Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-25 / 147. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. június 25., kedd 3 Eladósodás ellen Privatizálás Kozma Ibolya (Új Kelet) Az eladósodás megfékezésére a legjobb szer a privatizálás — állapították meg brit szakemberek a '70-es években. Az angol közgazdászok belátták, hogy az állami tulajdon alacsony termelékenységgel jár, a termelési költségek pedig huszonhárom százalékkal magasabbak, mint a magánszektorban. Az állami cégek nem rendelkeznek tényleges tulajdonossal, ami ösztönzőleg hatna a hatékony gazdálkodásra, ugyanakkor veszteségeik pótlására átmenetileg vagy tartósan is kaphatnak állami mankót. Nagy-Britanniában 1979 és 1991 között három szakaszban privatizálták a nagy állami vállalatokat. A termelő és szolgáltató cégek többsége, így többek között a vízművek és az áramszolgáltatók 1987 és 1991 között kerültek magánkézbe. Ekkor már minden negyedik polgárnak volt részvénye. Sokan a tulajdonszerzés helyett a kupont választották, amit víz- és áramszámlájuk törlesztésére használtak fel. A brit cégek többsége a privatizáció után jobb teljesítményt ért el, és nyereségesebb lett, mint korábban. A részvényvásárlók kétharmada az első árfolyamnyereség után eladta papírjait. Őket a privatizáció utólagos értékelésekor a vesztesek közé sorolták, az osztalékkal ugyan1 is hosszú távon jobban jártak volna, s később a részvények ára is emelkedett. Valószínűsíthető, hogy ez ismétlődik majd meg Magyarországon is az érintett áramszolgáltatók papírjai egy éven belül, a szakértők, brókerek szerint két—három éven belül piacra kerülnek. Ez azért is valószínű, mivel a kárpótlási jegyeket sokan már eleve készpénzre váltották volna, jegyükért azonban akkor csak 300—400 forintot kaptak volna. Ebben a helyzetben a részvénycsere jobb megoldásnak tűnt. A brit példa analógiájára az árfolyam-emelkedés, a hosz- szú távú előnyök és a nagyobb nyereség prognosztizálható a magyar áramszolgáltató vállalatok papírjainál is, hiszen a tulajdonosok világcégek, akik nem fognak veszteséget termelni. Már privatizációs szerződésük is úgy szól, hogy 1997. január elsejétől olyan körülményeket teremtenek, amelyek a nyolc- százalékos eszközarányos nyereséghez szükségesek. Fizikatanárok tanácskozása Új Kelet-információ Húsz év után ismét Nyíregyháza ad otthont az Országos Általános Iskolai Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítás (OFA) számára. A huszadik országos rendezvény június 25-én kezdődik és 27- éig tart, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola fizika tanszékének tevékeny közreműködésével. A plenáris üléseket a Váci Mihály Városi Művelődési Központban tartják délelőttönként, az eszközkiállítás és a műhelyfoglalkozás helyszíne ugyancsak a VMK lesz. A résztvevők emellett megismerkedhetnek a tanárképző főiskola fizika tanszékének munkájával, sőt, a szakmai munkán túl megyelátogatás, irodalmi és történelmi nevezetességeink megtekintése is szerepel a programban. Az Életpálya díjazottjai Kozma Ibolya (Új Kelet) Az év legígéretesebb fiatal vállalkozójának járó megtisztelő címet és a vele járó jutalmat adta át — immár harmadik alkalommal —június 20- án az Életpálya Alapítvány. A többfordulós országos versenyen tizenkét fiatal által működtetett vállalkozás jutott be az országos döntőbe. Az 1996 legígéretesebb fiatal