Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-20 / 143. szám

UJ KELET Városlátogató 1996. június 20., csütörtök 5 VAROSRÓL Jfg VAROSRA UJ KELET KISVÁRDÁN CSAK E6Y SZÓM A város főterén igazi „nagyvárosi” nyüzsgést találtunk. Volt, aki ráérősen sétálgatott, volt, aki egy pádon ülve szemlélte a jövő-menő embereket. De akadt olyan is, aki a munkáját végezte, mint például egy fiatal hölgy, aki a ráérő emberekre „lesett” az utcai büfé ablaka mö­gül. Ennek a szimpatikus lánynak és még két járókelő­nek tettük fel az alábbi kérdéseket: 1. A városban nemrég ért véget a határon túli magyar színházak fesztiválja. Ón megtekintette valamelyik elő­adást? 2. Hol tervezi eltölteni a nyári szabadságát? 3. Mi a véleménye arról, hogy szeptembertől a város központjában és közvetlen környékén bevezetik a fize­tőparkolást? Berta Rita 1. — Az elmúlt évben szin­te valemennyi előadást megte­kintettem, éppen ezért nagyon készültem az idén is, de sajnos a munkám miatt nem tudtam el­menni egyik programra sem, bár a főtéren előadott produkciókat félig-meddig láttam, miközben a vendégeket kiszolgáltam. 2. Még pontosan nem tu­dom, hol fogok kikötni, de le­hetséges, hogy a Tisza-parton töltök el pár napot. 3. Egyelőre engem nem érint, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nincs kocsim. De a parkolóra szükség van, az ön- kormányzatnak meg jól jön egy kis plusz bevétel. Nálunk még ez furcsa, de külföldön is min­denütt fizetni kell. I. — Nagyon vártam már a fesztivált, és ha pontos akarok lenni, akkor nyolc előadást néz­tem meg. Bár többször lenne rá lehetőség, hogy ilyen színvona­lú darabokat nézhessünk meg Kisvárdán! Főleg a vígjátékok és komédiák között válogattam. 2. Éppen mostanában dön­töttem el, hogy egy kilencfős társasággal egy hosszabb ke­rékpárúira indulok. Az útvonal Ausztria, Svájc, majd a végál­lomás Franciaország és vissza. Az egész utat négy hétre tervez­zük, és a körút hossza 3500 ki­lométer. Nem sietünk, szeret­nénk alaposan körülnézni. Nem teljesen új számomra a kerék­pározás, ugyanis az elmúlt év­ben már voltám egy 1500 kilo­méteres olaszországi túrán. 3. Nem hiszem, hogy túl sok embernek fog tetszeni. Ez nem egy olyan nagy város, ahol erre szükség van. Bár, ha meggon­dolom, a főtéren jogosnak tar­tom, mert akkor talán megszű­nik ez a káosz, ami itt van, de a kintebb eső helyeken nincs ér­telme. Lipők Sándor 1. — Mindig is nagy érdek­lődést tanúsítottam a fesztivál iránt, de az idén a sors úgy hoz­ta, hogy csak néhány főpróbá­ra jutottam el, sajnos az előadá­sokra már nem volt idő más el­foglaltságaim miatt. 2. Még nem dőlt el ponto­san. Lehetséges, hogy Görög­országba megyünk a családdal, de az is előfordulhat, hogy itt­hon maradunk. 3. Jól teszik, ha bevezetik. Egyrészt pénzbevételi forrás a városnak, másrészt indokoltnak tartom, mert a főtéren áldatlan állapotok vannak az össze­vissza parkoló kocsik miatt. Hirek röviden Fizetni kell a parkolásért A különféle privatizációs ügyekből eredően a város­nak sikerült mintegy 6 mil­lió forint többletbevételre szert tenni. Az önkormány­zat, ígéretéhez híven, ezt az összeget kizárólag fejleszté­sekre fordítja. Többek kö­zött megkezdik a Váry Emil Általános Iskola tornatermé­nek felújítását, ami szinte már életveszélyessé vállt. Már megkezdődött és jó ütemben halad a Bessenyei György Gimnázium