Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-21 / 144. szám

Tudományos konferencia a parlamenti bizottságokról 4 1996. június 21., péntek Hazai krónika Aratnak a Bácskában MTI A magyar parlament szilárd pártstruktúrán alapuló, kiszá­mítható intézmény, amely Eu­rópában egyedülálló jogokat biztosít a mindenkori kisebbség számára — jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés elnö­ke csütörtökön, a Nemzetközi Politikatudományi Társaság ál­tal szervezett A parlamenti bi­zottságok változó szerepe című tudományos konferencia meg­nyitóján. A háromnapos buda­pesti tanácskozáson 30 ország mintegy 60 politológusa, par­lamenti tisztviselője vesz részt. A házelnök kifejtette: a parla­menti „törvénygyártás” gyak­ran nehezíti a bizottságok szak­mai munkáját, az európai uni­ósjogharmonizáció miatt azon­ban szükség van a jogszabály- alkotás jelenlegi ütemének fenntartására. Gál Zoltán úgy vélekedett, hogy 1998-ban is — esetleg más konstellációban — a jelenlegi parlamenti pár­tok fogják alkotni a törvényho­zást. Azt is megemlítette, hogy alacsony az Országgyűlés presztízse a társadalomban, mivel a szociális problémákért sokan a törvényhozást hibáztat­ják. Ágh Attila politológus, a kon­ferencia egyik szervezője az MTI-nek elmondta: a modem parlamentarizmus egyre inkább a bizottsági munka felé tolódik el, ezért is tűzték a témát napi­rendre. A demokratikus fej­lődés következtében ugyanis a „kormányzó parlamentek” csak e testületek intenzív tevé­kenységén keresztül tudják ha­tékonyan befolyásolni a szak­mai és a politikai feladatok vég­rehajtását. MTV ______________ Me gkezdődött az őszi árpa aratása a Duna-Tisza köze déli részein. Az elsők között jános­halmi és bácsalmási földeken indultak el a kombájnok, de napokon belül a Bácska és a Kiskunság más tájain is hozzá kell fogni az árpa betakarításá­hoz. A szokásosnál bő egy hét­tel korábbi aratáskezdetet a he­tek óta tartó kánikula miatt be­következett kényszerérés dik­tálja. Ismét az aszály fenyegető je­lei mutatkoznak ugyanis Bács- Kiskunban, ott, ahol május első heteiben sokfelé még a belvi­zekkel küszködtek. Az addig leesett bőséges csapadéknak viszont már nyoma sincs, a föl­dek repedezettek, kemények, az aszály az összes öntözetlen kultúrnövényt, így a kalászos gabonát is sújtja. Az egyébként MTI A Magyar Turisztikai Szol­gálat Rt. (MTSZ) július 1-jétől az év végéig nonstop telefon- szolgálatot működtet, amelyen a Magyar Turisztikai Szolgálat ’96: Magyarország! rendez­vénysorozat eseményeiről ad­nak információkat — jelentet­te be Dergács Judit, az MTSZ Rt. marketingigazgatója csütör­tökön Budapesten, a Béke Radisson Szállodában tartott sajtóreggelin. Az MTSZ Információs Iro­dája, a Tourinform napközben, a HungexpoTours hostess-szol- gálata pedig este 8-tól 12 órán Nagy Imre egykori miniszter- elnök lánya, Nagy Erzsébet ke­gyeleti jog megsértése miatt polgári pert indított a mártírha­lált halt kormányfőről szóló, Nagy Imre élete és halhatatlan­sága 1896—1958 című doku­mentumfilm, illetve az azonos című könyv alkotói, valamint a Magyar Televízió (MTV) és az '56-os Intézet ellen. A Pesti központi Kerületi Bíróság szer­dán kezdte meg az ügy