vállalkozója című pályázat százötvenezer forintos fődíj át Galovich Józsefcelldö- mölki vállalkozó nyerte, aki porcelánfestéssel foglalkozik. A GÁLA porcelánipari manufaktúra alapítója Herenden tanulta ki a porcelánfestő szakmát. Később szülei házában öntő- és égetőműhelyt rendezett be, és hozzáfogott a vállalkozás feltételeinek megteremtéséhez. Céljai között szerepelt a termékek hírnevének megszerzése, valamint a magyarországi megrendelések kielégítése mellett az exportra való termelés és értékesítés beindítása. A második díjat és a százezer forintos jutalmat Bálint Sándor vállalkozó nyerte, a harmadik helyezést és az ötvenezer forintos díjat elérő vállalkozást Fazekasné Kozma Judit képviselte. Bálint Sándor Alsónéme- diben gépjárműtechnikus vállalkozó. Fő profilja a mező- gazdasági gépek és tartozékok javítása és szervizelése. Jelenleg kétbeállós műhelyét építi, és családi vállalkozását családi segítséggel kívánja működtetni. A Fazekasné Kozma Judit által képviselt Szamóca Színház az élő játék varázsát szeretné a közönségnek megmutatni, művészi produkciók bemutatásán keresztül. Szeretnék, ha igazi profi színházba járhatna minden gyerek. Az eddig lejátszott 100—150 előadás már bebizonyította, hogy vállalkozásnak van létjogosultsága, tevékenységére pedig leginkább a gyerekek és szüleik számíthatnak. Az Életpálya Alapítvány to- váobra is várja azokat a fiatalokat, akik azon gondolkodnak, hogy a vállalkozóvá válás rögös útjait választják. Az alapítványtól ingyenesen kaphatják a Kulcs a vállalkozáshoz című füzetet, és kapcsolatba kerülhetnek egy olyan tanácsadóval, aki már járatos az érintett területeken, és segít a vállalkozási ötlet szakszerű kidolgozásában. Szerelnék elkerülni a rablógazdálkodást | Horgászparadicsom Dojcsák Tibor (Új Kelet) A kocsordi tó egyik „szárában” emberemlékezet óta mindig volt víz, majd a szakasz bővítésével halastó lett belőle. Az öt és fél hektáros, U alakú horgászhely kialakításakor arra számítottak, hogy a mederbe a téeszek által használt szomszédos öntözőcsa- tomából jön majd utánpótlás. A téeszek azonban nem igényeltek vizet, Tunyogma- tolcsról elszállították a vízki- emelőt, és attól fogva a mezőgazdaságot sújtó aszály miatt a tó veszélybe, „gazdája”, a Kraszna Sporthorgász Egyesület pedig nehéz helyzetbe került. Kiszáradt a fél oldal, majd a visszafordíthatatlan károsodás megelőzése érdekében az Északi Főcsatornából szivattyúval emeltek át vizet. Tavaly egy pályázaton nyert kétmillió forintból kutat furat- tak, most ebből táplálják az apadó tavat, de még az évi közel háromszázezer forintos költséggel működő szivattyú sem jelent végleges megoldást. A vízszint többé-kevésbé stabilizálódott, de a mélyebb helyeken is alig másfél méterre van a víztükörtől a meder alja. Mindez nem változtat azon, hogy a festői halastó horgászparadicsom. A partokon árnyat adó fák alatt stégek sorakoznak, minden horgásznak saját helye van. A rablógazdálkodást szeretnék elkerülni, ezért az egyesület új tagokat ritkán fogad. Pillanatnyilag 145-en vannak, pedig nem ez a mulatság: az első befizetés 12 ezer forint, ehhez jön az állami horgászjegy, a tagdíj és a négyezer forintos területi engedély. Összesen egy új tagnak közel húszezer forintjába kerül a horgászás a Kirva-laposon, ennek ellenére idén 12-en léptek be az egyesületbe. Nem véletlenül, hiszen a tavat