Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-27 / 149. szám

Megyei krónika 1996. június 27., csütörtök UJ KELET Két nap a határidőig! Kevés az igénylő Lefler György (Új Kelet) A Megyei Földművelés- ügyi Hivatal vezetője, Szén­égető László arról tájékoztat­ta lapunkat, hogy idén a me­gyében mintegy 2 milliárd forint áll rendelkezésre a földhasznosítás elősegíté­sének támogatására. Június 26-áig nagyon kevés, mind­össze 230 millió forintos igény érkezett a földhaszná­lóktól a hivatalba, többnyi­re a kamarai gazdajegyző­kön keresztül. Ez az adható összegnek csupán az 1/9-ét jelenti. A határidő ugyancsak sürgető, hiszen június 30-áig lehet benyújtani a megyei FM hivatalba, azt követően jogvesztővé válik. Két mun­kanap áll tehát a földtulajdo­nosok, -használók rendelke­zésére, hogy az igényeiket el­juttassák. Haladéktalanul ke­ressék meg a gazdák körze­tük gazdajegyzőjét, aki segít­ségükre lesz az igénylés el­készítésében. A támogatás igénylésére az a földhasználó jogosult, aki hektáronként tizenkilenc AK-t ( aranykorona) meg nem haladó átlagos katasz­teri tiszta jövedelmű külterü­leti szántó, kert, gyep műve­lési ágban nyilvántartott termőföldet, illetőleg hektá­ronként hetvenhat AK-t meg nem haladó szőlő, illetve gyümölcs művelési ágú ter­mőföldet hasznosít, továbbá halastavat használ. A földhasználó csak arra a földterületre igényelhet tá­mogatást, amely az igénylés időpontjának megfelelő gaz­dasági évben ténylegesen a használatában van, és azt a külön törvényben foglal­taknak megfelelően mező- gazdasági termelőtevékeny­séggel hasznosítja, gyom­mentes állapotban tartja, to­vábbá amelynek területe leg­alább egy hektár. A Megyei Földművelés- ügyi Hivatal a beérkezett igényeket aztán a megyei APEH-hez juttatja, ahonnan a földhasználók folyamato­san, postai úton kapják meg a pénzt. A megyei gabonahelyzet­ről Szénégető László el­mondta, hogy az ország leg­keletibb régióját sújtotta az aszály legjobban; Szabolcs, Hajdú, Békés és Szolnok megyéket. Az ország nyuga­ti részén viszont a nagy mennyiségben lehullott csa­padék és a viharos szél oko­zott jelentős károkat. A ka­lászosok szára vastagabb, edzettebb, a szokásosnál 25—30 cm-rel is rövidebb, így az „nem fekszik le”. Igaz, hogy a kalász is rövidebb, ki­sebbek a szemek, a tavalyi­tól tehát várhatóan kevesebb terméssel számolhatunk va­lamennyi kalászos esetében. A szatmár-beregi részen viszont — a kötött talajnak köszönhetően — jobbak a terméskilátások. Erős a gyo- mosodás általában, az a gaz­da jól dönt tehát, aki ezeken a földeken kezdi meg az ara­tást. A valamikor legnagyobb nyári munkának számító ara­tást a megyében a Kompolti őszi árpával kezdik, majd nyolc—tíz nappal később indul az őszi búza betakarí­tása. Program a pályakezdőknek (Folytatás az 1. oldalról) Mint Temesfalvi Miklós elmondta, szélesebb körben szándékozzák az új rend­szerben a fiatalokat támogat­ni. Elképzeléseik szerint, minden, a megyében végzett pályakezdő részesülhet a programban, de a munka­ügyi központ igazgatója en­gedélyezheti, hogy a me­gyén kívül végzett fiatalok se maradjanak ki. Megtud­tuk, hogy az új támogatási formákra központilag 73 milliót