Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-25 / 147. szám
UJ KELET Riport 1996. június 25., kedd 5 Befogadták a kirúgott diákokat is * Uj korszak kezdete a közösségi iskolában A közösségi iskolák szervezését négy éve kezdték el hazánkban a Soros és a MOTT Alapítvány szakemberei. A közösségi iskola illeszkedik a magyar iskolarendszerbe, és mégis más, mint a többi. „A közösségi iskolák résztvevői az állami vagy helyi iskolarendszerek tagjai olyan különleges céllal és törekvéssel, hogy a tanári testület és közösség csoportjai, intézményei együttműködjenek az oktatás fejlesztésében. Ezek az iskolák arra törekszenek, hogy bevonják a körzet lakosait nagyon sok és különböző önkéntes tevékenységbe. Az iskola együttműködik a közösség szervezeteivel, hogy létrehozzon egy tartalmas, az igényeknek megfelelő oktatási, szabadidős, sport-, kulturális és társadalmi programot a helyi lakosok számára” — olvasható a közösségi iskola részprogramjában. Dojcsák Tibor (Új Kelet) Ezeknek az elveknek megfelelően működik már kilenc közösségi iskola az országban. Az óbudai Bárczi Géza Általános Iskola, a csengeri Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola, a budapesti Batthyány Ilona Általános és Szakiskola, az érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola, a budapesti Vakok Általános Iskolája és Diákotthona, a budapesti Belvárosi Tanoda, a szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, valamint a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Ének-zene Tagozatos Általános Iskola, mely intézmények képviselői június 22-én Csengerben megalapították a Magyar Közösségi Iskolák Szövetségét. Az alap- szabályzat szerint a MAKSZ célja a magyar közösségi iskolák, a közösségi oktatás területén dolgozó emberek közös és egyéni szakmai érdekeinek védelme. Az aláírás előtti napon Lőrinczi Csabával, a Soros Alapítvány közösségi iskola programjának szakmai tanácsadójától kértünk tájékoztatást a kezdeményezésről. — Egy közösségi iskola igazgatója voltam több mint tíz évig, majd a Soros és a MOTT Alapítvány hívott meg a magyarországi közösségi iskolák program szervezésére. A közösségi iskola programja 1935-ben indult a MOTT segítségével. Célja a helyi lakóközösség rendelkezésére bocsátani az iskolát, s nem csak az épületet, hanem a tanárok, a tantestület, a lakóközösség képességeit felhasználva megteremteni a kulturális, művelődési, oktatási alapokat. — Azt a feladatkört szeretnék az oktatási intézményekkel felvállalni, amit valamikor az egyház látott el a közösségekben? — Igen, régen a falusi iskolában a kántortanító és a lelPl Lőrinczi Csaba kész látta el ezeket a feladatokat. Az évek folyamán az oktatás talán túlzottan is intézményeseden, eltávolodott a gyermekek, a szülők, a lakóközösség igényeitől. Ilyen szempontból egy bezárt társadalommá alakult, és ebben a bezár- kózottságban a problémák is megjelentek. A túlszakosítás- sal nem tudják kielégíteni a lakóközösség igényeit. A mi célunk az egész életen keresztül tartó oktatás megvalósítása, amit mondhatunk művelődésnek is. A közösségi iskolák az aktuális igények kielégítésére, a helyi közösségek problémáinak megoldására törekednek. A Bárczi Géza Általános Iskola például átvette a gimnáziumtól a dolgozók gimnáziumának első évfolyamát. A fő cél, hogy felmérés alapján döntsék el, mire van szükség. Néhány éve a kárpótlási jegyek használata volt a téma, akkor például erről szerveztünk tanfolyamot. Az iskola így nemcsak a gyermekek oktatásával foglalkozik, hanem társadalmi igényeket is kielégít. Ez a csengeri rendezvény egy új korszak ünnepélyes kezdete: a kilenc működő közösségi iskola szövetségbe tömörül. Szeretnénk elérni, hogy a közösségi iskolák segítsék egymást. A Bárczi