez sem új dolog a gazdasági életben, mert többek között már a világhó­dító Nagy Sándor is alkalmazta, noha nevén nem nevez­te a folymatot. A logisztikának egy fő alapszabálya van: először fejben kell cselekedni, s csak utána tettben. Vitéz Péter (Új Kelet) Mindezt Günther Gruhn, a Müncheni és Felsőbajorországi Ipari és Kereskedelmi Kama­ra e tudományterülettel húsz éve foglalkozó szakreferense mondta azon a logisztikai sze­mináriumon, amelyet a megyei kereskedelmi és iparkamara szervezett Nyíregyházán. Előadásából kiderült: a pol­gárjogi törvényen, a konzerven és a munkakönyvön kívül a logisztika alkalmazását is Na­póleon honosította meg Euró­pában. Az ő tisztjei tervezték meg elsőként papíron a francia haderőellátást, de a világhá­borúkban a kontinensen bevetett amerikai hadtest szakértői fej­lesztették tudományos szintre, amelyet átvett a gazdasági élet. Az áru-, az adat- és az infor­mációmozgás stratégiai feladat minden piacratörő, vagy ott tartósan érvényesülni akaró cégnek. A vállalati költség- csökkentés és hatékonyságnö­velés bizonyítottan legolcsóbb módja az olyan szakemberek foglalkoztatása, akik papíron, folyamatosan utánellenőrizve megtervezik a cég működésé­nek rendszerét. A gazdasági szereplők mind­egyikénél — legyen az hadse­reg, kórház, szolgáltatás, vállal­kozás, vagy maga az állam — alkalmazható a tervezés. A német példákat bemutatva a szakember elmondta, hogy a vasútközlekedtetés, az autópá­lya-beruházások, a népgazda­sági környezet kialakítása el­képzelhetetlen logiszikai terve­zés nélkül, amelyhez alkalmaz­kodnak saját mozgásrendszer kidolgozásukkal a cégek, válla­latok és a szolgáltatók. Ennek kulcsa az, hogy az államveze­téstől a büfétakarító személyze­tig mindenkinek el kell fogadni a mechanizmust, amelyhez a jogrendszernek, mint speciális területnek is idomulnia kell. FORGO SZÍNPAD Palotai István (Új Kelet) Amennyiben megvalósul... ...a demokrácia, súlyos sérelmére valósul meg a par­lament házszabály-módo­sítása. Vitát nyitni erről szin­te nevetséges, mert e dolog nagyon is egyértelmű... Az tény, hogy csak ma­gunknak — a választóknak — köszönhetjük a parla­ment nyomasztó hetven- akárhány százalékos szo- ciál-liberális többségét, azt azonban nem hiszem, hogy bárki is gondolta volna: ezzel az egészségtelen túl­súllyal maga a demokrácia is sérülhet. Ehhez a koalíci­ós partnerek „hozzájárulá­sa” szükséges. A kormánypártok arra hivatkoznak, hogy a ház­szabály módosítása azért lényeges, mert a napirend előtti felszólalások — sze­rintük — parttalan meg­nyilvánulásai túlságosan sok időt rabolnak el a tör­vényalkotó munkától. Hivatkozási alapként egész jól hangzik, csak az a baj, hogy nem egészen fedi a valóságot! A parlament alapvető feladatainak egyi­ke természetesen a jogal­kotás, azonban amint mond­tam, csak az egyike. Az pedig, hogy erre a feladat­ra szinte semmi idő nem elég, azt bizonyítja, hogy a törvényelőkészítő munká­val van probléma. Nem a plenáris ülések kellenének, hogy otthont adjanak a vé­geláthatatlan vitáknak, ezek­nek a szekcióüléseken len­ne a helyük! A „karélyba” csak olyan törvényjavas­latoknak lenne szabad be­kerülniük, amelyek már bi­zonyos fokú konszenzus ter­mékei. Az országház ezenkívül az ország háza, ahol általános vitáknak kell zajlaniuk, a képviseleti demokrácia je­gyében. Az interpellációk és — igenis — a napirend előtti felszólalások az ország de­mokratikus rendjének letéte­ményesei, az egész magyar­ság érdekeit szolgálják. A parlamenti megnyilvánulá­soknak hatalmas súlyuk van. Az ott elhangzott felvetések még abban az esetben is „be­íródnak a történelembe”, ha egy „túlsúlyos” koalíció lesöpri őket az asztalról, hányaveti módon válaszol azokra. A felszólalásokat nem hi­vatalos törvénnyel kellene korlátozni, hanem Önmér­séklettel. Valójában min­den képviselőnek kell le­gyen olyan arányérzéke, hogy tudja: mi mennyire fon­tos, mi hány mondatot érde­mel. Minden parlamenten be­lüli elhallgattatási kísérlet (főleg ilyen erőviszonyok mellett) rossz érzéseket kelt az emberekben. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy miért pont a hatal­mon lévő pártok azok, ame­lyek — a napirend előtti fel­szólalásokat — meg akarják kurtítani? Az ötlet ugyan­is még az előző ciklusból származik. Jövőre nem lesz... ...szükség már a fogyasztás tudatos csökkentésére — je­lentette ki Horn Gyula mi­niszterelnök. Micsoda szerencse! Mert ha még mindig szükség len­ne rá, nem tudom, hogy miből lehetne csökkenteni. Mellesleg a tudatos csök­kentés — mint olyan — elég furcsán hangzik, mert akár­mi legyek, ha a dolog nem ment a maga automatikus út­ján. Hagyták... A miniszter- elnök azt is mondta, hogy sajnos nem túl nagy a kor­mány befolyása az árese­ményekre, mert csak mint­egy harminc százaléka az áruknak, amit ellenőriz. Ez szentigaz, de nem is azt várnánk el, hogy a hóna­posretek vagy a „csúszó- reteszes karimás hollander” árába szóljon bele, hanem abba, amibe bele is tud! Pél­dául az energiahordozókéba. Beleértve az üzemanyagok árait is! Ez nagyjából elég is lenne úgy kapásból... No meg azt sem lenne cél­szerű szem elől téveszteni, hogy a költségcsökkentések, nyesegetések, leépítések ed­dig sem hozták meg inflá­cióletörő hatásukat, ami nem is csoda, hiszen a gazdaság egyetlen egészséges állapota a növekedés, a fejlődés... További tárgyalások MTI A tehergépjárművek hét­végi forgalomkorlátozásá­val kapcsolatban felmerült problémákat a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesü­lete (MKFE) szerint tár­gyalásos úton kell rendez­ni. Pál András, a fuvarozói érdekképviselet árufuvaro­zói tagozatának titkára szerdán az MTI-nek el­mondta: továbbra is szor­galmazzák, hogy a kamio­nok számára szombat este 10-tőI vasárnap reggel 6-ig biztosítsanak lehetőséget a szabad közlekedésre. Ez Nyugat-Európában is al­kalmazott gyakorlat. Eb­ben a napszakban ugyanis az utakon mérsékelt a for­galom, a kamionok nem okoznak zsúfoltságot A fu­varozói érdekképviseletek erre vonatkozó tárgyalási ajánlata a minisztérium­ban van, hivatalos választ még nem kaptak. A titkár elmondta: a vá­lasz függvényében az egyik társszervezet, a Nemzetkö­zi Gépkocsivezetők Orszá­gos Szakszervezete (Negosz) július 8-ára kamionos de­monstrációt lassító mene­tet helyezett kilátásba. Az MKFE álláspontja szerint a kérdést kívánatosabb lenne tárgyalások útján rendezni: előre nem kiszámítható ugyanis, mivé fajul a de­monstráció. Mérlegelni kell továbbá azt is, hogy egy esetleges akció következmé­nyei hogyan érintik a fuva­rozókat. A tiltakozó meg­mozdulással kapcsolatos to­vábbi lépéseiket csütörtö­kön egyeztetik a fuvarozói érdekképviseletek. Jelentős bevétel MTI Az év első négy hónapjában csaknem 200 millió dollár ak­tívum keletkezett az idegen- forgalmi pénzügyi mérlegben. Ez a tavalyi passzívumhoz ké­pest több mint 300 millió dol­láros javulást jelent. A Magyar Nemzeti Bank il­letékese az MTI-nek szerdán elmondta, hogy április végéig 482 millió-dollár bevétel szár­mazott az idegenforgalomból, ami 29 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. A kiadás 287,6 millió dollár volt, ami viszont 41 százalékos csökke­nés 1995 első négy hónapjá­hoz viszonyítva. (Tavaly az év első hónapjaiban sokan vásá­roltak valutát a leértékelési várakozás miatt.) Összességé­ben április végéig 194,4 mil­lió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalomból, míg ta­valy 114,8 millió dollár pasz- szívumot mutatott a mérleg április végén. Az idén csak áprilisban 145,2 millió dollár volt a bevétel, 68,9 millió a kiadás és 76,3 millió dollár a többlet. Tavaly április­ban 41,8 millió dollár aktívum alakult ki.

Next

/
Thumbnails
Contents