kapott Szabolcs- Szatmár-Bereg, amelyhez a decentralizált foglakoztatási alapból helyben még több mint 60 millió forintot hoz­zátesznek, és a jövő évre át­húzódó hatás miatt még ugyanekkora összeget irá­nyoztak elő az új támogatási rendszernek. Egyelőre nagy az érdeklődés a munkáltatók részéről, végleges következ­tetéseket azonban még korai levonni. A tájékoztatón a munkáltatók jelen lévő kép­viselői azon véleményüknek adtak hangot, hogy a támo­gatást szabályzó kormány- rendelet egy kissé kapkodva készült, a megjelenést túl ha­mar követi a rendszer életbe lépése. Véleményük szerint indokolatlan a regisztráció­tól számított 90 napos vára­kozási idő. Augusztus végéig tart a forgalomkorlátozás Megemelték a hidat Fekete Tibor (Új Kelet) Nagy forgalmat bonyolít le Tiszavasvári határában a 36-os számú főközlekedési út Keleti Főcsatornán átívelő hídja. A hosszú ideje tartó használat és az utóbbi évek járműárada­ta igencsak megviselte a híd tartószerkezetét és az útpá­lyát. Már nem lehetett halo­gatni a felújítást, idén nyá­ron az ISOBAU szakemberei hozzá is láttak a nagy mun­kához. A legnagyobb gondot az je­lenti, hogy nincs a környéken más átkelési lehetőség, ezért nem lehetett teljes szélességé­ben lezárni az utat, csak a fél útpályán dolgozhatnak. Május 13-án vették át a munkaterü­letet, és a szerződés szerint au­gusztus 31-éig készen át kell adniuk a létesítményt. Mint azt Orodán György kérdésünkre elmondta, sokkal gyorsabban haladnának a kivitelezéssel, ha teljes szélességében dolgoz­hatnának a hídon, de a forga­lom akadályozása nélkül nem zárhatták volna le az átkelő­helyet. Mi, hétköznapi autósok job­bára csak azt vesszük észre, ami a felszínen látszik. Új kiegyen­lítő betonréteget kap az útpá­lya és három sorban összesen tíz és fél centiméteres aszfalt- szőnyeg kerül a burkolatra. Ugyanígy a járda is megújul. A munkálatok nagyobbik felét a híd alatt végzik a szakemberek. Mérések alkalmával kiderült, hogy a hídpálya egyik vége három centiméterrel lejjebb van mint a másik, meg kellett emel­ni. Elmozdultak a hidat tartó zsaluk (amelyek a dilatációs mozgást hivatottak kiegyenlíte­ni), ezeket is a helyükre kellett illeszteni. A vasbeton szerkeze­ten több helyütt is már csak a vas látszik, a takaró betonréteg lepergett róla. Mint azt a főmérnök úrtól megtudtuk, legalább három centiméter vastagságú bevonat­nak kell takarni mindenütt a vasszerkezet vasbeton részeit. Ráadásul négy réteg festékkel is védik majd az átívelő része­ket az időjárás viszontagságai­tól. Az arrajárók csodálkozva láthatják, hogy mindenki, aki a víz felett dolgozik, egy ma­dzaggal a csuklójára erősíti a szerszámot. Elmagyarázták, hogy a vízbeejtés ellen. Óraszámemelés fakultatívan K. Z. (Új Kelet) A hét második felében vitat­ják meg az országgyűlési kép­viselők az oktatási törvényre beérkezett módosító javaslato­kat, a jövő héten pedig dönte­nek a jogszabály végleges for­májáról. Ezen apróból tartott tegnap sajtótájékoztatót Iványi Tamás (felvételünkön), a Sza­bad Demokraták Szövetsége Megyei Egyeztető Tanácsának (MET) elnöke, országgyűlési képviselő, a parlament oktatá­si bizottságának tagja. Mint el­mondta: — A tervezet szerint a neve­lési-oktatási intézmények fi­nanszírozásának 80 százalékát a kormányzat fedezi, a maradék költség hárul a tulajdonosokra. Lényeges, megyénk iskoláit érintő változás az új kiegészítő támogatások megjelenése, mint a 2000 lélekszám alatti telepü­lések, a bejárási, hátrányos helyzetű, nemzetiségi és nap­közis normatívák. A tanulók védelmének érdekében a tör­vény figyelembe veszi az Egye­sült Nemzetek Szervezetének a gyermekek jogairól szóló egyezményeket. Kiegészítő fel­adatként megjelenik a pedagó­gusok kötelező továbbképzése, amelyre az ossz finanszírozá­si alap 3 százalékát — ez év­ben 5 milliárd forint —, fej­lesztésre pedig 2 százalékot — 1996-ban 3 milliárd forint — kell fordítani. A jogszabály rögzíti a csoportbontás lehető­ségeit, amely felmenő rend­szerben a kötelező óraszám 10—50 százaléka. A pedagógus hivatás tekintélyét emeli — bár sokan küzdenek ellene — a kö­telező szakvizsga, amely az al­kalmazás feltétele is lesz. A ne­velők kötelező óraszámemelé­sének bevezetési idejéről még tartanak a viták. Az települések­nek komoly anyagi megtakarí­tást jelentene, ha erre már most szeptembertől sor kerülne. Vár­hatóan az önkormányzatok vá­lasztják ki az időpontot: 1996. szeptember, az 1997-ben indu­ló tanév vagy 1997. február 1. A felsőoktatási törvényben jelentős változás lesz — a nyíregyházi főiskolákat kedve­zően érinti — a korábbi bázis­helyett a normatív támogatás bevezetése. A felsőoktatási in­tézmények integrációjára — ami szakmai alapon indokolt — az elképzelések szerint 2—5 év türelmi időt ad a törvény, addig szövetségekbe tömörülhetnek a főiskolák, egyetemek. A finan­szírozás 15 százalékát kötelező­en kutatási alapra kell fordítani, így szellemi műhelyek alakít­hatók ki. Bár még tartanak a számháborúk, véleményem sze­rint az oktatási törvény módosí- tásval A—5 ezer pedagógus el­bocsátására kerülhet sor, ám át­képzésükre lehetőség lesz. Dr. Oláh Albertnek, Kisvár- da polgármesterének az SZDSZ- ből való kizárásról Iványi elnök kifejtette: — A párt kisvárdai szerve­zete — amely eddigi munkáját nagyra értékeljük — hivatalo­san nem jelezte a MET-nek, hogy kilépnek az SZDSZ-ből. Reméljük, hogy megnyugod­nak a kedélyek és kezelhető a kialakult helyzet. Oláh Albert polgármesteri munkáját nem fogjuk átértékelni. Többször hívtuk az egyeztető tanács elé, akkor sem jelent meg, mikor kizárásáról döntöttünk. A szava­záskor néhányan tartózkodtak, annak reményében, mert esélyt láttak a helyzet rendeződésére. A SZDSZ-en belül nincs Nyír­egyháza—Kisvárda ellentét. Könyvritkaság a millecentenáriumra (Folytatás az 1. oldalról) A kiadványt dr. Nagy Ferenc, a Megyei Levéltár igazgatója és Pók Judit levéltári munkatárs, a könyv alkotója mutatta be. A Szabolcs vármegye (1782—1785) című, 49 színes térképszelvényből álló album a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és a Nemzeti Kulturális Alap támoga­tásával jelent meg. Ma­gyarországon először mu­tatja be a bécsi Hadile­véltárban található „I. ka­tonai felvétel” anyagából egy nagyobb terület, neve­zetesen a történeti Szabolcs megye térképeit és leírá­sait. A több mint kétszáz éve megrajzolt térképek