torna­termének építése. Folyamat­ban van az utak kátyúinak rendbe tétele, melyet a hó­nap végére befejeznek. A legutóbbi testületi ülé­sen úgy döntöttek a képvi­selők, hogy a szakközép- és szakmunkásképző iskola igazgatói teendőinek ellá- tásásával újabb öt évre a ko­rábbi igazgatót, Rozipál Györgyöt bízzák meg, aki eddig is közmegelégedésre végezte a munkáját. Arról is döntöttek a város vezetői, hogy megkezdik az ország­zászló áthelyezését a Flóri­án térre: azon munkálkod­nak, hogy az eredeti formá­ban kerüljön új helyére. A rudat és a zászlót dr. Béres József adományozta a város­nak. Korábban már beszámol­tunk arról, hogy dr. Béres József gyógyszertárat szán­dékozik nyitni a városban. Az épület már korábban el­készült, de a nyitáshoz szük­séges engedélyekre egészen mostanáig várni kellett. A napokban azok is megérkez­tek, így az új patikán az utol­só „simításokat” végzik, és a tervek szerint július 1-jén megnyitják a lakosság előtt. Kinek jó, kinek rossz hír: a város vezetői most vizsgál­ják annak lehetőségét, hogy — az előzetes tervek szerint szeptembertől — bevezetik a fizetőparkolást. A rende­let elsősorban a Szent Lász­ló utcát és a Mártírok utca elejét érintené, illetve a mű­velődési ház előtti területet, de kiterjedhet a múzeum mögötti, újonnan épített par­kolóra is. Ez körülbelül 200—250 parkolóhelyet érint a városban. A rendelet- tervezet még most készül, és a tarifákat is tartalmazni fog­ja, ami minden helyen más lesz. Komoly gond a városban, hogy nagyon sok tehergép­kocsi, haszonjármű par- kírozik szabálytalanul az ut­cákon, lakótelepeken vagy a közterületeken. Ezeknek a gépeknek a tulajdonosai itt laknak a városban, csak ép­pen az előírt telephellyel nem rendelkeznek. Ezt az áldatlan állapotot az önkor­mányzat a rdndőrséggel együtt felülvizsgálja, és min­denképpen szeretnék elérni, hogy az ügyben érintett mintegy ötven vállalkozó, ezentúl telephelyeken tartsa a járművét Jó hír a pedagógusoknak, hogy ebben az évben az ön- kormányzat az oktatási in­tézményekben további lét­számleépítést, átszervezést nem tervez. így mindenki nyugodtan töltheti nyári sza­badságát, mert szeptember­től is várja a katedra és a gyerekek. Kedvelt a melegvizes medence Szezonkezdet rekordlátogatókkal Ezt jól kifogtuk — gondol­tuk, amikor benéztünk a kis- várdai strandra, hogy a nyári vendégvárásról tájékozódjunk. Ugyanis pont erre a napra hűlt le a levegő vagy 15 fokkal, és a vihar előtti szél tépázta a Várfürdő üde parkjának fáit. Azért a hűvösebb idő ellenére is akadtak bátor fürdőzők, főleg gyerekek, akik mit sem tö­rődtek a szeszélyes időjárással, vígan lubickoltak a melegvízű medencében. Márton Ferenc, a fürdő ve­zetője igyekszik megnyugtatni bennünket, hogy megtévesztő a mostani gyérebb forgalom. — Május 18-án nyitottuk meg termálmedencéket, majd az egész strand június 1 -jével tárta ki kapuit a város és kör­nyékének lakossága előtt. A májusi esőzések utáni nagy meleghullám kedvezően befo­lyásolta a forgalmunkat. Példá­ul június második hétvégéjén, vasárnap 2500-an keresték fel a fürdőt, ami majdnem a csúcs­létszámot jelenti. A maximális befogadóképességünk 3 ezer fő, bár volt már olyan nyarunk, amikor ötezer vendégünk is volt egy nap. — Milyen új dolgokkal vár­ják a hűsölni vágyókat? — A kívülállók talán nem tudják, hogy ebben az évben az önkormányzat a Várda-víz Kft.