halban gazdag területként tartják számon horgászberkekben. Ősszel is telepítettek hét mázsa háromnya- ras pontyot, május közepén pedig 12 mázsa amúrt és pontyot, amelyekből a legkisebbek is két és fél kilót nyomtak. Tallózás az országos sajtóban Megyénkről írták Gombás Sándor Ferenc A Vigília májusi számában Az új szerepvállalás címmel Cselényi István Gábor cikkét olvashatjuk, amelyben az egyházak feladatát keresi napjaink társadalmában. Felmérések konkrét adataival támasztja alá, hogy a politikai szerepvállalás helyett átfogó, közéleti munkát várnak az emberek az egyházaktól. E közéleti szerepet az egyház és az oktatási, művelődési intézmények, valamint az egyház és a szociális-egészségügyi intézmények viszonyában vizsgálja. A Balkon című kortárs művészeti folyóirat 4.—5. száma Szárnyak című írásában egy csenged éttermet mutat be. A hajdan fontos kereskedőváros 1919 után vált világvégi településsé, mígnem a 80-as évek közepén elkezdődött a tervszerű településfejlesztés ALAovecz Imre és tanítványai irányításával. A városfejlesztő honatyáknak és a művészeknek köszönhetően létrejött egy jellegzetes, imponáló városközpont. Ennek újabb darabja Vincze László építész étterme, melynek szakszerű és illusztrált bemutatását vállalja az ajánlott cikk. A Természetbúvár 3. számában a bockereki erdőről szóló írás az 1995. évi Herman Ottó- verseny díjazott kiselőadása. Az 1972-ben védetté nyilvánított, nagy kiterjedésű erdő a nyírségi-beregi síkon, Vásáros- naményhoz közel található. Különleges növényvilágával, változatos állataival színes képek segítségével ismerkedhet az olvasó. A Kápé üzleti hetilap június 5-ei számának Prizma mellékletében úgy mutatja be megyénk egyik sikeres intézményét, az inkubátorházat, mint ami országszerte követhető mintát adott. A Vállalkozásélénkítő Alapítvány és Vállalkozói Központ az elsők között alakult meg az országban. Megyénk speciális adottságait figyelembe véve hasznosítja a felhalmozott szaktudást, segíti a kezdő vállalkozókat. Profiljából néhány kulcsszó: agrár- marketing, minőségi tanácsadás, nemzetközi kapcsolatok. A Magyar Napló május-júniusi száma Szegények régen és ma — Móricz Zsigmond példája címmel közli Pomogáts Béla írását. Megtudhatjuk segítségével, hogy Móricz a Pesti Napló és a Magyarország hasábjain gyakorta tudósított a lecsúszott külvárosi emberek sorsáról. Későbbi elbeszéléseiben is a szeretet, a részvét és a szánalom érzése fogalmazódik meg a társadalom perifériájára szorultak iránt. A neves irodalomtörténész egyúttal arra is választ keres Móricz apropóján, hogy napjaink elesettjeinek sorsával miért foglalkozik oly keveset a kortárs irodalom. Móricz Zsigmond a mille- niumról címmel érdekes, rövid válogatást tesz közzé a Honismeret 2. száma. Az író Tanulmányok című művének II.— III. kötetéből tallóz a folyóirat. Egy idézet Móricz gondolataiból — ízelítőül: „1896 a boldog béke csúcspontja. Az ezer év minden dicsősége, önérzete és nyugalma benne van ebben az évszámban.” A Színház ez évi júniusi számában Egy realista szent címmel kritikát közöl a Móricz Zsigmond Színház Szent Johanna előadásáról. A kritikus saját bevallása szerint ellenállhatatlanul kíváncsi volt kedvenc darabjának nyíregyházi interpretációjára. Az előadásról, a színészek játékáról és valamennyi alkotó, elsősorban Verebes István rendező munkájáról az elismerés