tárgya­lását. Mint ismeretes, korábban a bíróság a felperes kérelme ellenére nem rendelte el a két­részes film ideiglenes zár alá vételét, így azt az MTV június 7-én és 9-én levetítette. A fel­peres szerint a néhai miniszter- elnök születésének 100. évfor­dulója alkalmából bemutatott film, illetve a könyv méltatlan az ünnepi alkalomhoz és mind­kettő sérti Nagy Imre emlé­két. Nagy Erzsébet jogi kép­viselője, Róth Miklós kereset­is gyengébb termőhelyi adott­ságú táblákba vetett őszi árpa terméshozama — az eddigi ta­pasztalatok szerint — hektá­ronként mindössze 2,7-3,2 ton­na lesz. A korábbi évekét is alulmúló termésátlag a terme­lők pénztelenségével, főként a megfelelő tápanyagutánpótlás és növényvédelem hiányával, is összefügg, döntően azonban az időjárással magyarázható. A kemény télben megritkult a tőállomány, az alig-tavaszban a kalász-differenciálódás idő­szaka is lerövidült, az utóbbi hetek forróságában pedig a sze­mek szinte megsültek. Az árpa aratáskori víztartalma a meg­szokott 14—15 százalékkal szemben most 9—12 százalé­kos, és ezzel párhuzamosan a beltartalmi értéke is elmarad a korábbi átlagoktól. Az azon­ban, hogy a kenyérnek vagy takarmánynak való gabonából át hat nyelven ad tájékoztatást az események időpontjáról, helyszínéről, programjáról és a jegy vásárlási lehetőségekről. A nonstop telefonszolgálatás nép­szerűségét segíti az a telefon- kártya, melyet a Matáv július­ban bocsát ki 200 ezer példány­ban a telefonszolgálat reklám­jával. A kártya megjelenésével egyidejűleg az MTSZ három­nyelvű szórólapot is megjelen­tet, amely a szolgáltatással kap­csolatos tudnivalókat ismerte­ti. Erdei János, az MTSZ Rt. vezérigazgatója arról szólt, hogy az rt. augusztustól kezd­ve nyitja meg az újabb önálló levelében egyebek mellett ki­fogásolta, hogy az alkotók ál­lítása szerint Nagy Imre a szov­jet titkosrendőrség, az NKVD ügynöke volt, illetve hamis ál­lításokkal próbálja igazolni és magyarázza, hogy miért nem vehetett részt II. Miklós cár és családja meggyilkolásában. A felperes a jogsértés megállapí­tásán túl az alperes további jogsértéstől való eltiltását kér­te a bíróságtól. Az alperesi el­lenkérelem tartalmazza, hogy a politikus olyan személy, akinek tevékenysége közérdeklődésre tart számot, halálával történel­mi alakká válik és nem sérti a jó hírnevét, ha életműve körül vita alakul ki. Az alperes az al­kotói autonómiába való beavat­kozásnak tartja a felperesi igényt. Róth Miklós a szerdai tárgyaláson bejelentette, hogy keresetét kiterjeszti a filmen kívül a könyvre, illetve az MTV mellett a film szerkesz­tőjére, Hegedűs B. Andrásra, végül mennyi kerül a magtár­ba, a betakarítási időn is mú­lik. A nap mint nap rohamos érés alapján arra lehet következtet­ni, hogy a Duna-Tisza közén együttesen 15—16 ezernyi hektár őszi árpa levágására tö­megével indulnak el a kombáj­nok éppen a hét végén. Ez a tény pedig nemcsak Bács-Kis- kunt, hanem az ország minden megyéjét érintő sajátos, szállí­tási problémát vet fel, tekintet­tel arra, hogy egy közelmúltbeli döntés nyomán hétvégeken nem közlekedhetnek a 7,5 ton­nás összsúlyt meghaladó jár­művek. Közvetlenül az aratás küszöbén a termelőknek még semmi információja