-nek /volt Szavicsav / visszaadta a strand üzemelteté­sét: így jobb háttérbázisa lehet a fürdő üzemben tartásának. Jó hír a sátorozóknak, hogy bőví­tettük a fürdőn belüli tábor be­fogadóképességét, mintegy 30 méterrel kijjebb vittük a fürdő északi kerítését. Ez szorosan kapcsolódik a strand szolgálta­tásához, különösen a külföldi­ek élnek ezzel a lehetőséggel. Most már mintegy 300 csalá­dot is megfelelő körülmények között tudunk fogadni. — Bizonyára önök is meg­emelték az árakat. Ezt hogyan fogadták a fürdőzők? — Nem lepte meg különö­sebben a lakosságot, hogy mi is emeltük a belépőjegyek árát, hiszen az elmúlt évhez viszo­nyítva minden drágább lett. így most a felnőttek 150, míg a gyerekek 100 forintos belépőt kénytelenek váltani, az elmúlt évi száz és hatvan forinttal szemben. Azokra is gondol­tunk, akik csak délután tudnak időt szakítani egy kis fürdőzés­re: ők sokkal olcsóbban vehe­tik igénybe szolgáltatásainkat. Ezenkívül a rendszeresen kijá­ró strandolóknak javasoljuk a hét-, vagy a tíznapos bérletet, ami szintén kedvezőbb, mint­ha naponta váltanának jegyet. — Lehet egy ilyen létesít­ményt nyereségesen üzemeltet­ni? — Nyolcéves tapasztalatom­ból tudom, hogy egy ilyen nép­fürdőt nem lehet nyereségessé tenni, de nem is az a célunk, mert egy bizonyos fajta szol­gáltatást végzünk. Az már ered­mény számunkra, ha ilyen víz- és energiaárak mellett a szezon végén különösebben nem fize­tünk rá. Az viszont kedvező, hogy a környező országokból egyre többen keresnek fel ben­nünket, ez a víz gyógyhatásá- nak is köszönhető. —Mennyire tekinthető a für­dő vize gyógyvíznek? — Korábban kezdeményez­tük a,gyógyfürdővé nyilvání­tást, mivel a víz összetételében közel áll a hajdúszoboszlóihoz, bár hűvösebb. Kórházakban is kipróbálták, és elég jó eredmé­nyeket értek el a különféle mozgásszervi megbetegedések gyógyításánál. Szóba került az is, hogy palackozzák, de egye­lőre elakadtak a dolgok. Gon­dolom, ez a kérdés valamikor újra napirendre kerül majd. Szeptemberre tornacsarnok Már messziről látszik a hatal­mas vázszerkezet, ami nem más, mint a Bessenyei György Gimnázim épülő tornacsarno­ka. A nagy múltú oktatási in­tézmény diákjai számára rövi­desen megfelelő körülmények között zajlanak majd a torna­órák, vagy más, a testnevelés­hez kapcsolódó rendezvények. — A vártnál is jobb ütem­ben haladunk az építéssel. A tetőt alig három nap alatt tet­tük fel, de a befedésével is meg­leszünk ennek a hétnek a vé­gére, aztán kezdjük a falazást, illetve az épület keleti és észa­ki oldalaira bevilágítós ablako­kat szerelünk fel — tájékoztat az építés részleteiről Czene Ti­bor, a kivitelező Nyírkomplex Kft. üzemvezetője. — Ha így haladunk, akkor nem lesz aka­dálya annak, hogy a diákok szeptembertől birtokukba ve­Az oldalt írta: Fullajtár András Fotók: Harascsák Annamária gyék az új létesítményt, amit már nagyon várnak. Az épület kisebb, mint a szokványos, normál méretű sportcsarnokok. Egyelőre az első ütemben egy 24x24-es tor­nateremre van pénz, de az épü­letkomplexum már eleve úgy készül, hogy keleti irányba bár­mikor bővíthető lesz nagyobb méretűre, amiben már egy szabványos kézilabdapálya is elfér. A kiszolgálóhelyiségek, a fürdők, az öltözők is a végle­ges méretű létesítményhez ké­szülnek. Jó ütemben halad a tornacsarnok építése

Next

/
Thumbnails
Contents