hangján szól. A horgászat szerelmeseinek ajánlom A szamosi harcsák című történetet a Magyar Horgászjúniusi számából. Egy horgász meséli el 1994 nyarának kalandos, izgalmas eseményeit, valamint a harcsahorgászat fortélyaiba avatja be az érdeklődőt. Mindent megtudhatunk arról, ami egy pecással a Szamoson egy nyáron megesett. Az Irodalomtörténet májusi száma igazi irodalmi csemegét kínál Bessenyei Anna versei 1815. évi kiadásának bővített variánsa címmel. Ki volt Bessenyei Annál Hogyan zajlott le egy nevezetes ebéd a vencsellői Dessewffy-kastélyban? Ki fogja felavatni 1997-ben Gáva- vencsellőn a költőnő szobrát? Választ kapunk a cikkből minden kérdésre. Részvényesére Mur ^'társunktól Az ÉDÁSZ Rt. részvényeinek cseréjével folytatódik a hazai áramszolgáltató cégek privatizációs folyamata, mely kora tavasszal a DÉMÁSZ-nál, majd június elején az ÉMASZ-nál kezdődött el. Ez a nagy jelentőségű esemény várhatóan még idén lezárul valamennyi társaság részvényeinek nyilvános forgalomba hozatalával. Ennek során az ÁPV Rt. eredeti céljainak megfelelve valódi értéket képviselő áramszolgáltatói részvénytulajdont kínál az alanyi kárpótoltaknak. Az ÉDÁSZ Rt. Magyarország legdinamikusabban fejlődő területén működik. A cég nemrégiben sikeres privatizáción esett át. Egy francia befektető, az Electricité De France International Sa (EDF) a társaság részvényeinek 47,55 százalékát birtokolja. (Ugyancsak az EDF vásárolta meg a DÉMASZ Rt. részvényeinek 47,98 százalékát.) A részvénycsere során előnyben részesülnek a hazai és a határokon túli alanyi kárpótoltakon kívül a kényszerelfogadó önkormányzatok és mezőgazdasági szövetkezetek. A részvényeket úgynevezett allokációs folyamat során osztják el: az alanyi jogon kárpótolt belföldi magánszemélyek részére 155 058, az alanyi jogon kárpótolt külföldi magánszemélyek részére 75 000, az ön- kormányzatok részére 50 ezer, a mezőgazdasági szövetkezetek számára szintén ötvenezer, a kárpótlásijegyhasznosító társaságok részére pedig 45 000 részvény áll rendelkezésre. Amennyiben az egyes befektetői csoportok a számukra elkülönített részvény- mennyiségre nem tartanak igényt, úgy lehetőség van azokat más befektetői csoportokhoz áthelyezni. A fennmaradó részvényeket a belföldi magánszemélyek és intézmények jegyezhetik. Túljegyzés esetén az egyes csoportokon belüli elosztás az igényelt részvények arányában történik. A kárpótlási jegyekért cserébe az ÁPV Rt. az 1996. június 18-ától június 27-éig tartó akciója során felkínálja az ÉDÁSZ Rt. részvényeinek nyolc százalékát, 375 058 darab, egyenként tízezer forint névértékű, névre szóló törzsrész- vényét. A jegyzési időszak alatt tízezer forint összcímletű kárpótlási jegyért egy darab tízezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvény cserélhető. A részvények bejelentésére — csakúgy, mint a DÉMÁSZ Rt. és az ÉMÁSZ Rt. részvényjegyzése során — az OTP Bank kétszáz fiókjában lesz lehetőség. A már kipróbált módszerrel remélhetően sikerül a sorbán- állás idejét csökkenteni. A részvényigénylés sorrendje nem befolyásolja az igények teljesítését. Az igény bejelentésekor a kárpótlási jegyeket nem kell letétbe helyezni. Az igénylési ívek leadásakor négyzáz forint adminisztrációs költséget kell fizetni.-- '.r:sok Egyesülete -zt ííc.s-_ zaímir-Bercg megyei Területi Szervezete Nyíregyháza, Szaiiaiaág tér 2. o o ni _ i