nincs ar­ról, hogy a terménnyel megra­kott pótkocsis szerelvények, amelyek nehezebbek a megen­gedett határértéknél, mentesül- nek-e a tilalom alól. képviseleteket Berlinben, Zü­richben, Milánóban, London­ban és Párizsban. Hozzáfűzte: az Országos Idegenforgalmi Bizottság 1996-ra 360 millió forintos keretet hagyott jóvá az idegenforgalmi külképvisele­tek fenntartására, amelyet a tu­risztikai célelőirányzatban fe­deznek. Az összeg 70 százalé­kát a marketingköltségek, a fennmaradó részt az üzemelte­tés kiadásai teszik ki. Jövőre Münchenben, Brüsszelben, Koppenhágában, Tel Avívban és Tokióban nyitnak újabb iro­dákat. A hálózat működtetésé­re az OIB 1997-ben az ideinél mintegy 140 millió forinttal több pénzt tervez fordítani. rendezőjére, Bohó Róbertre és történész-szakértőjére, Rainer M. Jánosra, aki egyúttal a könyv szerzője is, továbbá az '56-os Intézetre. Véleménye szerint ugyanis a film eredeti forgatókönyve és a megvalósult mű között olyan eltérések vannak, amelyekben tetten érhető a napi aktuál- politika befolyása. Varga Fe­renc, az MTV jogi képviselője jelezte, hogy nem tud érdem­ben nyilatkozni a felperes ki­terjesztett kereseti kérelmé­ről, mert csak a tárgyalás előtt kapta meg a dokumentumot. Ugyanakkor hangsúlyozta: úgy tűnik, mintha a felperes egy másik filmet látott volna, hi­szen a vitatott műsorban kife­jezetten cáfolják, hogy Nagy Imre az NKVD ügynöke lett volna. A bíróság a tárgyalást elhalasztotta, és hivatalból je­löl ki új határnapot. ÚJ KELET MSZOSZ MTI Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa tudomásul veszi a nyugdíjkorhatár-emelést. Igaz, nem a kormány, ha­nem a nyugdíjbiztosítási önkormányzat által javasolt módon. Erről csütörtöki ülésén döntött a testület. Az elfogadott javaslat lényege, hogy egyelőre ne 62, ha­nem 60 évre emeljék a női nyugdíjkorhatárt. A korha­táremelést az 1942-es kor­osztálynál kezdenék, itt a kormányzati javaslattól eltérően, 58 év helyett 56 év lenne a korhatár, és az 1945-ös korosztálynál érné el az 59 évet. Az ezt követő korosztályok pedig 60 éves korban mehetnének nyug­díjba. A férfiak nyugdíjkorha­tára e javaslat szerint nem változna. Az önkormányzat kidolgozott egy másik vál­tozatot is arra az esetre, ha az első nem fogadható el az Országgyűlésben. Ebben már 62 évre emelnék a nyugdíjkorhatárokat. Itt is, mint az előzőekben, az 1942-es korosztálynál emelnék elsőként 56 évre a korhatárt, és az 1947-es korosztályú nők érnék el a 61 éves nyugdíjba vonulá­si időt, az ezt követő női korosztályok vehetnék igénybe a nyugdíjat 62 éve­sen. A férfiaknál az 1947- es korosztálynál emelnék 61 évre a korhatárt, és ezt követően 62 év lenne. A szülészeten érettségizett MTÍ Friss érettségi bizonyít­vánnyal a zsebében és 3 kiló 30 dekával világra jött Benedek fiával a kar­jában távozott csütörtö­kön a balassagyarmati kórház szülészetéről ott­honába Kovácsáé Szvetlik Mónika. A dolgozók kö­zépiskolájának esti tago­zatán végzett 26 éves fia­talasszony nem csekély meglepetést okozott a vá­rosi kórház szülészetén azzal, amikor kérésére, gyermekének megszületé­se után három nappal be­vonult egy négyfős érett­ségi vizsgabizottság. A fi­atalasszony azonban