a még háborítatlan természeti környezetet ábrázolják. Erre elég egyetlen példa, a térképekhez tartozó leí­rásban, Nagyhalász és Ib- rány szárazföldön ötórá­nyi járásra van egymás­tól, míg vízen egy óra ele­gendő volt a szomszédo­lásra. Az I. katonai felvétel­nek nevezett monumentális térképészeti mű a XVIII. század egyik legnagyobb emléke, a korszak törté­neti, földrajzi és más irányú kutatásainak alapja. A fel­vételeket Alexander von Neu ezredes vezetésével hatvan térképész készítette Ma­gyarországról, összesen 3072 négyzetmérföldnyi te­rületet felrajzolva. A gyors és kiváló szak­mai munka Ördögh János nyíregyházi nyomdai vál­lalkozót és csapatát di­cséri. A kiadvány 300, szá­mozott példányban jelent meg. Június 30-án Sza­bolcs községben a mil- lecentenáriumi megyei ünnepi közgyűlésen a 49 megyei képviselő már kézbe kapja a szép ki­állítású albumot, mi­ként ezzel ajándékoz­zák meg az ünnepi ese­ményre érkező Gál Zol­tán házelnököt és kísé­retét. Döntés előtt Tiszalökön Új Kelet-információ Újratárgyalja a város elmúlt évi költségvetési rendeletének elkészítését június 27-én, csütörtö­kön délután a tiszalö- ki képviselő-testület, a korábbi közgyűléseken ugyanis eredménytele­nek voltak a viták. Ba­logh Gáspár alpolgár­mester előterjesztést nyújt be a volt egyházi ingatlanok visszaadá­sának ütemezésére, va­lamint az intézmények átszervezéséből adódó költségvetés kidolgo­zására. Király Sándor polgár- mester beszámol az elő­ző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedé­sekről, és javaslatot tesz az ivóvíz árának újbóli megállapítására. Máthé Istvánná jegyző indít­ványára megvitatja a testület két szociális rendeletének módosí­tását. A közgyűlésen beszá­molnak a képviselő-tes­tület bizottságainak el­nökei is. Szó lesz még a közbeszerzési szabályok­ról szóló rendelet elfoga­dásáról és a fogászati ellátás vállalkozásba adásáról. Kilencen élő adásban Gyüre Ágnes (Új Kelet) Eldőlt, kik szerepelhetnek az ország szeme láttára a Ma­gyar Televízió idei Ki mit tud?-jának élő adásain. Ab­ból a huszonöt produkció­ból, amelyek előadóit nem­rég próbafelvételre hívták Szabolcs-Szatmár-Beregből Szentendrére, végül kilencet válogattak be. Ettől több in­dulóval csak Pest megye di­csekedhet. Többen is akad­tak, akiknek a finisbe jutása kellemes meglepetést oko­zott — tudtuk meg Sivadó Sándortól, a megyei önkor­mányzati hivatal munka­társától. A hírért és dicsőségért harcba száll régiónkból: a ZIG Singers kamaraegyütte­se Nyíregyházáról (ők musi­caleket adnak elő, és a csa­pat tagja lapunk fotósa, Racskó Tibor is ); a Nap­lemente cigány népzenei együttes Tiszavasváriból; az igencsak szókimondó, ke­mény rockot játszó H 40 ze­nekar Kisvárdáról; Horváth Kálmán versmondó a tisza- dobi gyermekvárosból; a Nyírség Táncegyüttes, s szó­listaként annak két tagja: Szász Mihály és Nagy Sán­dor Nyíregyházáról; a K. O. modemtánc-formáció Nyír­egyházáról és a Csillagocs- ka Bábcsoport Ajakról. Az elődöntők augusztus 28-ától nyolc héten át, szer­dánként zajlanak majd. Kö­zépdöntőből hármat tarta­nak, a döntőt pedig novem­ber 23. körül rendezik meg. Ezt egy gála követi majd.

Next

/
Thumbnails
Contents