Géza Általános Iskola és a csengeri Petőfi Sándor Általános Iskola között már el is kezdődött az együttműködés. Az egyik hatodik osztály tanulói egy lakótelepi iskolából jöttek Csengerbe. Családokkal laktak, megismertek egy kisvárosi társadalmi környezetet. Ezt megelőzően talán soha nem láttak teheneket, nem szedtek almát, számukra új világba kerültek. A következő évben csengeri gyerekek mentek Óbudára. Ugyanez a kapcsolat megvan a közösségi iskolák és menedzsereik között is. Vannak érdekes iskolák ebben a csapatban. A Belvárosi Tanoda olyan diákok oktatását vállalta, akiket kirúgtak más iskolákból, mert nem illettek be a kicsönget-becsönget típusú poroszos iskolarendszerbe, vagy említhetném a vakok általános iskoláját, amely szintén az emberek másságának elfogadtatására törekszik. — Miért éppen ezek az iskolák vesznek részt a programban és miért ennyien ? — Mindig megnézzük, hogy melyik iskola felel meg a követelményeinknek. Először is, az iskolának akarnia kell nyitottá válni. Ehhez megfelelő vezetői szemlélet szükséges. Létre kell hozni egy kuratóriumot, majd az önkormányzatnak szerződést kell aláírni a Soros Alapítvánnyal arról, hogy segítséget nyújt a finanszírozásban. Egy szerződés jön létre a helyi iskola alapítványa, a helyi ön- kormányzat és a Soros Alapítvány között. A Soros Alapítvány átvállalja az indulást követő három évben a helyi menedzserek illetménye egy részének kifizetését és egyéb támogatásokat is ad. Ez a szerződés anyagi, társadalmi és pénzügyi kötelezettséggel jár. Az iskolá1 nak létre kell hoznia egy programtervet a közösségi működésre. A tantestület titkos szavazással dönt arról, hogy részt akar-e venni a programban, amely egy szemléletválással kezdődik. Elfogadják, hogy az iskola a „mi” iskolánk, és ez a „mi” nemcsak a tantestület és a gyerekek, hanem az egész lakó- közösség. Most egy falusi iskolát keresünk tizediknek, amely egy kisközségben a régi falusi, tanyasi iskolák szellemében működik. Az ünnepség résztvevői Csengerben Négy évvel ezelőtt három ilyen iskola működtetését terveztük három évre. Azonban olyan erős volt az érdeklődés és a támogatás a közoktatásban és a két alapítvány részéről,, hogy lehetővé vált több iskola csatlakozása. Amennyiben további pénzforrásokat tudunk bevonni, alkalom lesz tíznél több iskola belépésére is. Nem írunk ki pályázatot, inkább mi keressük meg azokat az oktatási intézményeket, amelyek feltételeinknek megfelelnek. — Mit jelent a közösségi iskolák jövője szempontjából a szövetség alapító okiratának aláírása? — Elsősorban legitimitást a magyarországi iskolarendszeren belül, és azt, hogy ezentúl többet, jobban és szorosabban tudnak együttműködni. Vastaps az évadzárón Tarnavölgyi György Kitartó vastapssal jutalmazta vasárnap a nyíregyházi városi művelődési központ nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség a Re-flex modemtánc-stúdió és tanfolyam tagjainak évadzáró előadását. A táncosok minden korosztályt képviseltek, hiszen színpadra léptek a négy—hat éves csöppségek éppúgy, mint a huszonéves „nagyok”. Sikerük elsősorban annak köszönhető, hogy a Rácz Erika táncpedagógus vezette csapat igen komoly színvonalemelkedést ért el az elmúlt esztendő során, táncosaik egy része bátran viselheti a profi jelzőt is. (Ennek kézzelfogható jele, hogy a közelmúltban országos versenyeken, bemutatókon a szakma legjobbjai kiemelkedő színvonalúnak ítélték a Reflex-produkciót!) A Re-flex sikere A Re-flex tagjai nyáron sem pihennek, júliusban — immár harmadszor — idén is megrendezik a Nyíregyházi Tánchét elnevezésű programot, ahol jeles táncművészek oktatják egy héten át az érdeklődő, klasszikus balettot és modem táncot tanulni vágyó fiatalokat Nyíregyházán. Fotók: Racskó Tibor