nem sokat teketóriázott. Miu­tán gőgicsélő kisbabáját rábízta egy kismama­társra, egykettőre kivág­ta a rezet: két jelessel és egy jó osztályzattal a tar­solyában távozott a szülé­szeti társalgóban lebonyo­lított szóbeliről. A kórház történetében példa nélküli e különös vizsga, de az egész Ipoly-parti város­ban sem akad párja. Alkotmányozástan Berki Antal (Új Kelet) ___________ Fo lyik a vita az új alkotmányról. Szerdán a képviselők kés- hegyig menően győzködték egymást, benne legyen-e hazánk megnevezésében az a kifejezés, hogy szocialista köztársaság. Mintha nem lenne mindegy. Az alkotmány hiába szögez le különböző jogokat, a lehetőséget kell biztosítani. Azt pedig egy alkotmány úgyse tudja. Jelenleg hatályban lévő alkot­mányunk is kimonja: Minden polgárnak joga van a tanulás­hoz, a munkához, a megfelelő orvosi ellátáshoz stb. Ha kö­rülnézünk kishazánkban, kiderül, hogy ezeket a jogokat egy­re többen képtelenek gyakorolni. Gyerekek ezrei nem tudnak tovább tanulni, mert szüleik nem tudják biztosítani az ehhez szükséges anyagaikat. Nem tudják, mert teszem azt munka- nélküliek. Európa legrosszabb egészségügyi helyzetben lévő nációja vagyunk, mert a gyógyszerárak, a szakorvosi ellátá­sok díjai egyszerűen megfizethetetlenek. A képviselőház a jogokról vitatkozik. A lehetőség senkinek sem jut eszébe. Az­tán ugyanebben a témakörben a halálbüntetés. Allítsuk-e vissza? Érvek pro és kontra. Pedig jó lenne, ha ebben az országban ezt a büntetési formát végleg elfelejtenék. Kisha­zánkban az egy főre eső mártír fajlagosan több, mint a mű­velt világban összesen. Nem valami nagy dicsőség. Legutóbb a miniszterelnök is exponálta magát ebben a kérdésben. Hát az se volt egy rossz eset. A színpadon a főnök magyarázott, a nézőtéren meg a beosztott cáfolta szavait. Örüljünk, hogy az Alkotmánybíróság 1989-ben eltörölte. Még azzal a kifogás­sal sem hozzuk vissza, hogy csak az igazán veszélyes bűnözők esetében alkalmaznánk. Ha már benne van az alkotmány­ban, nem lenne nagy macera alkalmazását szélesebb körre kiterjeszteni. Való igaz, hogy a Magda Marinkó-féle bűnözők biztonságos őrzése drágább, mint az akasztófa. A halálbün­tetés bevezetésével a társadalom is nagyobb biztonságba len­ne tőlük. De ne feledjük: csak akkor derül ki valakiről, hogy veszélyes tömeggyilkos, ha már elkapták. Ha már a bíróság ítélkezett fölötte. A szabadlábon lévő potenciális bűnözőktől nem véd meg bennünket semmiféle drákói szigor. Arról pe­dig ne is álmodozzunk, hogy egy ilyesfajta törvényi fenyege­tés bárkire is visszatartó erővel hatna. Megint csak Magda Marinko: iszonyatos bűntetteit két országban követte el. Az egyikben még megvan a hóhér hivatala. Szerencséje volt, hogy nálunk bukott le. A hazájában érvényben lévő halálbüntetés nem riasztotta el semmitől. Tisztelt Országgyűlés, még jó sok vitanap van hátra alkot­mányozásból. Törődjenek egy kicsit a jogok mellett a lehetőségekkel is, és azt a szót, hogy halálbüntetés, töröljék a szótárukból. «'Ki Magyarország! sikeréért Magyar Turisztikai Szolgálat Bíróság előtt a Nagy Imréről szóló film és könyv ■ Kívánság? Most éppen egy sem jut eszmbe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents